Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. január 15., csütörtök Hatévesen vagy hétévesen Óvodából — iskolába Sokszor és sok fórumon esik szó napjainkban az új oktatási törvényről. Érthető, hiszen hosszabb távra fejlődési utat jelöl ki. Hároméves kortól egészen a felnőtt korig átfogja az intézményes ismeretnyújtást és nevelést. Ha a gyerek első osztályba megy. az a szülőnek nemcsak öröm, gond is. Érthető drukk van benne: vajon helytáll-e a kicsi a többet követelő intézményben? Az óvodai nevelés eddig is adott segítséget az iskolakezdéshez, a gyerekek fejlődéséhez. Akadtak azonban problémás esetek, amikor az úgynevezett iskola- érettségi vizsgálat nem találta alkalmasnak a hatévest arra, hogy megkezdje tanul- imányait az első osztályban. Ezeket a gyerekeket általában kisegítő osztályokba irányították. Az új oktatási törvény szellemében azonban lehetőség nyílik az úgynevezett „lépcsőzetes iskolakezdésre". Hogy pontosan mit is jelent ez, arról kértünk .tájékoztatást Balogh Lásziónétól, megyei óvodai felügyelőtől. — Az új oktatási törvény megszabja az óvodák jogi. pedagógiai feltételeit is. Eddig is a három-, hatévesek ideális fejlődése állt a középpontban, ám ezentúl ezt még fokozatosabban figyelemmel kell kísérniük az óvónőknek. Ha úgy tetszik. megnő az óvoda felelőssége, presztízse, hiszen nem mindegy, hogy megállapítják-e az óvónők: megfelelően fajlett-e a gyerek a tanulmányok elkezdésére. A hároméves nevelés során jobban figyelemmel kell kísérni a kisgyerekek testi, szellemi előmenetelét, ehhez az Országos Pedagógiai Intézet új szempontokat, módszereket dolgoz ki. Mindennek folyamatos felügyeletéről van szó, s ez nagyon lényeges■ — De hiszen az eddigiekben is céltudatos, sokirányú módon nevelték az óvodában a három-, hatéveseket .. . — Valóban, viszont az iskolakezdés előtt sokszor előfordul bizonytalanság. Ha úgy találták az óvónők, hogy nem érett a gyermek arra. hogy első osztályba menjen, a nevelési tanácsadó intézethez küldték a szülővel együtt. A hatodik életévben ezentúl mindenkiről biztos szakvéleményt kell mondani. Erre megvannak a megfelelő módszerek: a különböző játéksziituációk, a mozgás- és koordinációs képesség, a nyelvi készségek megfigyelése. — Az új törvény szellemében folyamatos és korrekt tájékoztatásra van szükség. Vagyis, minden szülőnek tudnia kell, hogy fejlődik csemetéje, milyen fokot ért el. Szorosabbá válik a kapcsolat az óvoda és a szülő között. Lényeges, hogy azonos véleményen legyenek abban: iskolaéretté vált-e a gyerek. Az idén szeptemberben már lehetőség nyílik árra, hogy a kisgyerek továbbra is óvodában maradjon. Eddig hat év és tizenegy hónap volt az úgynevezett „határidő", most hét év és nyolc hónapban határozták meg a korhatárt. Így elkerülhető, hogy a gyengébben fejlettebbek kisegítő iskolába menjenek. Ügynevezett vegyes életkorú csoportokat hoznak létre. és a „model Itanulást” helyezik előtérbe. A szakemberek úgy vélik, legjobb, ha a középső csoportban marad tovább az ötéves, így köny- nyeb ben kibontakoztatható többirányú képessége. — Szeptembertől tehát nagyobb feladat hárul az óvodákra ... — Valóban, de a cél érdekében megéri. Elsősorban a jó együttműködésre kell törekedni a szülőkkel. A beíratás előtt az óvodától pontos szakvéleményt kell, hogy kapjanak. Így eldönthetik, iskolába menjen-e a gyerekük vagy maradjon még. Ettől az évtől változik tehát a beiratkozások időpontja is. Heves megyében ez április 27. és 30. között lesz. Az óvodák pedig február 20-ig készítik el a szakvéleményt a gyerekekről. (mikes) Régi és új Művészi könyvkötések Tipográfia, illusztráció, és a kötés — a művészi könyv formai meghatározói, díszei, ékei. E témákat járta körül az Országos Széchényi Könyvtár két korábbi, s a mostani, február 14-ig látható kiállítása. A Széchényi Könyvtár anyagából és több múzeumi és könyvtári közgyűjteményből, egyházi könyvtárból válogatták össze a Művészi könyvkötések régen és ma című kiállítás egy részét. A másik rész. s ezt a bemutató alcíme is közli. Szirmai János (Hollandia) könyvkötőművész modern alkotásaiból áll. S ez örvendetes tény, mert Szirmai (aki magyar származású és húszévesen orvostanhallgatóként került 1947-ben Hollandiába) nagyszerű művész. Munkáival először kerülnek hazai közönség elé mai. modern kötések. / Azok a tárlatok ugyanis, amelyeket az utóbbi száz évben láthattunk, mind díszített, történeti kötéseket sorakoztatták fel. S legutóbb az Országos Magyar Ipar- művészeti Múzeumban 1882- ben megrendezett könyvkiállításon szerepeltek „jelenkori kötések”. A történeti részben 135 válogatottam szép kötet vall az elmúlt korok díszkötéseinek stílusfejlődéséről. A középkori kódexek elefántcsont- faragású drágakövekkel ékes. ezüst ötvösművészeti táblái védték és díszítették az értékes szellemi kincseSzirmai János kötése: Shakespeare Macbeth (1977) két, a könyveket. A román stílű, majd később a bőrmetszéssel és domborítással készült gótikus kötések még egységes motívumkinccsel rendelkeznek. A nemzeti sajátosságok csak a reneszánsz kötésekben jelentkeznek. Ilyen az a Szépművészeti Múzeumban őrzött sienai szám. adáskönyv (Biccherna), amelynek tábláján -a város kincstárnokának korabeli portréja látható. A magyarországi reneszánsz kötések legszebb példányai Vitéz János könyvtárából. Mátyás Király Budán készült Corvinái közül valók. S szinte az európai reneszánsz könyvkötészet minden jellegzetes stílusjegyével találkozhat a vitrinekben a látogató. A XVII. század legyeződíszes kötései Hollandiából és Németországból származnak, s nagyon népszerű ez a díszítés ekkor Erdélyben is. Kolozsváron valószínűleg fejedelmi műhely működött. Gyönyörű az a két kötés, amely Teleki Mihály erdélyi kancellárnak és feleségének. Vér Juliannának készült — legyezőmotívumokból, a népművészetből vett madárka- és virágmotívumokkal. Aranyozott barokk kötések folytatják a sort, amelyben különösen gazdag a magyar anyag nagyszombati, pozsonyi, erdélyi műhelyek munkáiból. Rokokó és klasz- szicista könyvborítók jelzik a következő stílusfordulatot. S igazi különlegesség a XVIII. századtól a XIX. század közepéig Debrecenben virágzó festett pargamenkötés. Korabeli mesterremekek, amelyeket vizsgamunkának készítettek a debreceni könyvkötők. Bekötésre a Református Kollégium Könyvtárából kértek kölcsön könyveket, s a könyvtáros latinul bele is jegyezte, kinek a mesterremeké védi a könyvet. így maradt fenn Túri András. Könyves Tóth Mihály, Sátori István, Barta István debreceni könyvkötők neve. A gyöngyhímzéses kötések is Debrecen városához fűződnek. A 1800-as évek közepén itt jöttek divatba a gyönggyel hímzett énekes- i makönyvek, melyeket asz- szony- vagy lánytulajdonosuk sajátkezűleg készített. A kompaktori munka e kötéseken csak másodlagos. Miként a művészetek egyéb ágaiban, a könyvkötészetben is megjelenik az eklektika. A historizáló kötéseket a régi mesterek, régi stílusok másolása jellemezte. Néhány érdekes szecessziós kötet zárja -az Elmúlt korok szép kötései című tárlatot. Aztán a folytonosság és a megújulás jegyében találkozhatunk Szirmai János ötven kötésével, tizenöt év munkájával. A folyamatosságot a kézimunka és a technika őrzi. A megújulást a mester új forma nyelve, a könyv tartalmához igazodó, de szuverén művészete jelent. Szirmai János megfogalmazásában „a mai könyvkötőművész többre tart igényt, mint hogy pusztán dekoráljon, hogy a kötéstáblán egyszerűen csak utaljon a könyv tartalmára; az a célja, hogy egy könyv, egy irodalmi téma kapcsán saját művészi énjéről valljon, a könyv tartalmát és szellemét újra fogalmazza, visz- szautasitva azt az alárendeltséget, hogy a könyvet „csak" beköti és a nyomtatványt „védi”. K. M. Csömöszlei, az észkombájn Százéves az eszperantó O sztályvezetőnk közölte: az idén a rósz- szabb gazdasági körülmények miatt csak a második félévben adnak fizetésemelést. Az első fél év eredményei biztatóak, így az emelést márciusig visszamenőleg kifizetik. Már megvannak a keretszámok is, minden munkatársra 350 forint jut. Az igazgatóságnak az a határozott kérése, sőt utasítása, hogy azok kapjanak többet, akik jobban dolgoznak, a sereghajtók, a gyengék kisebb arányban részesüljenek az elosztásból. Külön felhívták a szakszervezeti bizalmi figyelmét, hogy vége az egyen lősdinek, a mérsékelt teljesítményt nyújtók kritikátlan felkarolásának. Nem akarom osztályunk minden tagját felsorolni, csupán a két szélsőséges esetet említem. Az egyik: Csömöszlei Imre ügyintéző. Jól képzett, kiváló munkatárs, pontos, fegyelmezett. A főnök minden fontosabb tárgyalásra magával viszi, mert Imre mindent tud, a kisujjában van a szakma, esetenként élő lexikonként, jogszabálygyűjteményként is használható. Irigyei még a háta mögött is mozgó észkombájnként tartják nyilván, így aztán mindenki esküdni mert rá, hogy kamibáj- nosunk, Imre legalább 600 forint fizetésemelést kap. Osztályunk legfájóbb pontja: Rekettyés Amália Ügyintéző. Még mindig lánykori nevét használja, bár most menekült el tőle sorrendben a harmadik hites ura, más megközelítésben a hetedik élettársa. Ez a kissé zaklatott életű hölgy ügyintézőként a Jegsatnyább bányászbéka szintjét sem üti meg, olyan buta, mint egy számítógép áramszünet idején. Rendszeresen késik, órákig telefonál, a büfében traccsol, a tükörben nézegeti magát, nagy hangú, szemtelen, kötekedő, intrikus, mindenki menekül előle. Behozhatatlan előnye viszont, hogy vállalatunk férfikarának tagjai közül többen — elsősorban osztályvezetői és annál magasabb sarzsik tulajdonosai — az ügyeletes hódolói közé tartoznak, és szükség esetén szívesen segítik. támogatják őnagysá- gát. Szakszervezeti bizalmink Amáliának mindössze 150 forint fizetésemelést javasolt. nem csoda, hogy ötlete mély felháborodást váltott iki a magasabb sarzsik tulajdonosai körében. Ennek következtében szakmai vezetőnk és a bizalmink közti egyeztető tárgyalások félbeszakadtak, de hála a munkahelyi demokráciának, újra kezdődtek. Az ügyben szakértők, tanácsadók véleményét is kikérték, konzultációkat tartottak szakszervezeti és vállalati jogászok részvételével. jogszabályokat szedtek elő, Íratlan vállalati szokásokra hivatkoztok, taktikáztak kértek, könyörögtek, emelt hangon utasítottak. visszabeszéltek, elmarasztaltak, tippeket adtak. Hosszas huzavona után salamoni döntés született. Az igazgatói tartalékalapból Amália szépen megideológi- zá'lt indokok alapján kapott még 450 forintot, s így utolérte osztályunk legjobb munkatársát. Csömöszleit. Kollégánkat is váratlanul érte ez a méltánytalan döntés. Másnap fél órával később jött be, aztán a szakszervezeti irodából emelt egy nyugágyat, és felment az épület tetejére napozni. Szemtanúk mesélik, hogy délután egy fontos értekezleten a piackutatás adatai helyett totótippeket sorolt, s a partnercég képviselőit arra biztatta, hogy az olasz mérkőzéseket rakják meg kettesekkel, mert csak így lehet nagy pénzt nyerni. Beszélik, hogy Csömöszlei kikezdett az igazgató feleségével, már vacsorázni is elvitte, de ez nem biztos. Ellenben a főkönyvelő húgával többször látták éjjeli mulatókban dorbézolni. Reggelenként újabban elkésik, munkaidőben sokat lóg. az asztalán elintézetlen akták tömege hever, nagy hangon intrikál, vitatkozik, néha ordít is, és legalább egy félórával előbb hazamegy. A főnökség is értetlenül áll az eset előtt. Már a vállalat pszichológusával is megvizsgáltatták Csömöszleit. A pasas pedig, miközben a tesztjeit mérték, először adta a hülyét, majd félreérthetetlen ajánlatot tett a doktornőnek, aki ijedtében abbahagyta a vizsgálatot és kilépett. Mi viszont kíváncsian várjuk, hogy az idén végzett munka alapján jövőre ki kap több fizetésemelést: Rekettyés Amália, avagy Csömöszlei Imre, a fellázadt észkombájn? Kiss György Mihály Az idén ünneplik a földkerekség eszperantistái a világnyelv és a nemzetközi mozgalom megszületésének centenáriumát. Ludwig Za- menhof lengyel szemorvos ugyanis száz esztendővel ezelőtt adta ki első könyvét az eszperantóról, amely az eddigi legéletképesebb és legelterjedtebb mesterséges nyelvvé vált. Dr. Szabó Flóra pécsi ügyvéd, az Eszperantó Világszövetség főtitkára az MTI munkatársának elmondta, az eseménysorozatnak — az évfordulóra való emlékezés mellett — az a célja, hogy felhívja a világközvélemény figyelmét az eszperantóra, mint a sok- nyelvűségből eredő problémák megoldásának lehetőségére. Ennek a gondolatnak a jegyében tartják idei kongresszusukat a nemzeti eszperantó szervezetek a földkerekség mintegy ötven országában. A nemzetközi program legfőbb eseménye a 72. Eszperantó Világkongresszus lesz az idei nyáron az eszperantó szülőhazájában, Lengyelországban. Az egyhetes varsói találkozóra 5000— 7000 eszperantistát várnak az egész földkerekségről. Szerte a világon új eszperantó nyelvkönyvek és irodalmi művek jelennek meg. számos országban adnak ki bélyeget a centenárium tiszteletére. A magyar eszperantisták is méltó módon köszöntik az évfordulót Március 20. és 23. között nemzeti kongresz- szust tartanak Budapesten, s fővárosunk lesz a helyszíne a Nemzetközi Eszperantó Színházi Fesztiválnak. A Munkásmozgalmi Múzeumban kiállítást rendeznek az eszperantó mozgalom hazai történetéről. Az országos Széchényi Könyvtár az eszperantó nyelvű könyveket mutatja be. Kiadják az új eszperantó szótárt, amely 70 ezer szót tartalmaz. A varsói kongresszuson mintegy 400—500 résztvevő fogja képviselni a Magyar Eszperantó Szövetséget. Bardek kötés Historizáló kötés (XIX. sz. vége)
