Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 15., csütörtök mi , «• 1 A kocogok, a testi-lelki erőnlétüket frissen, fiatalon tartó sportolók a megmondhatói. milyen jó a vékony zártnyílású, úgynevezett szélkabát, amit esőben, hóban és persze szeles időben, a többrétegű öltözetünk felett viselünk. Az üzletekben leginkább levegőtlen műszálas anyagból, és nem is mindig a legpraktikusabb szabással kapható. A házilag készülő modellhez sűrű szövésű ballonanyagot javaslunk, különösen fiatalok részére (a holnap divatja!). Apró mintás élénk színű flanellanyagból készülhet. Munkamenet: a szabásmintát 10X10 cm méretű kockás papírra átrajzoljuk, felnagyítjuk. Az anyag kiszabásánál, a szükséges ráhagyásokat, összevarrási széleket rászámítjuk. Az elejeháta alsó szélen, az ujjak alsó szélén 2 cm-es gumihá- zatkészítünk (+5 cm). A szép esésű kapucnihoz tudni keli. hegy dupla anyagból készül, de a belső bélésfelületet a külső kapuc- nirésszel azonos száliránynyal szabjuk. összeállítás után, az ujja- széleket, a nyak-kapucni ösz- szedolgozási szélrészt díszítővarrással dekoráljuk. Az ujjavégződésbe gumit fűzünk. A derékvégződésbe zsinórt, kötőpántot teszünk. Kertbarátoknak Különleges gyümölcsök Az orvosunk válaszol Somogyi Dénes olvasónk levélben arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy feltehetően a kiváló gyógyhatású propolisztól kapott allergiás bőrkiütést. Valóban lehetséges ez? — kérdezi. Alin Caillas francia kutató egyik közleményében rárámutat a propolisznak, mint az egyetlen kaptárterméknek széles körű gyógyászati hasznosítására, jótékony hatására. Sok jó tulajdonsága mellett megjegyzi azonban: vannak méhészek, akik allergiásak a propoliszra. Az így keletkezett kiütés az úgynevezett „méhészekcéma”. E jelenség azonban nagyon ritka. Más szerzők is arról számolnák be, hogy például 214 vizsgált eset közül csak háromnál fordultak elő hasonló tünetek. Meg kellene vizsgálni, hogy a túlérzékenységet melyik alkotórész okozza. Ez egy rövid kezeléssel megállapítható. A fentiekből is ki- ■tűnik, hogy a propoliszkészítmények használata nem mindig veszélytelen. A méhészkedést nem kell olvasónknak abbahagynia, bár, ha az ekcémája nem gyógyulna, akkor sajnos e hasznos elfoglaltság felszámolására is sor kerülhet. ízületi panaszaim miatt kórházi kivizsgálásra kellett befeküdnöm. Megállapították, hogy köszvényes beteg vagyok. Milyen diétát kell betartanom a gyógyulás érdekében? — kérdezi Gy. József Gyöngyösről. A köszvény olyan anyagcserezavar, amelynek lényege az, hogy a húgysav felszaporodik a vérben, majd lerakódik az ízületekben, miközben fájdalmakkal járó, heveny vagy idült ízületi megbetegedést okoz. A húgysav egy része a táplálékokkal a szervezetbe kerülő purinbázisokból keletkezik, ezért az orvos purin- szegény diétát ír elő. Például tejtermékek, sajtok, túró, vaj, saláták, gyümölcsök fogyasztását. Kerülendők tehát a húsfélék. főleg az olajos szardíniák, a máj- és baromfikészítmények és még a kocsonya is. Tilos az egyszeri, bőséges nagy étkezés és az alkohol- fogyasztás. A kávé és a tea élvezete viszont megengedett, mivel a bennük levő puri- nokat a szervezet nem használja fel a húgysavképző- déshez. A riszméte új növényfaj, amelyet nemrégiben állítottak elő fekete ribiszke és a köszméte keresztezéséből. A Josta a riszmétefaj egyik fajtája, amely eddig a legnagyobb számban terjedt el hazánkban. Termete és bokrának formája alapján a fekete ribiszkéhez áll közel, a vessző színe is ahhoz hasonló. A szőlőfajoktól eltérő, előnyös tulajdonsága, hogy a többéves részein soklevelű, többfürtű termőnyársakat nevel, ezért a bokorban minden évben szinte mindenütt képződik gyümölcs, az idős részek csak 6—8 év múlva kezdenek fölkopaszodni. Lombleveleinek formája és mérete a két faj közötti. Gyümölcse is emlékeztet a fekete ribiszkére és a köszmétére is. A bogyók alakja a köszmétére emlékeztet, de A rizsnek furcsa, felemás helyzete van a hazai élelmezésben. Hivatalosan: közszükséglet. A házi főzésben jobbik esetben tejbe főve vagy rizottóként is asztalra kerül, ám leginkább csak amolyan töl telékszapor hónak használják. Nyilván e semmibe vevés- bői adódik, hogy származása, mibenléte nem ébreszt kíváncsiságot. Többnyire csak annyit tudnak róla, hogy Kínában a rizs a fő táplálék, meg. hogy keményítőtartalmánál fogva vízben főzve alkalmas diétája a hasmenéses megbetegedésnek. Őshazája állítólag India, ám a róla szóló első feljegyzések kínaiak. A törökök a Duna, a Béga és a Temes mocsarait zárták el töltésekkel a rizsműveléshez. Amikor elhagyták az országot, megszűnt a rizsművelés, csák az 1920-as évek közepén kezdődött el újira. Térjünk rá a rizs változatos elkészítési módjaira. Mi a fortélya annak, hogy a rizs a puhulás során nyögvenyelős kásává ne tapadjon össze: a szemek pergősek. különállók maradjanak. Nos, . a zsiradékban fehérüvegesre „futtatás” után annyi — kellően sós, megfűszerezett — vizet öntünk rá. hogy az éppen ellepje, s forró sütőben lefed ve, takarék- itűzön puhítjuk. A sütőben puhított rizs szemes marad. annál kisebb. Éréskor sötétre színeződik, íze édes-savas. mellékíztől mentes. A riszméte a fekete ribiszkénél jobban tűri a telet, de a köszméténél kevésbé ellenálló. Bőven termő bogyósfaj. bokronkénti többéves átlagtermése mintegy négy kilogramm. Jelentősebb kórokozója, kártevője eddig még nem ismert. a legtöbb károsítónak ellenáll. Bokra korán, már a második-harmadik évtől terem. Törzses fácska formában is jól fejlődik. Az éghajlati viszonyokra és a talaj környezetére különösebben nem igényes. Különös formájú és ízű gyümölcse feldolgozásra is alkalmas, dzsemet, szörpöt, befőttet is készíthetünk belőle. Szaporítóanyaga bokor és törzses fácska formában egyaránt kapható. Nápolyi rizs: A fejenként 8—10 dekányi rizst vajban vagy margarinban addig ke- vergetjük a tűzön, amíg a szemek üvegesek nem lesznek. Akkor hozzáteszünk egy zacskó mirelit zöldborsót, egy csokor apróra vágott petrezselymet (vagy szárított petrezselymet), fejenként 5 dekányi főtt füstölt húst kockákra vágva, ugyanilyen arányban megmosott. felszeletelt gombát. Felöntjük fele-fele arányban megsózott vízzel és fehér borral, majd a sütőben addig pároljuk, amíg a rizs puha nem lesz. Ekkor megszórjuk kétmaröknyi reszelt sajttal, és annyi időre visszatesszük a sütőbe, amíg a sajt rá nem pirul. Rizsfelfújt: Fél liter tejet egy pohár vízzel hígítva főni teszünk. Forráskor 14 kg megmosott, lecsurgatott rizst pergetünk bele, és gőzre állítva puhulni hagyjuk. Ha puha és már csak langyos. belekeverünk 3 evőkanál porcukorral, 1 vaníliás cukorral, 3 deka vajjal kikevert 3 tojássárgát. A megfelelő méretű tűzállóedényt vajjal kikenjük, kekszmorzsávaí kiszórjuk, a sütőt begyújtjuk. A tojások habját keményre verve a rizzsel elegyítjük, a masz- szát az edénybe töltjük, és közepes tűznél addig sütjük, amíg a felfújt teteje szép piros nem lesz. Melegen tálaljuk. és adjunk mellé megmelegített, öntetté hígított savanykás lekvárt. Rizsreceptek Már kisgyermekkorban el kell kezdeni... Az egri Kallómalom utcai óvoda nagycsopor tosainak is „jó barátja" a fogkrém Hazánkban néhány évtizede még az volt a fogorvosok legnagyobb problémája, hogy csak nagyon kevés fogkrémet vásároltak az emberek, évi alig 3—4 millió tubus fogyott. Ma már ezen a mélyponton túl vagyunk. Most azonban nem azokhoz szólunk, akik egyáltalán nem használnak szájápoló szert, hanem azoknak kívánunk tanácsot adni, akik a sokféle fajta és márka között kevéssé igazodnak el. A szép, fehér és tiszta fogak nemcsak a mai kor emberének a szépségideáljához tartoznak Írásos emlékek tanúsága szerint — ha nem is általánosan — már évezredekkel ezelőtt is voltak népek, akik törődtek a száj higiénéjével. A Mana-kódex tanúsága szerint az indiai papoknak már az i. e. XIII. században kötelességük volt, hogy étkezés, után kimossák a szájukat, és a fogaikat egy fadarab segítségével illóolajokkal, meg erre alkalmas gyógynövényekkel megtisztítsák. A régi rómaiak pedig már recepteket is hagytak ránk arról, hogy mivel és hogyan kell a fogakat és a szájat tisztítani. Az erre használt porok növényi gyökerekből, összetört tojáshéjból, mentha és eukaliptusz segítségével készültek. Mindazonáltal a fogkrémnek csak másodlagos szerepe van a fogak ápolásában, mert elsődleges a fogkefe segítségével történő mechanikus tisztítás. Más szóval: fogkrém nélkül, de egy jó fogkefével majdnem ugyanolyan eredményesen le lehet szedni a fogakra került lepedéket (amely lepedőkben a baktériumok milliárdjai vannak), mintha fogkrémet is használnánk. A legfontosabb tehát: a jó fogkefe. Sertéi ritka csomózásúak legyenek és 8—10 külön álló csomóban összefogottan álijanak. Egy embernek legalább két fogkefére van szüksége a reggeli és esti használatra. (Célszerű persze minden étkezés utáni használata volna.) A fogkrém azonban nem felesleges. Tisztítószereket tartalmaz; ezek segítik a le- pedék mechanikus ledörzsö- lését. Mosóanyagaik okozzák a habzást; ettől azt reméljük, hogy eljut oda is, ahová a fogkefe nem. Szinte mindegyikben van menthol, amely nemcsak üde leheletet kölcsönöz, de más adalékokkal együtt fertőtlenítő hatást is kifejt. Az illóolajok frissé, illatossá teszik a szájat. Ezen általános alkotórészek mellett vannak egyes különleges, nem minden fogkrémben fellelhető hatóanyagok. Ezek közül legközönségesebb a konyhasó Jelenlétét íze is elárulja. A magas sótartalom ugyan elrontja a fogkrém „ízét”, de cserébe rendszeres használata nemcsak rothadást gátló és antiszeptikus, hanem vérzéscsillapító is. Akinek fogmosáskor vérezni szokott a foghúsa, akár ilyen fogkrémmel, akár külön konyhasó alkalmazásával eredményesen próbálkozhat. A sót persze ne nyeljük le. Gyógyítólag hat a kloro- fil is: ez a levélzöldnek is nevezett anyag — gyógyszerként — antimikróbás hatású, és azoknak ajánlható, akiknek a szájszaga nem szűnik. (A szájszag gyomor eredetű is lehet.) Külön kell foglalkoznunk a fluortartalmú fogkrémekkel. Ma már egyértelműen eldőlt a vita: a fluoridion, ha megfelelő mennyiségben beépül a fogzománcba, el- lenállóbbá teszi azt, és csökkenti a fogszuvasodást. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy fluorozásra csak ott van szükség, ahol a környezet (elsősorban az ivóvíz, ennek nyomán a talaj, majd az egész táplálkozási lánc) nem tartalmaz elegendően bőséges mennyiségben fluorvegyületeket. Sajnos, országunk területének legnagyobb részén ez a helyzet. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy amennyiben egészségügyi szempontból indokolt a pótlólagos fluorbevitel, akkor ezt egyedül a fogkrémmel nem lehet kellő mennyiségben biztosítani. A hazai áruválaszték — néhány átmeneti időszakot kivéve — többnyire bőséges. Jó azonban ha tudjuk: a fogkrém ára és minősége között nincs mindig szükségszerű és szoros összefüggés. Ma már köztudott, hogy a fogszuvasodást és az ínysorvadást a baktériumokat tartalmazó leped ék okozza. Ilyen lepedők a baktériumok sokaságából is képződik a fogak felületén, a fogak és” az íny érintkezési helyén, valamint a fogpótló protéziseken. (Ezeket is a fogakkal azonos módon kell tisztítani.) Szájunkban kb. 300- féle baktérium él; a lepedők egyetlen milligramjában 300 milliótól egymilliárdig terjedő számú baktérium található. Ennek tükrében belátható, milyen fontos a fogkefe és a fogápoló szerek tisztító, megelőző és gyógyító hatása. A megyeszékhely Dobó téri drogériájában a különféle hatóanyagokat tartalmazó fogpaszták mellett ideális kefékből is válogathat a vásárló (Fotó: Tóth Gizella)
