Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. január 13., kedd 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN: A téli zöldség-gyümölcs ellátás Zöldség-gyümölcs ellátás. Az utóbbi időben egyre több figyelmet fordítunk a témára. A termelő, aki azon töpreng, elég gyümölcsöző-e számára a befek­tetett munka, a vásárló, aki pénzéért megfelelő minőséget és választékot vár, s végül a kereskedő, aki mindkét partner kívánalmaihoz próbál igazodni. Az 1986-os év erőfeszítéseiről, az ennek ellenére felmerülő hiányosságokról, s az idei esztendő terveiről kérdeztünk meg olvasóink érdeklődésére néhány ille­tékest. „Aratás” az erdőn — Hogyan ítéli meg a megyei tanács keres­kedelmi osztálya a sze­zonális zöldség-gyü­mölcs ellátást? — Habis László, osztály­vezető-helyettes : — Alapvetően jó az ellá­tás. A tárolási gondok eny­hültek. Ez egyrészt köszön­hető azoknak a Zöldért ál­tal meghirdetett, szélesebb körű akcióknak, amelyek keretében egyes cikkekhez (almához, burgonyához) kedvezményesen juthattak hozzá a vásárlók. A munka, helyeken szervezett akciók eredményeként például je­lentős mennyiségű árut a lakosság tárol. Nem vonat­kozik ez a fokhagymára, il­letve a gyökérre, amelyek­ből szűkösebb a készlet. Ez az árukban is mérhető. Az ok a tavalyi kedvezőtlen termelési feltételekben kere­sendő. A déligyümölcs-ellá­tásban nem tudunk javulást ígérni. Igaz, hogy a szocia­lista országokból idén is be­szereztünk mandarint, grape fruit-t, illetve kubai naran­csot, de a dollár import-ke­ret, amelyet banánra. na­rancsra fordíthatunk, nem változott. Természetesen az alapcikkből: a citromból fo­lyamatosan és a kívánt meny- nyiségben kapnak az üzle­tek. Ezzel kapcsolatban jegy­zem meg, ha például a cit­romot nem mindig találják meg a vevők a pultokon, az a kereskedelem hibája. Sokan ugyanis félnek na­gyobb mennyiségben rendel­ni, mivel gyorsan romlandó áruról van szó. A 86-os esz­tendőt értékelve megállapít­ható, hogy mérséklődtek a Zöldért árai. Ez annak kö­szönhető, hogy a fogyasztói és felvásárlói árak közeled­tek egymáshoz. A jövőt te­kintve, tovább kell növelni a kistermelők termelési ked­vét, rugalmasan biztosítani a szabad- és közvetlen ér­tékesítést. Ez minden bi­zonnyal segítheti megyénk stabilabb ellátását. — A Gyöngyszöv Afész milyen erőfeszí­téseket tett a kiegyen­súlyozottabb kínálat ér­dekében? Dr. Semegi Gyula, a Gyöngyszöv kereskedelmi el­nökhelyettese : — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az elmúlt évi zöldség-gyümölcs ellá­tás minden eddiginél jobb volt a területünkön. Jelen­leg 14 község tartozik a szövetkezethez, ezek közül az Adácson, Vámosgyörkön és Gyöngyösön átadott új ABC-áruház is jelentősen hozzájárult a színvonalasabb .kereskedelmi tevékenység­hez. Egyetlen helyről, még a kis falvakból sem érkezett panasz. Remek kapcsolatot alakítottunk ki a Déliker­rel. a Füszérttel és a Ská­lával. A jövőre vonatkozó iszámos elképzelésünk van, amelyek szintén a jobb el­látást segítik elő. — Az egri Belvárosi ABC-ben ciprusi fügét vásároltam. Otthon vet­tem észre, hogy mind­három csomag tartalma penészes. Egyébként a csomagoláson feltün­tették, hogy az áru „nem szabványos”. Mit jelent ez? Az abc vezetője. Nyilas József: — Az árut a Délkertől szereztük be. Idáig mintegy 200 kartonnyi talált gazdára, de panasz, még nem érke­zett hozzánk. A penész min­den bizonnyal a rossz cso­magolás következménye. A gyümölcs levegőt kaphatott. A nem szabványos jelzés azt jelenti, hogy eltérő méretű fügék találhatók a csomag­ban. Ez természetesen a szerényebb árban is kifeje­zésre jut. — Találunk-e a tava­szi hónapokban déli­gyümölcsöt az üzletek­ben? Rajna Ferenc, a Mátra Füszért egri lerakatának igazgatója: — Ha az olvasó citromra, kubai narancsra, vagy grape firult-ra gondolt, feltétlenül. Ezekből a cikkekből ugyanis folyamatosan tudunk szál- ílítiani. Nem mondhatom ezt el a banánról, vagy a medi­terrán országokból besze­rezhető jaffanarancsról. Korlátolt mennyiségben ugyan ezekből a gyümöl­csökből is -kapunk, de az igényeket nem tudjuk kielé­gíteni. Azt viszont bátran ki­jelenthetem, hogy a tavaszi C-vitaminszükségletet bár­ki fedezheti, az alapcikknek számítható déligyümöl­csökből. — Mit tettek megyénk áfészei a jobb ellátá­sért? Ficzere Sándor, a Mészöv Afész titkára: — Megyénk mind a tizen­két áfésze foglalkozik zöld­ség- és gyümölcsárusítással az ABC-, élelmiszer- és zöldségboltokiban. A burgo­nyát, almát, gyökérfélesége­ket a szövetkezetek nagy ré­sze el tudja raktározni, el­sősorban vendéglátóipari egységeik részére, de bol­toknak is szállítanak innen. Nagy segítséget nyújt a téli tárolásban a Heves Megyei Zöldért, amelynek Egerben, Gyöngyösön, Kálban és Hatvanban vannak szerződé­ses lerakatai. Déligyümölcs- csel a Füszért és a Délker látja el megyénket. Az el­múlt év második felében a Délker és a hatvani áfész közös összefogással épített egy helyiséget a Zagyva­parti városban, kifejezetten a déligyümölcsök elhelye­zése érdekében. Ez min­denképpen könnyebbséget jelent, hiszen így nem kell a szövetkezeteknek a me­gye határain túl utazgatni áruért, egy helyről beszerez­hetik a banánt, narancsot, grape frut-t. A Füszértnek ugyanilyen tárolóhelyei van­nak Egerben és Gyöngyö­sön. Az ellátás javítását szolgálja az is, hogy két éve az ABC- és élelmiszerboltok közvetlenül a termelőktől is vásárolhatnak zöldséget, gyümölcsöt. Így a kínálat mindig friss és bőséges. Olvasóink további kérdé­seire Rónai József, a Heves Megyei Zöldért . Vállalat igazgatója válaszolt: — Hogyan készült fel a téli ellátásra a Zöld- írt? — A megyei kereslet 95 százalékát a magánkereske­dőket nem számítva válla­latunk elégíti ki. Korszerű tárolórendszer áll rendelke­zésünkre, hűtő- és szellőz­tető berendezéssel felszerel­ve. Az elmúlt évi tárolóka­pacitásunk nem bővült, azonban, a Csányi Állami Gazdaságtól bérbe vettünk néhány hűtőtermet, ahol el­sősorban almát és zöldség­félét tartunk. 1986-ban kor­szerűtlensége miatt végleg fölszámoltuk a földprizmás tároló megoldást. Jelenleg mintegy 4 ezer tonna zöld­féle áll a lakosság rendelke­zésére, 1300 tonnát pedig hűtőipari és exportcélokra használunk fel. Február vé­gén, illetve március elején a fölöslegessé vált készletet más megyékben, illetve or­szágokban fogjuk értékesíte­ni. Az aszályos időjárás, il­letve a fertőző betegségek főként a fokhagymát és a sárgarépát sújtották. Ezek­hez az árufélékhez így saj­nos drágábban juthatnak a vevők. Mivel azonban a szárazság miatt tavaly sok gyökér a földben maradt, tavasszal minden bizonnyal sikerül kiforgatni ennek egy részét, s így mérséklődik valamivel a jelenlegi borsos ár. — Milyen partnerek­től szerezték be a téli készletet? — A burgonyát főként megyén kívüli tsz-ektől, a vöröshagymát Szolnok me­gyéből, a fejes káposztát, — amelyből jelenleg is bő kínálat van — Hatvan, il­letve Szabolcs térségéből. A kelkáposzta, illetve a sárga­répa Csongrád és Bács- Kiskun megyéből szárma­zik, a gyökér Gyöngyösről és Pest megyéből, míg az almát Bodonyból, Csányból és Mezőcsátról szereztük be. — Mi jellemzi a téli ellátásban a Zöldért ár­politikáját? — Elsősorban a beszerzé­si, a tárolási és a forgal­mazási költségek érvényesí­tésére törekszünk, de a sza­badpiaci árak természetesen mindenkor befolyásolják árainkat. Egyébként állan­dóan és folyamatosan figye­lemmel kísérjük az ország valamennyi területének árait is, igazodunk ezek­hez. A statisztika szerint az elmúlt évben a fogyasztói árak csökkentésében me­gyénk országos viszonylat­ban az első három megye között szerepel. Természe­tesen további javulásra tö­rekszünk. Ennek egyik módja, hogy néhány üzle­tünkben az eladók rugalma­san igazodhatnak majd a szabadpiac által diktált árakhoz. Érdekeltté tesz- szűk őket ebben. De azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bár a tévében nem reklámoztuk, de szá­mos zöldféléből terveztünk hosszú ideig tartó kedvez­ményes akciókat, amikor nagy tömegben, viszonylag olcsón szerezhette be a ve­vő például az almát, a bur­gonyát, a paprikát, az ubor­kát stb.... — Mi az oka, hogy a Zöldért árai sokszor ma­gasabbak a szabadpia­cinál? — Nem tagadom, előfor­dul, hogy egyes esetekben beszerzési árak függvénye, drágább a Zöldért. Ez a A kelkáposztát például nem tudtuk olyan áron kínálni, mint a magánkereskedők, mert a termelőpartner sem adta olcsón. A portékáink nagyobb részére azonban ez az állítás nem igaz. A leg­több esetben kedvezőbbek az áraink a kiskereskedőké­nél. — Milyen kapcsolat­ban áll a megyei Zöld­ért a Skálával? — Szállítópartnerei va­gyunk. A tavalyi kedvez­ményes akciókról szólva (pa­radicsom, fokhagyma) el­mondanám, hogy személye­sen is tárgyaltunk a Skála igazgatójával, de a piacra dobott mennyiség még a bu­dapesti igényeket sem tud­ta teljesen kielégíteni, így ebből nem jutott nekünk. Mi elsősorban a Hungaro- fructtal állunk szerződéses kapcsolatban. Konkrét ígé­retet kaptunk tőlük, hogy már márciusban újburgo­nyát, paradicsomot, papri­kát tudunk általuk biztosí­tani a megyei Zöldért stand­jain. Ezek az áruk Kubá­ból érkeznek. — Bővítik-e az eláru­sítóhelyek számát? — Közelebb szeretnénk ke­rülni a fogyasztókhoz, így a lakótelepeken a közeljö­vőben újabb asztali árusok­kal fognak találkozni. Mi is ott leszünk a magánkeres­kedők mellett. Előbbre lé­pünk az üzemi értékesítés­ben is. A hét végeken pe­dig mozgóárusaink segíte­nek termékeink szélesebb körű terítésében. — Mikor lesz már végre elegendő déligyü­mölcs? — Délkertől kapjuk a ke­resett gyümölcsöket. Mivel a banán- és a narancskínála- tot a citromforgalomhoz alakítják, így már tavaly is egész évben jelentős meny- nyiségű citromot rendel­tünk és adtunk el. Decem­ber utolsó hetében pedig Gyöngyösön bérraktározást vállaltunk a Hungarofruct- nak, aminek eredményeként mintegy 25 vagon kubai na­rancsot és citromot forgal­mazhatunk. A szegényes ün­nepi kínálatnak az is oka volt, hogy több tétel déli­gyümölcsöt karanténban kel­lett tartani, mivel meg kel­lett várni az úgynevezett „szermaradványok” eltá­vozását. Mivel a tilalom fel­oldódott, és újabb szállít­mányokat is kaptunk, így hamarosan érezhető lesz a kínálat javulása. Február végéig banánból, jaffana- rancsból, szovjet mandarin­ból is több kerül a boltok­ba. El kell mondani azt is, hogy a vevők nagy része idegenkedik a kubai na­rancstól és grape fruit-tól. Vonatkozik ez a kereskedők­re is, akik gyorsan romló áruról lévén szó, nem mer­nek nagyobb tételben ren­delni. Mivel a mediterrán gyümölcsre fordítható va­luta mennyisége tavaly óta nem változott, ugyanazt a mennyiséget tudjuk garan­tálni. mint az előző évben. — Milyen tervei van­nak a vállalatnak a jö­vőben? — Már elkezdtük a ’87- es szerződéseket rögzíteni. Idén 10—15 százalékkal sze­retnénk növelni a forgalmat, főként a megye területén. Ennek érdekében a legkere­settebb és a legjobb minő­ségű vetőmagokat vásárol­juk meg, s termelőpartnere­inknek is a lakosság által kedvelt fajták termelését javasoljuk. Bízunk a ked­vező időjárásban, az átlag­termések növekedésében, hi­szen a bővebb termés bő­vebb kínálatot, és olcsóbb árakat eredményez. Nekünk pádig az a legfontosabb cé­lunk, hogy jó minőségű áru kerüljön a pultokra, és fő­ként olcsóbban, mint eddig. Az erdő zöld lombtömege oxigént termel, megszűri a levegőt a szennyezésektől, növényzetének gyökérszöve­vénye megköti a talajt, visz- szatártja és egyenletesen szi­várogtatja a mélyebb térsé­gek felé a csapadékokat, óv a felhőszakadások és a gyors hóolvadások okozta árvizek­től, talajpusztulástól. ízletes gyümölcsöket, gombákat ér­lel, otthonául szolgál az er­dei vadaknak, madaraknak. Az embert gyönyörködteti, egészséges időtöltésre, spor­tolásra, túrázásra és pihe­nésre ad módot. Mindezek miatt az embernek az az érdeke, hogy minél több le­gyen az erdő. Ám az erdő adja a faanyagot is, amely­hez az ember csak azáltal juthat hozzá, hogy kiterme­li az erdőt. A növényállo­mány védelmét az erdőgaz­daságoknak kell összehangol­niuk a nyereségbeli érde­keltségekkel. A hatalmas szálfák kivá­gása, ledöntése nagy szak­értelmet kívánó feladat. A sokszor több tonnányi töme­gű faóriásnak pontosan ab­A hivatásos sofőrök mun­kájának minőségét, meny. nyiségét bizony sok eset­ben sokkal jobban ki lehet fejezni egy-egy számadattal, mint hosszas körülírással, magyarázattal. Ezt a megál­lapítást támasztja alá Bias- kó Károlynak, a Tarnamé- rai Lenin Termelőszövetke­zet gépkocsivezetőjének pél­dája is. hiszen ő — 1986. november 7-től — jogosult annak a kis jelvénynek a viselésére, amely tanúsítja: 750 ezer kilométert ve­zetett balesetmentesen. Óriá­sa szám! Kis híján hússzor körbeutazhatta volna a Föl­det ... — Igen — mondja —, így utólag nekem js szinte hi­hetetlennek tűnik. Az em­ber megy, nyomja a gázpe­dált. a számláló pedig pe­reg. S hogy balesetmente­sen ... ? Nézze, az biztos, hogy sokat lehet tenni az üt­közések elkerüléséért. Rend­ben kell tartani a járművet, fontos a megfelelő magatar­tás. a fokozott figyelem. De a szerencse is nélkülözhe­tetlen. Nagy a kockázat, so­hasem tudhatjuk előre, az­nap mi történik majd. — Miként választotta ezt a hivatást? — Több munkahelyem is volt ezt megelőzőleg. Vala­mikor Tatabányán kezdtem segédmunkásként az ottani hídépítő cégnél. Aztán a Tej­ipari Szállítási Vállalat kö­vetkezett a fővárosban. Itt kocsikísérőként tevékeny­ba az irányba, úgy és ak­kor kell „lefeküdnie”, ahogy azt a fakitermelők tervezik. A dőlésirány meghatározásá­nak kulcsa az úgynevezett hajkvágás. Ez a fatörzsbe közvetlenül a földfelszín fö­lött — alkalmas módon — bemélyített ék alakú bevá­gás, amelynek az irányába majd dőlni fog a fa. A hajk elkészítése után a fatörzs el­lenkező oldalán mélyítik be a döntővágást. A döntővá­gás és a hajk alsó véglapja közötti szintkülönbség a tö­rési lépcső, a két vágás fe­nékvonala közötti részt pe­dig törési lécnek nevezzük. Ha a döntés jól sikerült, a törési léc keskeny, így nem hasad fel az eldőlő törzs: a vágás sima és egyenletes lesz. Régebben a hajkot fejszé­vel készítették, manapság szinte mindig motoros fű­résszel nyitják. Az eldöntött szálfák legallyazását, felap­rítását — képünk tanúsága szerint — is motoros fűrész­szel végzik, a fejsze csak se­gítőeszköz. kedtem. majd megszereztem a jogosítványt, méghozzá úgy, hogy nappal dolgoztam, éjjel tanultam. Ugyancsak Budapesten, mégpedig a Sü. tőipari Szállítási Vállalat­nál kezdtem el a sofőrkö- dést. azaz 1959 októbere óta ezt csinálom. — Ha jól tudom. 1977-ben jött haza ... — Valóban, s az utam egyenesen a termelőszövet­kezetbe vezetett. így köze­lebb jutottam a családhoz, mert Zárónkról származom, s most is ott élek. A fizeté­sem? A munkától függ, mert teljesítményben vagyok. Nyá­ri időszakban nincs ok a pa­naszra, olyankor összejön a 8—10 ezer forint, de télen csak 4 ezer körül. — Család, hobbi? — A feleségem a gyöngyö­si kitérőgyárban takarító. Egy fiam van. ő a visontai Thoreznél gépkocsivezető, az­az átvette az „örökséget' . Unokával is dicsekedhetek, méghozzá egy kilenc hónapos kislánnyal. A legfőbb ki- kapcsolódást a horgászat je­lenti. s igazán nem állítha­tom. hogy nem kedvezne a szerencse. — Személy- és tehergép­kocsit egyaránt vezetett. . Melyiket kedveli jobban? — Az előbbi sem rossz, de én az utóbbira szavazok Azért mégiscsak az a ko­molyabb, az nőtt a szívem­hez. (sárhegyi) A 750 ezres

Next

/
Oldalképek
Tartalom