Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. január 13., kedd Unokáink is látni fogják... (MTl-fotó — KS) Most ősszel 13 esztendeje, hogy friss építészmérnöki diplomával belépett a Televízióhoz egy csinos fiatal nő, Osskó Judit. És már a következő tavasszal jelentkezett az Unokáink is látni fogják műsorával. — Kinek az ötlete volt a műsor, és hogyan fogadták a tévében? — kérdezem. — Az én ötletem volt és természetesnek vették. Jött egy építész, persze, hogy ilyen műsort akart csinálni. Azóta már ötvenötször jelentkeztünk vele. Engem szenvedélyesen érdekel a kortárs építészet, és vallom, hogy mindannyiunk közérzetét befolyásolja az utca, a ház — a környezet, amelyben élünk. — Hogyan választja ki a műsorok témáját? — Nincs rá recept. Mindig van valami a levegőben, ami aktuális, amiről beszélnek. Első műsoraink témái a belvárosi középületek voltak, aztán jöttek a lakótelepek, az üdülők, az új városközpontok — Szekszárd, Salgótarján. Volt, hogy egy-egy épülettípussal foglalkoztunk, például a nyugdíjasházakkal. Persze, valamennyi témát többféleképpen lehet megközelíteni. Aztán jött a városrehabüitáció. Hogy ez is mennyire a levegőben volt, azt mutatja, hogy az adás után egy hónappal megjelent a határozat a régi városrészek megőrzésére. Természetesen nem a mi adásunk hatására, hisz a határozatot hosszú előkészítés előzte meg. — Hogyan készül egy-egy Unokáink is látni fogják? — Rendszeres műsor — folyamatos elfoglaltság. Ha megvan a téma, megkeresem hozzá az embereket. Aztán jön az előkészítés: sokat olvasok, terepszemlét tartok, aztán elkészül a forgatókönyv. Ezt követi a forgatás — mindössze 4—5 nap —, riportok, illusztrációk felvétele. Aztán jön a vágás, megírom az összekötőszöveget, majd a stúdióban összeáll a műsor. Én minden munkafázisnál ott vagyok, bár magam csak 1978 óta jelenek meg a képernyőn. — Milyen visszajelzéseket kapnak a fogadtatásról? — Műsorunk későn kerül adásba, és ez eleve hátrány. De így is 6—8 ezer ember nézi. Szerintem ők azért ülnek a képernyő elé, mert érdekli őket, amit néznek, és nem „háttértévézés” gyanánt kapcsolják be a készüléket. A tetszési index általában 80 százalék fölött van, tehát meg lehetünk elégedve. — Hogyan képzeli el a sorozat további sorsát? — Évente hatszor jelentkezünk. Műsorunk csak címében változatlan, s tizenhárom év alatt sok minden változott körülöttünk, ezt a műsorok is tükrözik. A címet meg szeretnénk őrizni, a téma pedig — elsősorban a kor.társ, a hazai építészet — kimeríthetetlen. Kisebb változtatások voltak az évek során, például egy-egy portréjellegű adás, aztán tavaly kitaláltuk az alcímet: De hogyan látja ön? Híres emberek véleményét kértük építészetünkről. Ezt szeretnénk folytatni. A vélemények azt mutatják, hogy az emberek igényesebbek lettek, ez látszik a legújabb lakóházakon. akár magánerőből készültek, akár nem. — Végezetül hadd dicsekedjek el vele. hogy értesítettek: a Kritikusok Nemzetközi Társasága. amely szakírókból, kritikusokból áll, a tagjai közé választott. Ez nagy megtiszteltetés. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége, az UIA három- évenként tartja kongresz- szusát. és azokon mi mindig részt vettünk. Ott kiderült. hogy a Magyar Televízió az egyetlen, amelynek olyan jellegű, rendszeres műsora van, .mint az Unokáink is látni fogják sorozatunk. Nyilván ezzel érdemeltük ki a megtiszteltetést. E. M. Liszt Ferenc szülőházában Ahogy Kópházán átléptünk az osztrák—magyar határon, Burgenland falva- in keresztül vezet az országút tovább. Rövidesen megpillantjuk a jelzést, merre forduljunk Raiding felé. Alig negyedóra múlva a főutcájába érünk, Richard Wagnerről nevezték el, folytatása a Liszt Ferenc utca, amely egészen a művész szülőházáig kisér. Ha nem jelezné emléktábla. nem tűnne ki a környezetéből. Körülötte régi, egyszerű parasztházak sorakoznak. mint kétszáz évvel ezelőtt. A hajdani doborjáni juhászok pátriáját szelíd patak szeli át. Fahídját éppen ifj. Liszt Ádám magas kőfallal védett, tiszttartói portája előtt verték le, amely mostanában igen keskenynek bizonyult. A centenáriumi évben Liszt tisztelői, rajongói, a ..Lisztianak”, nemzetközi zarándokhellyé avatták Raidingot, az egykori Doborjánt. A Burgenlandi Tartományi Múzeum gondozza az emlékhelyet. Tágas udvarában bólogató gémeskút, árnyas kerti lugas, a hosszú, tanyára emlékeztető épület oldalán. Közepén a bejárati ajtó felett magyar nyelvű felirat tudatja, hogy itt született 1811. október 22-én Liszt Ferenc. A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör állíttatta. még 1881-ben. Az épület négy helyiségében a géniusz életútját mutatják be, gyermekkorától a Bay- reuthban bekövetkezett haláláig. Tornáca ma előtérnék szolgál, innen nyílt balra a konyha, jobbra a lakószoba. mögötte pedig a Liszt család szűk, közös hálófülkéje. Most a magas írópulton vaskos vendégkönyv, lapjai órák alatt megtelnek. Szemben vele, a közelmúltban, a 175. születésnapon felavatott emléktábla Bayreuth városából, Hans Walter Wild főpolgármester helyezte el. a művész mellszobrára Forral Miklós, a magyar Liszt Ferenc Társaság főtitkára tűzte a magyar zászlódíszes koszorút, körülöttük naponta felfrissülő virágerdő. A szobákban öreg bútorok állnak, régi edények a falak mentén, a gyermekkor első hangszerei. Megszólaltatásukra Liszt Ferencet édesapja tanította, aki Esterházy Miklós herceg udvari zenekarában, a közeli kismartoni — ma eisenstad- ti — kastélyban muzsikált. Itt áll az évszázadokat megélt orgona, a szomszéd falu templomából ajándékozták, mert gyakran játszott rajta a fiatal Liszt. A tárlókban levelek, kéziratok, kot- talapok, fényképek családjáról, barátokról, akik a legendás hírű ember és művész közelében lehettek. Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Ábrányi Emil társaságában láthatjuk őt, majd pesti tanítványai között. Megörökítette egy felvétel azt a jelenetet is, amikpr élete delén szülőházába hazatért, és kocsiját boldog cselédek, ismerősök fogadták. A lángész pályafutását a XIX. század zenei életének tükrében tárja a látogatók elé a megrendítő. meghitt hangulatú kiállítás, amelynek gondozásában részt vállal a határvidéken élő burgenlandi magyarság is. E. M. A képeslap az emlékmúzeummá alakított szülőházról, a fiatal Liszt Ferencről TÖPRENGETC Az érzelem ..Neked kissé túlságosan leegyszerűsített fogalmaid vannak a szerelemről. A szerelem nem az élmények egymástól független sorozata .. . Állandó gyengédség-, édesség-, jósághiány ... Ezt te még nem tudod megérteni.” (Francoise Sagan) ★ Egyedül a szerelem tudja magáról, milyen hiábavaló, de soha meg nem rendül. (Max Frisch) ★ Ha az ember étkezés előtt akar érzelmeket ébreszteni, az eredmény nagyon bizonytalan. (Somerset Maugham) ★ Azok a rügók, amelyek az embereket a valóságban mozgatják. a félelem és az érdek rugói, nem pedig a szeretet hevületei. (Bonaparte Napóleon) ★ Az élet rövidsége csekély- lyé teszi a különbséget boldog és boldogtalan ember közt. A szenvedés épp úgy elfoglal, mint az öröm (Anatole France) A nagylelkűségben van valami technikai szabályszerűség. (Jurij Olesa) ★ Az ember nem felejtheti el azt, akiben megérzi a neki teremtett végtelent. (Hernádi Gyula) Gyűjtötte: Havasházi László Jelenidőben A filmkocka el van vetve? című rádióműsort a Kossuth rádió vasárnapi adásban ígérte, majd a rádióújság felsorolta azokat a gondolatokat, amelyekről a félórás adásban szó lesz Vicsek Ferenc riportjaiban. Az előzetes ígéretből alig hallhatott valamit az érdeklődő. Igaz, a riporter a vita februári folytatását jelezte, talán majd akkor. Ettől függetlenül az elmúlt esztendőben igen sok kerekasztal-be- szélgetést rendeztek, olvashattunk a lapokban is a témáról. Változóban a filmgyártás és a filmforgalmazás, Gazdaságunkban végbemenő tendenciák nem hagyhatták érintetlenül a kulturális terület ágazatait sem. Újításra, új filmforgal- mazási rendszer kidolgozására volt szükség. A műsorban a Nógrád és Hajdú-Bi- har Megyei Moziüzemi Vállalat képviselői mondtak véleményt a régi és az új elképzelésekről. Tarthatatlan volt az a támogatási rendszer. mely különböző trükkökre kényszer!tette a vállalatokat. Most megszűnt a nézőszámmal mért műsorpolitika. Az eddigi kötelező tervmutatók miatt elvesztette jelentőségét mindaz, ami a legfontosabb, a film és közönsége. Csökkent a mozik száma és a dotáció is. Ez évtől az új forgalmazási rendszerben nő a vállalatok érdekeltsége. A támogatás csökkentéséből adódó 80 millió forintot a filmgyártás használhatja fel. A hiányzó összeg előteremtésére új lehetőségeken kell dolgozniuk az üzemeltetőknek. A Főmo igazgatója a takarékosabb gazdálkodásban, a fiilrn másodlagos jogainak kihasználásában látja a kivezető utat. A népszerű művek forgalmazása. a spontán érdeklődés figyelembevétele videoköl- csönzés. reklám és a kereskedelem e területen alkalmazható formái jelenthetnek eredményes gazdálkodást, kiegészítő tevékenységet. Az önfenntartás nem veszélyeztetheti a kultúrpolitikát, hiszen a támogatásként megmaradt összeg az értékek mögé csoportosítható. Nehezebb megoldást találni a kisközségek moziüzem-vezetőinek. Hortobágy községben — 1790 lakos él itt — eddig hetente három alkalommal vetítettek filmet, ez évtől egyszeri alkalom adódik a fiataloknak a közösségben tölteni szabadidejüket. Kifogásolják az állami gazdaságban dolgozó fiatalok azt is, hogy lefutott filmeket láthatnak, a hang- és képminőség élvezhetetlen. A video alkalmazása nem pótolta a mozi hangulatát. A próbálkozásokból fakadó egyre jobb ötletekből és intézkedésekből kialakulhat az a végső forma és módszer, mely igényeink szerinti lehetőséget kölcsönöz. Lövei Gyula Hofi humora A tévé rabjaként, a látvány bűvöletében olykor teljesen indokolatlanul másodrangúnak tekintem a rádió igényesen megformált, változatos. színes programjait. Így történt ez szilveszterkor is. Megbabonázott a képernyő varázsa, s eszembe sem jutott, hogy legalább belehallgassak a tapasztaltabb „rivális” egyértelmű tehetségre valló ünnepi összeállításába. Szerencsére az érintettek gondoltak erre, számoltak ezzel, s nem maradt el a megszokott ismétlés. Aki ekkor sem ért rá, az elmúlt hét szombat délelőttjén a 10 óra öt perckor kezdődő. Ismét — a javából! című műsorban pótolhatta mulasztását. Megérte bekapcsolni a készüléket, mindenekelőtt Hofi Géza jelentkezése miatt. Régen megkedveltük őt. de azt is észre kellett vennünk, hogy az utóbbi esztendőkben — talán a túlzott reflektorfény, a számos szereplés. a nagymérvű lekötöttség miatt — kissé megtorpant. Egyre jobban kísértettek néha bántóan ható manírjai. azok a sűrűn adagolt töltőmondatok, amelyek produkcióinak savát-borsát vették el. Most a mindezektől megszabadult. megújult alkotóval találkozhattunk. Sajátos világlátása, az egyes témák megközelítési módja, tömörebb. célratörőbb lett. Igazolta: elkötelezettség vezérli, s arra törekszik, hogy a gúny, az irónia krőzusi eszköztárát felvonultatva ostorozza a hozzá nem értés, a tájékoztatás kényelmességből. a valóság szándékos kendőzéséből fakadó bakijait, társadalmunk valamennyiünket bosszantó visszásságait. örvendetes fejlődésünk torzulásait. Tudja, hogy a nevetés mindennél hatásosabb fegyver, a hibák elleni küzdelemben. Derültünk, amikor a teho kóros kinövéseit karikírozta. vettük a lapot, amikor az idegborzoló tehetetlenséget állította pellengérre, s vele együtt hittük, hogy nem hiába tette. Ügy érezzük, — ez egyáltalán nem túlzó kifejezés —. hogy művészi pályájának érettebb, karakteresebb, keményebb, célratörőbb korszakába lépett, s jelenlegi teljesítménye is sejteti a még magvasabb folytatást. Amit csinál a magyar humor krónikájának fontos állomása, szakasza. Eddig is az volt, s bízunk abban, hogy még inkább azzá válik. Százezrek elégedettségére. Pécsi István Heti könyvajánlat Akadémiai Kiadó Gáspár Simon Antal: Az én szülőföldem, a bukovinai Istensegíts. Faximile kiadás. Európa Könyvkiadó Képes Krónika. Menandrosz: A lenyírt hajú lány. Vígjátékok. (Az ókori irodalom kiskönyvtára) Xenophón: Emlékeim Szók- ratészról. (Az ókori irodalom kiskönyvtára) Gondolat Könyvkiadó Mauriac, Claude: A mozdulatlan idő. Válogatás. Kossuth Könyvkiadó A magyarországi cigány- kérdés dokumentumokban 1422—1985. Szobek András: Egy munkásélet emlékei. Magvető Könyvkiadó Üdvözlet. írta Csajka Gábor Cyprian, Csordás Gábor stb. (JAK-füzetek)
