Népújság, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-26 / 21. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. január 26., hétfő 3 HARMINCÉVES A MUNKÁSŐRSÉG Az első lépések (IV/1.) Azok a párt- és állami vezetők, akik az ötvenhatos őszi tragikus események után Kádár János köré tömörültek, és az újjászervezést, a konszolidációs folyamat megindulását irányították, szervezték, már a kezdet kezdetén arra a felismerésre jutottak, hogy az ország hagyományos véderején kívül szükség van egy olyan önkéntes fegyveres testületre, amely egyike lesz a munkáshatalmat kifejezésbe juttató és jelképező intézményeknek. November 15-én Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere Budapesten, a Nádor utca 28. számú házba — a párt központi bizottságának épületébe (ma az utca az ő nevét viseli) megbeszélésre hívta össze a honvédség, a rendőrség több vezetőjét, pártmunkásokat, régi mozgalmi embereket. Arról tájékoztatta őket, hogy a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány feloszlatta az előző hetekben létrejött forradalmi katonatanácsokat, s helyettük elrendelte a néphadsereg katonatanácsának megalakítását. Ennek tagjai: Ilku Pál, Kovács Imre, Ugrai Ferenc, Úszta Gyula és más főtisztek, tábornokok azt a feladatot kapták, hogy a hadsereg tisztjeiből önkén- í tes jelentkezők részvételével szervezzék meg azokat a karhatalmi alakulatokat, amelyek gondoskodnak majd a lakosság élet- és vagyonbiztonságáról, a rend helyreállításáról, s megteremtik a folyamatos termelőmunka zavartalanságának feltételeit. Azokban a napokban Csé- mi Károly — később a néphadsereg vezérkari főnöke, ezt követően nyugállományba lépéséig a honvédelmi miniszter első helyettese — vezetésével az egyik karhatalmi ezred már megkezdte szolgálatát a fővárosban, a Borbás Máté és Pesti Endre parancsnoksága alatt álló ezredek is készen álltak a parancs teljesítésére' A tanácskozás során felvetődött a gondolat, hogy a nemzetközi munkásmozgalom régi hagyományainak szellemében — nyilvánvalóan a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének kivívásában részt vett internacionalista ezredekre, a weimari Németország vörös frontharcos szövetségére, az osztrák szocialisták két világháború közötti Schutzbund szervezetére, a spanyol köztársaság oldalán küzdött külföldi önkéntesekre, és a különböző népi milíciákra gondoltak — Magyarországon is létre kellerte hozni a munkásosztály legjobb, leghűségesebb harcosainak részvételével egy nem hivatásos, önkéntes fegyveres testületet. Halas Lajps építőmunikás, a néphadsereg ezredese, ma nyugállományú vezérőrnagy, a Munkásőrség alapító országos parancsnoka a közelmúltban megjelent Az R. Gárdától a Munkásőrségig című önéletrajzi könyvében így emlékezik vissza erre az időszakra: ,,Egyesek aggályoskodtak: Százezernyi fegyver van még ismeretlen helyen (ezek számát később mintegy 450 ezerre becsülték) ismeretlen embereknél. Ezenfelül adjunk még ki fegyvereket civileknek ?” Jó néhányan úgy vélekedtek: miután a karhatalmi egységekben is szép számmal vannak munkások, s máris látható, hogy jól megállják a helyüket, legyen a munkásosztálynak olyan fegyveres ereje is, amilyen a történelem folyamán Magyarországon még nem volt. Végül, úgy határoztak, hogy Czinege Lajos. Tömpe István és Halas Lajos kezdjék el a munkát, mérjék fel az új szervezet létrehozásának lehetőségeit A kiindulási pontnak — közölte a fegyveres erők minisztere — Kádár János elvtárs elgondolása szerint is a munkásosztály iránti bizalomnak kell leíVnie. Januárban Földes László — akkor külkereskedelmi miniszterhelyettes — hivatalos ügyben Berlinben járt. Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht meggyilkolásának évfordulóján jelen volt az ottani munkás milíciák díszfelvonulásán. Ezt követően hazahozta a német munkásharccsoportok felépítését és szervezeti rendjét magukba foglaló szabályzatokat, amelyeket az * NDK- ban kapott szóbeli információk alapján ismertetett az MSZMP ideiglenes intéző- bizottságának ülésén. Ezt követően hoztak határozatot a magyar munkásőrség megszervezéséről. Alig egy hónap telt bele, amikor 1957 elején napvilágot látott a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 13. számú törvényerejű rendelete a Munkásőrség létrehozásáról, s ezt követően az ország egész területén valamennyi megyében megszerveződtek az önkéntes jelentkezőket magukba foglaló egységek. Rajok, szakaszok, századok, zászlóaljak szerveződtek, százával és ezrével kérték felvételüket munkások, termelőszövetkezeti tagok, tisztviselők és értelmiségiek. A fővárosban építőmunkásokból és vasasokból t önálló zászlóalj szerveződött, mindkettőben ott voltak a tizennyolc—tizenkilences forradalmak, az illegalitás sok vihart átélt harcosai, a régi szervezett munkások legjobbjai, köztük sok olyan országosan ismert vezető, mint Brutyó János, Somogyi Miklós, Olt Károly, Gyenes András és mások. Érdekes és pontos áttekintést adó elemzését nyújtja a folyamatnak Róder László közelmúltban megjelent Született a párt és a nép bizalmából című könyve is. (Reflektor kiadó, 1986.) Az egységek a magyar munkásmozgalom kiemelkedő vezetőinek, mártírjainak nevét írták zászlaikra, akiknek élete, küzdelme egyben példaképül is szolgált számukra. A salgótarjániak Kun Bélát, a pécsiek Landler Jenőt, az építők Bokányi Dezsőt, a békéscsabaiak Kulich Gyulát, a budapestiek kerületi egységei Rózsa Ferencet, Pataki Istvánt, Schönherz Zoltánt, a debreceniek - Tótfalusi Sándort, a vasasok Asztalos Jánost, más egységeik Mező Imrét, Sziklai Sándort választották névadóul. És ma, valami olyasminek vagyunk tanúi, ami egyedülálló a nemzet történelmében: több ezer olyan embert köszönthetünk az ország minden részében, aki harminc éven át önkéntesen, fegyelmezetten, öntudattal, fegyverrel őrizte a munkáshatalom rendjét, a lakosság nyugalmát, miközben munkahelyén is legjobb tudása szerint teljesítette kötelességeit. Vadász Ferenc (Következik: Rászolgáltak a bizalomra) „A fiatalság érdekelt leginkább a megújulásban9’ Beszélgetés Sós Tamással, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárával Az elmozdulás időpontja korábbi, mint tavaly május vége. Emlékezhetünk, az ifjúsági szövetség XI. kongresszusa a megújulás programját hirdette meg. S noha ez a meggondolás léte óta törekvése a KISZ-nek, mégis érdemes áttekinteni, mit hoztak az elmúlt hónapok. Már csak azért, mert a határozatokba foglaltak gyakorlatba ültetése lényegében most vesz lendületet. Többek között a március közepéig tartandó taggyűléseken. S mindez egybeesik a zászló- bontás 30. évfordulójával. A mozgalmi formálódás elemzése során szóba kerültek a fiatalokat ma leginkább foglalkoztató kérdések is. A beszélgetőtárs Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára volt. — A kétségkívül nehéz elmúlt esztendő után sokan kíváncsiak arra, vajon milyen a közérzete az ifjúsági mozgalom megyei irányítójának, s információi szerint maguknak a korosztályhoz tartozóknak? — A kongresszust követően az érdeklődő közvélemény elfogadta törekvéseinket. Kíváncsian várta mindenki. át tudjuk-e ültetni a gyakorlatba terveinket. Ehhez főképp arra volt, van szükség, hogy a kongresszusi elhatározások tagságunk belső elvárásaivá váljanak! Ne csupán külső igény motiválja őket. Ma ugyanis még ez a jellemzőbb. A pozitív összkép ellenére figyelmeztető tény: nem' kevesen csak egyéni kiutat keresnek a bajokból, feladják a társadalom kollektív boldogulásához fűzött reményeket. Elharapózott a fiatalok egy részénél is az anyagi javak harácsoló hajszolása. a közösségi erkölcsi normák gyakori megsértése. Olykor kiábrándultság, hitetlenség tapasztalható, sokszor pedig a mindennel szembe helyezkedés, az eltúlzot- tan kritikus alapállás. — Azért bizonyára alkalom nyílt azoknak a hibáknak a feltárására is, amelyek magában a KISZ-ben jelenthetnek buktatókat. Ezek ismertetése talán magyarázat lehet az „egyé- nieskedésre”. — A gondok egy folyamatot tükröznek. Erre az évtizedre • jellemző, embert próbáló, megmérető időszakban helyesen ismertük fel: a kockázatot vállaló alkotói egyén számottevő tartalék! Ám nem történtek meg a kellő lépések. Jogos kritika illet bennünket is azért, hogy nem jutottunk el öt év alatt sem a reformszándéktól a reformcselekvésig! Többet hivatkozunk kívülálló okokra, ahelyett, hogy világossá tennénk, kinek-kinek mit kell tennie! — A tavaly május végi országos fórum kiemelkedő teendőnek nevezte a politikai jelleg erősítését, a rétegtevékenységet, demokratizmus kiterjesztését. Miként érzékelhetők tehát a megújulás eme jelei? — A KISZ politikai munkájában nem a jogi eszközöket kívánjuk szaporítani. Igen fontos a követelmények konkrét meghatározása. Gyakori tapasztalat, hogy például a munkahelyi fórumokon politikáról beszélnek, de nem politizálnak. A tag úgy érzi. nem részese a különböző folyamatoknak, mert nem biztos, hogy a véleménye el is jut a címzettekhez. Jobban kell kapcsolódni a pártszervezetekhez az állami, gazdasági szervekkel való vitákban is! Ezért a tavaszi taggyűlésektől pont azt várjuk, váljanak igazi politikai fórumokká, minden álláspont, elképzelés kapjon hangot. Ebben segíthetnek rengeteget az egyéni elbeszélgetések. — A múlt év tavaszán életre keltek a ré, tegtanácsok. Tőlük mi várható el a mozgalom frissítésében? — E testületek szerepe jelentősen megnőtt, önállóan gazdálkodnak, saját anya. ' gi fedezetük van, kitüntetési jog is megilleti őket. A munkásfiataloknál nyilvánvaló: ahol jó a szervezettség. élnek a hagyományok — s ezek megyénkben elsősorban a nagyüzemi KISZ- bizottságok —, ott a megújulás tulajdonképpen a meglévő cselekvések folytatása. — Beszéljünk a tanintézetek ifjúságáról, amelynek nem csupán 1986 óta szentel különös figyelmet a szövetség! — KISZ-szerveink két-há- rom éves programot dolgoztak ki a középiskolákkal kapcsolatban. Fő törekvésünk. hogy a tanintézetekben tagjainkat élményadó- an. cselekvő módon kapcsoljuk be az iskolai közéletbe. Olyan KISZ-re van itt szükség, amely képes a politikai, világnézeti kérdések iránt felkelteni a diákok érdeklődését! Vállalják az ismeretközvetítést, hatással vannak a szövetségen kívüli fiatalokra is. Ebben lehetnek támaszaink a marxista diákakadémiák, a tudományos-technikai diákköri pályázatok, az amatőr művészeti seregszemlék. Lényeges jog: az iskolai szabályzatokról véleményt mondanak a KISZ-szervezetek, s ebben a városi testületeink fokozott segítséget nyújtanak. Tény. legalább egy tanév kell mindennek ismertté válásához, de több esztendő ahhoz, hogy ez a forma gyakorlat is legyen. — Üj helyzet az is, hogy ezentúl napjainkban a KISZ nem az egyetlen ifjúsági szervezet ... — Kétségtelenül tagoltabbá vált társadalmunkban az if júsági struktúra. Szoros kapcsolatokra. megfelelő munka- megosztásra törekszünk a szakszervezeti ifjúsági tagozatokkal. a MTESZ és a Hazafias Népfront fiatalokkal foglalkozó szervezteivel. Arra persze ügyelni kell, hogy ne a tisztségek megkettőződését jelentse mindez! Minőségileg új lehetőségeket hozhatnak a tanácsok ifjúsági és sportosztályai. — De azért ez a tény is még határozottabb, konkrétabb törekvésekre sarkallja a szövetséget ... ? — A döntő, hogy a cselekvésre irányuljon a figyelmünk! Lényeges, hogy a KISZ-szervezetek kérjenek és kapjanak a pártszervektől konkrét feladatokat! Az állásfoglalások végigvitelé- ben leginkább ez a korosztály érdekelt, hiszen a gazdaság mindenkori helyzete jelentősen befolyásolja a pályakezdés, a családalapítás lehetőségeit. Alapvető, hogy javuljanak az indulás esélyei! Halaszthatatlan tennivalóink vannak a műszaki haladás meggyorsításában, a nyelvtanulás szélesebbé tételében, a számítógépes kultúra teljesztésében. Ugyanígy a párttagajánló tevékenység fokozásában Még mindig alacsony a pártba felvettek aránya. Sokan 30-hoz közel jutnak el idáig. Ehhez persze nélkülözhetetlenek a formalitást mellőző, a mai problémákat élesen felvető taggyűlések, és a magasabb követelmények a KISZ-munkában. — A KISZ Központi Bizottságának mostani, január végi felhívása hasonló szellemről tesz tanúbizonyságot. Miként kapcsolódik ehhez megyénk? — Ez a felhívás kapcsolódik a jelenlegi gazdaság- politikai pártnapok esemény- sorozatához. Főbb gondolatai : a teljesítményelven alapuló munkavégzés, az ennek megfelelő, éhhez illeszkedő politikai magatartásforma kialakítása, és nem utolsósorban a valóságos helyzet megismertetése és megértetése az ifjúság körében. Nyilvános beszélgetésekre buzdít az üzemekben, a szervezetekben. Mi azzal is hozzájárulunk, hogy február közepéig városi bizottságainktól kölcsönözhetők az ezzel kapcsolatos témákat feldolgozó -— Mit képviselünk?. Mi a gazdasági reform?, Lakáshelyzet és a KISZ című — videokazettáink. Különböző pályázatokat írtunk ki, komoly díjazással. melyekkel ösztönözzük a szervezeteket, például a helyi gazdaságépítő munkában való aktívabb részvételre. — E kampányjellegű . megnyilvánulás mellett bizonyára méltó figyelmet fordít az ifjúsági szövetség zászlóbontásának 30. évfordulójára is ... — Elképzelésünk, hogy az idei megemlékezések mutassák be a kiemelkedő történelmi sorsfordulók tanulságait. A nemzeti eszme, az internacionalizmus erejét. Mire tesszük a hangsúlyt? Lesznek találkozók volt ifjúsági vezetőkkel. Elkészül az a könyv, amely megyénk baloldali ifjúságmozgalmi történetét kíséri végig a század elejétől. Rendezvényeinkkel szeretnénk hatni ugyanúgy az érzelmekre is. mint a fiatalok értelmére. Szatay Zoltán AZ EGÉSZSÉGÜGYI PÁRTNAPON Reális helyzetelemzés A megyei kórház dísztermében gyűltek össze az egészségügyi dolgozók képviselői, párttagok és párton. kívülíek, hogy a Központi Bizottság novemberi határozatainak tanulságairól beszélgessenek. Az előadó, dr. Gyetvai Gyula főigazgatófőorvos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának tagja volt. A megjelenteket előbb dr. Leute István, a kórházi pártvezetőség titkára köszöntötte, kiemelve ennek az összejövetelnek a jelentőségét, a fórum kínálta lehetőséget: ilyen körben is értelmezni. a helyi adottságokra kell szabni a fontos dokumentumot. Ezután dr. Gyetvai Gyula beszélt hazánk gazdasági helyzetéről, visszatekintve a XIII. párt- kongresszus időszakáig. Hangsúlyozta, hogy nem önmagában kell vizsgálni az 1986-os esztendő eredményeit vagy hiányosságait, hanem folyamatokat, irányokat szükséges figyelemmel kísérni. Sajnos, kísértő a negativizmus, többen rosz- szabbnak ítélik meg a helyzetet. mint amilyen. Ezen csak a reális helyzetelemzés segít. Ez történt a XIII. pártkongresszuson, s a Köz- poni Bizottság 1986. novemberi határozata is ennek a jegyében fogant. Hivatkozott a főigazgató-főorvos a tele. vízióban előző este sugárzott kerekasztal -beszél getésre, ahol jeles közgazdászok ismertették álláspontjukat, s azokat az esélyeket, amelyek hazánk számára kínálkoznak. Kiemelte az előadó a szellemi kincseink szerepét, amelyre az eddigieknél jobban kell támaszkodni. Feltétlenül jobban meg kell becsülni ehhez az alkotó értelmiséget, azokat is. akik az egészségügyben dolgoznak. összegzésül bizakodva szólt a jövőről, a reformfolyamatról. arról, hogy ha megfelelően összefogunk a célok megvalósítása érdekében, ki tudunk lábalni nehézségeink közül. Végezetül néhány gondolatot mondott el megyénk VII. ötéves tervi egészségügyi beruházásairól. amelyek egyéb tervekkel összhangban valósulnak meg. Említést tett a gyöngyösi Bugát Pál Kórház építéséről. s azokról a munkákról, amelyek a megyei kórházat teszik még hatékonyabbá, felszereltebbé. Kiemelte az intenzív betegellátás korszerűsítését, ezen belül a műveseállomás létrehozását. G. L I
