Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. december 2., kedd Magyar vezetők üdvözlő távirata Laosz nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a' Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Losonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke táviratot küldött Kau- soite Phomvihane-nak, a Laoszi Népi For­radalmi Párt Központi Bizottsága főtitká­rának. a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa elnökének és Phoumi Vőrigvickiírtak, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság ügyvezető elnöké­nek. Kedves Elvtársak! A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a népi hatalom megalaku­lásának 11. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa, népünk nevében köszöntjük Önöket, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsát a baráti laoszi népet. Népünk el­ismeréssel tekint a laoszi társadalom szo­cialista átalakításában elért vívmányokra. Kívánjuk, hogy pártjuk a közelmúltban le­zajlott IV. kongresszusának határozatait maradéktalanul teljesítsék. Támogatjuk a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak a dél-kelet ázsiai térség békéjének és biz­tonságának megteremtésére irányuló kö­vetkezetes erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus és az inter­nacionalizmus elvein alapuló együttműkö­désünk a jövőben is hozzájárul népeink barátságának elmélyítéséhez. Nemzeti ün­nepükön kívánjuk Önöknek, a baráti laoszi népnek, hogy érjenek el további sikereket országuk felvirágoztatáséban, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Sisomphon Lovan- sau-t, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Gyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magy^- Szolidaritási Bizottság, és a Magyar Vöröskereszt ugyancsak táviratban köszön­tötte laoszi partnerszervezetét az évforduló alkaLmábói. Chirac tv-beszélgetése Zsukov­évforduló Georgij Zsukov a legte­hetségesebb és legnevesebb szovjet hadvezérek egyike volt, életét maradéktalanul a szocialista haza szolgála­tának, a haza fegyveres vé­delmének szentelte — írta a Pravda hétfői számában S2ergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszter, a „győzelem marsallja” szü­letésének 90. évfordulója alkalmából. A szovjet honvédelmi miniszter felidézte Zsukov életútját, bemutatva azt a jelentős szerepet, amelyet hazája védelmében a há­ború megnyerésében ját­szott. Elég csupán hadvezé- ri pályájának legjelentő­sebb állomásait említeni: Moszkva védelme, a sztá­lingrádi csata, a leningrádi blokád gttörése, a kurszki csata, a belorussziai had­művelet és legvégül: a pa­rancsnoksága alá tartozó 1. belorusz front két másik fronttal együtt foglalta el Berlint. 1942 augusztusától a Szovjetunió honvédelmi népbiztosának első helyette­se és a főparancsnok he­lyettese volt. A fasizmus szét­zúzása után a szovjet fő­parancsnokság nevében és megbízásából a szövetséges országok parancsnokságai­nak képviselőivel együtt ő fogadta a fasiszta Német­ország fegyverletételét. Papandreu a SALT—ll-röl Görögországot komolyan aggasztja az, hogy Washing­ton megszegte a SALT— [I. szerződést — közölte va­sárnap Athénban Andreasz Papandreu. A görög mi­niszterelnök arra a hírre reagált, hogy az Egyesült Államokban pénteken had­rendbe állították a 131. olyan B—52-es hadászati bombázót, amelyet alkal­massá tettek manőverező robotrepülőgépek indításá­ra. A nukleáris fegyverek számát növelő amerikai lépés végzetes következ­ményekkel járhat az embe­riség számára — hangsú­lyozta a görög államférfi. Ugyanakkor reményét fe­jezte ki, hogy a Fehér Ház felülvizsgálja ezt a határo­zatát. Ellenkező esetben a világ tovább sodródik a nukleáris katasztrófa felé — mondta Papandreu. Jacques Chirac francia miniszterelnök vasárnap esti kandalló melletti tele­víziós beszélgetésben erősí­tette meg. hogy kormánya minden fő kérdésben kitart az eddigi irányvonal mel­lett. Az elnökválasztás kér­dését. mint korait, elütötte, mondván, hogy egyelőre csak a kormányprogram végrehajtása foglalkoztatja. Chirac a beszélgetés so­rán igyekezett a politikai helyzet urának mutatkozni. Kijelentette, hogy nyolc hó­nap alatt az. elnök ellenzé­se miatt még egyetlen kér­désben sem kéllett lemon­dania szándékáról. Az el­nök kifejtheti fenntartá­sait, az az ö dolga, de a kormány halad a maga út­ján. Az elnök hagyomá­nyos előjogainak számító kül- és katonapolitikáról megjegyezte, hogy az elnök ezt sem tudná érvényesíteni, ha a kormány nem hajtaná végre akaratát, illetve, ha a parlament nem támogatná. A kormányfő a pillanat­nyilag legizgalmasabb bel­politikai kérdésről, a felső- oktatási reformról kifejtet­te, hogy a kormány kész meghallgatni a sztrájkoló diákok véleményét és vilá­gosabban megfogalmazni az esetleg félreérthető cik­kelyeket. de a lényeget il­letően nem enged. Azt bi­zonygatta. hogy a francia egyetemi rendszer elavult. alkalmasabbá kell tenni a gazdaság és a társadalom mai igényeinek megfelelő szakemberek képzésére. Ugyanígy kitartott az új állampolgársági törvény he­vesen vitatott változtatásai, a magánbörtönök építésé­nek célszerűsége mellett. Megnyugtatta viszont a nőket, nem támogatja a jobboldal egyes elemeit ab­ban, hogy a terhességmeg­szakítást kivonják az ingye­nes egészségügyi ellátásból. A külpolitikáról csak a libanoni francia túszok vo­natkozásában esett szó. Chi­rac leszögezte, hogy az el­ső két túsz kiszabadulását sem pénzzel, sem fegyver- szállítással nem fizették meg. A többi túsz kiszaba­dítására is csak „politikai nyomást" ígért, illetve mód­szerként államközi tárgya­lásokat. Iránnal folytatódik a viszony normalizálása. A bizalomért cserébe arra szá­mít, hogy az iráni vezetés is tesz majd „gesztusokat”, azaz közreműködik a túszok kiszabadításában. Most is leszögezte, hogy francia részről nem látják bizonyít­va Szíria bűnrészességét az európai terrorista merény­letekben. Az egyetemi sztrájkmoz- malgat vezető UNEF-szer- vezet egyik vezetője nyom­ban elutasította a minisz­terelnök csillapítónak szánt megnyilatkozását. Kifejez­te reményét, hogy folyta­tódnak a sztrájkok és a tüntetések a terv teljes visz- szavonásáig. A L ’Humanité Dimanche országos felmé­rése szerint az egyetemi hall­gatók 75—80 százaléka el­utasítja a reformterv fő javaslatait. Jean-Jacques Queuranne a Szocialista Párt szóvivő­je kijelentette, hogy Chi­rac nyugalma nem leplez­heti az egyre tekintélyel- vűbb és igazságtalanabb po­litikát. A gazdasági hely­zet nem javul, az eredmé­nyek csak egy kiváltságos kisebbségnek kedveznek. A sajtó Chirac megnyi­latkozását egyöntetűen úgy értékelte, mint tekintélyé­nek, vezető szerepének meg­erősítését, s hogy a diákok­kal kirobbant ellentétben nem akar engedni. A Le Figaro ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a kormánynak kell kormányoznia, nem az utcának ... A Le Quotidien de Paris szerint Chirac fő gondja, hogy leszerelje az egyetemek és a középiskolák mozgalmát, de a lényeget illetően semmit sem enge­dett ... A kommunista L. ’Humanité a beszélgetésben annak megerősítését látta, hogy az új kormány mé­lyen konzervatív az egye­temek vonatkozásában foly­tatni akarja a társadalmi elkülönítés irányvonalát. Laosz ünnepén Sorsfordító eseményekre emlékeznek a mai napon a távoli Laoszban. Tizenegy esztendővel ezelőtt, 1975. december má­sodikén a forradalmi erők megfosztották hatalmától a ve­zető feudális réteget, megszüntették a királyságot, és kikiál­tották a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot. Hosszú és küzdelmekkel teli időszakot hagyott ma­ga mögött akkor az „egy­millió elefánt országa”, hi­szen az évek múltával sem könnyű kiheverni a francia gyarmatosítók súlyos örök­ségét, s az Egyesült Államok indokínai háborújának kö­vetkezményeit. Torz gazda­ságszerkezet, feudális társa­dalmi maradványok, megti­zedelt állatállomány és le­rombolt falvak, városok — ilyen állapotok közepette lá­tott hozzá a Laoszi Népi Forradalmi Párt vezette fia­tal ország, az új társadalom építéséhez, a szocializmus alapjainak lerakásához. Számos nyugati megfigye­lő kezdetben nem sok jövőt jósolt a Mekong-menti ál­lamnak. Ám, azóta eltelt több mint egy évtized rácá­folt a kétkedőkre. A vala­mikor a világ egyik legsze­gényebb országának számító Laoszban joggal lehetnek büszkék az elért eredmé­nyekre: az alapvető élelmi­szer-ellátás megoldására — mára már exportra is jut —. az egészségügyi hálózat és az oktatási rendszer kiépíté­sére. A mezőgazdaság foko­zatos szövetkezetesítése mel­lett iparfejlesztési progra­mot is kidolgoztak. A meg­valósítás egyik gondja vi­szont. hogy kevés a szak­képzett munkaerő. Éppen ezért érthető, hogy a nemze. ti jövedelem csaknem egy­ötödét az oktatás fejlesztésé­re fordítják. A baráti or­szág a jövőben is kitartó kö­vetkezetességgel fog azon munkálkodni, hogy minél előbb véglegesen eltüntesse a múlt maradványait. Ezt erősítették meg a Laoszi Né­pi Forradalmi Párt közel­múltban tartott IV. kong­resszusán is Vientiane-ban. Külpolitikai téren a Lao­szi NDK következetes anti- imperialista irányvonalat kö­vet. amelynek keretében ki­emelt figyelmet fordít a szo­cialista közösség erősítésére, a béke megőrzésére, s arra törekszik. hogy Délkelet- Ázsia legyen a béke öve­zete. Hazánk is nagyra ér­tékeli a laoszi vezetés irány­vonalát és szolidáris a füg­getlenség megőrzésére tett erőfeszítésekkel. Nemzeti ünnepükön kíván­juk Laosz népének, hogy mi­előbb siker koronázza tö­rekvéseit, s nyugodt nem­zeti légkörben valósíthassa meg országépítő terveit. Vientiane-i utcarészlet (Fotó: MTI-Külföldi Képszerkesztőség — KS)-( Külpolitikai kommentárünk )— „Nemzeti hős” A RÉGI BÖLCS SZERINT az ember nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba. Valami fontosat je­lez. hogy az amerikai sajtó az „iráni kapcsolat” to­vább dagadó botrányával kapcsolatban mégis egy­re többet idézi fel a Richard Nixont annak idején lemondásra kényszerítő Watergate-ügyet. Ez a do­log aligha végződik ilyen drámai módon. Az azon­ban nem túlzás, hogy a skandalum Ronald Reagan elnökségének eddigi belpolitikai mélypontja. A Watergate-hasonlat mellett nemcsak bizonyos tényelemek szólnak — akkor magnószalagok, most fontos dokumentumok hiányoznak —, hanem egy ennél sokkal lényegesebb és mélyebb motívum. Mind­két esetben nemcsak egy vagy több személy, ha­nem egy kormányzat kríziséről beszélt az amerikai közvélemény. VESSÜNK EGY PILLANTÁST arra. ami történt: a törvényhozás, tehát a törvények megkerülésével a végrehajtó hatalom egy szűk — legalábbis állító­lag szűk — csoportja kétféle értelemben is illegális tranzákciót hajtott végre. Először: fegyvert adott el egy ellenségesnek minősített ország (Irán) számára. Másodszor pedig: ennek anyagi hasznából igencsak jelentősen támogatott egy olyan mozgalmat (a nica- raguai ellenforradalmárokat), amelynek segítését a kongresszus akkoriban még szigorúan tiltotta. A legmagasabb körök a maguk tisztára mosására most azt a gyengécske kibúvót kísérelték meg, hogy az egész, nyilvánvalóan magasszintű döntéseket igény­lő ügyletért mindössze néhány embert kiáltották ki bűnbaknak. A két kulcsember közül az egyik, John Poindexter, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, mint tudjuk, lemondásra kényszerült. Főleg azért, mondták, mert az ő beosztottja, Oliver North alez­redes intézte az ágas-bogas tranzakció minden gya­korlati tennivalóját. Ezt a tisztet nevezte Reagan a hétfőn megjelent Time-nyilatkozatában „nemzeti hősnek”. A KÖR BEZÁRULT. Létezik egy politikus (mert ebben a beosztásban az emljer nemcsak katona), aki megsértette az ország törvényhozását és törvényeit, és akinek ezért távoznia kell. És ezt az embert an­nak az országnak az államfője, első számú embere egy nyilvános nyilatkozatban „nemzeti hősnek” ne­vezi. Tehát úgy, mint — mondjuk — George Wa­shingtont vagy éppen Patton tábornokot... Furcsa értékrend. Ha nincs ez a botrány, Oliver Northnak a nevét sem tudjuk, így viszont jelképpé vált. Olyan jelen­ség szimbólumává, ami a jelek szerint riagyon nem tetszik az amerikaiak többségének. Harmat Endre ÉPÍTKEZŐK FIGYELMÉBE! 10X10 cm-es mettlachi padlóburkoló 20% engedménnyel kapható 1986. december 2—13-ig az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat salgótarjáni, balassagyarmati, pásztói, rétsági, gyöngyösi, bélapátfalvai, hevesi, apci, hatvani, miskolci, ózdi, szikszói, encsi, mezőcsáti, mezőkövesdi, sátoralja­újhelyi, sárospataki, szerencsi és szendrői telepein. AMÍG A KÉSZLET TART!

Next

/
Oldalképek
Tartalom