Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 2., kedd 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN: SÍ vendéglátás Idestova hat esztendeje, hogy a nehezbiilő gazdasági körülmények okozta vendéglátói árrobbanás következtében gyökeresen megváltozott a viszony a fo­gyasztók: az éttermek, a büfék, a cukrászdák látogatói és az ellátók között. Hosszú idő telt el azóta. A vendégek kezdeti „kivonulása” után lassan-lassan normalizálódik a helyzet. A szakítás persze nem lehetett végleges, de új uta­kat kellett és kell folyamatosan kikísérletezni annak érdekében, hogy mind többen keressék föl ismét az üzleteket, s megelégedetten fizessenek. Érthető, hogy a téma olvasóink közül is sokakat érdekel. Üreredmények a Földön Vega után flpex Az űrkutató csoport nagyfrekvenciás laborja. A mindennapok során saj­nos nemritkán találkozni az éttermekben, presszókban a vendégek megkárosításá­val. Több olvasónk az iránt érdeklődött, hogy milyen gyakorisággal végeznek el­lenőrzéseket a vendéglátás­ban. Tóth Péter kereskedel­mi felügyelő : — Elöljáróban el kell mon­danom, hogy a vendéglátó­ipari tevékenységet, amely az ételek és italok előállítását, értékesítését és a szolgálta­tások nyújtását egyaránt je­lenti, a kereskedelmi fel­ügyelőségen kívül a Köjál, más szakhatóságok, a Kermi és egyéb minőségellenőrző intézetek, a helyi tanácsok, valamint a szakszervezeti és tanácsi társadalmi ellenőrök egyaránt vizsgálják. A ke­reskedelmi felügyelőség eb­ben az évben mintegy 800 vizsgálatot végzett, ebből kö­zel 300-at vendéglátóipari egységekben. Ezen egységek 17 százaléka a magánkeres­kedelembe, a többi pedig az állami és szövetkezeti szek­torba tartozik. Az ellenőrzé­si tapasztalataink szerint a próbavásárlások során elkö­vetett, úgynevezett közvetlen fogyasztói megkárosítások száma és aránya (árdrágítás, hamis mérés vagy számolás) növekedett. A bizonylati fe­gyelem az állami és szövet­kezeti szektor szoros elszá­molású egységeiben összessé­gében megfelelően érvénye­sült. A szerződéses rendszer­ben és a magánszektorban további javulást tapasztal­tunk. Az árfeltüntetés ese­tenként azonban nem meg­felelő, pl. a kistelepülések egységeiben. Kulturáltabbá vált a környezet, tisztábbak az egységek, és úgy tapasz­taljuk javult a kiszolgálás színvonala. A minőségvizsgá­ló intézetek által megállapí­tott kifogások a korábbi évekhez hasonló szinten ala­kultak. Főleg a kávé, a fagy­lalt és a bor esetében for­dult elő a szabványnak nem megfelelő termék forgalma­zása. Többen arra is - kíváncsi­ak, milyen következményei vannak a szabálytalanságok­nak. Erre szintén Tóth Pé­ter válaszolt: — A kereskedelmi felügye­lőség ebben az évben a ven­déglátóiparban feltárt sza­bálytalanságok kapcsán szá­mos hatósági intézkedést ho­zott. Szabálysértési eljárás során 19 személyt figyelmez­tetésben részesített, és 74 esetben pénzbírságot szabott ki. összesen 139 ezer 500 fo­rint értékben. Négy esetben intézkedett árdrágítással el­ért tisztességtelen többletbe­vétel miatt. Volt rá példa, hogy a felügyelőség nyolcezer forintra bírságolt egy szerző­déses egységvezetőt bordrá­gításért, egyben kötelezte kö­zel ötvenezer forint illetékte­len többletbevételének meg­fizetésére. A kilenc óra előt­ti szeszesital-árusítás ti­lalmának ismételt megsérté­se miatt háromezer forint bírsággal sújtott egy másik szerződéses üzletvezetőt. Több egri olvasónkat ér­dekelte. hogy mikor nyit a megyeszékhelyen a Spaten söröző. Dr. Bakos Antal, az eg­ri városi tanács elnökhe­lyettese: — A világhírű müncheni Spaten sörgyár népszerű sö­rének gyártásjogát eladta a bocsi sörgyárnak. A Spaten vendéglátójának megnyitá­sára a Dobó téri Sörbár al­kalmasnak bizonyult. A gyár kereskedelmi igazgatója ki­fejtette nekünk, hogy- meny­nyire szimpatikus neki a város, s ezen belül is a Do­bó tér és környéke. A tipi­kusan bajor sörözőt idéző belső tervek elkészültek, s ezeket az illetékesek jóvá is hagyták. A müncheniek, a bőcsiek, s a Panoráma kö­zös vállalkozásáról van szó. A Spaten adja a technoló­giát, némi anyagi segítséget, a bőcsiek az árut, a Pano­ráma pedig a berendezést és az^ üzemeltetést. A rendkí­vül igényes munkára most keres kivitelezőt a Panorá­ma. s úgy tűnik, hogy 1987 májusában megnyílik Eger­ben. a Dobó téren a Spa­ten söröző. A gyermek- és diákétkez­tetés már jó ideje átkerült a vendéglátóipari vállala­tokhoz. Természetes, hogy el­sősorban a szülőket érdekli a kérdés: milyen norma sze­rint oldják meg az étkezte­tést. s hogy ugyanazt kap­ja-e egy hatéves, mint egy nyolcadikos? Hegedűs László, a Fel­ső-magyarországi Ven­déglátóipari Vállalat Igaz­gatója: — Vállalatunk fő profilja a munkahelyi étkeztetés, ezen belül is a gyermek- és' diákellátás. Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban az óvo­dásoktól a főiskolai hallga­tókig mintegy 13 ezer diák napi étkezését biztosítjuk konyháinkról. Az általános iskolások száma 8700. Jelen, leg az 1985, január 19-én megjelent pénzügyminiszté­riumi rendeletben meghatá­rozott nyersanyagértékeken szolgáltatunk, ami konkrét tan az általános iskolások­nál azt jelenti, hogy a tíz­órait és uzsonnát 6,50 fo­rintból, az ebédet 13 forint nyersanyagértékből kell ki­gazdálkodni. Ez a keretösz- szeg bizony nagyon szűkös­nek bizonyul, ha a gyerekek élettani sajátosságainak meg­felelő ételféleségeket akar­juk biztosítani. A teljes kép­hez hozzá tartozik, hogy a rendelet ugyancsak napi 13 forint ebédnyersanyag-érté- ket állapít meg a középis­kolai. illetve a szakmunkás- tanulók részére is. A 6—14 éves korú gyermek tápanyag- szükséglete korcsoporton­ként eltérő, de megint más összetételő ellátást kell ugyanazon a nyersanyag- normán belül' biztosítani a középiskolások számára is. Fontos a gyümölcsök, főze­lékek gyakori kínálata, a vi­taminok és ásványi anyagok biztosítása, ugyanakkor az energia- és fehérjedús éte­lek tálalása. Tudatos szak­mai munkával igyekszünk a korszerű táplálkozási felté­teleket megteremteni. Sajnos, a napi munka során intéz­ményesen nem megoldott a differenciált adagolás és kí­nálat összetevőinek biztosí­tása Ám. az is nyilvánvaló. hogy egy adott konyha szol­gáltatása attól is függ. mi­lyen az-alsó-, illetve feisőta- gozatos gyermekek aránya. Lapunk . fórumán ezúttal olvasói megjegyzéseknek is helyt adunk. Több olvasónk telefonált. hogy kifejtse, mennyire elégedettek az Eg­ri 7-es Számú Általános Isko­la konyhájával. A gyógyszer­tári központ, valamint a Ber- ze-Nagy János utcai gyógy­szertár dolgozói egyértelmű­en dicsérték a kosztot. Nyug­díjasok is hordják a kony­háról az ebédet, s ők is íz­letesnek. elegendőnek talál­ják. Elsősorban a sokat utazó­kat, a „vidék” vándorait ér­dekelte, vajon miért nincs a falvakban igazi vendéglátás, miért nem lehet a bisztrók­ban meleg ételt, a kisven­déglőkben választékot talál­ni. Ficzere Sándor a Mé­szöv titkára a következő tényeket so­rolta: — A vidéki vendéglátás színvonalának emelése az áfészek üzletpolitikai célki­tűzései között kiemelten sze. repelnek. Nem könnyű fel­adat, hisz — csakhogy né­hány problémát említsünk —, az úgynevezett a’la cart iránti igény igen minimális a községekben. Az ételforga­lom 30 százalékát kérik csak előfizetésesek, így az eszkö­zöket nem lehet kellőképpen kihasználni. Jellemzőek a magas költségek, s az ala­csony árrésszint. Az elmúlt években kidolgozott intéz­kedési program alapján — éppen a föntebbiek miatt — fokozódó mértékben kápcso- lódnak az áfészes vendéglátók a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetésbe, valamint az idős korúak ellátásába. — További jelentős előre­lépést jelenthet megyénk kis­településeiben a vendéglátó­hálózat rekonstrukciója. En­nek keretében már huszon­hat egységet korszerűsítet­tünk. többek közt Egerszaló- kon. Egerszóláton, Szarvas­kőben, Kerecsenden. Luda­son. Tarnamérán és Domosz- lón. A program folytatódik. Az előrelépés további útját jelentheti, hogy bár cseké­lyebb mértékben, mint a vá­rosokban. a falvakban is megjelent a vállalkozói üze­meltetési forma. Mindez a fogyasztási kultúra emelését eredményezheti. Érdekeltség nélkül nincs teljesítmény — hangsúlyoz­zák mind többen manapság. Vajon kellőképpen megfi­zetik-e jelenleg a vendéglá­tóipari dojgozókat? A kér­désre Miskolczi László, a megyei * tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője a következőkképpen felelt: — A megye vendéglátó-há­lózatában pillanatnyilag 3400- an dolgoznak. Jövedelmük­ben számottevő különbségek vannak, képzettségüktől, munkakörüktől, az üzlet adottságaitól, eredményessé­gétől és természetesen az egyéni teljesítménytől füg­gően. A havi átlagos kereset 4450 forint. Általános gyakorlat, hegy a kollektív szerződések alap­ján a bérek meghatározott hányadát az úgynevezett ju­talékot a forgalom nagyságá­hoz kötik. Az ételek és az üdítőitalok eladását általá­ban magasabb jutalékkulcs- csal ösztönzik, mint a sze­szes italokét. — A szerződéses és a jö­vedelmi érdekeltségi rend­szerekben működő üzletek­ben a nagyobb önállósággal és a felelősséggel összhang­ban — természetesen — fo­kozottabb a dolgozók, külö­nösen a vezető érdekeltsé­ge. A felszolgálók kereseté egyébként 3000—4000 forint között változik, tehát keve­sebb a többiekénél. Ennek egyik fontos oka az, hogy a korábbi jogszabályok ebben a munkakörben igen ala- cson bérhatárokat állapítot­tak meg. A föntebbiekhez szorosan kapcsolódik annak az olva­sónknak kérdése, aki arról érdeklődött, vajon mi az oka a különböző munkahelyeken a dolgozók igen gyors cseré­lődésének? A feleletért az egyik leg­nagyobb vállalathoz, a Panoráma igazgatójá­hoz, Mécs Imréhez fordultunk. — Sajnos, a több ok kö­zül az elsők közé kell sorolni azt, hogy meglehetősen ala­csony a vendéglátásban dol­gozók jövedelemé. Mi szinte dicsekedhetünk azzal, hogy az idén elérjük az évi 60 ezer forintos színvonalat. Ma már egyre kevésbé igaz az, hogy felszolgálóink többszö­röséhez jutnak a papíron ki­mutatottnak, a jattal. Az em­berek egyre inkább megné­zik, mire adnak ki. Keve­sebben járnak éttermekbe, és' az olcsóbb fogásokat ke­resik. Nem állunk egyedül azzal, hogy negyedik-ötödik esztendeje folyamatosan csökken üzleteinkben az el­adott ételek mennyisége. — Nos* a kisfizetéssel szem­ben viszont a pincéreknek, szakácsoknak, egyáltalán az alkalmazottaknak télen, nyá­ron, karácsonykor, éjszaka egyaránt talpon kell lenni­ük, gyakran kedvezőtlen munkahelyi körülmények kö­zött. Ezt a nők bizony egyre kevésbé vállalják Hozzájárul még a gya­kori cserélődéshez persze az is, hogy télen kevesebb kéz­re van szükségünk, mint mondjuk nyáron, és nemrit­kán az is, hogy a próbaidő alatt be nem válókat elküld­jük . .. A rossz munkahelyi kö­rülményekhez gyakran bi­zony rossz üzleti körülmé­nyek is tartoznak, és ezt már a fogyasztók is tapasz­talják, rosszalják. A kérdés tehát így hangzik: milyen alapon állapítják meg az osztálykategóriákat, s vaion sikerül-e betartatni a nívót? A választ ismét Miskolczi László adja. — Az osztályba sorolási fel­tételekről belkereskedelmi minisztériumi rendelet intéz­kedik. Harmadik kategóriá­sok például azok az üzletek, amelyek kínálatáról és árai­ról a vendégeket színvona­lasan tájékoztatják, az éte­leket és italokat jellegüknek megfelelően értékesítik, a mellékhelyiségek tisztasága, ellátottsága kifogástalan. A másodosztályú egységek mindezeken kívül még ide­gen nyelven írt ét- és ital­lapot is kell hogy rendszere­sítsenek, az üzlet berende­zésének egységesnek és igen jó állapotúnak kell lennie. Mindezek persze kiragadott jellemzők a sok egyéb fel­tétel közül. Ami a szint meg­tartását illeti: a felügyelőség vizsgálatai alapján megálla­pítható, több probléma adó­dik a kistelepüléseken, vagy az elöregedő épületekben üzemelő egységek tekinteté­ben. Ha a romlást tapasz­taljuk. a felügyelőség kö­telezi az illetékest a szük­séges intézkedések megté­telére Jövő év áprilisában lesz húsz­esztendős az Interkozmosz a szocialista országok űrkuta­tási együttműködése. Vissza­tekintve a múltra, kétséget kizáróan állítható: az In­terkozmosz sokat tett a vi­lágűr meghódításáért. Egy­úttal segítette a tagországok technikai, technológiai fej­lődését, hiszen a kozmikus technika, az űrkísérletek ta­pasztalatait valamennyi részt­vevő jói hasznosíthatja itt a Földön. A mi ’szempontunkból különösen előnyösnek mond­ható az együttműködés. Az Interkozmosz kitágította a magyar szakemberek lehe­tőségét, teret adott egy egé­szen újfajta fejlesztésnek, kutatásnak. A mérnökök el­sődlegesen szellemi munká­jukat adják a programok eredményes megvalósulásá­hoz. Már több szputnyikon, 'űrhajón, geofizikai rakétán vizsgáztak kitűnőre a ma­gyar űrkutatási műszerek és szakemberek. Eddigi munkáik feladataik csúcsa azonban a Vega-program volt. Úgy is fogalmazhat­nánk, húszesztendős ta­pasztalat összegződött a Vénusz bolygó és a Halley- üstökös vizsgálatára indí­tott szondákban. (A szonda neve egyébként orosz elne­vezésének kezdő szótagjai­ból született.) Bár ez nem kimondottan az Interkoz- moszon . belül valósult meg. hiszen a szocialista orszá­gokon kívül részt vettek benne francia, amerikai és osztrák szakértők is. Ma mór tudjuk: sikeres volt a nagyszabású vállal­kozás, noha az információk, az adatok feldolgozása jövő év elején fejeződik be. Szá­mos magyar kutató-fejlesz­tő szakember és intézet kapott feladatot a program­ban. A Budapesti Műsza­ki Egyetem űrkutató cso­portja rendkívül büszke ar­ra, hogy az általuk kifej­lesztett és elkészített mű­szerek, adatgyűjtő és táp­egységek hiba nélkül, mű­ködtek a program befejez- téig. Már új feladatokat kell megoldani az űrkutató cso­portnak, de a beszélgetések során minduntalan vissza­térnek a Vega-programra. Nem mintha a jelenlegi munkájuk kiseb értékű vol­na, csakhát a Vénusz boly­góra és a Halley üstökösre irányuló kutatás az eddigi legnagyobb próbatétel volt számukra. Az ott szerzett tapasztalatokat már ma hasznosítani tudják. Mind­járt az első önálló magyar kísérletnél, a SAS-nál. Ez voltaképpen egy jelelemző és mintavevő berendezés (angol nevének kezdőbetűi­ből született a SAS szó),, amely azt vizsgálja, hogy a légtérbe kijutó, és onnan visszatérő alacsony frekven­ciájú rádióhullámok miként változnak és módosulnak a különböző légköri tarto­mányokban. A SAS-tól a Föld körüli térség jobb meg­ismerését remélik a kuta­tók, a tapasztalatokat a ké­sőbbiekben egyrészt a táv­közlésben, másrészt a pol­gári repülésben tudják majd hasznosítani. A SAS és az űrkutató csoport új fedélzeti adat­gyűjtő rendszere, az ODCS az Aktív és az Apex nevű műholdakon vizsgáznak majd. Az ODCS érdekessé­ge. hogy bármelyik mű­holdra telepíthető, s egy idejűleg akár tíz kísérlet is rákapcsolható. Sőt. a köte­lező előírások betartása mellett, a tagországokból tehát a Földről átprogra­mozható a rendszer, és új szoftver indítható az adat­gyűjtőn. A SAS-nál és az ODCS- nél alapvető követelmény az úgynevezett gyors adat­átvitel. A földi vevőberen­dezésnek egy másodperc alatt az eddigi adatok tíz­szeresét kell továbbítania a feldolgozást végző számító­géphez. Egészen leegyszerű­sítve a dolgokat ez annyi, mintha másodpercenként százezer igen-nem válasz hangzana el. Bár a vevőberendezés még nem készült el Cseh­szlovákia máris érdeklődik utána. Miután az Interkoz­mosz tagállamai egyeztetett munkamegosztás alapján végzik kísérleteiket, a ma­gyar szakemberek iól hasz­nosíthatnák az északi szom­szédainknál készülő — más frekvencián, más sebesség­gel dolgozó — vevőberen­dezést. így tehát a kölcsö­nös érdekek és előnyök szem előtt tartásával való­színűleg megállapodás szü­letik a berendezések cseré­jéről. És most ismét egy új­donságról. Az első magyar rádióméterről. Ez a mikro­hullámú vevő repülőgépre vagy műholdra telepítve al­kalmas a talaj nedvesség­tartalmának vizsgálatára. Az adatok birtokában pon­tos víztérkép készülhet, op­timalizálható az öntözés Vagyis, védekezhetünk az aszály ellen. Meghatározha­tó vele a vízkészlet nagysá­ga, csatornák, töltések, tá­rozók hibái. Ezt a módszert, a távérzékelést széles kör­ben még külföldön sem igen alkalmazták mostanáig. A magyar szakemberek munkáját nehezíti, hogy az adatfeldolgozásra alkalmas, a vibrációs és a mechani­kai rezgésekkel szemben vé­dett fedélzeti komputer em­bargós cikk. így áthidaló megoldást kell kidolgoznia az űrkutató csoportnak. Feladatuk tehát igazán iz­galmasnak mondható. A végeredményről majd be­számolunk. Az bizonyos, „nem dobják be a törülkö­zőt”, kapcsolatot teremtet­tek egy Moszkvában székelő intézettel, amely 15 eszten­deje foglalkozik mikrohul­lámú távérzékeléssel. Az űrkutató csoport azt terve­zi, hogy tőlük vásárolnák meg a feldolgozó program- csomagot, a szoftvert, amely elősegítené egy komplett rendszer létrejöttét. A mű­egyetemi szakemberek el­képzelését az. OMFB, az Or­szágos Műszaki-Fejlesztési Bizottság is támogatja. A szovjet árajánlatot október végére várják Budapesten. Az eddigiekhez kiegészí­tésül el kell még mondani, hogy valamennyi repülőgép, illetve a műhold fedélzeti tápegységét, amely állandó feszültséget biztosít a be­rendezések működéséhez, szintén az űrkutató csoport­ban készítik el. Mint a Ve- ga-programban, most is többszörös biztonságra tö­rekednek; ugyanúgy figye­lemmel kell lenniük arra. hogy az űrben speciális, a földi körülményektől elté­rő környezetben kell majcí a berendezéseknek ..élni” és működni. fj t

Next

/
Oldalképek
Tartalom