Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1986. december 11., csütörtök „A cél: a dolgozók alkotóerejének felszabadítása” Az Egerben épülő új SZOT-gyógyüdülönél (Folytatás az 1. oldalról) párt XIII. kongresszusa ál­tal megfogalmazott irányba halad, történetileg és poli­tikailag a helyén van, de még vannak tartalékok. A SZOT és a kormány tár­gyalásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fejlő­dés kézzelfogható: a szak- szervezet egyre jobban meg­fogalmazza a dolgozók állás­pontját, s a kongresszusi irányelveknek és a Közpon­ti Bizottság legutóbbi ha­tározatainak megfelelően a kormány is önállóbb és ha­tározottabb. A megjelent híranyag már tükrözte a vitákat, a közös álláspontok felé való törekvést, s azt, hogy bizonyos kérdésekben egyelőre még nem lehetett dűlőre jutni. Kiemelte azt is Baranyai Tibor, hogy a párt XIII. kongresszusa, a VII. ötéves terv és a szakszervezetek XV. kongresszusa értelmes és jó célokat fogalmazott meg. De egységesen ki kell állni ezekért, végbevinni azt, amit magunk elé tűz­tünk. Nem kell elvetni min­denestül a szakszervezetben sem az eddig jól bevált munkaformákat, alapjaiban nem kérdőjelezödött meg az eddigi tevékenység. Viszont meg kell tanulni másként gondolkodni és dolgozni. Mindenképpen szakítani kell a sémákkal, a cél a dolgo­zók alkotóerejének felsza­badítása. Az sem mindegy, hogy mire irányulnak ezek az energiák, mindig az adott helynek megfelelően kell megfogalmazni a feladato­kat, a termelőegységek adottságainak, szükségletei­nek megfelelően. A megváltozott helyzet új­fajta szemléletet követel a szakszervezeti mozgalom egé­szétől. Számot kell vetni pél­dául a munkaerőmozgás kér­désével. Hazánk gazdaságá­nak teljesítőképessége, vagy­is az összes dolgozó érdeké­ben „le kell nyelni" bizo­nyos átalakításokat, ame­lyek egy-egy munkáscsoport részérdekeivel ütköznek. Még ma is tapasztalható ebben a kérdésben tanácstalanság: a SZOT főtitkára konkrét pél­dákat idézett ezzel kapcso­latban. Kiemelte a bérdiffe­renciálás kérdését is: sokhe­lyütt még mindig nem a tényleges teljesítmény áll a kifizetett összegek mögött. A szakszervezeti mozgalom­nak is fel kell lépni az egyenlösdi ellen, de minde­nütt a helyszínen kell dön­teni abban, hogy miként. Egy biztos, hogy a kényelmesség nem vezet célra, csupán szí­vós erőfeszítéssel, követke­zetességgel érhet célt a moz­galom. Ez vonatkozik tevé­kenységének egészére: a tes­tületekben is mind szerve­zettebben, ésszerűbben szük­séges a feladatokat megolda­ni. cselekvési egységet ki­alakítva. A szakszervezetek­nek számot kell vetniük a fő kérdésekkel. így például a környezetvédelemmel is, de sajátosságainak megfele­lően. Mindenben rugalma­san. a tényleges céloknak, feladatoknak megfelelően kell tevékenykedni. Ezután az SZMT épületé­ben aktívaülésre került sor. ahol Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Virág Károlyt, a megyei pártbi­zottság titkárát és Schmidt Rezsőt, Heves Megye Taná­csának elnökét. Itt a meghí­vottak előtt válaszolt azok­ra a kérdésekre, amelyeket megyénk szakszervezeti ak­tivistái gyűjtöttek össze. Az érdekesebb válaszokra ké­sőbbi lapszámunkban visz- szatérünk. Végezetül a vendéget fo­gadta Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára. A megbeszéléseken részt vett Farkas Sándor is. Baranyai Tibor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára az esti órákban utazott haza a fő­városba. Szöveg: Gábor László Fotó: Szántó György A hallgatóság Afganisztán - Pakisztán Brit fegyverszállítások Iránnak Az Afganisztán körüli helyzet rendezésére tett erő­feszítések kényes szaka­szukba érkeztek. Mindkét fél készségét fejezte ki arra, hogy a közeljövőben meg­állapodásra jusson egymás­sal — jelentette ki kedden New Yorkban Diego Cordo- vez. Az ENSZ főtitkárhe­lyettese nemrég járt a tér­ségben, ahol Kabul és Isz­lámábád között „ingázva" közvetített Afganisztán és Pakisztán között. Afganisztán ismételten megerősítette: a szovjet erők elhagyják Afganisztánt, amint megszűnik az afgán belügyekbe való külső be­avatkozás, vagyis az el len- forradalmároknak nyújtott segítségnyújtás. E segítség- nyújtás legfőbb bázisorszá­ga jelenleg éppen Pakisztán John Poindexter volt nem­zetbiztonsági tanácsadóval és Oliver North alezredessel, a Nemzetbiztonsági Tanács ve­zető munkatársával egy idő­ben az „iráni kapcsolat” és a nicaraguai kontrák titkos és törvénybe ütköző felfegy­verzése botrányának egy harmadik főszereplője is megtagadta, hogy vallomást tegyen a kongresszus bizott­sága előtt. A bizottság kö­vetkezőnek Richard Secord és Robert Owen nyugalma­zott tábornokokat hallgatta ki. ök szervezték a kont­rák fegyverutánpótlását. Secord — mint az ügy két másik főszereplője — alkot­mányos jogaira hivatkozva tagadta meg a vallomást. Az amerikai joggyakorlat értel­Nagy-Britannia is szállí­tott az elmúlt években fegy­vereket Iránnak — erősítet­ték meg kedden Londonban. Archibald Hamilton had­ügyminiszter-helyettes a par­lament alsóházában folyó vi­tában közölte, hogy országa legutóbb idén októberben adott el hadfelszerelést Irán­nak. Mentegetőzésképpen hozzátette, hogy „nem iga­zán fontos" fegyverekről van szó. Állítása szerint a szál­lításokra még a néhai Reza Pahlavi sahhal kötött szerző­dések alapján került sor. Az ügyletet egy fegyvereladás­sal foglalkozó kormányszer­vezeten keresztül bonyolítot­ták le. mében ez lehetséges minden olyan esetben, amikor eset­leges későbbi vádeljárásban az elhangzottak terhelő bi- ' zonyítékként használhatók fel. Secord ügyvédje azon­ban, ellentétben Poindexter és North jogi képviselőjével, nyíltan közölte, hogy a tá­bornok ezzel alkut akar köt­ni: vallomása ellenében jó előre teljes büntetlenséget kíván magának a törvénybe ütköző cselekményekért. Reagan amerikai elnök kedden nem volt hajlandó válaszolni újságírók vizsgá­latra vonatkozó kérdéseire. A Fehér Ház szóvivője sem adott egyenes választ arra, hogy helytálló-e az ügyben főszerepet játszó volt nem­Tavaly októberben a had­ügyminisztérium közölte. hogy a fennálló szerződések értelmében harckocsikba és páncélozott szállítójármű­vekbe való alkatrészeket szállított a hadban álló or­szágnak. Hamilton most nem szólt arról, hogy milyen fegy­vereket szállítottak az idén Iránnak. A hír hallatán az egyik képviselő felhívta a figyel­met arra, hogy a szállítások ténye kétségessé teszi Mar­garet Thatcher miniszterel­nök nemrégiben tett nyilat­kozatát. amely szerint Nagy- Britannia az elmúlt évek­ben „következetesen és szi­gorúan betartotta a hadi­anyag szállítását tiltó poli­tikai döntést". zetbiztonsági tanácsadó. Ro­bert McFarlane hétfői kije­lentése, amely szerint az el­nök már jóval a hivatalo­san bevallott időpont előtt, még 1985 augusztusában en­gedélyt adott amerikai fegy­verek „harmadik ország" közvetítésével történő eladá­sára Iránnak. McFarlane egyes értesülé­sek szerint a képviselőházi bizottság zárt ülésén azt is jelezte, hogy a titkos akciók­ról — beleértve a kontrák akkor törvénybe ütköző fel­fegyverzését — Donald Rea­gan, a Fehér Ház politikai részlegeinek vezetője is tu­dott. Reagan eddig tagadta, hogy közvetlenül érintett részvevője lett volna az „irá­ni kapcsolatnak”. Tanácskoznak a HATO­kiiliigyminiszterek A kelet—nyugati kapcso­latok és a hagyományos fegyverzet kérdése lesz a NATO-tagországok külügy­miniszteri tanácskozásának fő témája — közölte szerdán sajtótájékoztatóján Lord Car­rington NATO-főtitkár. Csütörtökön kezdődik a brüsszeli NATO-központban az Észak-atlanti Tanács ér­tekezlete, amelyen Carring­ton főtitkár elnökletével a tagországok külügyminisz­terei vesznek részt. A külügyminiszterek ta­nácskozásáról szólva Lord Carrington utalt a legutób­bi hónapok és hetek fontos kelet—nyugati találkozóira — Stockholmra. Reykjavik- ra, Bécsre. A főtitkár elmondta, hogy az Észak-atlanti Tanács ülé­sét — akárcsak a múlt hé­ten a hadügyminiszterek ér­tekezletén — nagy teret szentelnek a nukleáris és a hagyományos fegyverzet vi­szonyának. Lord Carrington ezzel a hadügyminisztereknek arra az állásfoglalására célzott, amely — bár pozitívnak mi­nősítette a reykjaviki talál­kozót — nem vette figyelem­be az európai közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták visszavonására ott körvona­lazott nulla megoldást, ha­nem Washington utólag mó­dosított ajánlatának megfe­lelően mind a stratégiai, mind a középhatótávú ra­kétáknak csak az 50 száza­lékos csökkentését tekinti tárgyalási alapnak. A tanúk hallgatnak rC Külpolitikai kommentárunk ")—1 Fegyvernyugvás, kérdőjelekkel JELLEMZŐ, NÉMILEG kesernyés humort tükrö­ző karikatúra jelent meg az elmúlt napokban szá­mos világlapban: a Fülöp-szigetek elnökét, Aquino asszonyt ábrázolta a rajz. aki egy irdatlan hosszú, a messzi magasba emelkedő lépcsősor alján álldogál. A lépcsőfokok feliratai a távol-keleti ország elnöke előtt meredező legégetőbb feladatokat szimbolizálják: ge­rillaharcok, földreform, támaszpontkérdés, Marcos- hívek, szegénység, írástudatlanság. A karikatúra — ha elsősorban képi szemléletesség­gel is —, felvillantja azt az igencsak bonyolult hely­zetet, amelyben az új manilai vezetés jelenleg tevé­kenykedik. A komor kilátások, a nehéz gondok mel­lett azonban most némileg derűlátóbb jelentések ér­keznék a Fülöp-szigetekről — tegnap lépett ugyanis életbe a kormányerők és az Űj Népi Hadsereg elne­vezésű gerillaszervezet között a hosszú hónapok tár­gyalássorozata után megkötött tüzszüneti egyezmény. A mostani megállapodás tizenhét évi fegyveres küz­delem után első ízben ad lehetőséget az egész or­szág területére kiterjedő fegyvernyugvásra, a bel­politikai feszültség esetleges oldódására. Hiába jutott ugyanis Marcos megbuktatása nyomán szinte a nép­akarat 'hullámán az elnöki székbe a változatlan nép­szerűséget élvező Corazon Aquino, a kormányzata előtt sorakozó feladatok gyakorlatilag semmit sem könnyebbedtek. Elég talán az elmúlt hetek esemé­nyeit. az állandó puccshíresztelést felidézni ahhoz, hogy tisztán lássuk: az elnökasszony pozíciója ko­rántsem irigylésre méltó. NEM MENTES KÉRDŐJELEKTŐL persze a mosi I hatályba lépett tűzszünet sem. Mennyire biztosítható előírásainak betartása? Mik a hadsereg vezetésének szándékai? Sikerül-e Cory asszonynak féken tartani a „keményebb fellépést” sürgető politikai ellenlába­sait? Milyen szerepet játszhat a belső eseményekben a fő szövetséges, az Egyesült Államok? A kérdések még hosszan folytathatók lennének, ám a képlékeny és sokismeretlenes belpolitikai képlet miatt határo­zott válasz aligha adható rájuk. A jövő szempontjá­ból mindenesetre sokatmondó lesz. fennmarad-e a fegyvernyugvás a szerződésben szereplő két hónapos időtartamra, vagy az ellenségeskedések kiújulása miatt valamelyik fél hamarabb felmondja a megál­lapodást. Szegő Gábor Tűzszünet a Fülöp-szigeteken Szerdán, helyi idő sze­rint, délben életbe lépett a Fülöp-szigeteki kormányerők és az Űj Népi Hadsereg elnevezésű baloldali geril­laszervezet közötti tűzszünet. A november 27-én kötött megállapodás hatvan napig marad érvényben. A megállapodás értelmezé­se körüli vitát — amely a tűzszünetet még annak életbe lépése előtt felboru­lással fenyegette — szinte az utolsó órákban sikerült egy pótlólagos egyezmény­nyel lezárni. A vita egye­bek közt arról folyt, küld- het-e őrjáratokat a hadse­reg a gerillák uralta terü­leteibe, és lefegyverezhe- tik-e a kormánykatonák azokat a gerillákat, akikkel őrjárataik közben találkoz­nak. A kedden este elért pótló­lagos megállapodás értelmé­ben a gerillák vállalták, hogy nem viszik magukkal fegyvereiket a népesebb településekre. A kormány viszont beleegyezett abba hogy járőröző katonái nem fegyverezik le a gerillákat Ha a városokban fegyveres gerillákkal találkoznak, azo­kat nem tartóztatják le. hanem az Oj Népi Hadsereg vezetésére bízzák „meg- rendszabályozásukat". A 17 éve folyó Fülöp- szigeteki gerillaháború tör­ténetében ez az első eset. hogy a szemben álló felek az egész országra kiterjedő tűzszünetben tudtak megál­lapodni. 0n sem felejtette el? Ünnepi ajándékvásár a füzesabonyi 10. sz. áruházban il Megnézni is megéri!

Next

/
Oldalképek
Tartalom