Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

12. OTTHON-ISKOLA 1® ...: ■■■■ NÉPÚJSÁG, 1986. december 31., szerda Meggylelke — Gül Baba álma — Ali pasa ked­vence — Korhelyleves Talizmán módra — Diós pecsenye — A Várszínház művészeinek kedvence ízek, zamatok, kortyok és falatok Egyszer volt, hol nem volt... Hírességek fél évszázaddal ezelőttről Néhány év óta az ideláto­gató turistáknak nemcsak az Egri Vár nyújt maradan­dó élményt, hanem a múlt­béli kalandozásokat gasztro­nómiai élvezetekkel is egy­beköthetik az ínyencek Csupán pár lépcsőfokot kell lefelé menni, és fűszerilla­tú helyiségbe jut az illető ahol lobogó tűzön kacsamá­jak pirulnak, kakukkfüvek lehelik tele az éttermet, és szirupos mártások nyoma látszik a pákosztos szájak szélén. Az egri Talizmán vendéglő legénysége mérték­letes áron vendégmarasz­taló fogásokat kínál a be­térőknek. Most olvasóinak nyújt át egy csokorra valót Marosfalvi László üzletveze­tő, Schuch Győző főszakács és Zagyva István mixer. Kedvcsinálónak a nyár mély zamatát őrző bólét ajánlunk. A fortélya a kö­vetkező: ötliteres üvegbe maggal együtt nagyszemű spanyol meggyet, befőttet telepítünk. Háromnegyed részig felöntjük vodkával. A maradó részt édes, mus- kotályos borral hígítjuk. Ne feledkezzünk meg a fűsze­rekről sem! Aranysárgára pirított karamelles cukrot (10 dkg) csurgatunk rá. a tetejére egész fahéjat szó­runk. Kell hozzá még szeg­fűszeg, ánizsmag és ánizs- csillag is. S. hogy teljes le­gyen az élvezet, helyezzünk bele pár gerezd héjas narancsot. Szerencsés dolog, ha egy hétig érleljük. GUI Baba álma: félangolos bél­színjava, plusz szójaszósz, együtt megsütjük. Az alma belsejét kivájjuk, kókuszre­szelékkel, tojásfehérjével, mazsolával egy masszát ké­szítünk és ezt betöltjük a rózsa alakúra vágott almá­ba. Az egészet megsütjük. Köretnek curryval, gyöm­bérrel, szójával és kevés sze­recsendióval ízesített zöldsé­ges rizst tálalunk. Ali pasa kedvence: Meg­sütjük a borjújavát olajban é? félretesszük. Apróra vá­gott szalonnakocka darabo­kat pirítunk, beáztatjuk a fe­hér borba a mazsolát. Sót és szerecsendiót adunk hoz­zá. burgonyapürét készítünk. A «zalonnakockával, az áz­tatott mazsolával megken­jük a húst, a szalonnakocká­kat a burgonya masszához adjuk, majd az egészet re­szelt füstölt sajttal meghint­jük. Zöld körettel ajánljuk. Korhelyleves Talizmán módra: kell hozzá bacon sza­lonna, fűszerpaprikával, hagymával, kevés lecsóval, fokhagymával, kockára vá­gott sertéshússal összedinsz- teljük. Savanyú káposztával, babérlevéllel összefőzzülc, félkész állapotban paraszt- kolbászt adunk hozzá, majd tejfölt és kakukkfüvet. a végén összerottyantjuk. Az idei Várszínház társu­lata bérletet kívánt váltani a tökös-mákos réteshez. Több kilónyi fogyott belőle naponta, ezért javalljuk az óévbúcsúztatóknak is. Ehhez szükségeltetik mirelit tök vajon dinsztelve, vaníliacu­kor. fahéj, darált mák, ázta­tott mazsola, reszelt citrom­héj. Ezt töltjük be a rétes­lapba, majd megsütjük, ön­tetnek tejföl, tojássárgája, por- és vaníliacukor keve­rékét tesszük. Diós pecsenye: aki annyi­ra szereti a sertéshúst, hogy szívesen fogyasztja jelesebb alkalmakkor is, annak java­soljuk ezt az ételt. A ki- klopfölt sertésjavához füstölt szalonnát, reszelt hagymát, darált diót teszünk, enyhén megsózzuk, majd felgöngyöl­ve hústűvel összefogjuk és olajban elősütjük. Vörösbo­ros aszaltszilva és vaj ke­verékében átpároljuk a hús­tekercseket és krumplipü- rável adjuk asztalra. Jó étvágyat kívánunk! Több mint fél évszázaddal ezelőtti Színházi Életeket böngészek. Kik és mikről írtak akkoriban a népszerű lapban, amely mindenféle ízlést kielégítendő, kulisszák mögötti pletykákat, házassá­gi híreket közölt, külföldi és hazai filmekről és sztá­rokról, hálózó arisztokra­tákról és szépségkirálynők­ről, csodálatos karriertör­ténetekről egyaránt beszá­molt, és amelyben állandó rovata volt Hatvány Lili bárónőnek (Akinek Ételmű­vészet — életművészet cím­mel most adták ki egy köny­vét), és amelyben gyakran írt Karinthy Frigyes. Sulyok Máriáról és Páger Antalról, az 1933. évi 1-es számban olvashatjuk. Su­lyok az Oktogon című Zsolt Béla-darab egyik főszerepét játszotta a Magyar Színház­ban. Páger a Belvárosi Színházban a Magas C (La­katos László) férfi főszerep­lője volt, Honthy Hanna ol­dalán. Karinthy Frigyes ebben a számban „Mindenre képes Brehm, vagyis Alkalmazott Állatisme” címmel írt újévi ajándékot. A száz szójáték­ból néhány: Vidám mókus =nevetke; Züllött medve = elvetemedve; Szegény sóshe- ring = sóhering; Lyukas ci, pőjű százlábú — fázlábú: Serdülő masztodon = ka- masztodon. Párizsi magyar karrierek címmel képes beszámoló van a lapban1. A többi kö­zött Vértes Marcellről. aki „Most kapta meg a becsület- rend lovagkeresztjét. Négy hónapig filmezett Emil Jan- ningszal a főszerepben, új utakon járó filmóriás mű­vészi irányítását végezte. A film befejezése után vissza­került rajzasztaléihoz, újra kezébe vette a ceruzát és ecsetet, hogy elragadó raj­zai és vázlatai csemegéi le­gyenek a párizsi nagy kiál­lításnak." Az egyik pesti mozi Égi titánok című filmjével kap­csolatban kritikapályáza­tot hirdetett. A pályázat első dija; ingyen repülőjegy Párizsba és vissza. A renge­teg beküldött pályamű kö­zött az egyik gyermekpályá- zó Karinthy Cini volt, Ka­rinthy Frigyes fia, Karinthy Ferenc. Ugyancsak nemrég jelent meg a könyvesboltokban Víz­vári Mariska szakácskönyve Nos, a Színházi Életnek ez a száma recepteket közöl tőle. Lássuk, mi van az 1935. 1. számban? A Fővárosi Ope­rettszínház bemutatta az Én és a kisöcsém című da­rabot (Szilágyi László, Eise- mann Mihály), a főszerepek­ben Bársony Rózsival. Dé­nes Györggyel, Verebes Er­nővel, Kabos Gyulával és Turay Idával. Turayval egyébként a harmincas évek Színházi Élet példányainak majdnem mindegyikén ta­lálkozunk. A „Színházi Hét Naptá­ra” című szerény kis rovat a januári születésnapokat sorolja fel. Köztük találko­zunk Petrovics Szvetiszláv, Szikszai Szeréna, Gaál Bé­la, ifj. Ábrányi Emil. Ja- schik Álmos, Bárdi Ödön, Ódry Árpád, Henny Porten és Zukor Adolf nevével. Ebben a számban is van párizsi érdekesség. Eszerint „Megnyílt Párizsban az el­ső magyar mozi. Az új mo­zi kizárólag magyar beszé­lőfilmeket fog műsoron tar­tani, és tulajdonosa Pálfi Jenő hentesmester.” A harisnyadivatról is be­számol a lap. Megtudhatjuk, hogy „színekben nappalra télen sötétebb árnyalatú kékróka színű, vagy barnás rózsaszín harisnyákat visel­nek. estére pedig világosabb testszínű árnyalatokat.” És mi volt farsangkor? A Vígszínházban bemutatták a Fizető vendéget, a premi­erképekről ismerősök moso­lyognak ránk. Makay Margit mint hódító szépasszony. Tu­ray Ida, mint aranyos bak­fis. A darabot annak egyik főszereplője írta: Góth Sán­dor. Hatvány Cili ezt írja: „Góth Sándor — aki köz­mondásosan jó férj és jó barát — csupa olyan szere­pet írt, amelyeket öröm játszani. Majdnem túlságo­san öröm játszani, mert itt- ott már veszedelmesen el­hajolnak az élettől a kari­katúra felé ..., bár a prob­léma mai, sőt legmaibb, de az alakok, a naiv és gőgös hercegnők, a hangos csupa­szív újgazdagok, kissé teg­napiak.” Az időpont: 1934 februárja. A hét színházi bemutatói között találni a Bál a Savoy- ban-t,'a filmek között A láthatatlan embert (most jelent meg ismét könyvalak­ban nálunk). És milyen szép és fiatal a moziképeken a most 77 éves Katherine Hepburn, Az igazi lány cím­szerepében. És az idén 81 esztendős Greta Garbo mint Krisztina királynő. A lap egy másik híradása is kötődik a mához. Nem­rég került a könyvesboltok­ba a Fedák Sáriról szóló kötet. A Színházi Életnek ebben a számában viszont Intim Pista azt Dletykázza, hogy óriási sikerei vannak Hollywoodban. Az Iza néni ünnepélyes bemutatója feb­ruár 17-én volt Los Ange­lesben. Talán ennyi elég is a tallózásból. Mert ezek a ki­ragadott apróságok is sejte­ni engedik, hogyan élt, szó- wi kozott akkoriban a mé­lyen tisztelt olvasó. Már aki olvasta a Színházi Éle­tet. ÉV VÉGÉN AZ ISZLÁM GÁRDISTÁKKAL - A FELESÉG SIKERE - ELREPÜLT CSOMAGOK Megesett szilveszteri esetek Összeállításunkban otthonuktól távol, kiküldetésben, külszolgálatban élők egy-egy emlékezetes óévi bohó­ságát kívánjuk bemutatni. Lapunk munkatársának, Soós Tamásnak beszélgetőpartnerei külkereskedelemben, szállítmányozásban és a kultúra területén dolgozó köz­életi emberek. Ezzel is szeretnénk eloszlatni azt a tév­hitet, hogy a kint élőket „csak a Marlboro füstje és whisky illata lengi körül". Sokkal inkább szolgálat, néha mókás, gyakran honvágyas, csillagfényes estélten a hazagondolás világa az övék. No de, most lássuk a mosolyogtál!), tréfásabb dévajságokat. Dr. Vásárhelyi József, a Hungarocamion Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának nyugdíjas osztályvezetője: — Legemlékezetesebb szil­veszterem Teheránban töl­töttem az iráni forradalom idején. Akkor már fagyos, jeges szelek söpörtek végig az ázsiai országutakon és a hosszú szőrű karakul juho­kat is legszívesebben pa­pucsba bújtatta volna az Elbrusz menti hegyi pásztor. A Sahok Pávatrónja már üres volt, de nem úgy az or­szágút. A Hungarocamion megláncolt szerelvényei csúszkáltak a jeges utakon és negyven-ötven autó és le­génysége a karácsonyt is Iránban töltötte. Teljes volt akkor a felfor­dulás Teherán utcáin. A diá­kok öklüket rázva tüntettek az amerikai nagykövetség előtt. A perzsa mulahok virs­lit osztogattak a tüntetőknek. Egy virsli, egy tüntető. Ez így utólag tréfás, de akkor több száz soförülésen kucor­gó emberünknek több hetes rostokolás után mégsem volt kedve nevetni. Nem volt nagykövetünk sem. és Soós Levente ideiglenes ügyvivő­vel összerántottuk a magyar kolóniát egy év végi búcsú­pohárra a követségen. Sofö- reinkről sem feledkeztünk meg, akik a mínuszokat a kemping parkolójában vé­szelték át. Gondoltuk, ha már itt vagyunk, új év első napján ródlizzunk egyet az Elbruszon. Ha eddig nem volt gondunk, most lett, hó­viharba keveredtünk, és al­kalmi jegesmedveként a te­li érán i utcák látványosságai lettünk: a nemzetközi re­pülőtéren pedig bikinialsót és melltartót tartalmazó cso­magokat akartak adni. az egyébként rendkívül udvari­as iszlám gárdisták. Amint helyreállt a rend. mi is el­indulhattunk végre hazafelé. Simonyi Ferenc, a Trans- elektro Külkereskedelmi Vál­lalat frankfurti képviselője: — Goethe szülővárosa hab­zó sörrel, és rengeteg ten­nivalóval fogadott, úgyhogy jóformán a karácsonyi ut­cákon megjelenő lampionok jelezték csak az ünnep kö­zelséget. no meg a számta­lan meghívó, amely a helyi török konzulátusról érkezett feleségem címére. Bizonyára az otthoniak is ismerik Gün­ter Wallraff nagy sikerű ri­portkötetét a török vendég- munkásokról. Nos. nejemet nem ven­dégmunkásnak. de töröknek nézték, ráadásul itthon. Bu­dapesten a nagykövet sze­mélyi titkárnőjeként dolgo­zott évekig. így aztán véget sem ér a követségeken a sok „törökülés” ... Még jó. hogy nem vágyók féltékeny! Rá kellett jönnöm, hogy Franlkfurtból legrövidebb út hazafelé Isztambulon át ve­zet. mivel a helyi frankfurti török kolónia magyar test­véreit csak egy kiadós va­csora után engedi el szil­veszterezni. s végig kell en­ni. ha nem is a népszerű német virslit, a frankfurtit, de a piláfot. . . Különben az idén Siófokon szilvesztere­zünk a vállalati üdülőben. Hivatalos ügyeim még le­rendezésre várnak, pár nap szabadsággal kiegészítem ezt az időt. és tízért, hogy ne szakadjunk el a manapság ugyan eléggé szennyezett Rajna-parti országtól. az üdülőben saját sramlizene­kar húzza majd ..kinti” ven­dégmunkásainak a talpalá- valót. . . Dr. iHazai György, az Aka­démia Kiadó főigazgatója: — Az év utolsó pillanatá­ra Ankarába és Párizsba kaptam előadás tartására meghívót; Mindez néhány évvel ezelőtt történt. De az eset. amiről mesélni akarok, bármikor — sajnos aktuális. Ugyanis, a légi ..angyalkák” eltérítették a csomagomat, így egy szál ruhában érkez­tem meg decemberben az ankarai farkasordító hideg­be. Szerencsére, kézi pogy- gyászomban volt az előadá­som. így annak megtartása akadályba nem ütközött. Pechesebb volt lengyel kol­légám. aki a bőröndben fe­lejtette beszédét. Hosszas hajcihő és Állatihoz való fo­hászkodás után kiderült, hogy Bukarestben lemarad­tak a csomagok a gépről. Így aztán a jól ismert mon­dás esetünkben a követke­ző: Bukarestben még meg­volt. Ám a- tortúrának még mindig nincs vége. Újévi bálra ugyanis Párizsba vol­tam hivatalos, de borotva nélkül. Tudniillik neszesze- rem valahol Ázsia és Európa légterében lebegett. Hiába öltök frakkot, ha kétnapos sörte borítja arcomat. Kü­lönösen akkor, amikor a Saint-Michelle útján nem a rózsaszínű falevelek, hanem az óévbúcsúztató bálok neon- reklámja hívogat. Tudnunk kell azt. hogy Párizsban ké­sőn nyitnak az üzletek, és ezért a borotvavásárlás né­mi akadályba ütközött. A borbélyok is előszeretettel locsolják torkukat bor- deaux-i borokkal, nem taná­csos szilveszter délutánján borotváltatnii magunkat. No. de egy észak-indiái moha­medán fodrászmester, aki nem iszik, kellő baksis re­ményében nekiveselkedett szőrzetemnek és frissen bo- rotváltan jelenhettem meg a Pigalle ünnepi forgatagában. Zárszóként csak annyit: új­évkor előkerültek a csoma­gok is! Smink óévbúcsúztatóra Frissítő-nyugtató teakeverékek Szépítkezziink otthon! „Azt sem tudom hol áll a fejem, takarítottam, habot vertem, zöldséget tisztítot­tam, ablakot fényesítettem, és tessék, itt a szilveszter, én meg hogy nézek ki? Az arcom gyűrött a fáradtság­tól, szemeim fénytelenek, a kezem kiszáradt a mosoga­tástól, este jönnek a vendé- gek, kozmetikushoz már nincs időm elmenni. most mit csináljak? ...” Ugye ismerős a monológ? Most néhány jó tanáccsal azoknak próbálunk segíteni, akik úgy érzik: a fenti szö­veget akár ők is mondhatták volna. Kérdéseinkkel Hege­dűs Józsefnét, az egri Marx Károly utcai fodrászüzlet kozmetikusát kerestük fel. — Most azzal kellene kez­denem, hogy legfontosabb a pihent arcbőr. Ám magam is háziasszony lévén jól tu­dom. hogy ilyenkor ünnepek előtt alvásra még a megszo- ikottnál is kevesebb idő ma­rad. Ehelyett tehát inkább egy frissítő, nyugtató teás borogatást ajánlok, amihez az alapot a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai drogériában bárki könnyedén beszerezheti. Az arctípusnak megfelelő her- bária-teafüvet vízzel felfor­raljuk, majd lehűtjük és vat­tával vagy puha ronggyal a bőrünkre kenjük. Az arc­frissítés egy másik módja ha váltakozva hideg, meleg vízzel maszírozzuk izmain­kat. Itt arra ügyeljünk, hogy a tornáztatást hideg vízzel fejezzük be. Ha ezzel elkészültünk, jö­het egy vékony réteg táp­láló krém (ezek között a legjobbak a Ponds, a Fabu- lissimó és a Helia-D már­kák). amit jól eldörzsölünk Miután így előkészítettük a bőrünket, nekiláthatunk a sminknek. Nehéz dolog most valamiféle általános festési módot ajánlani, ugyanis a fej legapróbb részleteit: szem, haj, bőr színét, for­máját is figyelembe kell venni ahhoz, hogy minden összhangban legyen. Ehe­lyett inkább néhány jó ta­nácsot említenék: Az arcpakolást — legyen az zsíros bőrre kent, habbá vert tojásfehérje, vagy szá­raz bőrre helyezett olaj-to­jássárgája keverék — min­dig langyos, kamillás vízzel mossuk le. A világos bő­rűek világosabb, a sötétebb bőrűek sötétebb krémpú­dert használjanak. Még min­dig nem divatos a ritkított szemöldök, ám az semmi­képp nem árt, ha egy kicsit igazítunk rajta, kiemeljük az ívét. A szemhéjfestésnél ügyeljünk az árnyalatokra, az orrnyeregnél világosabb, majd kifelé haladva egyre sötétebb színeket használ­junk. Sokan nem tudják, hogy milyen szemhéjpúder illik neki. Erre is van néhány aranyszabály: a kék szemű­ek a szürkés, lilás, kékes, a zöld és barna szeműek az óarany, türidzes, zöldes, bar­nás festékeket vásárolják Divatosak a különféle színű szemspirálok, ceruzák is. Különösen a fiatalok kedve­lik a diszkórúzst, a flittere- ket. ezüstporokat, de az év utolsó napján az idősebbek is nyugodt szívvel engedhet­nek meg maguknak egy kis feltűnést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom