Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. december 31., szerda MBMtKMR | msmm 13. HM ÉKSZERTORTÉNELEM Prometheus gyűrűje és t cár tojása Karácsony előtt megsza­porodtak az ékszerkiállítások és -aukciók. Majdnem min­den hétre jutott egy-egy. Nem ok nélkül. Karácsonyra készülve általában „bőkezűb­bek" az emberek. Az ékszer pedig kedvelt ajándéktárgy völt mindig. Ma éppen olyan szívesen díszítjük magunkat, mint mondjuk az ókorban. Azzal a különbséggel, hogy hajdanában főként a férfiak viseltek ékszert, míg ma­napság inkább a gyengébb nem képviselői. A ..felcico- mázott” férfire viszont ferde szemmel nézünk, különcnek tartjuk. Az ékszer, különö­sen az aranyiból készült, a hatalom, a rang. a gazdag­ság jeliképe volt. s mit ta­gadjuk: sokak szerint az még ma is. Az aukciók sorában jelen­tős volt az Óra- és Ékszer- kereskedelmi Vállalaté, ame­lyet az árverésre bocsátott és bemutatott nemesfém tár­gyakhoz méltó helyen, a Pesti Vigadóban tartott meg. Szám szerint 3Q5 ékszert, kegytárgyat, órát és haszná­lati tárgyat tekinthettek meg az érdeklődők, és akinek pénze is volt. meg is vásá­rolhatta az árverésen. Pless István, az aulkoió vezetője, eredeti szakmáját tekintve aranyműves, nagy hozzáér­téssel beszélt a ritkaságnak számító darabokról: az olasz mozaikos ékszerekről, a mo­zaikos arany püspöki mell­keresztről. egy bécsi ezüst mélltűről. a szép számmal vételre ajánlott fehéréksze­rekről. az utóbbiak közül va­ló az az 1880-as évekből származó melltű. amelyet 43 briliáns kővel díszítették. — Ugye. azt tartják: az az igazi ékszer, amit aprólékos kézi munkával nemesfémek­ből készített a mester, drá­ga-. vagy féldrága-kővel dí­szítve. de mindenképpen egyedi munkával. Manapság hányán keresik fel az Önök vállalatát, hogy egyedi ék­szert készíttessenek? — Hozzávetőlegessn há­romezer megrendelés érke­zik hozzánk évente — vála­szol a kérdésre Töreki Fe- rencr.é. művezetőhelyettes. — Általában a megszokott for­mákat. megoldásokat kérik, de minden esztendőben van­nak különleges kívánságok. Egyszer a murtkaigényesség adja az egyediséget, más­szor a bedolgozott nemesfém, és a.kövek. Most például egy gazdagot? díszített fül­bevalóra érkezett megrende- 'lés. Itt nemcsak a kért mo­tívumok érdekesek, hanem a feldolgozott arany mennyi­sége is szokatlan. A két fü­lönfüggő összesen húsz grammot nyom maid. nem lesz könnyű, hordani .. . Ékszertörténelem. Amikor a régészek feltárták az első egyiptomi, az El-Gerzeh-i sh% alig akartak hinni a szemüknek: nyersarany gyön­gyökből álló nyaklánc pom­pázott előttük. Időszámítá­sunk előtt 4200-ban készül­hetett. Az ókor aranyműve­sei rendkívül magas techni­kai tudást értek el. Ismerték az aranyolvasztást, a forrasz­tást. a hidegmegmunkálást, a lemezelést, az aranyibera­kást. a drágákőfoglalást. Szí­vesen díszítették munkáikat, ez az úgynevezett granulá- ció. Ám ennek bizonyos rész­leteit mindmáig nem sike­rült megfejteni. Az aranyművesség. s az abból kinövő ékszerkészítés nem mindennapi szakma. Ennek titkairól, múltjáról írt rendkívül izgalmas köny­vet Oberfrank Ferenc, aki maga is aranyműves család­ból származik. Kötetében a laikusok számára is érdekes munkát tár az olvasó elé. Érthető tehát, hogy szívesen idézünk tőle. Szépséges legenda fűző­dik például a drágakövek használatához: a sziklához kötözött Prometheus min­dent megpróbált, hogy ki­szabaduljon kötelékéből, s eközben letörött egy apró szikladarab, amit aztán gyű­rűbe foglaltak a hajdani mes­terek. Ettől kezdve mánmin- dig szívesen nyúlták drága­kövekhez. Az viszont való igaz. hogy bizonyos drága­köveknek mágikus erőt tu­lajdonítottak az emberek. Az •ékkövek fő lelőhelye a XVIII. század elejéig India, majd Brazília lesz az egyed­uralkodó ............az égővörös r ubin mutatja meg a tűz. színét; a zafír égszínkékje a levegőét; a smaragd vidám színével a zöld füvet borí­totta földét; az átlátszó gyé­mánt pedig a vízét, melynek tiszta ragyogó hullámaiban tündököl” — írta a négy leg­ismertebb drágakőről Ben­venuto Cellini, a késő re­neszánsz legkiválóbb arany­művese. Kevéssé ismert, hogy a gyémántot az ókor­ban szerszámként használ­ták. s ősök jóval később lép az áhított kövek közé. Minden korszaknak meg­volt a maga ékszerdivata, s ehhez alkalmazkodtak az aranyművesek. A reneszánsz kor divatját a spanyolok diktálták, akik az apróléko­san és finoman megmunkált, színes drágakövekkel díszí­tett ékszereket kedvelték. A barokk ékszenkíszítést a drá­gakövek. azok közül is első­sorban a gyémánt határozta meg. Ez idő tájt Franciaor­szág veszi át a divat irányí­tását. s mind a mai napig meg is tartotta. De kanya­rodjunk'vissza: a barokk korban a függeléket melltű váltja fel, amelyet közvet­lenül a ruha kivágása alatt viseltek. Kezdenek különb­séget tenni a nappali és az estélyi ékszerek között.''Pá­rizsban egyre-másra nyílnak az ékszerüzletek. A kínálat tehát nagy. a nők ékesítése kerül előtérbe, a férfiak már alig viselnek éksziert. Egyre gyakrabban válto­zik a divat. A rokokó nap­palra nyakéket és fülbeva­lót írt elő. estére pedig gyöngv- és gyémántékszert. Franciaországból és Angliá­ból hódító útjára indul a bross (kitűző). A gyűrűk azonban továbbra sem vesz­tenek népszerűségükből. A klasszicizmus felfedezi az antik világot: az estélyeken garnitúráikkal — ami általá­ban diadémból. nyakóklből. karkötőből melltűből és fül­bevalóból' áll — illik megie- lenni egy . valamire való hölgynek. A férfiak ekkor már csak éraláncot és gyű­rűt viselnek. Fordulatot hoz a XVIII század, mert ettől kezdődően RIMMON — kegytárgy az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat kiállításáról (Fotók: Hauer Lajos — KS) egyre gyakrabban helyette­sítik a nemesfémeket, „köz­napivá” válik az arany- és a drágakőutánzat, és ez az időszak alapozza meg az ék­szerek későbbi sorozatgyár­tását. Carl Fabergé az orosz cár első számú ékszerésze volt. Különösen ismertté válták az uralkodói rendélésre ké­szült húsvéti tojásait Budapesten. az Állami Pénzverőben készülnek az ál­lami kitüntetések, (érmék, jel- vényék stb.). amelyekhez aranyat is felhasználnák, és drága- vagy féldrágaköveket. A nemesfém ^készítmények adják a termelés döntő há­nyadát. Ezek közül pusztán a késztermékeket említjük meg. hiszen ebbe a kategó­riába tartoznak az ékszerek is. — Színaranyból soha nem készítünk ékszert, mert az arany puha fém — mondja Gazdig Tibor főosztályveze­tő. aki eredetileg aranymű­vesnek tanult, s még em­lékszik a hajdani aranyke­rületre: Budapesten, a VII. kerületben, a Majakovszkij utca — Dohány utca — Báj- csy-Zsilinszlky út által hatá­rolt területen éltek az arany­művesek. s itt voltak az aranyolvasztó műhelyek is. ö egyike azon keveseknek, akik a sárgán csillogó arany, és a szemet kápráztató drá­gakövek között élik életüket, s mindent tudnak róluk. — Az aranyat mindig öt­vözzük. így könnyebben ala­kítható — magyarázza. — Az ékszergyártásban olasz és nyugatnémet uralom van. óriási vetélkedő folyik a két ország gyártói között. Az NSZK-ban például nyolc­ezer nemesfémgyártó cég dolgozik, s itt található a vi­lág egyetlen nemesfém-főis­kolája. Világtendencia az ék­szer jellegű sorozattermék, amit gyakorta nemes kövek­kel díszítenek, de ezeket már nem tekintjük a hagyomá­nyos értelmű ékszernek. Horváth Teréz Tizennégy karátos arany színházi táska és pénztárca, vala­mint gyöngydíszítésű ezüst karkötő az Óra- és Ékszerkeres­kedelmi Vállalat kiállításáról Két ötvösremek az. Állami Pénzverő múzeumából 'VESZÉLYBEN A TRADÍCIÓK... Eltűnőben a kimonó? Kabarétréfák, szóviccek visszatérő fordulata a „ki­menő kimonó”. Tovább fa­csarva a szójátékot, jó né- £ hány japán divattervező és szociológus teszi fel manap­ság a kérdést: tényleg ki­megy a divatból a Felkelő Nap országa nőinek hagyo­mányos, színpompás visele­té? Az okok röviden összefog­lalhatók. A kimonó, amely immár több, mint egy évez­rede Japán tradicionális öl­tözetévé lépett elő, a XX század rohanó tempójú éle­tében sem nem elég kényel­mes, sem nem igazán prak­tikus. Akár munkáról, akár közlekedésről legyen szó (gondoljunk csak a tokiói metró zsúfoltságára, a ko­csikba az utasokat erővel bepréselő markos fiatalem­berekre), a díszes selyem, brokát, vagy egyszerűbb vá­szonruhák ma már inkább kivételnek, mint megszokott látványnak számítanak a ja­pán nagyvárosok utcáin. (Vi­déken persze némileg más a helyzet, de a tendencia ott is megfigyelhető.) Vannak, akik még ragaszkodnak hoz­zá — nyilvánvalóan' inkább az idősebb korosztály képvi­selői — a többség azonban jobbára már csak otthon, il­letve néhány különleges al­kalomkor (ünnepségek, es­küvők, valamint újév nap­ján) ölti fel. Elriasztó lehet a borsos ár is. Speciális üzletek és áru­házi részlegek sora kínálja pazar választékát, de a jen­árat átszámolva az egysze­rűbb típusok is 500—800 dol­lárnál kezdődnek, s az ár­skála 5—10 ezer dollárig ter­jed. Az anyag, a szín, és a szabás természetesen mindig a viselő személye, az évszak és a szóban forgó alkalom jellege szerint változik — szükség esetén ugyanúgy kü­lön tanácsadó szolgálat siet a vásárlók segítségére, mint ahogy az öltöztetés bonyolult műveletét is szakképzett ki- monószakértők könnyítik meg. A kimonó szabása, viselete évszázados hagyományokon alapszik (Fotók: IHT — KS) A legtöbb japán nő ugyan­ig — hangozzék ez bármi­lyen hihetetlenül — akár fél óra hosszat is elkínlódhat a nehéz feladattal, ha egyál­talán meg tud vele egyedül birkózni. Így nem csoda, hogy sokan iratkoznak be külön kimonótanfolyamokra, ahol napokon keresztül gya­korolják például a ruha szép­ségét kiemelni hivatott, a színnel és mintázattal min­dig tökéletesen harmonizáló selyemöv, az úgynevezett „obi" feltekerésének koránt­sem egyszerű műveletét. A hagyományok féltői en­nek ellenére manapság mind sűrűbben kondítják meg a vészharangot: veszélyben a kimonó, egyre kevesebb nő vállalja a költséget és fá­radságot, s Japánban is ro­hamosan hódít a nyugati életforma jelképének számí­tó farmer. Egyes felmérések szerint a japánok 80 száza­léka már azt sem tudja, ho­gyan kell szabályosan felöl­* A kimonóknak nemcsak anyaga és szabása, hanem mintázata is egyedi szépségű lehet teni a kimonót, s hiába szol­gál az a nyugati divatdik­tátoroknak állandó ihletfor­rásul, ha közben épp a hazai pályán szorul véglegesen hát­térbe. Ez az aggodalom motivál­ta a tradíciók őrzőit, hogy különböző klubok alapításá­val, reklámkampányok in­dításával igyekezzenek fe­lelni a nadrágkosztümök, szoknyák, és más átlagöltö­zékek kihívására. Teadélutá­nokat és gyűléseket szervez­nek (a megjelenés termé­szetesen kimonóban kötele­ző), hangsúlyozzák a kimo- nóviselet mély japán gyöke­reit, a lelkiállapotra gyako­rolt állítólag megnyugtató ha­tását. Érveik között szerepel még az a megfigyelés is, hogy a kimonót viselő höl­gyekkel szemben a vizsgá­latok és tapasztalatok alap­ján még a férfiak is sokkal udvariasabban viselkednek Lehet, hogy ez az érv bizo­nyul a legmeggyőzőbbnek. Sz. G. Híd­rekordok A folyók két partjának az. összekapcsolása hidakkal ős­idők óta fontos célja volt az. embereknek. Még ma is csodaszámba mennek az itt- ott megmaradt római kőhi- dak, valóságos turista lát­nivalók. A technika fejlődése, új építészeti anyagok megjele­nése egyre szilárdabb, na­gyobb távolságot átívelő hi­dakat hozott létre. Mint épí­tészeti objektumok legalább olyan csodálnivalók, mint a rómaiak híres hidjai. A leg­nevezetesebbek az elmúlt * 15—20 évben épültek. Európa leghosszabb hídja, a kereken 6000 méter hosz- szú öland-híd Svédországot köti össze az előtte fekvő öland-szigettel. A hidat elő­regyártott vasbeton geren­dákból, illetve szekrény ala­kú elemekből építették, ösz- szesen 155 nyílása van. A tengerszoros közepe táján két kisebb szigetecske van. melyek között hajóforgalom bonyolódik. A hídszerkezet alsó éle 38 méternyire van a tenger szintje felett, és így a legnagyobb óceánjárók is közlekedhetnek alatta. Ezek a hídrészek aláállványozás nélkül épültek. A hídpillé- rek cölöpökön állnak, ame­lyeket a nagy tengermély­ség miatt különleges, a ten­geri olajbányászathoz alkal­mazott lábakon álló acél- szerkezetű állványról vertek le. A világ leghosszabb füg- göhídja, amely egyben Eu­rópa harmadik leghosszabb hídja (a második a hollan­diai oosterscheldei híd) Fran­ciaországban, a Loire-delta | fölött épült Saint Nazaire és Saint-Brévin városok kö­zött. A hidat eredeti S-for­mája és 3356 méteres hosz- sza teszi híressé. Hogy a nagy tankhajók forgalmát ne akadályozza, a híd központi 720 méteres pályarészét két fordított V-alakú pilon 60 méterrel a vízszint fölé eme­li 72 acélkábellel. Az autók számára 12 méter széles út­test van rajta. ^ ' Ugyancsak híres hídrekor- der az Európát Ázsiával ösz- szekötő Boszporusz-híd. Tel­jes hossza 1560 méter, a híd- pálya 64 méter magasan hú­zódik a tenger fölött. Az egész hidat csak két 165 mé­ter magas kapuzat tartja. Európa hÍFes hidjai közé tartozik még az a kötélhíd. amely mintegy 16 éve köti össze a hamburgi kikötő keleti és nyugati részét. Konstrukciója hasonlít az ugyancsak híres San Fran- cisco-i Golden-Gate-hídhoz. Legnagyobb nyílású áthida­lása 520 méter. Itt két, 135 méter magas kapuzaton át­vezetve 88 acélsodrony tart­ja á vízszint fölött 56 mé­ter magasan ívelő hídfelüle­tet. Másfajta rekordot tartégy amerikai híd, amely nem hosszával tűnik ki, hanem a magasságával, Arizonában, a Colorado-folyó fölött épült 204 méter magasságban Fesztávolsága csak 308,4 mé­ter. A híd nagyon elhagya­tott helyen épült, 422 kimre a legközelebbi várostól, Salt Lake City-től és 217 km-re a legközelebbi vasútállomás­tól. Csak kevés indián és telepes él ezen a vidéken Azért kellett itt hidat épí­teni, mert a Colorado folyó­ra 4 duzzasztóművet építe­nek a hozzá tartozó mellék- épületekkel. A 300 méter széles szurdok (Glen Canyon) miatt csak 360 km-es kerü­lővel lehetett volna az épí­tőanyagot a másik oldalra átvinni. A világ legmagasabb acelivhidja a Colorado felett. Arizonában (Fotó: KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom