Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 31., szerda 4. \ Még egy évtizeddel ezelőtt is Ady sorai jutottak eszébe annak, aki valamelyik hajdani főúri lak tájékán járt: ..Árvult kastély gondját t Kóbor kutya őrzi” . . . Néhol még az sem. A kastélyok pusztulása már közvetlenül a felszabadulás után elkezdődött: nagyon kevés kivétellel elhagyták tulajdonosaik o/— többnyire — nagybirtokaik közepén emelt otthonaikat, a környék népe pedig — ismét ritka kivételtől eltekintve — a védtelen épületeken állt bosz- szút mindazért, amit azok hajdani gazdái elkövettek ellene. Vagy — csak egyszerűen lába kelt a senki által nem őrzött urasági holmiknak. Aztán megkezdődött az épületek alkalomszerű „értékesítése”. Ahol valamelyik vállalatnak raktárépületre volt szüksége, az költözött a kastélyfalak közé. Másutt iskola. tanácsháza, tsz-iroda — aminek éppen hely kellett a faluban. A szociális otthonok hálózatának szélesítése idején pedig sok helyen úgy találták: a kastélyok nem is szolgálhatnának jobb célt. Bár sokmindenre mondjuk mostanában, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk — sokszorosan áll ez a kastélyokra. Pontosabban: állt, amikor — 1981 őszén — a Gazdasági Bizottság határozatot hozott „a veszélyeztetett műemléki kastélyok, és más középületek megóvásáról és hasznosításáról”. Ezt a határozatot, illetve ennek végrehajtását mondják az- * óta „kastélyprogram”-nak. Hervadhatatlan érdeme Vas megye tanácsának, hogy a kezdeményezés tőle — s minden valószínűség szerint a „jelzéseket” adó községektől. a lakosságtól — indult ki. Lehetett ebben része annak is, hogy azon a tájon különösen jelentős számban vannak megőrzésre érdemes kastélyok — vagy annak, hogy az osztrák határ felőLi. egyre növekvő idegenforgalomhoz mind több, megfelelő színvonalú szálláshelyre volt szükség. Ám akár így, akár úgy kezdődött — a lényeg az, hogy a vasiak azóta is jócskán kiveszik , részüket a kastélyprogram valóra váltásából. A Gazdasági Bizottság elé az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei terjesztették a javaslatot. Mintegy száz kastélyról volt ebben szó, a legértékesebbekről. Két csoportra oszlottak ezek „hasznosítás” szempontjából: üresekre és nem megfelelően lakottakra. Az utóbbiakon főként azok értendők, amelyekbe szociális otthonokat költöztettek, Mert bármilyen szép. humánus megoldásnak látszik ez — sem a kastélyoknak nem jó, sem az idős lakóknak, hiszen az elegáns, nagy termek, a belső lépcsők a legkevésbé sem alkalmasak nyugalmat kereső, idős emberek számára. Sokkal inkább múzeumoknak. állandó kiállításoknak vagy éppen — üdülőknek, panzióknak valók ezek * nagytermes kastélyok. S a program végrehajtása során már akadt ilyen megoldás is, meg olyan is. De mindinkább az utóbbiak felé tolódik el az arány. Vas megyénél maradva: a Középületépítő Vállalat Vaseger- szegen, a Villanyszerelőipari Vállalat pedig Vasszécsény- ben előbb saját üdülőt rendezett be a kastélyban, kombinálva az üdülés boltidén vében vállalati oktatási központtal. Hasonlóképpen vette birtokába a Taurus Gumiipari Vállalat a Fejér megyei Seregélyesen a kastélyt. Jelentkeztek kastélyokért magánszemélyek is. No. nem afféle reménybeli „új földesurak". akik kényelmes lakosztályt kívántak volna berendezni a sokszobás épületekben. Magánpanzió nvílt például Bükön. Széchenyi eavkori támogatójának, felsőbüki Nagy Pálnak elárvult kastélyában. Hasonló, új rendeltetést nyert a váchartyání Rudnay-kastély, s még néhány. Számuk — előre láthatólag — a következő években tovább gyarapszik. Erre mutat, hogy a jelentkező magánszemélyek számára teljes biztonságot jelent az ide vonatkozó rendelkezés: évtizedekre szóló kezelési — de nem tulajdon! — _ jogot kapnak a kastély helyreállítása és karbantartása fejében. Termelőszövetkezet is van a vállalkozók közt. A Somogy megyei Gálosfán helyreállították a Festetich-kas- télyt. amelyben a mellék- épületekkel együtt, — hetven vendéget tudnak fogadni. A Szentbalázsi Surián- vöigye Termelőszövetkezet vette át a kastélyt „melléküzemágként”, s teremtett Gálosfán lovaglási. teniszé- zési. horgászási lehetőségeket, s később az ott fakadó termálvizet is hasznosítani fogja. S hogy mindez máris mennyi eredményt hozott, arra a legjellemzőbb, hogy megállt a faluból az elvándorlás. sőt az egykor híres gálosfai vásárokat is újra megtartják Lehetne még sorolni az utóbbi években hasznosított kastélyokat — hiszen a kastélyprogram végrehajtása csak 1982 tavaszán kezdődött, öt éve sincs még —, de mindet nem lehet értékesíteni. Ilyen például a gödöllői. egykor a Grassalkovich család tulajdonában volt kastély (amelynek történetéhez tartozik az is, hogy a magyar állam 1867-ben megvásárolta és „koronázási ajándékként” ajánlotta fel Ferenc Józsefnek). Jelenleg a Fővárosi Tanács szociális otthont tart fenn itt, s jóllehet egy időben leállította az újabb beutalásokat, egy pénzügyi revízió után újra felfejlesztette. (Győzött a bürokrácia: a Fővárosi Tanács a kastélyprogram rendelkezésére akarta bocsátani a kastélyt, ezért döntött a beutaltak - létszámának fokozatos csökkentése mellett. Ám a revizorok jelentették, hogy az otthon „nincs kihasználva”. Az eredmény: az épület egy része már élet- veszélyessé vált.) Eddig összesen 120 épülettel foglalkoztak: hozzájuk tartozik a tervezés, a kivitelezés és az állagmegóvás. Egyiknél előbbre, másiknál csak a kezdeteknél tartanak. Mert az alapkérdés itt is: a munkák elvégzéséhez szükséges pénz. Természetesen nem egyformán értékesek ezek a múltból maradt (s hosszú időn át aj enyészetnek kitett) épületek. Viharos történelmünk az oka annak, hogy a legrégibbek is alig kétszáz évesek, a barokk építészet alkotásai — s nincsenek sokszázados kastélyaink (mint például a franciáknak a Loire mentén). De talán éppen azért kell féltve vigyázni a megmaradt, viszonylag kevés értékes épületre. Erre szolgál a kastélyprogram, amelyben bőségesen lesz tennivaló — még az ezredforduló után is. Várkonyi Endre Szilák: Kastély Hotel (MTI — KSj / Uj óvoda Osányban... Csány községben új napközis óvodába költözhettek a fiatal lakók. A helyi tanács közel 10 millió forintot fordított az intézmény építésére, melyben kivették részüket a település lakói is, jelentős társadalmi munkával. A csányi óvodáskorú gyermekek elhelyezése így teljesen megoldott. (Fotó: Szabó Sándor Miről írt az egri Népújság? 1886 december Egy évet tekintett át az olvasó az elmúlt 12 hónapban a krónikás segítségével. És most lássuk a Népújság új évet köszöntő vezércikkét. BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT! „Minden esztendő meghozza a maga baját, de a sok baj között akad sok örvendetes is. Ez évben is kijutott mind a kettőből a legtöbbnek . . Száz évvel később, kollégáim, akár megismételhetnék a hajdani vezércikk bevezető sorait. HAMISÍT A PÉNZÜGYŐRI FELVIGYÁZÓ Hát igazán nem volt szép Hetényi Bélától, a Heves megyei fővigyázótói, hogy két váltót hámisított. Javára legyen mondva, hogy „bűnét töredelmesen bevallotta”. RÁJÁRT Á RÚD Á POSTÁKRA Nincs új a nap alatt ezen a téren sem. A Népújság hírül adja: „Nem rég a kecskeméti posta-pénzekből sikkasztottak el 6700 frt-ot. Egy hét előtt pedig a gyomai 'postát rabolták meg majd 10 ezer forintig . . Szeptemberben a szentendrei postáról raboltak el . . . na. elnézést. ez már mai hír. AZ ÍGÉRET SZÉP SZŐ . .. Biztosan fellélegzett And- rássy Manó gróf, aki. 10 ezer forintot ígért a fővárosi sze- retetháznak, ha menyének fia születik. Az örvendetes esemény meg is történt: grófkisasszony született... Az adomány elmaradt. A WALESI HERCEG ÉS A LOVAK Már akkor js . . . Erdődy György gróf két magyar szürke „jucker” lovat ajándékozott a walesi hercegnek.” .. . a két félvér gyorsasága mellett főleg azt a kitartást csodálják, melyet e magyar lovak szerszámban kifejtenek . . NE METÉLJÜK A ■ PAPÍRPÉNZT Nem új keletű találmány a csodálatos pénzszaporítás. Az egri lap is közli a pénzügyminiszter rendeletét, mely szerint ,, . . . oly államjegyek fordulnak elő forgalomban, melyek egyes részek kimetszése után ragasztalak ismét össze s a kimetszett részek újabb álíamje- gyek összeállítására hasz- * náltatnak ... a . közönség .. . a megcsonkított államjegyek elfogadásától óvakodjék.” Vegyük komolyabbra a dolgot s térjünk vissza a decemberi országgyűlés interpellációira. KI FIZESSEN? Istóczy nevű képviselő javasolta: a börzén játszó „százezres és milliomos urak is megadóztassanak. Ha a szegény ember fizet, fizessen az is, aki munka nélkül egyszerre ezreket nyer.” Szathmáry képviselő törvényjavaslatot sürgetett: „... mely megszüntetné a miniszterek, államtitkárok és főispánok nyugdíját.” Indoklása „Évről-évre mélyebbre sülv- lyedünk, adósságaink ösz- szege határtalanul felszaporodik ... A megtakarításnak két módját ismerem ... a jövedelemszaporítást és a megtakarítást ... ha pedig megtakarítani akarunk, melyik költség az, a melyiket inkább lehetne nélkülöznünk mint az, melyet e nyugdíj- igények megszüntetésével megtakaríthatnánk? . . Egyik javaslatot sem fogadták el. .A NÉPÜJSAG a december végi híradás szerint a kétezret meghaladta a tféldányszám. Karácsony akkor is az ajándékozás ünnepe volt. Él ről idézem befejezésül a lap . tréfáját. MEGLEPETÉS A szülők arról beszélgetnek. mivel lepjék meg . lányukat közelgő születésnapjára. „Tudod mit szívem.' — mondja a férj. Taníttassuk titokban franczia nyelvre.” Búcsúzzunk hát 1886-tól. Búcsúzik az olvasótól a kró- , nikás is: Benkő Károly MENTENI - ÉS HASZNOSÍTANI Bük, a barokk stílusú Szapáry-kastély 1696-ban épült (MTI — KSj
