Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

NÉPÚJSÁG, 1986, december 31., szerdo u Jövő évi tervünkről Az 1987. évi népgazdasági tervvel kapcsolatban minde­nekelőtt arról kell szólni, hogy az mi képp viszony ü k a VII. ötéves tervhez, A gazdasági folyamatok 1986-ban — de már 1985 vé­gén is — több lényeges pon­ton eltértek a VII. , ötéves tervben alapul vett. illetve megjelölt pályától. 1986-ban a népgazdaságban megter­melt források jóval kiseb­bek. a belföldi felhasználás, ezen belül főleg a lakosság fogyasztása — elsősorban a megalapozatlan, túlzott mér­tékű keresetnövekedés miatt — számottevően magasabb a tervezettnél. A teljesítmény­hiány és túlfelhasználás kö­vetkezményei a konvertibilis elszámolású áruforgalomban csapódtak le. ahol a terve­zett aktívum helyett passzí­vum jött létre. Az állami költségvetés deficitje magas szintet ért el. nőtt a külföl­di adósságállomány. Mindez arról tanúskodik, hogy a népgazdaságban igen kedve­zőtlen tendenciák — stagná­lás és egyensúlyromlás — alakultak ki. A pálya közelítése Az MSZMP Központi Bi­zottsága november 19—20-i ülésének határozata elemezte a kialakult helyzetet, annak okait és meghatározta a gaz­dasági fejlődés és a gazda­ságirányítás fő feladatait. Ez­zel összhangban az 1987. évi népgazdasági terv abból in­dul ki. hogy a pért XII. kongresszusán meghatározott és a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpoliti­kai célokat nem másokkal kell felcserélni, hanem min­dent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés közelítsen a közép­távú tervben megjelölt pá­lyához. Ahol az előrehala­dásban elmaradás mutatko­zik. ott tevékenységünket fel kell erősíteni, a fejlődést gyorsítani kell. * ahol viszont túlszaladtunk — mint pél­dául a belföldi felhasználás­ban — ott fékezni szükséges, hozzá kell igazodni a való­ságos lehetőségekhez. A gazdaságpolitikai célok közül elsődlegesnek ugyan­is 1987-ben js — a középtá­vú tervnek megfelelően, sőt. még inkább — azt kell te­kinteni. hogy felgyorsítsuk a viliággazdasági folyamatok­hoz való igazodást, a mű­szaki fejlődést, a termelés­szerkezeti változásokat, a ha­tékonyság javulását és erre alapozva élénkítsük a gaz­dasági fejlődést. Ez a ter­melési. elosztási és külgaz­dasági politika együttes fel­adata. Javítani kell ugyan­akkor a népgazdaság egyen­súlyi helyzetét, ami a konk­rét körülmények között azt jelenti, hogy számottevően le kell lassítani a konvertibilis valutákban fennálló adósság- állomány növekedését. Ami pedig a lakosság életszinvo- nalát illeti, itt az 1985—86. évi szint stabilizálására vál­lalkozhatunk. Nem akármilyen növekedés A Központi Bizottság ha- - tározata nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági fejlődés élénkítésének. Az adott hely­zetben elengedhetetlenül fon­tos. hogy a gazdaság az 1985—86. évinél gyorsabban fejlődjön, számottevően bő­vüljenek a hazai teljesítmé­nyek alapján rendelkezésre álló források. Ez azonban nem azt jelenti, hogy vissza* térünk a ‘mennyiségj fejlő­dés erőltetésének politikájá­hoz. A termelés nem akár­milyen növelésére van szük­ség. hanem olyanra, amely a belföldi piacokon jól. gazda­ságosan értékesíthető ter­mékekből eredményez több­letet. Ezért a termelés olvan élénkítését tűztük célul, amely erőteljesebb szerkezeti változásokkal és a haté­konyság javulásával jár együtt. Ezt figyelembe véve irányozza elő az 1987. évi terv az ipari termelés 2—2,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek — az alacsony 1986. évi szintihez képest — 4,5—5,5 százalékos (az 1984. évihez képest csak mintegy 1 százalékos) emelkedését, ezen belül a hatékony és ex­portképes termelés — ezen belül a feldolgozóipari kon­vertibilis elszámolású kivi­tel — dinamikusabb fejlődé­sét. a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítását. A gaz­daságirányítás e célokat kü­lönböző eszközökkel, minde­nekelőtt a gazdasági szabá­lyozás egyes fontos elemei­nek módosításával és más széles körű állami intézke­désekkel és akciókkal kí­vánja elérni. A termelésnek a külgazda­sági célokkal összehangolt fejlesztését szolgálják a kül­kereskedelmi szabályozók változásai, az exportnövelő fejlesztések forrásainak bőví­tése és az ezzel kapcsolatos kedvezmények, a külföldi piacépítést, a KGST-orszá- gokkal az áruforgalom köl-. csönösen kiegyenlített bőví­tését. a vegyesvállalatok ala­pítását külföldi működő tő­ke beáramlását segítő állami kezdeményezések és intézke­dések. A társadalmi tőke áram­lásának élénkítését segíti az új bankrendszer ' működése, a társulási jogszabályok mó­dosítása. A keresetszabályozás mó­dosításával és központi esz­közökkel is előmozdítjuk a munkaerőmozgás élénkítését oly módon, hogy a hatéko­nyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadul ion és dinamikus fejlődésre képes tevékenységekhez áramol ion. Differenciált elosztás A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása 1987-ben a terv szerint nem növeked­het. A belföldi felhasználás ugyanis már 1986-bap meg­haladta az ötéves tervben 1987-re számított szintet, mi­közben a megtermelt forrá­sok elmaradnak attól. Ezért 1987-ben még a külföldi adósságok — egyébként nem kívánatos, az 1986. évinél ki­sebb — növekedése mellett is a belföldi felihasználás leg­feljebb az 1986. évi szinten maradhat. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem növekményét külső kötele­zettségeink teljesítésére kell ‘fordítanunk. A gazdaságpolitika fő tö­rekvésének megfelelően 3—4 százalékkal növeljük a ter­melő — főleg vállalati — .beruházásokat. Ugyanakkor összességében csökkennek — ezen belül differenciáltan alakulnak — a nem terme­lő beruházások, a költség- vetési szervek és intézmé­nyek kiadásainak reálértéke. A lakosság reáljövedelmei és fogyasztása nem haladják meg az 1986-os — az ere­detileg 1987-xe tervezettnél is jócskán magasabb — szintet. Ehhez mérsékelni kell a no- mináljövedelmek növekedé­sének dinamikáját és nem kerülhető el. hogy a fogyasz­tói árszínvonal az 1986. évi­nél jobban emelkedjék. Gon­doskodni szükséges arról, hogy a keresetek a tényle­ges teljesítményekkel, gaz­dasági eredményekkel össz­hangban. differenciáltan nö­vekedjenek. Az 1987. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesíté­séhez igen nagy társadalmi érdek fűződik. Minél inkább széles körű lesz ez a felis.- merés. és minél inkább kö­vetik ezt tettek mindenütt, annál inkább és annál ha­marabb számíthatunk arra. hogy a gazdaság rááll a ki­egyensúlyozott és hatékony gazdasági fejlődés pályájára. Dr. Balassa Ákos az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke JÓ IS, ROSSZ IS, AVAGY: Föllendül Hatvan kereskedelme? Felvételeink az áfész áruházban készültek (Fotó: Perl Márton) Hatvan kereskedelmi ellátá­sának helyzetét vizsgálva ke­restük fel a városi tanács tar- melés-ellátás-felügyeleti osz­tályának vezetőhelyettesét. Kovács Jánost. Kérdésünk nyomán általában pozitív nyilatkozatot tett. de mind­járt azt is hozzáfűzte, misze­rint a kielégítő minősítésben fontos szerepe van annak az egyeztető tevékenységnek. amelyet az osztály munka­társai végeznek a települést ellátó 18 különböző kereske­delmi vállalat körében. Be­szélgetésünk során egyéb­ként. miután három nagyobb területről van szó, előbb az alapellátás helyzetét sum­mázta Kovács János — Alapvető élelmiszerek­ből kiskereskedelmünk ki­elégítette az igényeket. Ami a kenyeret, péksüteményeket illeti, ugrásszerű mind a mi­nőségi. mind a mennyiségi javulás, akárcsak a tavalyi helyzethez is viszonyítva. Tőkehúsból, húskészítmény­ből is volt elég. bár nem hallgathatom el. hogy az olcsóbb termékekből, mint béldául a füstölt áruk. töl­telékfélék. esetenként hiány jelentkezett. Zöldség, gyü­mölcs dolgában a kedvező termelési háttér, valamint a kereskedelem rugalmasabb beszerzési, értékesítési poli­tikájának a hatására viszont föllendülés jellemezte az esztendőt. Ebbe az is bele­játszott. miszerint a keres­kedők most már saját belá­tásuk szerint egészíthették ki árukészletüket. Ezt követően az ipari cik­kek területéről kaptunk hasz­nos információkat a tanács­házán. — A ruházati cikkek for­galomnövekedése. sajnos, las­sult városunkban, miiként ezt gyakori ellenőrzéseink tanú­sították. Továbbá hiányos­nak minősült az ellátás fel­sőruházati konfekcióból, kö­tött- és alsó pamutáruból. aminek az oka elsősorban n rossz hazai termelési háttér­re vezethető vissza — le­gyezte meg a téma kapcsán informátorunk. — És ezzel nincs vége a sornak, hiszen tapasztalatunk szerint több vegyesipari cikkből. így szí­nes televízióból, automata mosógépből, mélyhűtőből, a kereskedelem szintén kor­látozottan elégítette ki az. igényeket. * Természetesen nem kerül­tük ki a helyi vendéglátó- ipari tevékenység mérlegelé­sét sem találkozásunk alkal­mával. E tekintetben így fo­galmazott Kovács János: — Az utolsó években igen lassú volt az iparág forga­lomnövekedése. s egyszerű­en kevésnek bizonyult a megfelelő szintű vendéglátó egység Hatvan területén. E tekintetben kedvező válto­zást hozott nemrég a Parik Étterem, a Sárga csikó kis­vendéglő teljes felújítása, most augusztusban pedig minden igényt kielégítő ven­déglátóipari együttest adott át a lakosságnak a helyi áfész a Horváth Mihály úton. Ez utóbbi a gyermekétkez­tetés szempontjából is döntő változást eredményezett, to­vábbá színesíti a kereskede­lem palettáját 17 különböző szakmában ténykedő magán- kereskedő I* Az is érdekelt bennünket a legkülönbözőbb értesülések birtokában, hogy a jövőt il­letően milyenek a kilátások. — Meg kell jegyeznem elöljáróban, hogy a városi lakosság alapellátása mind a közelgő ünnepek során, mind azokat követően biztosított lesz. . Hogy viszonylag miért fogalmazok ilyen ma­gabiztosan? Mert hogy a városban öt olvan forgalma­zót tartunk nyilván, ame­lyek a város kiskereskedel­mének á 85 százalékát bo­nyolítják le. Ezekkel osztá­lyunk állandó munkakapcso­latban van az ellátás folya­matos. esetenként spontán javítása végett. Befejezésiként arról tájé­koztatott az osztály vezető - helyettes, miszerint a VII ötéves terv időszakában már csak azért is komolyabb ke­reskedelmi föllendülés re­mélhető. müvei véglegessé vált. hogy a hatvani áfész — több szerv támogatását él­vezve — egy 2500 négyzet - méter alapterületű iparcikk- áruházat építtet a Horváth Mihály úton. az új vendég­látó üzem szomszédságában. Tervezik továbbá, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat — Üj-Hatvan alap­ellátásának zavartalan biz­tosítása érdekében — Béke úti élelmiszerboltját kis ABC-áruházzá alakíttatja át. Az iparcikk-kiskereske­delmi vállalat igazgatója ar­ra tett ígéretet, hogy nyolc­millió forint befektetéssel raktáráruházát létesít a Csá- nyi úton. valamint szó eshet egy régen hiányolt bizomá­nyi üzlet nyitásáról Hatvan­ban. Moldvay Győző Fiatalember, elismerésekkel A pályáról, sikerről, tervekről — családi körben Nem tipikus — bár manapság egyre gyakrabban előfor­duló — dolog, hogy valaki már igen fiatalon több jelentős elismerés birtokosa legyen. Nos, Valiskó László, a visontai Thorez bányaüzem villanyszerelője nem azok közé tartozik, akiknek panaszkodniuk kell amiatt, hogy teljesítményüket nem méltatják kellőképpen. Bizonyság erre, hogy éppen az idei bányásznap alkalmával vehette át a Kiváló Munkáért járó miniszteri kitüntetést. Gyöngyösi lakásán, családja kö­rében kerestük fel azért, hogy vele és feleségével beszélges­sünk az eddig megtett életútról. a további tervekről, elkép­zelésekről. V. L.: — Való igaz. nincs Okom az elégedetlenségre, hiszen már több alkalommal bebizonyosodott, hogy odafi­gyelnek rám. értékelik azt. amit teszek. Harminceszten- dős vagyok, tehát nem az idősebb nemzedékhez kell számítanom magam. Ennek ellenére nem csupán ez az év hozott sikert, mert 1983- ban a Szakma Ifjú Mestere címmel tiszteltek meg. 1984- ben pedig kiváló dolgozó let­tem. — Arra kérném, röviden szóljon arról, hogyan alakult ez idáig a pályája. V. L.: — Abasáron szület­tem. A szüleim ma is ott élnek Édesapám gépkocsi- vezető a bányánál, édes­anyám ugyanott portás. Az általános iskola elvégzése után a selypi 214. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet következett, méghozzá 1971— 74 között. Ennek utána rög­tön a Thorezbe kerültem vil ­lanyszerelőnek. Lényegében az előrejutás is megvalósult. ugyanis 1979-ben telepvezető lettem, tavaly tavasztól pe­dig csoportvezető-helyettes­ként teszem a dolgom. Pil­lanatnyilag a meddőszállíitó szalag a fő munkaterületem itt látok el téemkás feladato­kat állandó délelőttös mű­szakban. — Úgy hallottam, valami­kor nem ez a szakma von­zotta . . . V. L.: — Igen. hiszen a mezőgazdaság érdekelt, vagy­is inkább az erdészet. A nosztalgia még ma is meg­van. de nem bántam meg a sorsom ilyetén alakulását sem. V. L.-né: Persze, azért né­ha mondogatja, miért is nem lett az. Imádja a természe­tet, órákig elnézelődük a Mátrában. — Tudom, nem könnyű rá felelni, mégis megkérdem: minek tudhatok be ezek a kitüntetések? V. L.: — Ügy gondolom, talán annak köszönhetőek, hogy a tőlem telhető legma­gasabb színvonalon igyek­szem elvégezni a rám bízot­takat. azaz lelkiismeretesen. Ugyanakkor igyekszem más vonalon is helytállni. A KISZ- alapszervezetünknek vezető­ségi tagja vagyok, tavaly pe­dig felvettek a pártba is. V. L.-né: — Akármilyen dologról volt is szó — lehe­tett az a termeléshez kap­csolódó. vagy éppen valami­féle társadalmi elfoglaltság —, habozás nélkül ment. nem mondott soha nemet. Igaz. így aztán a családra kevesebb idő marad. Reggel ötkor indul, s van eset. hogy csak este 'tíz órakor érkezik haza. Pedig a két gyerek — a háromesztendős Teréz és a máisfél éves Tímea — igencsak várja az apukát. — Az már nyilvánvaló, hogy nem sok üres óra akad. Ha mégis, az mivel telik? V. L.: — Ha időnk engedi. Abasárra utazunk a szüléim­hez. Egyébként viszont a hobbitelek jelenti az abszo­lút kikapcsolódást. Tavaly vettük, s ha tehetném, min­dig ott lennék. V. L.-né: — A televízió nemigen köti le. a könyvek annál inkább. Különösen "az ismeretterjesztő jellegűeket szereti, azon belül is főként a földrajzi témájúalkat. — Tény. hogy az erkölcsi elismerés fontos. Két gyerek mellett azonban az sem mindegy, mennyi van a bo­rítékban . . . V. L.: — A többi kollégá­hoz viszonyítva az anyagiak terén sem állok rosszul. De hazudnék. ha azt monda­nám. már nem is kellene több pénz. V. L.-né: — Átlagosan hat­ezret hoz haza. ehhez jön még az én kétezrem, amit most a gyesen kapok. Né­gyen vagyunk, maradni nem sok marad. Három éve la­kunk ebben a lakásban, ezt a bányától kaptuk, azaz szol­gálati. A férjem ennek fe­jében tíz esztendőt írt alá a cégnek. — A sok munka mellett egyáltalán tud még itthon is segíteni? V. L.: — Hát. igen jelen­tős a túlórám. Akkor .nincs arra lehetőség, hogy a ház­tartásban is tegyek-vegyek De egyébként szeretek a gyerekekkel foglalkozni, s nem voltam kényes akkor sem. amikor a feleségem megkért valamire. Persze, azért mesélni szeretek a leg­jobban a kislányaimnak. V. L.-né: — Igen. a kicsik rengeteg időt igényelnek. Két gyermeket terveztünk, de nem ilyen gyors egymás­utánban. Így alakult. . . Bár. az is valós, a férjem fürde­tett. pelenkázott. ha kellett, egyetlen szó nélkül. Remél­hetőleg könnyebb lesz maid a helyzet, ha a gyes után én is visszamegyek dolgozni a munkahelyemre. a Heves Megyei Ruházati Ipari Vál­lalathoz. — Mik a jövőre vonatkozó elképzelések? V. L.: — Olyan nincs, hogy abszolút elégedettség. Éppen ezért az a tervem, hogy majd valamilyen iskolában képzem magam tovább, egyszóval olyan úton akarok haladni, amely biztosíthatja a szak­mai' előrelépést. V. L.-né: — Igen. igen. ezt már nekem is említette, csak a gyerekek mellett ez na­gyon nehéz. Azt hiszem, vár­ni kell egy 'keveset, vagyis amíg egy kicsivel nagyobbak lesznek. — Az előbb egy másik vá­gyat is említettek . . . V. L.: — Ja. igen. Egy szélt kis családi házat szeretnénk vásárolni valahol Gyöngyös környékén. Azért nem a vá­rosban. mert annak az árál képtelenek lennénk előte­remteni. Remélem, sikerülni fog. Mindenesetre a reményi nem adjuk fel... (sárhegyi) A kitüntetett villanyszerelő, családja körében (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom