Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. december 28., vasárnap Reagan és Zsivkov levélváltása Levélváltás történt Ro­nald Reagan. az Egyesült Államok elnöke és Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztár­saság államtanácsának elnö­ke között. Mint a szombati bolgár napilapok beszámoltak róla* Ronald Reagan levelet inté­zett a bolgár vezetőhöz, tá­jékoztatást adva az ameri­kai kábítószer-fogyasztás, va­lamint a nemzetközi kábító­szer-csempészet elleni küzde­lem kérdéseiről. A levélben az elnök szólt arról a hoz­zájárulásról. amelyet a Bol­gár Népköztársaság fejt ki a kábítószerek illegális for­galma elleni harcban. Todor Zsivkov válaszleve­lében megállapította, hogy a két országnak a kábító­szer-forgalom elleni küzde­lemben kialakított együtt­működése mellett számos te­rületen kihasználatlan le­hetőségei vannak a párbe­széd szélesítésére, a Bolgár Népköztársaság és az Ame­rikai Egyesült Államok kö­zötti viszony építő fejleszté­sére a bolgár és az ameri­kai nép érdekében. A nyugati, és főként az amerikai sajtó a múltban gyakran azzal vádolta Bul­gáriát, hogy elősegíti a nemzetközi kábítószer-csem­pészetet, a csempészek egyik gyakran használt útvonala Törökországból Nyugat-Eu- rópába. Kína: cselekvő támogatást, tüntetések helyett A Zssrvmin Zsípao, a Kí­nai Kommunista Párt köz­ponti lapja első oldalas írá­sában figyelmeztette a tün­tetések és felvonulások mód szeréhez folyamodó egyete­mistákat: a kínai társada­lom, amely leírhatatlan szen­vedéseket élt át a kulturális forradalom éveiben alkal­mazott áldemókratikus mód­szerek következtében, nem fogja tűrni, hogy visszatér­jenek ezek a módszerek, vagy megismétlődjék a kul­turális forradalom tragédiá­ja. A pekingi tanács egyút­tal szigorúan szabályozta a tüntetések körülményeit. Az idézett cikk feltétele­zi, hogy a diákok „helyesen mérik fel a helyzetét, nem dőlnek be szépen hangzó jelszavaknak, s nem lépnek arra az útra, amely elsza­kadáshoz vezet a szocializ­mustól és a kommunista párttól”. A Kínai Kommunista If­júsági Szövetség lapja „A reform megértést követel" című szombati írásában ar­ra hívja fel a fiatalok fi­gyelmét, hogy semmiféle re­formot nem lehet egyik nap­ról a másikra megvalósíta­ni. A gazdasági és a poli­tikai reform egyaránt kö­zös ügy, amelyért követke­zetesen és kitartóan kell munkálkodni, s együtt kell élvezni a sikereket, vagy éppen elszenvedni az átme­neti kudarcokat. A fiatalok nem akkor járnak el helye­sen. ha meggondolatlanul engednek érzelmeiknek, hanem akkor, ha megfelelő formában továbbítják észre­vételeiket, bírálataikat és javaslataikat a párt és az állami vezetéshez. Minden elhamarkodott cselekedet csak akadályozhatja a re­formfolyamat kiteljesedését. A kulturális forradalom év­tizedében alkalmazott mód­szerek — tüntetések, töme­ges viták, a nagybetűs fali­újságok — csak kárt okoz­hatnak a reformnak. Az or­szág korszerűsítését kizáró­lag a politikai szilárdság és egység légkörében lehet megvalósítani, s ehhez el­engedhetetlen a fiatalok cselekvő támogatása — írja az ifjúsági lap. Az utóbbi napokban nem folytatódtak a nagy diák- tüntetések Kínában. Sanghaj után Pekingben . is szabá­lyozták a tüntetések felté­teleit. A pekingi városi ta­nács közleménye szerint tüntetés vagy felvonulás csak a rendőrség előzetes engedélye alapján rendezhe­tő. Kifejezetten tilos bár­miféle tüntetés és felvonu­lás a kínai főváros központ­jában levő Tienanmen téren, a Parlament épületénél, a párt és a kormányközpontot magában foglaló Csungnan- hajnál, a kínai kormány ven­dégházánál és a pekingi re­pülőtérnél. A tüntetők nem zavarhatják meg a normális közúti forgalmat és nem ha­tolhatnak be középületekbe, gyárakba. Irán döntő r-C Külpolitikai kommentárunk "*)—| csapásra készül Különleges megbízott Bagdadban díszsortűzzel ünnepelték pénteken az i'rak; hadseregnek a Satt-el-Arab folyó körzetében aratott „nagy győzelmét”. Teherán­ban ugyanakkor cáfolták a harci esemény jelentő­ségét, és saját harci si­kernek tüntették fel azt Az iraki—iráni front legdé­libb részén található 120 ki­lométer hosszú folyó, amely­nek ellenőrzéséért Irán szer­dán támadást indított. Irak egyetlen vízi összeköttetése a számára létfontosságú Per­zsa-öböllel. Bagdadban pénteken ar­ról számoltak be. hogy az iraki egységek visszafoglal­ták a Satt-el-Arab négy szi­gete közül a stratégiai je­lentőségű Um-ul-razasz szi­getét, és ezzel újra ellenőr­zésük alá vonták a fontos vízi utat. Az iraki közlemé­nyek szerint iraki erők szét­verték a szerdán indított nagyszabású, döntőnek szánt iráni támadást, és a másfél napig tartó súlyos harcok­ban 10 ezer iráni katonát megöltek. Teheránban közölték, hogy iráni csapatok továbbra is tartják magukat a Satt-el- Arab folyó három szigetén. Iráni adatok szerint 3 ezer iraki katona esett el a szer­dán kezdődött és sikeresen befejezett ..Karbala—4" fe­dőnevű hadműveletben. Ali Hamenei, iráni elnök korábbi beszédében azt ígér­te, hogy még a tavaszi perzsa újév ünnepe előtt „végső" tá­madással” lezárják a hat éve tartó háborút. Legyen kisméretű, könnyen mozgatható és nehezen leküzdhető ... Rakéták hadrendben A hét elején a Pentagon hadrendbe állította az első tíz MX-típusú földrészközi ballisztikus hadászati raké­tát. A tíz egyenként irányít­ható robbanófejjel felszerelt rakétákat Wyoming állam területén, a Warren légitá­maszpont közelében megerő­sített silókba telepítették. A tervek szerint fokozatosan még további negyven ilyen rakétát telepítenek silókba, de a légierő máris közölte: az új költségvetési évre meg­felelő összegeket követel ah­hoz, hogy az MX-eket moz­gathatóvá tegye. A Pentagon új költségve­tése azt a követelést is tar- • talmazza, hogy biztosítsanak nagyobb összegeket ayMid- getman elnevezésű, változtat­ható indítóállású, egy rob­banófejes földrészközi hadá­szati rakéta kifejlesztésére. Brent Scowcroft tábornok, volt nemzetbiztonsági tanács­adó, aki korábban egy — Reagan elnök által létreho­zott — bizottság élén java­solta a kisméretű, így köny- nyen mozgatható és nehezen leküzdhető rakéta kifejlesz­tését, a The Washington Postban pénteken megjelent írásában „rendkívül nagy je­lentőségű fejleményként” üd­vözli a kormány döntését az új rakéta fejlesztésének meg­gyorsításával kapcsolatban. A tábornok érvelése szerint az ilyen rakéta hadrendbe állí­tása' „megkönnyítené a le­szerelési tárgyalásokat”, mert „szükségtelenné tenné a si­lókba telepített földrészközi rakéták védelmét”. Scowcroft meglehetősen óvatosan arra utal, hogy a változtatható in­dítóállású rakéták legalább részben szükségtelenné te­szik a Reagan elnök által szorgalmazott űrvédelmi rendszert Görög nyilatkozat A görög kormány pénte­ken este hivatalos nyilatko­zatban elutasította Turgut Özal török kormányfő nyi­latkozatát, amelyben az 'tár­gyalásokra szólította fel Athént. A görög nyilatkozat, utal­va Papandreu miniszterel­nök szerdai beszédére, egye­bek között leszögezi: a gö­rög határok nem képezhe­tik vita tárgyát, Görögor­szág nem tárgyal területi épségét és felségjogait érin­tő kérdésekről. A sorozatos török provo­kációk, köztük a legutóbbi, három határőr életet köve­telő fegyveres összetűzés célja — hangoztatja az athé­ni nyilatkozat —. hogy Athént rábírják „egy seho­vá sem vezető párbeszédre, amelyben Görögország terü­leti épségét és felségjogait vitatnák meg.... Görögor­szág nem akar tárgyalásokat, minthogy semmiféle követe­lése sincs" — hangoztatja a görög nyilatkozat. Athén ezzel szemben azt javasolja, hogy az Égeí-ten- geri kontinentális talapzat vitás kérdését utalják a há­gai Nemzetközi Bíróság elé. Ankara .korábban már el­vetette ezt a megoldási le­hetőséget, mondván: nem ismeri el a testület illeté­kességét a kérdésben. REAGAN, AMERIKAI ELNÖK különleges megbí­zottat nevezett ki az „iráni kapcsolat" és a nicaraguai titkos fegyverszállítások ügyeinek kézben tartására a Fehér Házban. A különmegbízott David Abshire, aki jelenleg nagyköveti rangban az Egyesült Államok kép­viselője a NATO állandó tanácsában, Brüsszelben. Abshire új beosztásában miniszteri rangot kap és a Fehér Házban közvetlenül az elnöknek lesz csupán alárendelve. Feladata az, hogy a Fehér Házban egyez­tesse a politikai botrány ügyében indított kongresz- szusi és ügyészi vizsgálattal kapcsolatos teendőket, a kormányzat nevében ő válaszoljon a vizsgálóbizott­ságok kérdéseire, gondoskodjék a szükséges iratok át­adásáról. Különmegbízott kinevezését a Fehér Ház azzal in­dokolja, hogy többi munkatársát ezzel mentesítheti a vizsgálattal járó gondoktól, igy azok „a kormány­zati munka szükséges területeire összpontosíthatják erőfeszítéseiket”. Ezt korábban már több politikus sürgette, köztük Robert Dole, a republikánus párt szenátusi csoportjának vezetője, azzal az indokolás­sal. hogy csak így lehet biztosítani az elnök hivata­lán belül folyó vizsgálat pártatlanságát, azt, hogy az ügyben esetleg érintett vezető kormánytisztviselők ne tarthassák vissza a legfontosabb adatokat. Patrick Leahy demokrata párti szenátor, aki eddig a szenátus hírszerzési ügyekkel és titkos akciókkal foglalkozó felügyelőbizottságának alelnöke volt. s részt vett az eddigi vizsgálatokban, kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a különmegbízott kineve­zésével sikerül gyors válaszokat kapni a kormányzat­tól a vizsgálatban felmerülő kérdésekre. A szenátor azt hangoztatta, hogy egyedül célravezető megoldás csupán az lehet, ha elérik, a két koronatanú, a koráb­bi nemzetbiztonsági tanácsadó, John Pointdexter és az ügy főszereplője, Oliver North vallomást tegyen. A KONGRESSZUSI VIZSGÁLAT a karácsonyi és újévi szünet után, január elején folytatódik, s meg­kezdi a munkáját a két ház külön-külön, erre a cél­ra alakított bizottsága is. A mind inkább összekuszá- lódott szálakat az új évben sem lehet kibogozni, hi­szen a koronatanúkat valószínűleg a különleges meg­bízottnak sem sikerül majd szóra bírnia. Tárgyalások India és Pakisztán között Derűlátással ült tárgyaló- asztalhoz szombaton a pa­kisztáni és az indiai külügyi államtitkár, hogy megvitas­sa a két ország viszonyát terhelő kérdéseket. A kö­tetlen napirendű megbeszé­léseket Iszlámábádban tart­ják. A tavalyi indiai—pakisz­táni csúcstalálkozó nyomán kibontakozott rendezési fo­lyamat néhány hónap után váratlanul derékbatört. a két szomszéd viszonya még fagyosabbá vált. A külügyi államtitkárok feladata, hogy ismét felvegyék a párbeszéd fonalát, és lendületet adja­nak a kapcsolatok javításá­nak. Az ENSZ takarékoskodik Egyetlen vesztese sincs az ENSZ-közgyűlés minap be­fejeződött ülésszakának. A világszervezet mind a 159 tagországa csak nyerhet az­zal. ha az ENSZ működőké­pessé válik, képes lesz a jö­vőben is támogatni a szá­razság sújtotta országokat, energetikai programokat fi­nanszírozni, utakat, öntözőte­lepeket építeni. A világ or­szágainak közös kasszájában jelenleg mindössze tíz nap­ra elegendő pénz. 5 millió dollár maradt. a remény azonban megvan arra. hogy az ENSZ kilábaljon az eddi­gi legsúlyosabb válságából. Az év elején tagadta meg az Egyesült Államok a rá­eső ENSZ-hozzájárulás ki­fizetését. az idén esedékes 210 millió dollár helyett csak 100 millió dollárral járult hozzá a világszervezet mű­ködtetéséhez. Jelentős érvá­gás volt az amerikai hozzá­járulás megkurtítása, hiszen a tőkés világ leggazdagabb országa a 800 millió dolláros ENSZ-költségvetés durván egynegyedét adta. A szűk­markúság oka nem egyszerű­en az amerikai pénzhiány volt. világnézeti, politikai in­dokok miatt volt Washing­ton egyre kevésbé hajlandó pénzelni olyan fejlesztéseket, amelyek szemében „sohasem térülnek meg”. Olyanokat, amelyek még politikai érte­lemben sem kifizetődőek, hi­szen sokszor az amerikai po. litíkát ellenző országokban valósulnak meg. A kongresz- szus ezért fogadta el augusz­tusban az úgynevezett Kas­sebohm-törvénymódosítást, amely szerint az USA 20 százalékra csökkenti hozzá­járulását, hacsak a világszer­vezet nem hajt végre gyöke­res reformot. Az ENSZ költségvetését, a programokat a tagországok az ENSZ alapokmánya értel­mében, a közgyűlésen sza­vazzák meg — vagyis a többség, a fejlődő országok szava a döntő, amikor két­harmados többséggel elfogad­ják a határozatokat. Ezt ki­fogásolta az amerikai tör­vényhozás. mondván, hogy az elmúlt öt évben a költség­vetési elhatározások három­negyedét annak a 15 ország­nak szándéka ellenére sza­vazták meg, amelyek a for­rások 98 százalékát adják össze. A fejlődő országok több­sége ezúttal méltányolta az Egyesült Államok és más or­szágok kifogásait, a világ- szervezet hatékony működé­sét. mi több. fennmaradását tekintette elsődleges célnak, és ezért volt hajlandó a kompromisszumokra. A dön­tő számukra az, hogy az ENSZ-alapelvek változatla­nok: a költségvetési, terve­zési döntéseknél ragaszkodni kell a jövőben is az „egy nemzet — egy szavazat" el­véhez. a világszervezet kar­tájához. Ez azt jelenti, hogy a jövőben sem lesz „törvé­nyes”, hogy egy-egy tagor­szág maga határozzon arról, mennyi pénzzel támogatja a világszervezetet, vagy hogy alkalmilag döntse el, adott program rokonszenves-e a számára. A tagországok többsége el­vetette tehát azt az amerikai követelést, hogy „a pénz be­széljen", hogy a nemzetek szavazatainak értékét az anyagi hozzájárulások súlya határozza meg. Miben tettek viszont akkor engedményt a kisebb nemzetek, ha a köz­gyűlés ezentúl is a megszo­kott módon működik? Lényegesen változik az ENSZ döntési rendszere, mert a költségvetés és a progra­mok koordinálásával foglal­kozó bizottság jogkörét kiszé­lesítik. A gazdag, sokat fi­zető ENSZ-tagországok, a BT tagjai ugyan közvetlenül nem vesznek részt ebben a 21 tagú bizottságban, de kép­viselőiken — a különböző fejlettségű és társadalmi rendszerű tagországokon — keresztül, érvényesíthetik ér­dekeiket. Korábban a bizott­ság tagjai pusztán javaslato­kat fogalmazhattak meg, a jövőben meg is vétózhatnak programokat. A közgyűlés elé így várhatóan majd csak olyan tervek kerülnek, ame­lyek mindenki szándéka sze­rint valók A fejlett és fejlődő orszá­gok képviselői egyaránt an­nak a reményüknek adtak hangot, hogy nemzetek, kel­lő jóakarattal, működőképes­sé tehetik majd az új rend­szert. és így hatékonyabbá válhat a világszervezet. A ha­tékonyságnak része az is, nogv az ENSZ megszabadul­jon a felesleges kiadásoktól, célszerűbbé tegye értekezle­teit. csökkentse a papírmun­kát. Az idén 67 millió dol­lárt takarított meg a világ- szervezet kisebb-nagyobb horderejű reformokkal — köztük a létszám befagyasz­tásával. Jövőre is folytató­dik a takarékoskodás, hiszen 85 millió dollárt kell még előteremteni. Mintegy 70. költségcsökkentő javaslatot fogalmaztak meg, célként je­lölték meg, hogy három éven belül az ENSZ-alkalmazottak száma 15, a vezetőké pedig 25 százalékkal mérséklődjék Ez a lépés a 11 ezer alkal­mazottat foglalkoztató ENSZ- titkárságból 1700 embert érintene. A takarékoskodást a New York-i szervezet nemcsak eseti döntésekkel támogatja, hanem intézményes formá­ban kívánja megvalósítani, nem lesz mód ezentúl arra. hogy a közgyűlés szabad fo­lyást engedjen az újabb ki­adásoknak Anyagi áldoza­tot csak akkor vállalhat az ENSZ a jövőben, ha ennek forrását a takarékoskodás ré­vén elő is teremti — így alkalmozkodik az új idők követelményéhez a vílágszer vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom