Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVH. évfolyam. 304. szám ÁRA: 1986. december 28.. vasárnap 1,80 FORINT Károk Egy furcsa ellentmondás­ra hívta fel a figyelmet a Hernádi Hunniahibríd broy- lertermelési rendszer igaz­gatója az Országgyűlés téli ülésszakán. A honatya el­mondta: a takarmánygaz­dálkodás hiányosságai a költségvetést az indokoltnál nagyobb mértékben csa­polják meg. Nevezetesen arról van szó, hogy a fej­lett állattenyésztési kultú­rával rendelkező országok­ban egy kilogramm barom­fi-, illetve sertéshús előál­lításához egyharmaddal ke­vesebb keveréktakarmányt használnak fel, mint Ma­gyarországon. Ez a hazai luxusfogyasztás tonnákban is csak hét számjeggyel fe­jezhető ki. Pedig birtoká­ban vagyunk mindazoknak a szakmai ismereteknek és módszereknek — s ezek al­kalmazásához a technikai feltételek is adottak —. amelyekkel az optimális ráfordítás elérhető. Hogy miért nem sikerült előbb­relépni? Azért, mert a ta­karmánygazdálkodásban részt vevők érdekeit nem hangolták össze megfelelő­en. Ha megoldották volna ezt a kérdést, nem kellett vol­na millióknak kárbavesz- nie. Olcsóbban előállították volna a fazékba valót. De hát mindez utólagos okos­kodás, csupa feltételes mondattal. A Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese még átfo­góbb képet adott munka- kultúránk hiányosságairól Eszerint a hazai termékek minősége, korszerűsége alatta marad a piac által támasztott követelmény­szintnek. Az utóbbi öt év­ben háromszorosára emel­kedett a minőségi hibák miatt külföldről visszaszál­lított áruk mennyisége, s az ebből származó deviza­veszteség megkétszerező­dött. A hiányosságok döntő többsége a fegyelem laza­ságából, a munka szerve­zettségének gyengeségeiből, a technológiai fegyelem megsértéséből származik Más területeken is felfi­gyelhetünk a kényelmeske- désböl és önzésből fakadó károkozásra. Mindezek a népgazdaságot sújtják, s ezzel valamennyiünk min­dennapi életét teszik nehe­zebbé. Mert a pazarlók, a károkozók egyben áldoza­tokká is válnak, hiszen a kiesések az ő bérükön is érződnek — előbb-utóbb. Manapság, amikor a vi­lág minden országában egyre inkább előtérbe ke­rülnek a gazdálkodás kér­dései, érdemes azon elgon­dolkodni, hogy ezeken a nehézségeken miként lehet ne úrrá lenni, s a kátyúból hogyan lehetne kikerülni. A haladás feltétlen záloga: a hatékonyság javítása, a mű­szaki fejlődés gyorsítása, a munkakultúra fejlesztése Mindezeken belül is kulcs fontosságú az eddiginél ma­gasabb fokú szervezettség és fegyelem. Aligha kétséges, a válla­latok döntő többsége képes a pazarlás visszaszorításá­ra, a korszerűbb, a minden igényt kielégítő termékek gyártására. Homa János JÁRVÁNYKÖZELI KÖRKÉP Megfelelő a gyógyszerellátás Ilyenkor télvíz idején könnyebben előfordul a hu- rutos megbetegedés, s az influenza. Az idén mintha a megszokottnál is több köhö­gő, orrot fúvó emberre buk­kannánk. Vajon mennyire készültek fel erre megyénk gyógyszertárai ? Ilyen jó gyógyszerellátás évek óta nem volt — tudtuk meg dr. Végh Miklóstól, a Heves Megyei Gyógyszertári Központ igazgató-főgyógy­szerészétől. Elmondta még, hogy egyelőre nincs járvány, bár tény, hogy szaporodtak a megbetegedések elsősorban Hatvan környékén. Mivel előfordul, hogy a gyárakból nem kapnak megfelelő meny- nyiségű medicinát, rendelkez­nek alapanyagokkal, melyek­ből helyben állítanak elő gyógyszereket. Ilyen például a C-vitamin. Akadozott a szállítása, megyénk patikái­ban mégis mindenütt fellel­hető. A tavaszi nagy országos járvány ugyan kikerülte szű- kebb hazánkat, de most még­sem ebben reménykednek, hanem felkészültek a beteg­ség támadására. Egy népes környékről gon­doskodik Egerben a Csebok- szári-lakótelep gyógyszertára. Vezetője, Máté Gáspár kö­zölte, hogy az elmúlt héten 30—40 százalékkal nőtt a forgalom. Az alapvető sze­rekből nincs hiány, így nem­igen távoznak üres kézzel a betegek. Előfordul, hogy egy- egy tanácstalan látogatót a szomszédos orvosi rendelőbe irányítanak, ahol felírják a neki szükséges szert. Termé­szetesen a patika dolgozói között is „arat” az influenza. Olykor ez okozza a legna­gyobb gondot, de eddig még meg tudták oldani a helyet­tesítést. A gyógyszertári köz­ponttól megfelelő mennyisé­geket kapnak, de az egysze­rűbb készítményeket por for­májában itt is képesek elő­állítani. Szó esett már Hatvanról, mint arról a városról, ahol megyénkben a járvány elő­ször lábrakapott. Az ottani Rákóczi úti gyógyszertár ré­széről Dobos Gizella, megbí­zott vezetőhelyettes adott tá­jékoztatást. Elmondta, hogy ebben az időszakban egyéb­ként is többen néznek be ' hozzájuk gyógyító írt keres­ve. De a vásárlók száma most ugrásszerűen emelke­dett. Olykor előfordul, hogy valami hiánycikk — legutóbb például a kamilla —, de ez nem tart huzamos ideig. Mindent összevetve jobb az ellátás, mint az elmúlt évek­ben bármikor és így már ki tudják venni a részüket a megelőzésből is. Heves megye legnagyobb gyógyszertára Egerben talál­ható a Sándor Imre utcában. Tóth János vezető szerint, hogy ha nem kapna szállít­mányt, akkor sem kerül­nénk zavarba. Már szeptem­bertől gyűjtik azokat a gyógyszereket, amelyről gon­dolták, hogy a téli hónapok­ban szükségesek. Az egyéb­ként is sűrű forgalmuk mos­tanra megduplázódott: közel ötezer rászoruló keresi fel naponta őket. Ennek ellené­re úgy látják, hogy még nem érkezett el a forgalom tető­pontja. Szinte minden igényt ki tudnak elégíteni, alig van hiánycikkük, de ha mégis, akkor azt pótolni tudják szé­les választékukból. Az or­szágban is a korszerűbbek és a nagyobbak közé tartozó patikában — a megyében egyedül — tőkés import gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Az ezekre igényt tar­tó 1500—1800 beteget számí­tógépen tartják nyilván. Többek között a cukorbete­gek kapnak innen inzúlint. Hogy az ünnepek alatt is zökkenőmentesen menjen minden a nemrégen épült gyógyszertár alkalmazottai már december előtt kivették szabadságaikat, s így mind­annyian helytállnak a köze­li napokban Ahol az influenza elleni gyógyszerek készülnek . . . . . . és ahol árusítják azokat, felvételeink a Sándor Imre utcai gyógyszertárban készültek, ahol a szokásosnak a kétszerese a forgalom (Fotó: Perl Márton) • • Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését december 28-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottság­nak, hogy vitassa meg a műszaki fejlődés gyorsításával és a tudományos kutatás eredményességének fokozásával összefüggő feladatokról szóló előterjesztést. (MTI) Bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szombaton bemutat­kozó látogatáson fogadta Mark Palmert, az Amerikai Egyesült Államok magyaror­szági rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. (MTI) Németh Károly megbeszélése Roland Leroy-vol Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese szombaton fogadta Roland Leroy-1, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ját, a L’Humanité igazgató­ját, és megbeszélést folyta­tott vele. Roland Leroy az MSZMP meghívására néhány napot — pihenés céljából — fölt hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről, az időszerű feladatokról. Átte­kintették az MSZMP és az FKP közötti együttműködés helyzetét, figyelemmel a kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségeire. A vendéggel találkozott Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója. Magyar méz — külföldön Jövőre az ideinél mintegy ezer tonnával több mézet dolgoz fel, $ értékesít kon­vertibilis elszámolású piaco­kon a termelőszövetkezetek termókórtókesítő közös vál­lalata, a TSZKER. A több és jobb minőségű termék előállítására a vállalat kor­szerűsítette a Csongrád megyei Bakson működő mézfeldolgozóját. A TSZKER élve saját ex­portjogával, illetve részben a Monimpex külkereskedel­mi vállalat közvetítésével 1987-ben 7 ezer tonna méz exportját tervezi. Többet küldenek az NSZK-ba, Ausztriába és Olaszország-’ ba. Január közepén Japán­ba indítanak útnak szál­lítmányt, miután a megren­delő az év közben átvett, mintegy 30 tonna áru mi­nőségével elégedett volt, s legutóbb már 400 tonnát kért a TSZKER-től. A nyers méz egy része az idei termésből való. Janu­ártól az eddiginél is több termelővel kötnek átvételi szerződést. A méhészeket kedvezményben részesítik: gyógyászati anyagok, eszkö­zök és olcsó cukor juttatá­sa mellett a méhek vándo­roltatásához szükséges jár­művek fuvarköltségét is részben magukra vállalják. Jövőre a TSZKER néhány tagszövetikezete — például a Tótkomlósi Viharsarok, a Csávolyi Egyetértés és a Di- ósviszlói Kossuth Tsz — vi­rágzásban levő táblákat je­löl ki „méhlegelőür. Ez az együttműködés a gazdasá­goknak is kedvez, hiszen a „•kihelyezett” méhek a nö­vény megporzása révén többletterméshez juttatják a gazdaságokat. A TSZKER korszerűsítet­te baksi mézfeldolgozója t: új gépeket szereltek fel. Az üzemet jövőre úgynevezett vákuumrendszerű víztele­nítő készülékkel js ellátják, hogy még jobb minőségű termékekkel elégítsék ki a megrendelőket. (MTI) Változások az 1987. évi munkarendben Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint, a vál­lalati termelés ésszerűbb megszervezése érdekében, szilveszter táján - a naptár­hoz képest változás lesz a munkarendben. Eszerint 198.6. december 31-e. szerda sza­badnap lesz, s helyette 1987. január 3-án, szombaton dol­goznak hétköznapi munka­rendben az érintett vállala­tok és intézmények. így de­cember 31-e, szerda és ja­nuár 1-je, csütörtök, mun­kaszünet, amelyet pénteken és szombaton, azaz január 2-án és 3-án. két munkanap követ. Ezt követően a jövő év­ben már csak egyetlen al­kalommal, augusztus 20-a táján kerül sor munkanap- áthelyezésre. Augusztus 20-a csütörtök, munkaszünet, 21-e péntek, heti pihenőnap, 22-e szombat, szabadnap, 23-a va­sárnap pedig rendes munka­nap lesz. A vállalatok, gazdasági ér­dekeik szerint, maguk is dönthetnek munkanapok át­helyezéséről, amire 1987-től az eddigieknél tágabb lehe­tőségük lesz. Egy új munka­ügyi jogszabály értelmében ugyanis, a jövő évtől az ed­digi hat nap helyett annyi munkanap áthelyezéséről dönthetnek saját hatáskörük­ben — előre nem látott, nem várt feladatok esetében. a kollektív szerződés módosítá­sa nélkül is — a vállalatok, amennyit termelési érdekeik megkívánnak, de lehetőség szerint úgy. hogy az ünne­pek táján se kövesse egy­mást háromnál több munka­szüneti nap. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom