Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 18., csütörtök 3 Elszökött percek - Átgondolt intézkedések - És mégis hiányzik valami ... Megfogott munkaidő — a gyárkapun belül A munkaidő védelme, kihasználtságának javítása szóA ros összefüggésben van egész gazdaságunk jövedelemtermelő képességével, fgy hát napjainkban nincs olyan vállalat, intézmény vagy termelőszövetkezet, amely ne azon törekedne, hogy dolgozóik mind tartalmasabban töltsék el a napi nyolc órát. A gondok, a nap, mint nap jelentkező konfliktusok közösek. Különbségek csupán a megvalósítás módjában vannak. A Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat 10. Számú Gyára több, mint másfél évtizede létesült Eger déli ipartelepén. Jelenleg négyszáz dolgozójuk közül 290 fizikai állományban van, 122 az úgynevezett közvetett termelő. Felénél több azoknak a száma, akik teljesítménybérben, a többiek órabérben kapják a fizetésüket. A határidők betartása itt kétszeresen fontos, hiszen nagyrészt tőkés piacra dolgoznak. Hitvesek három műszakban Csendes beszélgetés karácsony előtt Precíz programmal Tóth János igazgató. Szabó Ferencné személyzeti előadó és Lezsák József szb- titkár felkészülten fogad. Nincs nehéz dolguk, hiszen álig két hónapja annak, hogy egy energia- és munkaerő-racionalizálási terv szerint egész sor intézkedést hozott a vezetőség. Az igazgató máris újdonsággal kezdi: — Mindazokat a javaslatokat, amelyek részint a megyei tanácstól és a szakszervezettől származnak, figyelembe vettük, de a saját viszonyainkat elemezve is tettünk lépéseket. Ügy véltük, hogy a szociális és a munkakörülmények javításával kezdjük. Régi gond, hogy a hatkor munkába érkezőknek a reggelihez megfelelő lehetőséget biztosítsunk. A kicsi és zsúfolt büfében sokszor értékes negyedórák teltek el, ácsorgással. Most készül az új, nagyobb elárusítóhely, ahol lesz hűtőpult és bőséges választék. Kisebb napi bevásárlást is elintézhetnek. Rendszeresítünk egy mozgóárust is, aki a csarnokokban körbejár a friss áruval. péksüteménnyel. Kis dolognak tűnik, de feltétele a jó munkahelyi közérzetnek. — Nem is hinné viszont, hogy mennyi feleslegesen elfecsérelt időt nyertünk azzal — folytatja —, hogy fokozatosan átszerveztük a termelési folyamatokat. Érthetetlen, hogy akik ezeket a csarnokokat hajdanán megtervezték, mennyire nem gondolták át az egyes részleteket. Két éve, mióta folyamatosan felújítjuk a műhelyeket, egyszersmind új sorrendbe helyezzük a gépeket, futószalagokat. Hasonlatos ez ahhoz, mint amikor egy háziasszony úgy rendezi a konyháját, hogy minden a keze ügyébe kerüljön. Mérleg, számítógéppel Egyre nagyobb horderejű változtatásokra és tervekre terelődik a szó. Szabó Ferencné. személyzeti és munkaügyi előadó például arról számol be, hogy milyen előnyökkel jár a munkanap- és munkaóra-kihasználás számítógépes elemzése: — Májustól már mi is így dolgozzuk fel az egyes műhelyek teljesítményét. Azon túl. hogy megszabadultunk a nehézkes kézi adminisztráció nyűgétől, pontosabb információkat is nyerünk a kollektívákról. Nemrégiben gondoltuk át a „tört- napi" hiányzások ügyét. Ez tavaly dolgozónként, havonta 0,76 óra volt. Eves szinten pedig 1249 óra. — Ezek az úgynevezett „kilépés esetek", amit azóta megszigorítottunk — fűzi hozzá magyarázatul Tóth János. — Augusztus végén egy vezetői utasításban arra ösztönöztük a műhelyfőnököket, hogy csak indokolt esetben engedélyezzenek eltávozást. Ez nem lehet több havonta és dolgozóként egy óránál. A többi nem rajtunk múlik ... Lezsák József szb-titkár így érvel: — A munkaidő „megvéde- né magát’', nálunk különösen, hiszen teljesítménybérben dolgoznak az emberek, ha nem függenénk a piactól. A megrendelések rapszodikusan érkeznek a tőkés partnerektől. Sokszor túlóráz- tatunk. vagy mozgósítjuk a vállalati géemkákat, hogy időre szállíthassunk, máskor meg nincs munka. Aztán az alapanyag-ellátás! Sok erőfeszítésbe és utánjárásba kerül, míg meg tudjuk teremteni a feltételeket. Meggyőződésem, hogy a mi ösz- szeszokott kollektívánkban mindenki jó szándékkal dolgozni akar. De függünk a gazdasági környezettől. Ami az infrastruktúrát illeti, ismertek a gondok! Míg délután és hét végén a szolgáltatások nagy részét nem lehet igénybe venni, addig itt hiába minden törekvésünk. Példaként egy friss téma: a napokban termelési értekezleten került szóba, hogy kevés a buszjárat, ami kettő utón bevinné a városba a hazatérő munkásokat, így az ebédet is futtában kapják be, hogy le ne maradjanak. Szóba került még. hogy keresik az összehangoltabb szabadságolást, hogy jövő évtől blokkolóórát állítanak fel a gyárkapunál (egyelőre nem lehet kapni a szerkezetet), s hogy augusztus óta már minden értekezletet főmunkaidő után tartanak. Az üzemi orvos, a jogsegélyszolgálat ugyancsak nagy segítség az ittenieknek. Később a munkásokkal való beszélgetésből kiderült: a gyáron belüliek úgy gondolják. hátrányban vannak azokkal, akik intézményekben kötetlenebb munkaidőben dolgoznak. S olyan helyen, ahol kezel vannak az üzletek, csak nappal nyitva tartó hivatalok. Néhány fiatal munkás ezért is változtatott sorsán, pedig itt nem jellemző az elvándorlás. Ellenkezőleg! összeszokott gárda. ahol mindenki egyet akar. Napi nyolc órában, pontosan, jól dolgozni. Ügy tűnik, sok mindent tettek ezért a kapun belül. Most már a kapun kívülieken a sor... Jámbor Ildikó Aki még saját bőrén nem tapasztalta, csak elgondolni tudja, milyen nehéz lehet éjszaka dolgozni. Amikor este otthon más családanya gyereket fürdet, megágyaz, akkor a három műszakban dolgozó veszi a kabátját és munkahelyére indul. A Mátravi- déki Fémművek Füzesabonyi Gyárában olyanokkal beszélgettünk, akiknek ez az életmód ismerős. Vajon mit jelent nekik, hogyan befolyásolja életüket? + Gál Lászlóné gépmunkásként dolgozik a tubusüzemben : — Idestova tizennégy éve, hogy a gyárhoz kerültem. Azelőtt óvodában dolgoztam, azért választottam ezt a munkát, mert több a kereseti lehetőség. Három műszakban dolgozni? Nehéz, de kérdezzen meg bárkit, mindenki elmondhatja: hozzászokik az ember. Egyik hét a másikat váltja, s mire belefáradnánk, már váltunk. — Nem könnyű elképzelni, mikor jut idő alvásra, pihenésre . .. — Ha este tíz órára megyek és reggel hatig dolgozom, általában délelőtt alszom és este egy kicsit lepihenek. Ennyi alvás már elég nekem. Egyébként könnyebb a helyzetem, mint másoknak, hiszen itt lakom Füzesabonyban. így az utazással nincs külön fáradságom. A férjem a Petőfi Tsz-ben dolgozik. Még a hatvanas években építkeztünk, saját házunkban lakunk. A három műszakot azért is vállaltam, mert kell a pénz. Igényeink vannak. Színes tévét már vettünk, most mélyhűtőpultot szeretnénk vásárolni. — Hogy töltik a karácsonyt ? — Két fiam van. A nagyobbik huszonhat éves, már családapa, a kisuno- kám tizennégy hónapos. Hozzájuk megyünk. Arany fülbevalót vettünk a kislánynak, szeretnénk ha örülnének a meglepetésnek. ■ A kisebbik fiam katonaidejét tölti, karácsonyra valószínűleg nem, de szilveszterre hazajön, ö is itt dolgozik a gyárban, esztergályos. S elárulhatom, van már szíve választottja. — Az embernek az is fontos, hogy jól érezze magát a munkahelyén . . . — Szerencsére, én elmondhatom. Munkatársaim jóindulatúak és összeszokott a kollektíva. ★ Hajdú Imréné a mezőgazdaságból pártolt át az iparba. — Poroszlón lakom, az ismerőseim „agitáltak meg”, hogy ide jöjjek. Volánbuszt bérel a vállalat, azzal utazom én is. A termelőszövetkezetben öt évig dolgoztam, és hetvenöt óta vagyok itt a doboz pilverben. — Ismerek olyanokat, akik megbánták, hogy három műszakba mentek dolgozni... — No, én nem. Mind a mai napig igazán megvagyok elégedve, szívesebben is járok ilyen munkabeosztásba. Ha hiszi, ha nem, több a szabadidőm. Így napközben, ha a faluban elmegyek a boltba, jut idő beszélgetésre. — A család mit szól hozzá? — Szerencsés vagyok. A férjem nyugdíjas, szinte mindenben segít. Mosnom sem kell, még a csirkepaprikást is kitűnően készíti. Az én fiam is katona, két hete volt itthon, úgyhogy karácsonyra nem várhatjuk. A lányomék Szomolyán laknak, Peti unokám négy-, Nikolett kétéves. Nagyon szeretnek itt -lenni, mindenük a nagyapa. Persze el is van kényeztetve nálunk, a két kis bitang. A férjem már elárulta az anyjuknak, milyen ajándékot kapnak. — Akkor biztosan Szo- molyára utaznak az ünnepekre . .. — Az idén nem, a nővéremhez megyünk. Nagyon messzire, Izsákra utazunk. Reggel indulunk és csak délután érünk oda. Sütünk, főzünk, csirkét vágunk, töltött húst készítünk, meg két- háromféle süteményt. A férjem ebbe is besegít. — Ügy tűnik, harmonikus a házasságuk. Mi a titka ennek? — Titokról szó sincs. De az igaz, ha netán összezördülünk, az egyiknek mindig engedni kell. Egyébként is vidám az alaptermészetem. Itt a Kossuth brigádban tízen vagyunk, közülük nyolcán nők. Jól kijövünk egymással, sokat viccelődünk. — És a szilvesztert hogy tervezik? — Hát csak olyan öregesen. Itthon leszünk az unokákkal, a fiatalok hadd menjenek szórakozni. Általában nagy társaság van, vendéglőben búcsúztatják gr évet. ★ Horváth Sándorné, aki a koronagyártásnál dolgozik, fiatalos külsejű. Nemigen gondolni róla, hogy már felnőtt lánya van. — Bizony, már hatvankilenc óta itt vagyok. Lánykoromban Miskolcon dolgoztam, virágkertészetben. Ernődön laktunk. Ide jöttem férjhez, a párom is itt dolgozik. v — Jó vagy rossz, hogy a házastársak otthon is, a munkahelyen is együtt vannak? — Is-is. Együtt jövünk el otthonról, de itt a gyárban hamar összekap az ember, ha a gép nem úgy megy. Főként én morgok, a férjem csendesebb. Hogy egy műszakban vagyunk, arra is jó, hogy az otthoni munkát megosztva végezzük. — Ügy tudom, húszadikán leáll a gyár. — Igen, így lesz időnk készülődni az ünnepekre. Együtt lakunk a lányomék- kal, a fiam pedig Gyöngyösön elektroműszerésznek tanul. Most voltunk huszonöt éves házasok. A lányom ugyancsak a gyárban dolgozik, tavaszra kisbabát várnak. — Felkészültek az ajándékozásra? — Most az 'dén szerényebb lesz á karácsony. A fiatalok építkeznek, mi is gyűjtünk nekik. Színes tévét, videót már vettek, de az építőanyagokat megvenni nem csekélység. Azért attól nem kell félni, hogy valakinek nem lesz meglepetés a fa alatt. Meg különben is az lesz az egészben a legszebb, hogy így együtt lehetünk. Mikes Márta A lakótábor teljes felépülése után ötezer dolgozónak nyújt majd munka utáni pihenőt, kikapcsolódást Magyar építkezés Tengizben A Vegyépszer fővállal- kozásában 26 magyar vállalat vesz részt egy nagyszabású építkezésen a Szovjetunióban, a Kaszpi-tengertől 320 kilométerre levő Ten- ' gizben. A magyar építők keze nyomán születik majd meg az olaj- és gáztisztító komplexum, az ipari bázis és a lakónegyed. A munkálatokon jelenleg ezerötszázan vesznek részt, a következő évben már ötezren vállalnak munkát a .„szélsőséges időjárású félsivatagban. A homokbányák anyagával töltik majd fel az építkezési területeket (MTI-fotó: Kisbenedek Attila — KS)
