Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-11 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 265. szám ARA: 1986. november 11., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A könyv a holnapért Mióta a könyvnyomtatást feltalálták a kötetek több­nyire a haladó emberi gondolat, a műveltség ter­jesztői voltak. Előbb né­hány száz, majd többezer, s végül milliós példány­számokban hirdették a tár­sadalmi egyenlőtlenség oka­it. a tudomány eredmé­nyeit, s felvillantották a jövő kilátásait. Persze a nyomtatott betű nemcsak ezeket az elveket adhatta tovább, de végül is a nyil­vánosság. a különböző vé­lemények és a természet és társadalom felismert törvényeinek közkinccsé tétele ahhoz járult hozzá, hogy tájékozottabbak, egy­úttal kevésbé félrevezethe- tők legyenek az embe­rek. Nem csoda tehát, hogy az ellenforradalmak és a fasiszta puccsok ha­mar a könyvek ellen for­dultak, s fellobbantak a máglyák. A munkásmozgalom a kezdetek kezdetétől felis­merte a nyomtatott szó, a műveltség hasznát: olvasó­köröket, könyvtárakat ala­pított. A szakszervezetek is nagy erőt fordítottak arra, hogy minél többen vegyék a kézbe a különböző ki­adványokat, a marxizmus klasszikusait és a szépiro­dalmat egyaránt. Munkás- nemzedékeknek adott tar­tást és fegyelmet az, hogy a kötetek elolvasása után más szemmel láthatták a világot. A felszabadulás előtt tiltott gyümölcsnek számított sok minden, csak titokban forgathatnak olyan írásokat, amelyek a hol­napokra irányította figyel­müket. A fordulatot a munkás- hatalom megteremtése je­lentette , elsők között szü­letett döntés a könyvek árának radikális csökkenté­sére. s példányszámuk fel­emelésére. Olyan óriási mennyiségben jelentek meg a különböző írások, ami ed­dig elképzelhetetlen volt. Milliókhoz juthattak el a gondolatok, amelyek tettek­ké, napi hatóerővé válhat­tak. Az ötvenes években azonban túlontúl is bíztak ebben, sokszor még a való­ságnál is jobban tisztelték a szépen megfogalmazott igazságokat, a leegyszerűsí­tett képleteket. Ennek a politikai irodalom látta leginkább kárát, még a marxizmus klasszikusai is sokszor brossúrákká vék- nyítottan láttak napvilágot. Azóta lényegesen sok­rétűbb és gazdagabb lett politikai könyvtermésünk. Sőt, önálló, érdekes, ma­gával ragadó területe lett a kiadásnak. A Kossuth Könyvkiadó egyre gyorsab­ban követi nyomon a nemzetközi helyzetet, felel meg az érdeklődésnek. Ma Tartamérán kerül sor a megyei politikai könyv­napok megnyitójára. Ez a terjesztők, nyomdászok, ki­adók és természetesen az olvasók ünnepe. A gazdag termésből ki-ki kedvére válogathat, szinte min­den kötet tartogat izgal­mas olvasnivalót: a hol­nap a tájékozottabb, mű­veltebb közvélemény: a szocialista demokrácia szol­gálatában állnak e művek. Gábor László Munkatalálkozó Moszkvában A KGST-tagországok pártvezetőinek moszkvai munkatalálkozója. A képen: az üléste­remben (Népújság-telei otó — TASZSZ — MTI — KS) Moszkvában hétfőn reg­gel megkezdődött a KGST- tagországok testvérpártjai vezetőinek munkatalálko­zója. A tanácskozáson a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártot Kádár János, a párt főtitkára képviseli. A találkozóra vasárnap érkeztek a szovjet főváros­ba a többi testvérpárt fő­titkárai, illetve első titká­rai is: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bol­gár Államtanács elnöke. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a Kubai Ál­lamtanács és a Miniszter- tanács elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első tiükára, a Lengyel Ál­lamtanács elnöke, Dzsam- bin Batmönh, az MNFP KB főtitkára, a Mongol Nagy Népi Hurál elnöksé­gének elnöke, Erich Ho- necker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államta­nácsának elnöke. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, Románia köztársasági elnöke és Truong Chinh, a VKP KB főtitkára, a Vi­etnami Államtanács elnöke, (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Mihail Gorbacsowal (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KSj MŰSZAKI KÖZGAZDASÁGI HETEK ’86 Gazdaságirányítás és élelmiszer-termelés Dr. Villányi Miklós államtitkár előadása Egerben Szakmai körökben mélyreható vitákat folytai­nak arról: milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy élelmiszer-gazdaságunk előbbre lépjen. Ma­napság feszültségek, gondok, ugyanakkor eredmé­nyek is jelzik az ágazat helyzetét. A továbbfejlő­dés sürgetően fontos, ezt hangsúlyozta a műszaki közgazdasági hetek '86 rendezvénysorozatának újabb, kiemelt eseményén hétfőn délután Eger­ben, a Technika Házában dr. Villányi Miklós me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi állam­titkár. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Asztalos Miklós az MS/MP Heves Megyei Bizott­ságának titkára, valamint Schmidt Rezső Heves Megve Tanácsának elnöke is. Dr. Dömén Lászlónak, a MTESZ Heves Megyei Szer­vezete titkárának megnyi­tó szavai után. dr. Villányi Miklós tartott előadást. Szólt az élelmiszer-termelés je­lenlegi feszültségeiről. El­mondta, hogy az 1979-től tar­tó népgazdasági egyensúly­politika érdekében mind a rrtezőgaedaságban, mind az élelmiszeriparban nagyobb elvonásokra volt szükség. Emiatt jelentősen csökkent az üzemekben a nyereség, kevesebbet tudtak fordítani az állóeszközök, a műszaki alapok megújítására. Ked­vezőtlenül hatott az is, hogy a fejlesztéshez ifükséges ál­lami támogatások is mérsék­lődtek. Ugyanakkor befo­lyásolta az agrártermelés eredményességét, hogy a vi­lágpiacon lényegesen csök­kentek az eladható export­termékeink árai. A gondok ellenére is születtek ered­mények, elsősorban a ga­bonatermelésben, amelyben a világ élvonalához tartozunk. Az élelmiszer-gazdaság fej­lődésére kedvezőtlenül ha­tott az elmúlt három évben megismétlődött aszály, a gyakori fagv és a belvíz is. Mindezek közepette a gazda­ságok jelentős erőfeszítése­ket tettek a jövedelmezőség fokozására. A továbbfejlesztést elő­segítő folyamatról szólva az államtitkár kiemelte. hogy a központi intézkedések mel­lett igen lényeges az üze­mek belső megújulása is a következő időszakban. Nincs szükség a VII. ötéves terv­ben megfogalmazott agrár- politikai célok módosítására. Ezek teljesíthetők! Az élel­miszer-termelés során vi­szont az egyedüli járható út a hatékonyság, a devizabe­vétel javítása. Nem elhanya­golható az export—import egyenleg megfelelő fenntar­tása sem. Ami pedig a mű­szaki-technikai fejlesztést il­leti. szükség van arra, hogy a termelési rendszerek fo­kozzák innovációs szerepü­ket, és gyorsítsák a hazai, illetve az élenjáró nemzet­közi tudományos eredmények bevezetését, különösen a modern technika, az új nö­vény- és állatfajták és a bio­technológia módszereit ille­tően. Lényeges, hogy a vi­lágbanki programok mind a növénytermelés mind az ál­lattenyésztés fejlesztésében megvalósuljanak. Ebben még nagyobb szerepet kap a me­lioráció, az ésszerűbb talaj­erő-visszapótlás és az öntö­zés is. Az államtitkár végezetül arra is kitért, hogy milyen feladatok várnak az ösztön­zőbb szabályozórendszer ki­alakításában a következő években. Mindenekelőtt na­gyobb szerepet kell kapniuk az áraknak. Néhány alapve­tő élelmiszernél továbbra is szükség van az államilag rögzített árakra, viszont a választék további bővítésé­nél a szabadárak szerepe fokozódik. Ugyanez vonatko­zik a termékek minőségének jobb elismerésére is. Válto­zik a mezőgazdaság adó­rendszere, amely előnyösen segíti majd a nyereségérde­keltséget. Változatlanul tá­mogatják a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú üzemek gazdálkodását is. A központi jövedelemjavító intézkedé­sek, valamint az üzemen be­lüli nagyobb arányú erőfe­szítések minden bizonnyal hozzájárulnak majd az élelmiszer-termelés színvo­nalának javításához, célki­tűzéseink megvalósításához. Bábolna — McDonald étterem Magyar—amerikai közös vállalat alakult Éttermi hálózat magyar- országi kialakításáról írt alá szerződést hétfőn. az Atrium Hyatt Szállóban a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát képviseletében Burgert Róbert vezérigazga­tó, valamint az egyesült államokbeli McDonald’s cég megbízásából Steven Barnes alelnök. A szerződés megkötésénél ott volt Mar­jai József miniszterelnök­helyettes és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. Á szerződés megkötése al­kalmával rendezett sajtótá­jékoztatón elmondották: a világhírű amerikai cég. amelynek 44 országban hét­ezer étterme van, a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombi­náttal. együttes érdekeltség­gel. közös vállalatot alapít­va. első lépésként öt ven­déglátó helyet nyit Budapes­ten. Az első étterem jövő­re fogadja a vendégeket az V. kerületi Aranykéz és a Régi posta utca sarkán be­rendezett helyiségben. A magyar—amerikai közös vál­lalat magáévá teszi a Mc­Donald's szakmai előírásait, szabályait. Az alapanyagot — ugyanúgy, mint az amerikai cég hálózatában másutt is — az illető ország nyers­anyagaiból biztosítják. Be­tartják a nemzetközi hálózat garantált minőségi követel­ményeit. ügyelnek a magas szintű kiszolgálásra és a tisztaságra. A szakmai kö­vetelmények érvényesek a közös vállalatot élelmiszer­alapanyagokkal ellátó hús­ipari. tejipari és más üze­mekre is. A magyar—amerikai közös vállalat alapításához — in­dulótőkeként — a partnerek 60—60 millió forint érték­ben járultak hozzá. (MTI) Szabadnapi széntermelés a bányákban A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének legutóbbi köz­ponti vezetőségi ülésén a testűiéit határozatot hozott arról, hogy a szabadnapi széntermelésről a döntés jogát a bánya-( vállalati szakszervezeti bizottságok hatáskörébe adja át. Az állásfoglalás előzményeiről és részleteiről az MTI munka­társa tájékoztatást kért Korompay Pétertől, aki a szakszer­vezet titkáraként a napirend előterjesztője volt. — Az előzményekhez tar­tozik hogy a szénbányászat az utóbbi években a nehe­zedő geológiai és műszaki feltételek közepette és a munkaerőgondok miatt csak a szabadnapi termeléssel elégíthette ki az ország igé­nyeit — mondotta. A múlt évben már kétszer annyi szenet — több mint másfél millió tonnát — termeltek szabadnapjaikon a bányá­szok, mint 1981-ben. Ez te­hát jóval meghaladta azt az egymillió tonna körüli meny- nyiséget amely mellett még zavartalanul elvégezhető a bányagépek rendszeres kar­bantartása. az aknák fenn­tartása. Ugyanakkor átlago­san a bányászok 25, egyes vállalatoknál 30—40 szabad­napjukon dolgoztak. ami már megközelítette a tűrő­képesség határát. Ezért a szakszervezet központi ve­zetősége egy korábbi ülésén az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és az Ipari Minisztérium egyetértésé­vel határozatot hozott a sza­badnapi széntermelés kor­látozására, illetve megszün­tetésére. — A bányavállalatok — azért, hogy a szabadnapi termelést mellőzhessék — több intézkedést tettek a nagy termelékenységű be­rendezések jobb kihasználá­sára, korszerű munkarendek alkalmazására. Ezek azon­ban eddig még nem hozták meg a kívánt eredményt. Bár a lakosság részére szánt szénmennyiség időarányos részét az év első tíz hónap­jában 108 ezef tonnával túl­teljesítették, összességében a szénbányászat majdnem 400 ezer tonnával elmaradt ese­dékes terveinek teljesítésé­ben. Az elmaradás minél nagyobb arányú pótlása ér­dekében számos munkahelyi kollektíva, vállalati szakszer­vezeti bizottság kérte a sza­badnapi termelés újbóli en­gedélyezését. Az ipari miniszter is ez­zel a kéréssel fordult a szak- szervezet központi vezető­ségéhez, amely alapos vita után határozott úgy, hogy az engedélyezés döntési jo­gát átruházza a vállalati szakszervezeti bizottságok­ra. — A központi vezetőség határozatát követő szomba­ton és vasárnap — novem­ber 1-jén és 2-án — meg­tartott szabadnapi termelés­sel 25 ezer tonna szenet hoz­tak felszínre a bányászok. Azzal lehet számolni, hogy a további szabadnapi ter­meléssel a szénbányászat a? év végéig tartozásának túl­nyomó részét pótolja — fe­jezte be nyilatkozatát Ko­rompay Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom