Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 7., péntek 3. A forradalom esxméje a jövőbe mutat Irta KISS SÁNDOR, a megyei pártbizottság titkára A pravoszláv időlépték szerint 1917. október 25-én Gergely naptárja alapján november 7-én a petrográ- di munkások fegyveres felkelése a bolsevikok vezetésével megdöntötte Oroszországban a burzsoá Ideiglenes Kormányt, s az államhatalom a szovjetek kezébe ment át. Azon a napon a világtörténelemnek új korszaka nyílt, egy — az előzőektől gyökeresen más — osztályelnyomástól és kizsákmányolástól mentes társadalom megteremtésének történelmi folyamata kezdődött. Az oroszországi proletariátus győzelme megtorpantotta a tőkések és a földbirtokosok hatalmát, áttörte az imperialializmus addig megingathatatlannak vélt egységes frontját. Létrejött az első szocialista állam, elkezdődött a korábbi társadalmi rendszerekkel szembeni minőségileg' új társadalom, a szocializmus gyakorlati megvalósítása. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme igazolta, hogy a marxizmus—leninizmus tanításai a társadalmi valóságban gyökereznek és gyakorlattá alakíthatók. Igazolta azt a lenini tételt, hogy az imperializmus viszonyai között lehet egy országban is győzelemre vezetni a munkásosztályt és megteremteni egy új típusú társadalmat, amelyben a hatalmat a nép gyakorolja. A szocialista forradalom győzelme nem oldott meg mindent — Lenin figyelmeztetett is arra, hogy egycsapásra nem szüntetheti meg a létező egyenlőtlenségek mindegyikét — csak egyet: az ember ember általi kizsákmányolását. De ezzel éppen azt az egyenlőtlenséget számolta fel, amely minden más igazságtalanságnak, egyenlőtlenségnek forrása és táptalaja. Ezzel adott az emberiségnek hasonlíthatatlanul többet és mást. mint az előző forradalmak. 1917 Oroszországéban testet öltött a „kommunizmus kísértete”. A „tíz nap, amely megrengette a világot”, olyan földcsuszamlást indított el, amely egy új világ megalapozásához rendezte a történelem talaját. A forradalom történelemformáló ereje Földünk minden részén hat, közel hét évtized alatt világrészeket formált újjá, s alakít napjainkban is. A szovjethatalom példáját, a szocialista forradalom világfordító jelentőségét nemcsak a haladás legjobbjai ismerték fel. Felismerték — kissé késve és hitetlenkedve — a tőke urai, a világtörténelmet megállítani igyekvő erők is. Az imperialista hatalmak, amikor kirobbantották az első világháborút, nem számítottak arra, hogy kiéleződik a kapitalizmus általános válsága, megérlelődnek egy proletárforradalom feltételei. Az első szovjet állam megszületése pillanatában nem hitték annak élet- képességét. Egy orosz diplomata ugyanazon napnak a reggelén, amelyen a bolsevikok átvették a hatalmat, Párizsba érkezett a már megdöntött Ideiglenes Kormány megbízásából, és így nyilatkozott: „A helyzetet komolynak, de nem kell tragikusnak tekinteni. A bolsevikok komoly vállalkozásba kezdtek, de most már azon a ponton vagyunk, hogy leszámolunk velük.” Nem gondolták, hogy a munkásosztály a bolsevik párt vezetésével képes kapitalisták nélküli új rendszert teremteni. Látva a kiépülő szovjethatalom kezdeti lépéseit, küzdőké- pességét^ a nép érdekét tükröző, évezredes vágyát valóra váltó intézkedéseit, hitetlenségük növekvő nyugtalansággal párosult. Szovjetellenes rágalomhadjáratukat, politikai behatolási kísérleteiket katonai támadásokkal egészítették ki. szervezett egyetértésben kezdték meg harcukat a fiatal szovjet állam ellen, intervenciós hadjáratot indítottak, egyidejűleg felfegyverezték az országon belüli ellenforradalmi erőket. A nép — frissen szerzett jogait és hatalmát védve — szembeszállt és győzött. Erejét megsokszorozta a Lenin vezette bolsevik párt szervező- és mozgósítóképessége, a forradalmi eszmék igazságába vetett hite. Ez a harc azonban nem lett a végső. A nemzetközi burzsoázia az elmúlt évek során mindent megtett és napjainkban is megtesz annak érdekében, hogy megállítsa a történelem kerekét, eltörölje a Föld színéről a Szovjetuniót hogy a múltnak tudhassa a szocialista országok közösségét, hogy kitéphesse a történelem könyvéből a szocializmus által írt egyre bővülő és gazdagodó fejezeteket. A történelmet visszafordítani azonban nem képes. A szovjet nép nemcsak az intervenció és a fehérek belső támadásait verte vissza, hanem hősies áldozatok árán szétzúzta a proletárállam és a nemzetközi forradalom ellen támadó fasiszta katonai és politikai erőket, ezzel utat nyitott a haladó mozgalmak, a világforradalom újabb nagy fellendüléséhez, amelynek ereje négy kontinens szocialista országainak társadalmában a világ minden táján élő és működő, jobbító szándékú emberek, politikai szervezetek tettvágyában sokszorozódik meg. Kialakult a szocialista világrendszer, terebélyesedett a nemzetközi munkásmozgalom, összeomlott a gyarmati rendszer, eltiport, agyongyötört népekben éledt és éled a nemzeti öntudat, a nemzeti önállóság, a szabadság és függetlenség iránti vágy, erősödtek a kommunista pártok és más baloldali mozgalmak szélesedik az összefogás a fegyverkezés ellen, sokszínűvé és tömegessé válik a békemozgalom. A szovjet nép kemény, embert és eszmét próbára tevő évek küzdelmével és munkájával tette országát saját hazájává, teremtett — történelmileg villanásnyi idő alatt — az elmaradott cári Oroszország helyén hatalmas ipart, nagyüzemi mezőgazdaságot, produkált világraszóló tudományos eredményeket. Megoldotta, hogy a különböző társadalmi-gazdasági fejlettségi fokon álló népek, nemzetek és népcsoportok számára a jogegyenlőség biztosításán túl, tényleges esélyt és feltételeket nyújtson a példátlan méretű egyenlőtlenségek felszámolására. Talán ebből a mérhetetlen szenvedésből. áldozatvállalásból is fakad, hogy az emberiség történetében még nem volt olyan állam, olyan rendszer, amely a béke megőrzését — a belső fejlődésnek ezt az alapvető külső feltételét — oly módon tette volna politikájának központi elemévé, mint a szocializmus. A fiatal szovjet állam első üzenete a világhoz, békefelhívás volt. Lenin- fogalmazta meg a békés egymás mellett élés elvét. S ez az állam egy év híján hét évitizedes léte alatt következetes maradt békeszeretetében, akkor is, amikor a fasizmus elleni harc nagy terheit vállalta, vagy amikor megtörte a hidegháború bénítóan fagyos csendjét. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjet Kommunista Pártnak nemzetközi tevékenységét napjainkban is a béke érdekében tett erőfeszítések jellemzik. Ezt a békepolitikát támogatja, megvalósítását segíti a szocialista közösség minden országa, köztük hazánk, a Magyar Népköz- társaság, mert jól tudjuk és értjük, hogy a béke megőrzése jelenti az emberiség létét, jövőjét, ettől függ a társadalmi haladás, az emberiség égető problémáinak felszámolása, földi környezetünk megvédése, az élet megóvása. A békés egymás mellett élés gondolatát ma már nemcsak a marxisták, a szocializmus útjára lépett országok képviselik, hanem a különböző eszmeáramlatokhoz tartozó haladóerők is, köztük szocialisták és más reálpolitikát folytató polgári politikusok. Erre az összefogásra nagy szükség van, mert nem javultak munkánk megvalósításának nemzetközi feltételei. Zaklatott, válságokkal, kiéleződött konfliktussal terhelt világban élünk. Az imperializmus erőinek agresszív politikája árnyékot vet a világra, fegyverkezési hajszát kényszerít rá, ezáltal is veszélyes ponthoz juttatta el az emberiséget. Nem elégszik meg a földi támaszpontok létesítésével, fenntartásával, a kommunizmus veszélyeire, a Szovjetunió katonai fölényére hivatkozva a világűr mi- litarizálását tervezi. A gazdasági, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok fejlesztése helyett tilalomfák állításán munkálkodik. megkülönböztető intézkedéseket tart fenn. illetve léptet életbe. Ezzel az emberiség létét veszélyeztető politikával szemben a szocialista közösség országai a béke megőrzésén fáradoznak, mindent elkövetnek az ellentmondások tárgyalásos úton, a politika, a diplomácia eszközeivel való feloldásáért, a tárgyalások folytatásáért. Arra 'törekszenek, hogy békében, biztonságban éljünk, atomfegyverek nélkül lépjünk a XXI. századba. Ezt a politikai törekvést fogalmazta meg az SZKP XXVII. kongresszusa, erre irányulnak a Szovjetunió újabb és újabb — többségében még válasz nélkül hagyott vagy kellő indoklás nélkül elutasított, bizalmatlanul fogadott — javaslatai, az egyoldalúság kockázatát is vállaló példaadó intézkedései. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme nagy reményeket ébresztett a szabadságért, a nemzeti önállóságért évszázadokon át hősiesen küzdő, a függetlenségi harcok zászlaját magasan tartó magyar népben. Történelmi örökségünk, hogy 1919-ben a magyar proletariátus elsőként követte orosz osztálytestvéreit, vitte győzelemre magyar földön a szocialista forradalmat. teremtette meg a nép államát. A Magyar Tanácsköztársaság is bizonyította, hogy a szocialista forradalom nem csupán orosz jelenség, hanem a társadalom fejlődésének objektív törvénye. Igazolta a magyar munkások vezetésre való alkalmasságát, nagyfokú internacionalizmusát. A hatalom megvédése, az ellenünk összefogó túlerőben levő burzsoá erők ellen akkor nem sikerült. E mérhetetlen szenvedés és elnyomás alól október fiai. a Vörös Hadsereg katonái szabadítottak fel, megadva ezzel a fel- emelkedés. a munkásosztály hatalma megteremtésének lehetőségét. Az alig több, mint négy évtized alatt népünk nagy és történelmi utat tett meg. hatalmas feladatokat oldott meg. Megváltozott az ország arculata, az egykori falvak, a terjeszkedő nagybirtokok, a rosszul felszerelt ipari üzemek helyén egy új, szocializmust építő ország született, megteremtve a feltételét hazánk társadalmi gazdasági, politikai átalakulásának, annak a folyamatnak. amely napjaink valóságát is jellemzi. Azt még nem állíthatjuk, hogy minden tekintetben jól éltünk a lehetőségekkel. hogy kiaknáztunk mindent, amire megvolt a módunk, hogy hiba és megtorpanások nélkül tettük, amit tettünk. De azt igen, hogy olyan társadalmi rend alapjait raktuk le, amely — Lenin gondolatával élve — megteremtette a lehetőségét annak, hogy • mindaz, amiről az emberiség nagy alkotói, forradalmárai az elmúlt korokban álmodtak, most és a jövőben megvalósulhasson. Emelt fővel idézhetjük eredményeinket. de nem feledhetjük a hibákat, meglevő társadalmi, gazdasági gondjainkat sem. Napjainkban határainkon belül és kívül egyaránt, több a feszültség nehéz feladatok megoldásán fáradozunk. Ezért van az, hogy a társadalmi párbeszédekben, kisebb és nagyobb közösségekben, köznapi ügyeinket sorolva, több szót ejtünk gondjainkról. megoldást sürgető, feszítő ellentmondásairól. s nem feledkezünk meg mindezekről az ünnepek táján sem, mert előre nézünk és haladunk, s minden eddiginél világosabban látjuk az út akadályait. Ez a gondolkodás is része erősödő nemzeti öntudatunknak. Ebben a kritikus szellemben végezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa, tanácskozott múltunkról és jövönkről. elkötelezett felelősséggel határozta meg tennivalókat. erősítette meg pártunk politikai irányvonalát. Ezt a programot magáévá tette népünk. Ezért a programért dolgozni érdemes. Megvalósítása odaadó munkát vár el, megköveteli. hogy mindenki képessége legjavát adja, kíméletlenül lépjen fel a közömbösség ellen, amely eltűri a rongálást, a tétlenséget, a pazarlást. Elsősorban gazdasági célkitűzéseink megvalósítására kell energiánkat összpontosítani, mert országunk előrehaladásának, a családok és az egyének gyarapodásának, a munka- és élet- körülmények további javításának alapvető feltétele gazdasági fejlődésünk meggyorsítása. Ez a gyorsitóenergia bennünk van. és életre kelhet a tervszerűbb, a szervezettebb munkában, a nagyobb munkafegyelemben, az anyag és az energia észszerűbb felhasználásában. a munkaidőalap védelmében, hasznos kitöltésében. A gazdasági munkával párhuzamosan fejlesztenünk kell társadalmi-politikai intézményeinket. meg kell szabadítani bürokratikus kötöttségeiktől, s a megkezdett úton tovább haladva kell erősíteni a szocialista demokrácia minden elemét, az élet minden területén. a társadalom anyagi és szellemi életében egyaránt. Belső gondjaink, a még meglevő és már a szocializmus építése során jelentkező újabb ellentmondások feloldása, a nemzetközi kihívás, még nagyobb összefogást kíván népünktől. Megköveteli a felelősség- teljes munkát, az igazi, hazáját szerető emberhez méltó cselekedetét. S ez napjainkban nem más, mint vállalni a szocializmust. az országot, vállalkozni arra, hogy nemcsak többet teszünk érte. hanem gondolkodva és okosabban is azonosulva a munkásosztály célkitűzéseivel, érdekeivel és élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával. Tennivalóink sora elvárja, hogy ismerjük helyünket a világban, erősítsük elvi alapokra épülő kapcsolatainkat, hogy készek legyünk a szocialista országok közösségével együtt a folyamatos megújulás- * ra. a minőségi munkára az élet minden területén. Büszkén nézhet népünk a megtett útra. a szocialista építésben elért eredményeire, de helyzetünket nem szabad idealizálnunk, mert nem mondhatjuk, hogy minden rendben van, hogy már nincs mit javítani. Mindez arra int. hogy a választott úton ne álljunk meg egy pillanatra sem, hogy mindig előre haladjunk. Ezt sugallja a nagy októberi szocialista forradalom szelleme. Ez a megújulási készség október legfontosabb üzenete. Ez a szellemiség biztosítja. hogy a forradalom eszméje tovább él napjainkban és előremutat a jövőbe. mai napon szerte a világon milliók ünnepelnek. Ünnepeljük a világtörténelem legjelentősebb, az emberiség sorsára, jövőjére a világban végbemenő történelmi folyamatok alakulására minden eddigi forradalmaknál nagyobb hatást gyakorló nagy októberi szocialista forradalom győzelmét. Anatole Francé írta 1922-ben: „Ha vannak még Európában az igazságnak barátai, tiszteletteljesen meg kell hajolniuk ez előtt a forradalom előtt, mert hosszú évszázadok után meghozta a világnak a nép vezetése alatt álló és a népért való hatalom első kísérletét ..." A beruházásig: sűrített munkatempó Évente több mint 400 ezer darab háztartási hütőgépkompresszort állítanak elő az egri Finomszerelvénygyárban. azonban ettől is nagyobb igény mutatkozik bei- és külpiacon egyaránt. Az utóbbi napokban kapacitásnövelő beruházásról döntöttek a gyárban azzal a céllal, hogy elérjék az évi félmilliós da- rabszámot. A több mint húsz éve gyártott termék mögött tapasztalt műszaki és munkásgárda áll, részükre követelmény, hogy a jövőben még jobb minőségű kompresszorok hagyják el a gyártóüzemet. (Fotó: Szántó György)
