Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 6., csütörtök ■Á ■ * 3. A káderpolitikai elvek érvényesülése - Az energiagazdálkodás tapasztalatai Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Megyei pártbizottságunk — hangsúlyozta szóbeli kiegészítésében Virág Károly — a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozata alapján 1974. március 22-én tárgyalta a kádermunkát és határozta meg fejlesztésének feladatait. A megyei párttestületek azóta mintegy 40 alkalommal ellenőrizték a határozat végrehajtását. A Központi Bizottság 1986. március 18-i — a párt kádermunkájáról szóló határozatának megismertetése megtörtént, megkezdődött feldolgozása és végrehajtása. Ennek részeként a pártbizottság tagjaiból alakított munkabizottság felméréseket végzett, vizsgálatokat folytatott, és a pártépítési munkabizottság összegezte a tapasztalatokat. Elkötelezetten, felkészülten A végrehajtó bizottság Írásos jelentése a továbbiakban megerősítette: a párt káderpolitikai határozatának végrehajtása eredményesen folyt az elmúlt tíz évben, hozzájárult megyénkben is a párt vezető szerepének. a hatalom gyakorlásának, a párt káderpolitikai elveinek érvényesüléséhez és tömegkapcsolatainak erősítéséhez. Megyénkben a káder- és a személyzeti munka leglényegesebb eredménye, hogy a szocialista építőmunka személyi feltételei alapvetően; biztosítottak. A megyénkben dolgozó vezetők döntő többsége megfelel a káderpolitikái követelményeknek: a szocializmus ügye iránt elkötelezett, szakmailag felkészült és a rábízott munka- terület irányítására, az élet által felvetett új jelenségekre való reagálásra képes. Eredményesen, magasabb színvonalon Ezt követően a megyei pártiapparátus, valamint a pártbizottság hatáskörébe tartozó káderek munkáját elemezte a vb jelentése és a pártbizottság titkára. Az eredmények között hangzott el, hogy a káder- és személyzeti munka pártirányításának és ellenőrzésének rendszere, feltételei és színvonala 1973-tól folyamatosan javultak. A párttestületek rendszeresen elemzik területük káderhelyzetét és többnyire helyesen határozzák meg a tennivalókat. Munkájukra alapvetően a terv- szerűség jellemző. Megyénkben a káderekkel való foglalkozást a felelősségérzet, az elvtársi közvetlenség, a humanizmus jellemzi. Jól szolgálta a kádermunka pártirányítását a pártszervek káderhatáskörének pontosítása és decentralizálása. Az elmúlt időszakban minden szinten, növekedett a választott testületek szerepe a személyi döntések előkészítésében, gyakrabban került sor kettős, illetve többes Jeli-lés alapján történő választásokra. A pírt káder- állományának minőségi ösz- szetétete kedvezően változott. Javult a politikai, szakmai és általános műveltségük. A megyei pártbizottság tagjai rendelkeznek a testületi tagságból adódó fe'ada- tok ellátásához szükséges képzettséggel, mozgalmi tapasztalattal. Felelősséggel és érdemben vesznek részt a munkában. Javult a testületen belüli munkamegosztás, arányosabbá vált a leterhelésük. Rendszeresen bekapcsolódnak a döntéselőkészítésbe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Az elmúlt ciklusban több esetben is napirenden szerepelt és ezek eredményeként korszerűsödött a testület munkastílusa, munkamódszere. Az állami szervek káder- munkájával szemben fokozódtak az igények és a követelmények. A szocialista demokrácia, ezen belül az állami élet demokratizmusának szélesedése, az új választójogi törvénynek a korábbitól lényegesen eltérő rendelkezései, a köziigazgatás átszervezése, új helyzet elé állították a vezetést, a káder- és személyzeti munkát irányító szerveket. A tanácsoknál a káder- és személyzeti munka fejlődött. A bűnüldöző és igazságügyi szervek kádermunkájáinak legfontosabb jellemzője az apparátusok nagyarányú fia- t.allodása. A gazdálkodószerveknél folyó kádermunka az előző ciklusokhoz képest kiegyensúlyozottabb, a változó igényekhez rugalmasabban igazodó lett. Ez összefügg azzal is, hogy az emberi tényezők szerepének megnövekedése a gazdaságban felértékelte a vezetés szerepét, jelentőségét, ezen belül az utánpótlás kiválasztásának, nevelésének jelentőségét. A korábban sok káder- gonddal küszködő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az 1980-as évek elejére stabil vezető gárda alakult ki, többnyire helyből vagy a közeli szövetkezetek alacsonyabb beosztású szakembereiből merítve az utánpótlást. Ennek fő bázisa az egyetemet, főiskolát végzettek köre. A termelőszövetkezetek egyesülését kísérő korábbi rendkívül nagyarányú kádermozgás lelassult. Az új vállalatvezetési formák bevezetésével tovább szélesedett a káder- és személyzeti munka demokratizmusa. A vezetőik munkájáról egyre többen és őszintén, nyíltan; mondanak véleményt. A megyei hatáskörbe tartozó vezetők 20 százaléka dolgozik olyan gazdálkodóegységnél, ahol vállalati tanács, közgyűlés, választott vezetőség működik. A közoktatás, közművelődés és az egészségügy területén folyó kádermunka alapvetően összhangban van a káderpolitikái elvekkel. Javult a személyzeti munka színvonala, rangja és súlya is növekedett. A káderek képzésére, utánpótlására és cseréjére a pártszervek középtávú terveket készítenek. Gondok, feszültségek Ezt követően a káderpolitikái elvek gyakorlati megvalósításának hibáiról és hiányosságairól szólt Virág Károly. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt tíz évben megyénkben is előfordultak olyan esetek, amikor a hosszú időn át elismertségnek, megbecsülésnek örvendő vezetők ellen büntetőeljárást kellett indítani, a pártból kizárni, beosztásából elmozdítani olyan hibákért, törvénysértésekért. amelyeket elismertségük idején követtek el. Nem tudtunk maradéktalanul érvényt szerezni annak a fontos káderpolitikái elvnek, hogy vezető beosztásba csak arra alkalmas emberek kerüljenek, és mindenki csak addig dolgozzon ilyen beosztásban, amíg megfelel a káderpolitikai követelményeknek. A nem kellően megalapozott bizalom alapján, és a párthatározatok által megkövetelt körültekintés, illetve kritikai szellem hiányában alkalmatlan emberek is kerültek funkcióba, és maradtak hosszabb-rövidebb ideig vezető beosztásban. A vezetők egy része a többletfeladatck közepette nem képes a megújulásra: megszokottságból, rutinból vezet. Az alapvetően kedvező megállapítások mellett az is tény, hogy a személyzeti munka ma sem mentes az ellentmondásoktól, a formális, a bürokratikus módszerektől, megoldásoktól. Nehézkes az alkalmazkodás a folytan változó körülményekhez, az új igényekhez. A vezetők egy része nem kezeli jelentőségének megfelelően ezt a munkát, illetve nem saját, hanem kizárólag a személyzeti munkatárs feladatának tartja. Az 1974- es megyei határozat ellenére túlterhelik, vagy rendeltetésével összhangban nem álló feladatokkal foglalkoztatják a személyzeti apparátust, amely gyakran csak regisztrál, ahelyett, hogy igazi mozgatója, kezdeményezője volna az időszerű és fontos személyzeti intézkedéseknek. Feladatok, követelmények Végezetül a káder- és személyzeti munkával kapcsolatos legfontosabb feladatokról és követelményekről szólt Virág Károly. A végrehajtó bizottság írásos jelentését kiegészítve mondotta, hogy a pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a kádermunka gyakorlatát megyénkben is jobban igazítsuk a társadalmi, gazdasási fejlődés, a tudományos-műszaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követelményeihez. Hangsúlyozta többek között, hagy napjainkbam különösen megerősödött az emberi tényezők szerepe, ezért az eredményesebb munkavégzés érdekében társadalmi feladat, hogy a káderpolitikái elvek még következetesebben jussanak érvényre, és mindenütt hozzáértő, rátermett vezetők töltsék be az irányítóposztokat. A konkrét tennivalóik között említette, hogy a vezetők kiválasztásának továbbra is alapvető követelménye a politikai és az erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség. A vezetés stabilitásának biztosításával az eddiginél is tervszerűbben kell megoldani a káderek ésszerű, folyamatos cseréjét. Ugyancsak tervszerűbbé kell tenni a kádermozgást a párt-, az állami, a gazdasági tömegszervek, valamint a különböző szervezetek között. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a káderek nevelésére. Szorgalmazni kell a jó képességű szakmunkások továbbtanulását, vezetővé nevelését. El kell érnünk, hogy a megyénkben a jelenleginél is több tehetséges munkásfiatal és -nő töltsön be vezető tisztséget. Erősíteni kell a káder- munka demokratizmusát, nyilvánosságát. Az állami, a gazdasági és a kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pályázat, illetve választás útján kell biztosítani. A káderpolitikai tervek megvalósításában az eddiginél is nagyobb szerepet kell vállalni a szakszervezeteknek és a KISZ-nek is. A pártszervek és az alapszervezetek -segítsék elő, hogy a dolgozókollektivák. a vállalati tanácsok, a választott vezetőségek körültekintően és felelősen éljenek a vezetők megválasztásának és munkájuk értékelésének jogával. Petrovszki István hozzászólása — Köszönöm a lehetőséget, hogy részt vehetek a pártbizottság munkájában. Örülök, hogy a végrehajtó bizottság írásos jelentése, valamint a szóbeli kiegészítés is szinkronban van pártunk XIII. kongresszusának határozataival, az MSZMP káderpolitikájával — kezdte hozzászólását a Központi Bizottság osztályvezetője. Ezután azt hangsúlyozta, hogy az MSZMP a káderpolitikát. mint a hatalom gyakorlásának egyik legfontosabb eszközét, sohasem adja albérletbe. Ahogyan eddig, úgy ezután is meghatározó szerepet vállal a különböző szintű döntésekben' és azok megvalósításában. Ugyanakkor már rég megszűnt az az időszak, amikor a párt parancsoló eszközökkel irányított. Mint a legutóbbi kongresszus is megerősítette: pártunk demokratikus eszközökkel vezet, amely a néppel való szoros kapcsolaton alapszik. Káderpolitikáját. irányító szerepét az üzemek, a vállalatok, az intézmények gazdasági és politikai vezetőin keresztül valósítja meg. Ezért is rendkívül fontos, hogy valamennyi poszton olyan vezető dolgozzon, aki szakmailag jól képzett, fogékony az újra, elkötelezett a párt, szocialista társadalmunk iránt, képes megújulni, az egyre növekvő és bonyolultabb feladatok megoldásához felnőni. A vezetőknek, a vezetésnek mindig a politikát kell szolgálni. Egyben példát mutatni s keresni annak a lehetőségét, hogy miként lehet a vezetési, az irányítási munkát még hatékonyabbá tenni. Napjainkban rendkívül nagy felelősség hárul a különböző posztokon dolgozó vezetőkre. Ezért is kell minden támogatást megadni munkájukhoz. elismerni. megbecsülni tevékenységüket. Ugyanakkor abban is következetesnek kell lenni, hogy ha egy vezető hibát követ el, tévedett vagy szakmailag már nem felel meg a követelményeknek, akkor időben kell figyelmeztetni , hibáira, fogyatékosságaira, mert csak így lehet megakadályozni, hogy értékes emberek kallódjanak el. s váljanak méltatlanná korábbi megbízatásukra. — Szerénytelenség és túlzás nélkül mondhatjuk — hangsúlyozta befejezésként Petrovszki István —, hogy emelt fővel nézhetünk az elmúlt harminc év kádermunkájára. Büszkén és nyugodtan vállalhatjuk ezt. Vezetőink döntő többsége eddig is méltó volt a bizalomra, és minden bizonnyal ezután is képesek lesznek megfelelni a magasabb, az igényesebb szakmai és politikai követelményeknek. Gazdálkodás az energiával A megyei pártbizottság legutóbb 1983 márciusában, á megyei párt-végrehajtóbizottság 1986 júniusában tekintette át és értékelte átfogóan az energiagazdálkodás megyei helyzetét. A kormányprogram végrehajtásának megyei szintű értékelésére — a VI. ötéves tervidőszakra vonatkozóan — a Területi Energiaipari Bizottság, valamint a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság reprezentatív vizsgálatai alapján került sor. A felmérés átfogta az energiahordozók termelésének egészét, a felhasználási terület több mint kétharmadát. Dr. Asztalos Miklós, a pártbizottság titkára ezután úgy summázta a célkitűzések megvalósítását, hogy a villamos energia termelése a VI. ötéves tervidőszakban csökkent. E kedvezőtlen tendencia jórészt a Gagarin Hőerőmű Vállalat villamos- energia-termelésében — a fokozott igénybevétel — jelentkező problémák, s az ehhez szorosan kapcsolódó lignittermelés visszaesésének következménye. (Az energiatermelés 20, a lignit- termelés 10 százalékkal csökkent). Ennek ellenére a megye részesedése az ország lignittermeléséből 88 százalék a szénbázisú villamos energiát tekintve pedig 36 százalék. Már a VI. ötéves terv elején felmérés készült a lignit- és villamosenergia-ter- melés távlati lehetőségeiről, annak külső és belső körülményeiről, és mindkét területen a rekonstrukciós program VII. ötéves tervben történő megvalósításáról. Az erőmű rekonstrukciós programja szerint a VII. ötéves- terv időszakában három 200 MW-os blokk (600 MW) teljes felújítása valósul meg. Az erőmű-bánya energetikai komplexum rekonstrukciójának VI. ötéves tervi előkészítése, a VII. ötéves tervi végrehajtása lehetővé teszi a lignitbázisú villamos energia termelésének népgazdasági célokkal összhangban történő megvalósítását. A vizsgálat tapasztalatai alapján az egyes nép- gazdasági ágak energia- gazdálkodását a következők jellemzik: A megye ipara 1985-ben — fűtőérték alapján — több mint 20 százalékkal kevesebb energiát fogyasztott az öt évvel korábbinál. A mezőgazdaság területén megyénkben a vizsgált időszakban javult az energiagazdálkodás hatékonysága, emelkedett színvonala. Az üzemi termelési érték 25 százalékos növekedése mellett az energiafelhasználás közel 20 százalékkal csökkent. Ezen felül a földgázfelhasználás 10,2 százalékkal, a benzin 37,8 százalékkal, a gázolaj-tüzelőfelhasználás 16,3 százalékkal csökkent. Jelentős szerepe van az energiatakarékos technológiák (szántás nélküli talajművelés, nedve; kukoricatárolás stb.), elterjesztésének, valamint a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosításának is. A közlekedési ágazathoz tartozó Volán Vállalatra, és más ágazathoz tartozó gazdálkodószervezetekre egyaránt jellemző, hogy előtérbe helyezték a közúti gépjárművek takarékosabb üzemeltetését (dízelesítési program, fuvarszervezés, rendszeres diagnosztikai vizsgálat). A kommunális és lakossági energiafelhasználás az összenergia felhasználásának több mint egynegyedét teszi ki. s ez az arány várhatóan az elkövetkezendő időszakban is tovább növekszik. Az üzemi pártszervek és pártszervezetek többsége megfelelő figyelmet fordított az energiagazdálkodás helyi feladatainak kidolgozására, megvalósításuk figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Hatására kedvezően alakult a takarékos- sági szemlélet. A politikai feltételek megteremtésén túlmenően követelményként állították a gazdasági vezetés elé az energiatakarékos gazdálkodás szervezési, érdekeltségi. személyi, valamint tárgyi feltételeinek megteremtését. összefoglalva megállapítható, hogy az energiagazdálkodási kormányprogram és az időközben hozott megyei pártbizottsági határozat fő célkitűzéseinek végrehajtása a megyében eredményesen folyik. Az intézkedések eredményeként az energiafelhasználás struktúrája összességében a célokkal összhangban változott. a termés az energiafelhasználást meghaladóan emelkedett. Az ipari, mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek döntő többségénél a takarékosságot a korábbiaknál jobban elősegítő érdekeltségi viszonyok alakultak ki. Czipper Gyula felszólalása Az ipari miniszterhelyettes többek között elmondotta, hogy az Állami Tervbizottság ez év nyarán hozott döntéseket a magyar energiaipar fejlesztésével kapcsolatban. Egyrészt mérlegelte az energia árának világpiaci alakulását, másrészt kijelölte a hazai energiatermelés főbb irányait is. Ezen belül első helyre került az atomenergia termelése és a lignitbázisú villamos erőművek korszerűsítése. Ez utóbbi természetesen szorosan összefügg a magyar szénbányászatban tervezett szerkezeti módosításokkal is. Előtérbe került a liignitter- ímelés, a gazdaságosan üzemeltethető szénbányák korszerűsítése és a kimerült aknák megszüntetése. Végezetül részletesen szólt a miniszterhelyettes az iparág téli felkészüléséről, a visontai Gagarin Hőerőmű és a külfejtéses bánya munkájáról. Hozzászólását azzal zárta, hogy ahogyan szerte a nagyvilágon, úgy hazánkban is egyre fontosabb az eddiginél is hatékonyabb energiatakarékosság. Az üzemekben és a lakosság részéről egyaránt.
