Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-28 / 280. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 280. szám ARA: 1986. november 28., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Önismeret Az egyik ismerősöm a baráti kcr teljes megdöbbenésére pályát módosított. Felelős beosztásban dolgozott, úgy tűnt, jól szalad vele a szekér. Főnökei megbíztak benne, egyre komolyabb feladatokat bíztak rá. Aztán egyik napról a másikra elment egy másik munkahelyre, ahol beosztottként, kevesebb fizetésért tevékenykedett. Senki sem értette, hogy tulajdonképpen mi történt: többen azt rebesgették, hogy az idegéivel van baj, talán meg ás hibbant. Amikor egy őszinte pillanatában leültem vele beszélgetni, kiöntötte a szívét. Elmondta, hogy úgy érezte: nem tud megfelelni a követelményeknek, egyre nagyobb fizikai és lelki megpróbáltatást jelent számára, hogy aránytalanul sok terhet vesz a vállára. Izzadni kezdett a tenyere. s naponta összeszűkülő gyomorral lépett be irodája ajtaján. Aztán egy nap. amikor már családjával is kezdett türelmetlenné válni. gondolkodóba esett. Osztott és szorzott, s arra a következtetésre jutott, hogy jobb, ha odébbáll. Kevesebbet árt önmagának és környezetének, ha olyan munkakört keres, amely jobban megfelel neki. Az általános megrökönyödés annak szólt, hogy manapság nem divat az ilyen lépés. Az a sikeres és természetesen a kívülről boldognak látszó és számító ember, aki mind „feljebb' jut, egyre komolyabb megbízatásokat kap. Nő tekintélye, vastagodik fizetési borítékja: Az, hogy ezt milyen áron éri el, az tulajdonképpen nem érdekel senkit. Pedig, ha nem harmonikus emberként, képességeinek és feladatainak egyensúlyában tevékenykedik valaki, akkor előbb- utóbb megsínyli egészsége és környezete egyaránt. Feladatait sem tudja dinamikusan és egyre fan- táziadúsabban megoldani, hanem örökös cselekvési kényszerbe, a „lázas semmittevés" állapotába kerül önmaga és mások számára állandóan bizonyítani akarja. hogy igenis ő azon a poszton van. amelyet neki „találtak ki". Ez a közhangulat nem kedvez az egyéni mérlegelésnek. a mértéktartásnak Az önismeret csorbát szenved. mert többen olyan dologba vágnak bele, amely meghaladja erejüket, munkabírásukat. Az lenne a jó. ha nem nehezedne ennyi- külső és belső késztetés az emberekre a döntés idején. Több megbecsülés illethetné azt is. aki beosztottként képes magas szinten ellátni feladatát. ne feltétlenül az jelentse az elismerését, ha előbbre lép Jelen körülményeink között a vezetés színvonala kulcskérdésnek számít Mind nagyobb felelősség tehát erre vállalkozni. Segítsük hát az értelmes dön- ItrSt. Gábor László lói szolgálta a jövő évi előkészületeket Befejeződött a műszaki-közgazdasági hetek ’86 rendezvénysorozata Hat héten át, 127 különböző rendezvény és hat és (él ezer résztvevő jelezte az idei műszaki-közgazdasági hetek gazdag programsorozatának sikerét. Ezt állapították meg csütörtökön, délután Egerben, a Technika Házában, a MTESZ Heves Megyei Szervezete végrehajtó bizottságának kibővített elnökségi ülésén. Ezen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Schmidt Rezső. Heves Megye Tanácsának elnöke is. A testület előtt elsőként dr. Kovács Jenő. a MTESZ Heves Megyei Szervezetének elnöke számolt be a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének XIV. tisztújító küldöttközgyűléséről. Elmondta. hogy az egész fórum hangulatát meghatározta az a gondolat, hogy napjainkban a tudás felértékelődött. A beszámolóból. mind pedig a hozzászólásokból az csendült ki. hogyan viheti előre a népgazdaság fejlesztésének ügyét a magyar műszaki, agrár- és közgazdász értelmiség. Konkrét javaslatokat tettek, hogy a MTESZ tagegyesületeiben tevékenykedő szakemberek mit tehetnek széles körű összefogással a népgazdaság gondjainak megoldásáért, az MSZMP XIII. kongrasszusa határozatainak megvalósításáért. A tájékoztatás után dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára értékelte a műszakiközgazdasági hetek ’86 rendezvénysorozatát. Elmondta. hogy több mint két évtizede rendezik meg rendszeresen és egyre nagyobb elismertség mellett ezt a programsorozatot. Azzal a céllal teszik, hogy a gazdasági vezetők, a vállalatok, üzemek. termelőszövetkezetek irányitói közvetlen információkat szerezzenek gazdasági életünkről, a lehetőségekről az irányításban, a tervezésben, a szabályozásban. Emlékeztetett arra, hogy az idei rendezvénysorozat témája: a gazdaságirányítás korszerűsítése feladatkört foglalta magába. Ennek során országos vezetők, így a tervhivatal, a Belkereskedelmi és Külkereskedelmi, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal legfőbb illetékesei tartottak előadásokat 1987 előkészületeiről. továbbá a VII. ötéves tervi elképzelésekről. A programsorozat sikerrel zárult, amiért elismerését és köszönetét fejezte ki a szervezőbizottságnak, a társrendezőknek, a megyei társadalmi, politikai élet képviselőinek. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága november 19—20-i ülésén határozatot hozott a gazdasági munka megjavításának feladatairól, az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. Ez a nagy jelentőségű határozat fokozott feladatokat követel meg a műszaki, az agrár, és közgazdász értelmiségtől is. Kérte, hogy ennek szellemében tegyenek erőfeszítéseket a megye, továbbá az üzemi, vállalati gazdaságpolitikai célkitűzések. tervfeladatok megvalósítása ra. Tizenötödik alkalommal Egri fa- és bútoripari napok Az országos érdeklődés középpontjában áll a tizenötödik egri fa. és bútoripari napok rendezvénysorozata. Ennek ünnepélyes megnyitására csütörtökön délelőtt került sor á megyeszékhelyen, a Technika Házában. Az eseményen részt vett dr. Kovács Jenő, a MTESZ al- elnöke is. Győri Ferenc, az Ipari Minisztérium osztályvezetője előadásában a könnyűipar, ezen belül a fa- és a bútoripar helyzetéről, technikai és szakmai feltételrendszeréről beszélt. Felvázolta azokat a VII. ötéves tervi teendőket, amelyeket a bútor, és faiparban dolgozóknak kell tenniük annak érdekében, hogy az ágazat megfeleljen a hatékonysági, eszközkihasználási és piaci versenyképességi követelményeknek. Aláhúzta, hogy 1990-ig a bútoripar termékeinek 60—70 százalékát a hazai piacon igyekszik értékesíteni. A többit exportra szánják szocialista, illetve tőkés kivitelre. Ez utóbbinál a meghatározó a fejlődő országokba való szállítás. A következő időszakban igen lényeges feladat, hogy mérsékeljék a fa- és bútoriparban a munkaerőhiány miatt kialakult gondokat. Szólt a pótlólagos beruházásokról. a műszaki fejlesztésekről is. Ezek elsősorban gépek cseréjére vonatkoznak, amelyek elősegítik a jobb minőségű termékek gyártását. az export növelését. A tanácskozás ma folytatja munkáját. A megyeszékhely ékessége lesz . . . Épül a SZOT-szálló A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében folyamatosan, jól haladnak az építési1 munkálatok az 1988-ban átadásra kerülő szakszervezeti szálló- és gyógyfürdő-komplexumon (Fotó: Perl Márton) Közös nyilatkozat az indiai-szovjet tárgyalásokról Az új-delhi elnöki palotában csütörtökön több szovjet—indiai dokumentumot írtak alá. Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára és Rad- zsiv Gandhi indiai kormányfő aláírta az új-delhi nyilatkozatot. amely az atomfegyverektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének alapelveit tartalmazza. Közös nyilatkozatuk szerint az atomfegyverzettől és az erőszaktól mentes világ megteremtése azonnali és célirányos leszerelési lépése, két igényel. Azok között az okmányban szerepel a nukleáris fegyvertárak felszámolása az évezred végéig, bármiféle fegyver világűrbe történő telepítésének megtiltása, az atomrobbantási kísérletek leállítása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének betiltása, a vegyifegyver-kész- letek megsemmisítése és a hagyományos fegyverzet szintjének csökkentése. Az atomkorban az emberiségnek új politikai gondolkodásmódot és a világról alkotott új koncepciót kell magáévá tennie, hogy szilárd biztosítékokat teremtsen a túlélésre. Delhi nyilatkozatában a két államférfi kiemelte: garantálni és tisztelni kell minden nemzet jógát a szabadságra és békére, arra, hogy maguk válasszák meg társadalmi, politikai és ideológiai rendszerüket. Az erő alkalmazásáról való lemondásra a konfrontációk helyett az együttműködésre, a feszültségek békés politikai eszközökkel történő elsimítására, a bizalmatlanság és a félelem kiirtására van szükség. Közös összefogással kell megoldani az élelmiszer- hiány a népességnövekedés és a környezetszennyeződés globális problémáit. A két államférfi felszólította az összes népeket és államokat, hogy haladéktalanul hozzanak intézkedéseket a tömegpusztító fegyverektől és háborús veszélyektől mentes világ megteremtésére. A főtitkár és a kormányfő jelenlétében csütörtökön az indiai elnöki palotában a két fél képviselői több más okmányt is aláírtak. A gazdasági és műszaki egyezmény az együttműködés fejlesztéséről intézkedik. Közös készség nyilvánult meg az új formák, köztük a közös vállalkozások és a technológiacserén alapuló termelési kooperációk kiaknázására. A konzuli megállapodás értelmében India két új konzulátust nyit, Taskent- ben és Nahodkában. Jegyzőkönyv szól arról, hogy jövőre egymás országaiban kulturális fesztivált rendeznek. A reykjaviki csúcstalálkozóról és fontos regionális kérdésekről beszélt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön Üj-Del- hiben, az Indiai—Szovjet Baráti Társaság vezetőivel tartott találkozóján. — Reykjavikba új, nagy jelentőségű javaslatokkal ér. kéziünk — folytatta az SZKP KB főtitkára, — Az Egyesült Államok elnöke már az első megbeszélésen megismerkedett azzal a csomagtervvel, amely a hadászati fegyverekre, a közép-hatóta - volságu rakétákra a rakéta(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: a kormány tájékoztatót hallgatott meg a házasság és a család védelmével. a gyermeknevelés feltételeinek javításával ösz- szefüggő elképzelésekről. Ügy határozott, hogy az erre vonatkozó hosszú távú intézkedési tervet a közeljövőben a Minisztertanács elé kell terjeszteni. A Minisztertanács a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítése érdekében Rehabilitációs Alapot létesített. A kormány megvitatott több más kérdést, s ezekben a munka folytatásának irányára adott útmutatást a tárcák vezetőinek. MARJAI JÓZSEF BESZEDE Országos minőségügyi konferencia A MTESZ, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Szabványügyi Hivatal csütörtökön, a Budapest Kongresszusi Központban országos konferenciát rendezett, amelyen csaknem ezer gazdasági szakember .vitatta meg a minőség, a szervezettség és a munkafegyelem kölcsönhatásának kérdéseit. Sütő Kálmán, a Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese megnyitó beszédében elmondta: a felzárkózás, a lépéstartás a világ ipari fejlődésével szükségessé teszi azoknak a megoldási módoknak a keresését, amelyek elősegítik a termékek minőségének a jávítását. A mostani tanácskozáson a szakemberek az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi határozatának szellemében veszik számba a minőségügy hazai helyzetét és a további feladatokat. Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást. Bevezetőben elemezte a népgazdaság fejlődésében az elmúlt években végbement változásokat, majd a minőség kérdésének időszerűségéről, az ezzel kapcsolatos gazdaságirányítási feladatokról szólt. — Társadalmi előrehaladásunk nagyrészt attól függ. hogyan leszünk képesek a minőséget javítani a gazdaságban. Ez gazdasági, gazdaságpolitikai és egyben politikai kérdés is — hangsúlyozta. — A minőségi követelmények fokozódását külgazdasági kapcsolatainkban nap mint nap tapasztaljuk. Ez a kérdés a KGST-országok 1984-es felső szintű gazdasági értekezletén is kiemelt hangsúlyt kapott. A tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy kialakítják a kölcsönös szállításokban szereplő termékek minőségértékelési és -tanúsítási rendszerét. Ennek fő célja az, hogy az egymás közötti forgalomban kikényszerítsék a termékek minőségének javítását. Fontos tennivaló a munkaerőhelyzet területi és szakmai aránytalanságainak a mérséklése. Ennek érdekében a kormány ösztönzi a munkahelyteremtő beruházásokat a gazdaságilag elmaradott térségekben. A tanácskozáson Tóth János, a MTESZ főtitkára kitüntetéseket adott át a minőségfejlesztésben hosszú időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek: nek.
