Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. november 27., csütörtök 3. EGY LÉPÉSSEJ. A KOR ELŐTT „Iparos” termelőszövetkezet Visznek. Parányi, csaknem 1500 lelket számláló település a megye alsó határán. A megélhetés tő forrása a mezőgazdaság. Sokan elvándorolnak innen. Ki Gyön­gyösön, ki Jászberényben keresi a könnyebb kenyérkereseti lehetőséget. Aki mégis megmarad szülőhelyén, az jószágokat tart, vagy a téeszben keres munkát. A ter­mészet pedig nem bánt bőkezűen e vidékkel. Mint a helybeliek mondják: az itteni embereket nem kötötte sohasem ez a szikes, belvizes talaj. Hajdanában is ke­reskedéssel, egyébbel próbáltak megélhetést keresni a környéken. Hogy mostanára a helyi Béke Termelőszövetkezet mégis megerősödött, „több lábra állt”, az sokkal inkább a vezetés vállalkozó kedvén, szívós akarásán múlott, mintsem a lehetősé­geken. Ádám Sándor: Bábolna ösz­tönző példáját követjük ... Nézegetjük a fényképal­bumokat a téeszirodában. A hetvenes években számtalan árvíz, belvíz sújtotta e te­rületet. Hogy az alaptevé­kenység növénytermesztés, állattartás megérte, és meg­éri ma is, annak egy oka van: lassan két évtize­de annak, hogy felismer­ték: a szükségből hogyan lehet erényt kovácsolni. Ipa­ri melléküzemágakat hoz­tak létre. Nem volt könnyű kenyér, különösen a kezdet­ben nem. Ezekről faggattuk Csörgő Tibor elnököt és helyettesét, Ádám Sándort. Mindkettő­jüknek csaknem egész élet­műve ebben a gazdaságban van. — A hetvenes években, a tsz-egyesitések idején ki­mondottan rossz helyzetben volt — kezdi az elnök. — Nem kapkodott utánunk sen­ki. így mi megpróbáltuk egyedül. Ennek megvolt az előnye. Maradt az itteni gár­da. Ismertük egymást és bíztunk egymásban. Akkori­ban próbálkoztunk a fém­csiszoló üzemmel. Meg kell mondani nem jó szemmel nézték a felettesek. A váro­sok intenzív iparosításának időszaka volt ez. Hiába mondták a tsz dolga az. hogy búzát, árpát, kukori­cát termeljen. Csakhogy az ipari melléküzemág munkát adott az asszonyoknak. S az így elért nyereségből gazda­ságosabbá tettük a többi ága­zatot is. Aztán egy másik ötlet: 1970-ben közgyűlésen meghirdettük, hogy a tsz-ta- gok ne csak a munkaerejü­ket. állataikat adják be a közösbe, hanem a pénzüket is. Ügy okoskodtunk: ha megforgatjuk a tagság pén­zét. mindenki jól jár. Szál­lítási részjegyeket adtunk ki. amin teherautókat, gépeket vettünk. Egy akkori pártve­Csörgő Tibor: Vállalnunk kell a kockázatot (Fotó: Szántó György) zető utóbb nekem személye­sen is bevallotta: azt java­solta akkoriban, hogy vált­sanak le. Ma már az idő minket igazolt. — A fémcsiszolót aztán más vállalkozások követték — veszi át a szót az elnök- helyettes. — Ma már négy különböző társulásnak va­gyunk tagjai vagy geszto­rai. Olyan területeket keres­tünk. amelyek országosan is hiányt pótolnak, vagy köz­vetlenül segítik alaptevé­kenységünket. Ilyen példá­ul a bélfeldolgozó üzemünk, amit tíz éve indítottunk. A Budapesti Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat­tal szövetkeztünk, az egyik feldolgozó a közeli Jászdó- zsán van, így kihasználjuk az ottani munkaerőt is. Ha­sonló alapötletből szárma­zott a bélragasztó üzem is. Ezt két éve indítottuk. Lé­nyege, hogy a maradék be­let speciális kémiai eljárá­sokkal hasznosíthatóvá tesz- szük Az alapanyag az or­szág minden részéből, sőt még Kínából is érkezik, s a késztermék egy részét Bel­giumba exportáljuk. — Vállalkozásaikat, úgy tudjuk. Bábolna is ösztönöz­te ... — Az egyik alapötlet vég­eredményben onnan indult. Ök 1980-ban kezdték el a folyékdny műtrágya forgal­mazását. Abban voltunk partnerek, hogy ez a mi kör­nyékünkön is meghonosod­jon. 1983-ban jött létre az Injekcoop gazdasági társu­lás. amelynek gesztorai let­tünk. 1984-ben indítottunk a vámosgyörki telephelyünkön, s már az első évben hét ton­na volt a termelés. Ma már több mint kétszerese. Mint­egy 11 környékbeli termelő- szövetkezet. állami gazdaság, szervezet a tagja, s jelenleg is öten kérik a felvételüket — Kérem, foglalja össze néhány mondatban ennek a jelentőségét. — A korszerű növénytáp- lálás egyik leghatékonyabb módszere. Az oldatban kijut­tatott műtrágya biztosítja a nitrogén, foszfor, káli arány­tartást, s egyenletesebb, tar- tósabb védettséget ad a ha­szonnövényeknek. Műtrágya­üzemünk jelenleg 16-féle ter­méket állít elő, de 24-féle gyártására is képes. Kapaci­tását évi 30 ezer tonnáig szeretnék növelni. S mind­ehhez a berendezések mellett 10—12 ember kétkezi mun­kája elegendő. A Béke Tsz védnökségé­vel működő kutatásfejleszté­si KFT az elnök egyik szív­ügye. Amikor erről beszél, nem rejtheti el lelkesedését. — A tudomány termelő­erővé válása már a hetve­nes években is pártprogram volt. Most, a VII. ötéves terv egyik alapelve. Tudja, ami. kor jó tíz évvel ezelőtt már lépni akartunk ez ügyben, sokan megmosolyogtak. Mi mégis megpróbáltuk. Amit az egyik sikeres vállalkozás megtermel, abból mód nyí­lik arra. hogy másik tízbe belefogjunk. Ha kockázat, ám legyen! Ennek a társu­lásnak több, látszólag egy­mástól távol eső vállalat, ku­tatóműhely a tagja. A tel­jesség igénye nélkül: az In­novációs Bank, a debrece­ni Biogal. a KFKI, a GATE gyöngyösi főiskolai kara. Gyártunk például az össze­tett gyomrú állatok részére jól bevált takarmánykeveré-. keket. Többek között az is célunk, hogy az eddig csak importból beszerezhető szu- perkoncentrátumokat hazai alapanyagból helyben előállít­hassuk. Csak egy példa a közelmúltból. A debreceni Kossuth egyetem kémiai tan­széke kidolgozott egy eljá­rást a növények számára adagolt nitrogén fokozatos adagolására. Mi kísérleti jel­leggel az általuk előállított szert kijuttattuk a földre. Már most, az első évben ki­mutatható, hogy ugyanolyan adottságú vetésterületen öt­tíz százalékkal nagyobb bú­zatermés várható. Végezetül gazdálkodásuk idei mérlegét firtatjuk. — Termelési értékünk és a nyereség is a terv körüli lesz. Az aszálykár ellenére nem vagyunk vészhelyzet­ben. Ma már, ha szövetke­zetünk nincs is az élvonal­ban, a tagoknak nem kell aggódniuk. A mezőgazdasá­got támogató ipar megbíz­ható alapot teremtett szá­munkra. Jámbor Ildikó HATÁRIDŐ: 1987. JANUÁR 31. Akadémiai pályázat „középiskolás fizikusoknak” Az MTA Debreceni Atom­magkutató Intézete a jövő év márciusában megrende­zendő fizikusnapok alkal­mából pályázatot írt ki kö­zépiskolások számára. A meghirdetett témakörök meglehetősen széles körűek, ezért minden bizonnyal fel­keltik megyénk ifjú fiziku­sainak érdeklődését. 1. Fizikai megfigyelések és modellezések mindennapi környezetünkben. A pályá­zóktól mindennapi életünk egy-egy érdekes jelenségé­nek értelmezését várják. Mindezt kísérletekkel, eset­leg számítógépes modelle­zéssel kell alátámasztaniuk. Feltétel, hogy a tanulmá­nyok számoljanak be a vá­lasztott téma előzményeiről, a kísérleti módszerekről, s összegezzék az így nyert ta­pasztalatokat. 2. Mit köszönhetünk a fi­zika tudományának min­dennapi életünkben? E té­makör a kérdés alapos szak- irodalmi tanulmányozását feltételezi. Eredeti gondola­tokat várnak. A legfeljebb 15 gépelt ol­dal terjedelmű tanulmány beküldési határideje 1987. január 31. A következő cím­re kell eljuttatni: MTA ATOMKI igazgatói titkárság 4001 Debrecen 1. Postafiók 51. A pályázatnak tartal­maznia kell a beküldő sze­mélyi adatait, iskolája ne­vét és címét, szaktanárai nevét, és a felhasznált for­rásokat. A legkiemelkedőbb munka a 3000 forintos Hat­vani-díjat nyeri el, ezentúl értékes jutalmakat kapnak az 1—2. és 3. helyezettek. A nyilvános eredményhir­detésre a Fizikusnapok ’87 rendezvényein kerül sor. A magyarországi bányászat emlékei A bányászat az egyik leg­régibb mesterség, a történe­lem során a gazdasági pros­perálás. a jólét egyik felté­tele, biztosítéka. A bányász szakma ismert volt a honfog­laló magyarok előtt is, akik tovább művelték a hazánk területén talált bányákat, az itt telepedett idegen szak­emberek segítségével. Középkori királyaink szor­galmazták az új bányák nyitását és művelését. ki­váltságok adományozásával védték és ösztönözték a ma­gyarországi bányászatot. IV Béla 1245-ben kiadott — Sel­tne« bányajogként ismert — törvénykönyve az elsők közé tartozott Európában Bányavidékeink gazdagsága és a korszerű művelés ered­ményeképpen a 14—15. szá­zadban Magyarország (kül­földön „kincses Hungária­ként" emlegették) az európai arany negyven, az ezüst harminc százalékát adta. A mohácsi csatát követően (1526) az ország három rész­re szakadása és a 150 évig tartó török megszállás, vala-* mint az „Újvilágból" Euró­pába áramló „olcsó" arany megrendítették művelési gon­dokkal küszködő bányásza­tunk helyzetét. A kitermelt mennyiség terén hátraszorul­tunk ugyan, ennek ellenére bányaművelésünk minősége az élvonalban maradt. A történelmi Magyarország északi részén a Garamvölgyi bányák műszaki színvonala ismert volt egész Európában. VI. Henrik angol. XI. La­jos francia király és 111. Iván orosz cár Magyarországról kért bányászokat, szakembe­reket Elismerően nyilatko­zott bányáink technikai szín­vonaláról. C. Agrikola. Pa­racelsus, Newton és Mon­tesquieu. Selmecbánya nevé­hez fűződik a világ első bá­nyabeli robbantása 1627-ben. 1722-ben Újbányán alkal­mazták a kontinensen elő­Szovjet gyártmányú fejtőgép az Oroszlányi Szénbányákban (MTI-fotó — KS) szőr á túzgépet, ez inspirál­ta Watt-ot a gőzgép megal­kotására. Selmec környékén építette meg Mikoviny Sá­muel 1729-től 1740-ig víztá­rolóit és csatornarendszerét, mely 7 millió köbméter víz tárolásával egyedülálló tel­jesítmény volt, bravúros megoldása a bányavíz ki­emelésének. Itt alkotta szi­vattyúit Hell József Károly. s itt gyártották, alkalmazták a világon először a sodrony- kötelet. A Selmecbányán 1735-ben alapított bányatisztképzö is­kola, majd akadémia tanárai közt találjuk a polihisztor Mikoviny Sámuelt, a botani­kus Dr. Wilckens Henrik Dá­vidot, a bányaművelő De- liust, a kémikus Jacquint. a természettudós Scopolit és a fizikus Doppler Keresztényt. A Központi (Országos) Bá­nyászati Múzeum épületét (a volt Esterházy-palota Sop­ron centrumában), 1955-ben adta át a város a magyar bányászatnak múzeum léte­sítésére. Bányászati témájú helytörténeti gyűjtemények már az első világháború előtt is voltak, például Selmecbá­nyán, Körmöcbányán, Rozs­nyón, Nagybányán és Za- latnán. Központi gyűjtemény azonban mindaddig nem volt. s ennek létrejöttét jelentős bányavidékeink elvesztése csak hátráltatta. 1955-ben határozta el a Magyar Tu­dományos Akadémia Bányá­szati Főbizottsága egy köz­ponti bányászati múzeum létesítését, melynek felada­ta a magyarországi bányá­szat múltbeli emlékeinek ösz- szegyűjtése, tudományos fel­dolgozása és bemutatása. A két évvel később Sopronban megnyílt bányászati múzeum állandó kiállításain megis­merkedhetnek a látogatók a bányászat műszaki fejlődé­sével az őskortól napjainkig, megtekinthetik az ásványo­kat, kőzeteket, bányatermé­keket. a kőolaj-, földgáz- és vízbányászat; a bányászat a képzőművészetben és az ipar­művészeiben és a magyar pénzverés története című ki­állításokat is. A múzeum épületének egy része már a 16. században is állt. (Az egyik ajtó fölött az 1541-es évszám olvasha­tó.) A források szerint „Vá­rosi ház" néven a városkapi- tány lakóházául szolgált 1752-ben herceg Esterházy Pál vette meg (a szomszéd épület már a családé volt) A homlokzatok egységesítését kisebb átépítéssel, felújítás­sal lehetett csak megoldani A munkák eredményeként az utcai homlokzat — mint egy­emeletes barokk palota — a 18. század közepének ízlését tükrözi. Az udvar megőriz­te a 17. századi architektú­ráját a kétszintes, kcrülfu- tó árkádos folyosóval. Sz. — B Ígéretes törekvés Ha nem is új fogalom, de egyre gyakrabban emle­getjük: a munkaidőalap vé­delme. Nem kevesebbet je­lent, mint a munkaidő nyolc órájának a korábbinál jobb. alaposabb kihasználását. Számos intézkedés látott napvilágot a közelmúltban ezzel kapcsolatban. Az üze­mekben a munkaszervezés tökéletesítése. pontosabban jobbá tétele, hogy a folya­matos munkavégzés biztosí­tott legyen. De történtek felsőbb intézkedések is,' me­lyek azt célozzák, minél ke­vesebb legyen az elfogadha­tatlan —, de az elfogadható indok is — a munkából va­ló távolmaradásra. Ezek kö­zé az intézkedések közé tartozott a tanácsok, hiva­talok. intézmények úgyne­vezett nyújtott időben tör­ténő ügyfélfogadásának megszervezése. Biztosítéká­ul annak, hogy a dolgozó­nak ne kelljen kilépőt kér­nie ügyes-bajos, hivatalos ügyeinek intézésére. Megyénkben hetente egy napon este hétig állnak az ügyfelek rendelkezésére a tanácsoknál és intézmények­nél, Általában szerdára esik ez a nap, de mindenütt fi­gyelembe vették a helyi szo­kásokat, nem egy helyen ta­lán a hétfői tv nélküli este is közrejátszott, s kikérték a területen lévő üzemek ve­zetőinek, munkáákollekt ívál­nak véleményét is. így vá­lasztották ki több község­ben — sőt városban — az általánostól eltérő időket, s mivel a tanácson este hétig fogadják az embereket, iga­zodtak ehhez a többi intéz­mények, hivatalok is. Sőt arra is akad példa, hogy a tsz jogsegélyszolgálata is ezen a megjelölt napon, es­tig ált a tagok rendelkezé­sére. A lehetőséget tehát meg­teremtették. Am, ez sajnos, még nem jelenti a megol­dást is. Jó néhány intéz­ményünknél már korábban is bevezettek esti vagy sza­badnapra eső fogadóórákat. Az eredmény eléggé lehan­goló volt. A földhivatal ügyeletesei például hétszám­ra nem láttak ügyfelet, pe­dig lelkiismeretesen, tárt ajtókkal vártak rájuk, hogy ne kelljen a munkaidő ro­vására hivatalokban tölteni az idejüket. De minek is jöttek volna, ha volt mód a kilépésre. A munkaidőn túli ügyfél- fogadás sikere azon is mú­lik, hogy a továbbiakban korlátlan marad-e lehető­ség a távollétre. Olyan kifogás is akadt, hogy az emberek nem isme­rik e lehetőségeket. Most szórólapokon, hirdetménye­ken, szóbeli agitáció során, széles körben ismertették és ismertetik. Lényeges, hogy a munkahelyek középszintű vezetői is ismerői legyenek, annak megítéléséhez, való­ban nélkülözhetetlen meg­oldás-e. ha a dolgozó fél napot távol van. Nem kis munkát vállal­tak magukra ott, ahol a hosszabbított ügyfélfogadást bevezették, hiszen maguk is jószerivel csak ismerkednék ennek módjával, a rugalmas munkaidő alkalmazásával. Nem mellékes körülmény ugyanis, hogy az ügyfelek fogadását úgy kell megszer­vezni. hogy annak különö­sebb bérkihatásai ne legye­nek. de ugyanakkor ne vál­janak indokolatlanul túlter- heltté a hivatal dolgozói sem. Saját munkájuk megköny- nyítésére. és a munkaidő tényleges védelmében a köz­ponti szervezések mellett számos helyi kezdeménye­zés, ötlet is született. Pél­dául egyes helyeken ügyes­bajos dolgának intézésére két időpontra hívják meg (be) a dolgozót. Az egyik időpont feltétlen a hosszab­bított ügyfélfogadás idejé­re esik. A földhivatal a kü­lönböző szolgáltatások gyor­sítása érdekében a taná­csokhoz is eljuttatott kü­lönböző formanyomtatványo­kat. S ez csupán néhány példa. Az első lépéseket megtet­tük tehát, hogy a dolgozóé munkaidő nyolc óráját va­lóban a munkahelyén tölt­se. (Hogy intenzív munkával is, az a belső szervezések milyenségétől függő.) Ám mindent még nem tettünk' meg. A továbblépés, hogy egyes szolgáltatásokhoz úgy­is hozzájusson a dolgozó, hogy ne legyen szüksége sok­szor két-három nap szabad­ságra, míg várja a vízveze­tékszerelőt az ingatlankeze­lő vagy akár melyik válla­lat dolgozóját, a Tigáz, az ÉMÁSZ embereit. De em­líthetnénk a tv-szerelöt is. hiszen munkaidejük egybe esik az általános munkaidő­vel. Nem árt elgondolkoz­ni, ezekben az esetekben ho­gyan oldhatjuk á feszültsé­get, mert tény, ez is bele­tartozik a munkaidőalap vé­delme fogalomkörébe. Úgy tűnik, kezdünk meg­tanulni takarékoskodni az idővel. Hogy rájövünk az idő pénz. De nem mind­egy mennyi lesz még a ta­nulópénz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom