Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. november 27., csütörtök 3. EGY LÉPÉSSEJ. A KOR ELŐTT „Iparos” termelőszövetkezet Visznek. Parányi, csaknem 1500 lelket számláló település a megye alsó határán. A megélhetés tő forrása a mezőgazdaság. Sokan elvándorolnak innen. Ki Gyöngyösön, ki Jászberényben keresi a könnyebb kenyérkereseti lehetőséget. Aki mégis megmarad szülőhelyén, az jószágokat tart, vagy a téeszben keres munkát. A természet pedig nem bánt bőkezűen e vidékkel. Mint a helybeliek mondják: az itteni embereket nem kötötte sohasem ez a szikes, belvizes talaj. Hajdanában is kereskedéssel, egyébbel próbáltak megélhetést keresni a környéken. Hogy mostanára a helyi Béke Termelőszövetkezet mégis megerősödött, „több lábra állt”, az sokkal inkább a vezetés vállalkozó kedvén, szívós akarásán múlott, mintsem a lehetőségeken. Ádám Sándor: Bábolna ösztönző példáját követjük ... Nézegetjük a fényképalbumokat a téeszirodában. A hetvenes években számtalan árvíz, belvíz sújtotta e területet. Hogy az alaptevékenység növénytermesztés, állattartás megérte, és megéri ma is, annak egy oka van: lassan két évtizede annak, hogy felismerték: a szükségből hogyan lehet erényt kovácsolni. Ipari melléküzemágakat hoztak létre. Nem volt könnyű kenyér, különösen a kezdetben nem. Ezekről faggattuk Csörgő Tibor elnököt és helyettesét, Ádám Sándort. Mindkettőjüknek csaknem egész életműve ebben a gazdaságban van. — A hetvenes években, a tsz-egyesitések idején kimondottan rossz helyzetben volt — kezdi az elnök. — Nem kapkodott utánunk senki. így mi megpróbáltuk egyedül. Ennek megvolt az előnye. Maradt az itteni gárda. Ismertük egymást és bíztunk egymásban. Akkoriban próbálkoztunk a fémcsiszoló üzemmel. Meg kell mondani nem jó szemmel nézték a felettesek. A városok intenzív iparosításának időszaka volt ez. Hiába mondták a tsz dolga az. hogy búzát, árpát, kukoricát termeljen. Csakhogy az ipari melléküzemág munkát adott az asszonyoknak. S az így elért nyereségből gazdaságosabbá tettük a többi ágazatot is. Aztán egy másik ötlet: 1970-ben közgyűlésen meghirdettük, hogy a tsz-ta- gok ne csak a munkaerejüket. állataikat adják be a közösbe, hanem a pénzüket is. Ügy okoskodtunk: ha megforgatjuk a tagság pénzét. mindenki jól jár. Szállítási részjegyeket adtunk ki. amin teherautókat, gépeket vettünk. Egy akkori pártveCsörgő Tibor: Vállalnunk kell a kockázatot (Fotó: Szántó György) zető utóbb nekem személyesen is bevallotta: azt javasolta akkoriban, hogy váltsanak le. Ma már az idő minket igazolt. — A fémcsiszolót aztán más vállalkozások követték — veszi át a szót az elnök- helyettes. — Ma már négy különböző társulásnak vagyunk tagjai vagy gesztorai. Olyan területeket kerestünk. amelyek országosan is hiányt pótolnak, vagy közvetlenül segítik alaptevékenységünket. Ilyen például a bélfeldolgozó üzemünk, amit tíz éve indítottunk. A Budapesti Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalattal szövetkeztünk, az egyik feldolgozó a közeli Jászdó- zsán van, így kihasználjuk az ottani munkaerőt is. Hasonló alapötletből származott a bélragasztó üzem is. Ezt két éve indítottuk. Lényege, hogy a maradék belet speciális kémiai eljárásokkal hasznosíthatóvá tesz- szük Az alapanyag az ország minden részéből, sőt még Kínából is érkezik, s a késztermék egy részét Belgiumba exportáljuk. — Vállalkozásaikat, úgy tudjuk. Bábolna is ösztönözte ... — Az egyik alapötlet végeredményben onnan indult. Ök 1980-ban kezdték el a folyékdny műtrágya forgalmazását. Abban voltunk partnerek, hogy ez a mi környékünkön is meghonosodjon. 1983-ban jött létre az Injekcoop gazdasági társulás. amelynek gesztorai lettünk. 1984-ben indítottunk a vámosgyörki telephelyünkön, s már az első évben hét tonna volt a termelés. Ma már több mint kétszerese. Mintegy 11 környékbeli termelő- szövetkezet. állami gazdaság, szervezet a tagja, s jelenleg is öten kérik a felvételüket — Kérem, foglalja össze néhány mondatban ennek a jelentőségét. — A korszerű növénytáp- lálás egyik leghatékonyabb módszere. Az oldatban kijuttatott műtrágya biztosítja a nitrogén, foszfor, káli aránytartást, s egyenletesebb, tar- tósabb védettséget ad a haszonnövényeknek. Műtrágyaüzemünk jelenleg 16-féle terméket állít elő, de 24-féle gyártására is képes. Kapacitását évi 30 ezer tonnáig szeretnék növelni. S mindehhez a berendezések mellett 10—12 ember kétkezi munkája elegendő. A Béke Tsz védnökségével működő kutatásfejlesztési KFT az elnök egyik szívügye. Amikor erről beszél, nem rejtheti el lelkesedését. — A tudomány termelőerővé válása már a hetvenes években is pártprogram volt. Most, a VII. ötéves terv egyik alapelve. Tudja, ami. kor jó tíz évvel ezelőtt már lépni akartunk ez ügyben, sokan megmosolyogtak. Mi mégis megpróbáltuk. Amit az egyik sikeres vállalkozás megtermel, abból mód nyílik arra. hogy másik tízbe belefogjunk. Ha kockázat, ám legyen! Ennek a társulásnak több, látszólag egymástól távol eső vállalat, kutatóműhely a tagja. A teljesség igénye nélkül: az Innovációs Bank, a debreceni Biogal. a KFKI, a GATE gyöngyösi főiskolai kara. Gyártunk például az összetett gyomrú állatok részére jól bevált takarmánykeveré-. keket. Többek között az is célunk, hogy az eddig csak importból beszerezhető szu- perkoncentrátumokat hazai alapanyagból helyben előállíthassuk. Csak egy példa a közelmúltból. A debreceni Kossuth egyetem kémiai tanszéke kidolgozott egy eljárást a növények számára adagolt nitrogén fokozatos adagolására. Mi kísérleti jelleggel az általuk előállított szert kijuttattuk a földre. Már most, az első évben kimutatható, hogy ugyanolyan adottságú vetésterületen öttíz százalékkal nagyobb búzatermés várható. Végezetül gazdálkodásuk idei mérlegét firtatjuk. — Termelési értékünk és a nyereség is a terv körüli lesz. Az aszálykár ellenére nem vagyunk vészhelyzetben. Ma már, ha szövetkezetünk nincs is az élvonalban, a tagoknak nem kell aggódniuk. A mezőgazdaságot támogató ipar megbízható alapot teremtett számunkra. Jámbor Ildikó HATÁRIDŐ: 1987. JANUÁR 31. Akadémiai pályázat „középiskolás fizikusoknak” Az MTA Debreceni Atommagkutató Intézete a jövő év márciusában megrendezendő fizikusnapok alkalmából pályázatot írt ki középiskolások számára. A meghirdetett témakörök meglehetősen széles körűek, ezért minden bizonnyal felkeltik megyénk ifjú fizikusainak érdeklődését. 1. Fizikai megfigyelések és modellezések mindennapi környezetünkben. A pályázóktól mindennapi életünk egy-egy érdekes jelenségének értelmezését várják. Mindezt kísérletekkel, esetleg számítógépes modellezéssel kell alátámasztaniuk. Feltétel, hogy a tanulmányok számoljanak be a választott téma előzményeiről, a kísérleti módszerekről, s összegezzék az így nyert tapasztalatokat. 2. Mit köszönhetünk a fizika tudományának mindennapi életünkben? E témakör a kérdés alapos szak- irodalmi tanulmányozását feltételezi. Eredeti gondolatokat várnak. A legfeljebb 15 gépelt oldal terjedelmű tanulmány beküldési határideje 1987. január 31. A következő címre kell eljuttatni: MTA ATOMKI igazgatói titkárság 4001 Debrecen 1. Postafiók 51. A pályázatnak tartalmaznia kell a beküldő személyi adatait, iskolája nevét és címét, szaktanárai nevét, és a felhasznált forrásokat. A legkiemelkedőbb munka a 3000 forintos Hatvani-díjat nyeri el, ezentúl értékes jutalmakat kapnak az 1—2. és 3. helyezettek. A nyilvános eredményhirdetésre a Fizikusnapok ’87 rendezvényein kerül sor. A magyarországi bányászat emlékei A bányászat az egyik legrégibb mesterség, a történelem során a gazdasági prosperálás. a jólét egyik feltétele, biztosítéka. A bányász szakma ismert volt a honfoglaló magyarok előtt is, akik tovább művelték a hazánk területén talált bányákat, az itt telepedett idegen szakemberek segítségével. Középkori királyaink szorgalmazták az új bányák nyitását és művelését. kiváltságok adományozásával védték és ösztönözték a magyarországi bányászatot. IV Béla 1245-ben kiadott — Seltne« bányajogként ismert — törvénykönyve az elsők közé tartozott Európában Bányavidékeink gazdagsága és a korszerű művelés eredményeképpen a 14—15. században Magyarország (külföldön „kincses Hungáriaként" emlegették) az európai arany negyven, az ezüst harminc százalékát adta. A mohácsi csatát követően (1526) az ország három részre szakadása és a 150 évig tartó török megszállás, vala-* mint az „Újvilágból" Európába áramló „olcsó" arany megrendítették művelési gondokkal küszködő bányászatunk helyzetét. A kitermelt mennyiség terén hátraszorultunk ugyan, ennek ellenére bányaművelésünk minősége az élvonalban maradt. A történelmi Magyarország északi részén a Garamvölgyi bányák műszaki színvonala ismert volt egész Európában. VI. Henrik angol. XI. Lajos francia király és 111. Iván orosz cár Magyarországról kért bányászokat, szakembereket Elismerően nyilatkozott bányáink technikai színvonaláról. C. Agrikola. Paracelsus, Newton és Montesquieu. Selmecbánya nevéhez fűződik a világ első bányabeli robbantása 1627-ben. 1722-ben Újbányán alkalmazták a kontinensen előSzovjet gyártmányú fejtőgép az Oroszlányi Szénbányákban (MTI-fotó — KS) szőr á túzgépet, ez inspirálta Watt-ot a gőzgép megalkotására. Selmec környékén építette meg Mikoviny Sámuel 1729-től 1740-ig víztárolóit és csatornarendszerét, mely 7 millió köbméter víz tárolásával egyedülálló teljesítmény volt, bravúros megoldása a bányavíz kiemelésének. Itt alkotta szivattyúit Hell József Károly. s itt gyártották, alkalmazták a világon először a sodrony- kötelet. A Selmecbányán 1735-ben alapított bányatisztképzö iskola, majd akadémia tanárai közt találjuk a polihisztor Mikoviny Sámuelt, a botanikus Dr. Wilckens Henrik Dávidot, a bányaművelő De- liust, a kémikus Jacquint. a természettudós Scopolit és a fizikus Doppler Keresztényt. A Központi (Országos) Bányászati Múzeum épületét (a volt Esterházy-palota Sopron centrumában), 1955-ben adta át a város a magyar bányászatnak múzeum létesítésére. Bányászati témájú helytörténeti gyűjtemények már az első világháború előtt is voltak, például Selmecbányán, Körmöcbányán, Rozsnyón, Nagybányán és Za- latnán. Központi gyűjtemény azonban mindaddig nem volt. s ennek létrejöttét jelentős bányavidékeink elvesztése csak hátráltatta. 1955-ben határozta el a Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Főbizottsága egy központi bányászati múzeum létesítését, melynek feladata a magyarországi bányászat múltbeli emlékeinek ösz- szegyűjtése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A két évvel később Sopronban megnyílt bányászati múzeum állandó kiállításain megismerkedhetnek a látogatók a bányászat műszaki fejlődésével az őskortól napjainkig, megtekinthetik az ásványokat, kőzeteket, bányatermékeket. a kőolaj-, földgáz- és vízbányászat; a bányászat a képzőművészetben és az iparművészeiben és a magyar pénzverés története című kiállításokat is. A múzeum épületének egy része már a 16. században is állt. (Az egyik ajtó fölött az 1541-es évszám olvasható.) A források szerint „Városi ház" néven a városkapi- tány lakóházául szolgált 1752-ben herceg Esterházy Pál vette meg (a szomszéd épület már a családé volt) A homlokzatok egységesítését kisebb átépítéssel, felújítással lehetett csak megoldani A munkák eredményeként az utcai homlokzat — mint egyemeletes barokk palota — a 18. század közepének ízlését tükrözi. Az udvar megőrizte a 17. századi architektúráját a kétszintes, kcrülfu- tó árkádos folyosóval. Sz. — B Ígéretes törekvés Ha nem is új fogalom, de egyre gyakrabban emlegetjük: a munkaidőalap védelme. Nem kevesebbet jelent, mint a munkaidő nyolc órájának a korábbinál jobb. alaposabb kihasználását. Számos intézkedés látott napvilágot a közelmúltban ezzel kapcsolatban. Az üzemekben a munkaszervezés tökéletesítése. pontosabban jobbá tétele, hogy a folyamatos munkavégzés biztosított legyen. De történtek felsőbb intézkedések is,' melyek azt célozzák, minél kevesebb legyen az elfogadhatatlan —, de az elfogadható indok is — a munkából való távolmaradásra. Ezek közé az intézkedések közé tartozott a tanácsok, hivatalok. intézmények úgynevezett nyújtott időben történő ügyfélfogadásának megszervezése. Biztosítékául annak, hogy a dolgozónak ne kelljen kilépőt kérnie ügyes-bajos, hivatalos ügyeinek intézésére. Megyénkben hetente egy napon este hétig állnak az ügyfelek rendelkezésére a tanácsoknál és intézményeknél, Általában szerdára esik ez a nap, de mindenütt figyelembe vették a helyi szokásokat, nem egy helyen talán a hétfői tv nélküli este is közrejátszott, s kikérték a területen lévő üzemek vezetőinek, munkáákollekt íválnak véleményét is. így választották ki több községben — sőt városban — az általánostól eltérő időket, s mivel a tanácson este hétig fogadják az embereket, igazodtak ehhez a többi intézmények, hivatalok is. Sőt arra is akad példa, hogy a tsz jogsegélyszolgálata is ezen a megjelölt napon, estig ált a tagok rendelkezésére. A lehetőséget tehát megteremtették. Am, ez sajnos, még nem jelenti a megoldást is. Jó néhány intézményünknél már korábban is bevezettek esti vagy szabadnapra eső fogadóórákat. Az eredmény eléggé lehangoló volt. A földhivatal ügyeletesei például hétszámra nem láttak ügyfelet, pedig lelkiismeretesen, tárt ajtókkal vártak rájuk, hogy ne kelljen a munkaidő rovására hivatalokban tölteni az idejüket. De minek is jöttek volna, ha volt mód a kilépésre. A munkaidőn túli ügyfél- fogadás sikere azon is múlik, hogy a továbbiakban korlátlan marad-e lehetőség a távollétre. Olyan kifogás is akadt, hogy az emberek nem ismerik e lehetőségeket. Most szórólapokon, hirdetményeken, szóbeli agitáció során, széles körben ismertették és ismertetik. Lényeges, hogy a munkahelyek középszintű vezetői is ismerői legyenek, annak megítéléséhez, valóban nélkülözhetetlen megoldás-e. ha a dolgozó fél napot távol van. Nem kis munkát vállaltak magukra ott, ahol a hosszabbított ügyfélfogadást bevezették, hiszen maguk is jószerivel csak ismerkednék ennek módjával, a rugalmas munkaidő alkalmazásával. Nem mellékes körülmény ugyanis, hogy az ügyfelek fogadását úgy kell megszervezni. hogy annak különösebb bérkihatásai ne legyenek. de ugyanakkor ne váljanak indokolatlanul túlter- heltté a hivatal dolgozói sem. Saját munkájuk megköny- nyítésére. és a munkaidő tényleges védelmében a központi szervezések mellett számos helyi kezdeményezés, ötlet is született. Például egyes helyeken ügyesbajos dolgának intézésére két időpontra hívják meg (be) a dolgozót. Az egyik időpont feltétlen a hosszabbított ügyfélfogadás idejére esik. A földhivatal a különböző szolgáltatások gyorsítása érdekében a tanácsokhoz is eljuttatott különböző formanyomtatványokat. S ez csupán néhány példa. Az első lépéseket megtettük tehát, hogy a dolgozóé munkaidő nyolc óráját valóban a munkahelyén töltse. (Hogy intenzív munkával is, az a belső szervezések milyenségétől függő.) Ám mindent még nem tettünk' meg. A továbblépés, hogy egyes szolgáltatásokhoz úgyis hozzájusson a dolgozó, hogy ne legyen szüksége sokszor két-három nap szabadságra, míg várja a vízvezetékszerelőt az ingatlankezelő vagy akár melyik vállalat dolgozóját, a Tigáz, az ÉMÁSZ embereit. De említhetnénk a tv-szerelöt is. hiszen munkaidejük egybe esik az általános munkaidővel. Nem árt elgondolkozni, ezekben az esetekben hogyan oldhatjuk á feszültséget, mert tény, ez is beletartozik a munkaidőalap védelme fogalomkörébe. Úgy tűnik, kezdünk megtanulni takarékoskodni az idővel. Hogy rájövünk az idő pénz. De nem mindegy mennyi lesz még a tanulópénz.
