Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. november 22., szombat Munkabérek és szakszervezetek Nem kis költséggel Lépést kell tartani A laikus nem tudja, a munkaügyi szakember viszont megmondja, hogy mi történik akkor, ha például az amerikai General Motors profitja — tiszta nyeresége — az idén jócskán megugrik az előző évhez képest? Nos, sok minden történhet, ám egy valami nem valószínű: a General Motorsnál alkalmazott esztergályosok, vagy mondjuk fényezők bére nem biztos, hogy automatikusan emelkedik, s az sem biztos, hogy a nagy konszern profitjának esetleges csökkenésekor az esztergályosok, vagy a fényezők bére automatikusan csökken. A gazdaságilag fejlett ipari államokban ugyanis nem a mindenkori nyereség regulálja a munkavállalók bérét, hanem a munkáltatók és a munkavállalók képviselői (a szakszervezetek) közötti mindenkori — egyfajta sajátságos béralku eredményeként rögzített — megállapodás. E megállapodás szigorú betartása kötelező érvényű a munkáltatókra, akik viszont olyan munkafeltételeket teremtenek, hogy az általuk fizetendő — és nem alacsony — bérért a lehető legnagyobb teljesítményt követelhessék meg. S ameny- nyiben valaki nem hajlandó, vagy nem képes eleget tenni e teljesítménykövetelményeknek — amelyek ellenértéke, s ez ismétlendő, a nem éppen alacsony bér —, annak bizony gyakorta új munkahely után kell néznie, ha egyáltalán talál magának új munkahelyet. Nálunk mindez sokkal egyszerűbb és sokkal eredménytelenebb, nincsenek megállapodás szerinti bérek. nincsenek — a munka- végzési feltételek által is garantálható — magas teljesítmények, van viszont örökös vita a mindenkori bér-, illetve keresetszabályozás módozatai körül. Nagyon heves vita volt ez ügyben a legutóbbi munkagazdasági konferencián, már csak azért is, mert a konferencia plenáris ülésén elhangzott a hivatalosnak vélhető bejelentés: a következő év januárjától szigorítják a keresetszabályozási előírásokat; S elhangzott az is, hogy a két évvel korábban bevezetett rugalmas — s a teljesítmények növekedéséhez némiképp arányosan igazodó — kereset- szabályozáshoz képest kényszerű visszalépésre kellett elszánnia magát a munkaügyi kormányzatnak. A részletek mellőzésével most csak a leegyszerűsített lényeget: alapelv a teljesítményrendszer, no és persze a cél a keresetkiáramlás eddiginél biztonságosabb szabályozása, kézbentartása és ellenőrzése. Ennek érdekében a növekménytipusú szabályozás • a valamikori bértömegszabályozássá minősül vissza, s a központi szabályozási formáknál is csak kivételes esetekben maradhat az átlagkeresetszabályozás. Csak ott, ahol valóságos népgazdasági érdek fűződik a létszám megtartásához, illetve növeléséhez. Történik-e változás azért, mert a jelenlegi keresetszabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. a vállalatok nem éltek — illetve: gyakorta visszaéltek — a lehetőségekkel; a teljesítménynövekmény elmaradt a kívánatostól, a szabályozás nem kényszerített a létszámgazdálkodás racionalizálására .. . A munkaügyi kormányzat ezért úgy döntött, hogy nem várja meg, amíg a gazdasági körülmények hatására az eddiginél ésszerűbb bérgazdálkodási gyakorlat alakul ki, hanem megpróbálja kikényszeríteni a teljesítmények növekedését, s a teljesítmények és a keresetek együttmozgását. Nem titkoltan azért is, hogy megbízhatóbban kézben- tarthassa a vásárlóerő-kiáramlást. Ezért is hatott a meglepetés erejével a mostani munkagazdasági konferencián a SZOT titkárának, Nagy Sándornak a bejelentése: a szakszervezetek az érdekegyeztetéssel kombinált központi bérszabályozást tartanák a jelenlegi módszereknél sokkal szerencsésebb megoldásnak. Ennek során a munkavállalók és a munkáltatók megállapodnának a minimális bérekről, az indokolatlan bérelmaradások utólagos korrekciós lehetőségeiről, s a külön feladatokhoz rendelt mozgóbérek fizetési módozatairól. A megállapodás szerinti bér a munkáltatók számára adómentes lenne, e mértéken felül viszont szigorú adók késztetnék megfontolásra a vállalatokat. Szimpatikus elképzelés, problematikus következményekkel: egyrészt — tessék csak elképzelni —, hogy e sajátságos bérszabályozási gyakorlat micsoda felkészültséget követelne a szakszervezeti apparátus tagjaitól?! Másrészt: micsoda felelősséget hárítana a munkahelyi vezetőkre, mert az efféle megállapodások betartásának legfőbb garanciája a teljesítményekhez nélkülözhetetlen folyamatos, s a lehető legjobban szervezett munkaellátás lenne. És mégis: valami ilyen irányba kellene elmozdulni éppen azért, mert ez a szabályozási forma nemcsak a munka- vállalókra, de a munkáltatókra. s még inkább a központi gazdaságirányítás képviselőire is nagyon kemény és alkalmasint szá- monkérhetö felelősséget hárítana. V. Cs. Nem fog bekerülni a világrekordok könyvébe, az biztos. De hát m'i kis ország vagyunk, igaz. nagy tervekkel. tehát érdemes odafigyelni az olyan eseményekre is. amelyek korábban nem voltak jellemzőek. Például erre a gyöngyösi esetre. Átalakítottak három hét alatt" egy boltot úgy. hogy azt az éves tervben nem szerepeltették, arra pénzügyi fedezetet nem alakítottak ki, de . . . meg kellett csinálni. És ... ? Megcsinálták. — Boltjaink többsége olyan, hogy a megye városaiban a belső területeken található. Ezeket úgy „örököltük". Elhelyezkedésük kedvező. de alapterületük szűkös. A vevő zsúfoltságot talál, még az árut sem tudja a kereskedő úgy bemutatni, mint ahogy szeretné. Elhatároztuk. hogy a következő két évben, a most folyó- belvárosi rekonstrukciók keretében mi is korszerűsítjük ezeket a boltokat. Ahol lehetőség van rá, ott bővítjük azokat. A berendezéseiket pedig a legmodernebb eszközökkel cseréljük ki. Mindezt Haász Tárnámé, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója mondta el. — Bővítik az üzleteket, tehát nagyobb lesz az eladótér és nagyobbak a raktárak is. Honnan lesz a több áru? — Információink szerint a gyártó cegek is fokozzák a termékeik kínálatát, de mi is tárgyalunk a megyénkben működő ipari szövetkezetekkel. Abban már megegyeztünk, hogy hajlandók kisebb szériákat is készíteni egv- egv termékből. Ugyanis lépést kell tartanunk a divattal. a kereslet változásaival, és ezt a nagy szériákat gyártó iparunk ma meg nehézkesen csinálja. — Az egyre növekvő számú butikok vonzóak azoknak. akik a legutolsó divat szerint szeretnek öltözködni Ezeknek a kis üzleteknek sajátos hangulatuk is van A vásárló percekig nézelődhet és turkálhat. Mennyiben érzi a vállalat konkurenciának a maszekhálózatot? — El kell fogadnunk a tényt, a vevőért versenyben vagyunk. Nekünk is kellemes hangulatú boltokat kell berendeznünk, ahol a vásárló nem egy raktárban érzi magát, és bizonyos áruféleségek bizonyos területi el- határoltságban kínálják magukat. Példa erre az egri Juventus, ahol a betérő kedvére kotorászhat, turkálhat. Lehet, hogy nem is akart vásárolni semmit, mégis talál majd olyat, amit nem hagy ott. — A kereskedő a kis boltokban azonnal kapcsolatba kerül a vevővel. A magatartásától sok minden függ. A megújuló boltokban megújult kereskedők is lesznek? — Azt mondhatom, hogy az eladóink nagy többsége jó kereskedő, aki udvarias, figyelmes. hiszen neki is érdeke. hogy a vevő elégedett legyen. Boltjainknak nyolcvan százaléka jövedelemér. dekeltségű. Az üzlet vezetője is kénytelen tehát arra ügyelni, hogy az eladók is jó modorúak, készségesek legyenek. hiszen a nagyobb forgalom a nagyobb jövedelmet is feltételezi. — Azt szokták mondani, hogy ezért a mostani pénzért nem lehet követelni a kereskedelmi eladóktól, mert legfeljebb odébb állnak. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban? — Senkinek sem szabad visszavágni azzal, hogy olyan a jövedelme a kereskedelemben, mint amilyen. Most ennyit tudunk nyújtani. Ha majd javulnak a gazdasági viszonyaink, javulnak a jövedelmek is. De gondolok még arra is, hogy a demográfiai hullám következtében többen jönnek a fiatalok közül erre a pályára, tehát lehet majd válogatni a jelentkezők között. A vállalatunk egyébként is átszervezés előtt áll. — Megyeszerte felújítják az üzleteket a következő két évben. Ez nagyon sok pénzbe kerül. Tudják a költségeket biztosítani? — Igen. a nyereségünket is növelni akarjuk az előző ötéves tervhez képest majdnem a duplájára. Ebből az is következik, hogy a korszerűsítési költségeket is számba kellett vennünk. Ma még a szabályzók arra serkentenek bennünket, hogy minél erőteljesebben fokozzuk a forgalmat, mert ennek következtében a nálunk megmaradó nyereség is növekszik. — A tervek megnyugtatóak. Mindez az igazgató elképzelése vagy a vállalati vezetés is azonos módon vélekedik? — Mindent megtárgyaltunk a vállalati szervekkel, és együttesen hajtjuk végre az elhatározásainkból fakadó feladatokat. Közösen munkálkodunk, közösen tervezünk. Az utolsó mondatok eloszlathattak mindenféle kétséget. ha voltak ilyenek. Azt bizonyítják, hogy ennél a vállalatnál az összefogott erők képesek a korszerű követelményeknek megfelelő cselekvésre. Annak pedig főként a vevő látja a hasznát, de ... ne óvatoskodjunk kimondani: a vállalat dolgozóinak a boldogulását is így alapozhatják meg. G. Molnár Ferenc Már jobb a hangulat A mérnöknő szb-titkár Az elmúlt évben úgynevezett kuriózuniszakmal művelőkről so rozatot készítettünk. így szólaltattuk meg a kefekötöt, a kosárfonót, a kötélgyártót, a kádárt, a szita- és rostakészitöt. a hangszerészt. Sorozatunknak csak időlegesen szakadt vége. Mindaddig, amíg egy újabb olyan szakmát űző emberre bukkanunk, akinek mestersége, foglalkozása ritkaságszámba megy. Vagy mert már kevésbé szükséges a terméke, iparosították, vagy mert annyira új. hogy még csak néhányan művelik. Hallottak már a kerámia és tűzálló anyagok gyártójáról és technológusáról, vagyis a szilikát technológusról? Bizonyára kevesen. Feltételezésünket pedig arra alapozzuk, hogy Magyarországon ilyen képzés nem is létezik. Varga Tamásné, a bélapátfalvi cementgyár függetlenített szak- szervezeti titkára is Moszkvában szerezte az erről szóló mérnöki képesítését. (Fotó: Perl Márton) Abódszalók határában Coophotels üdülőfalu épül — A moszkvai egyetemen 1973-ban végeztem — mondta. — Még hallgatóként férjhez mentem egy magyar, még közelebbről egy Heves megyei fiúhoz, aki szintén ott tanult. Nagyobbik gyermekünk is a Szovjetunióban született, így választottuk neki — kinti barátaink nagy örömére — a Natasa nevet. — Mi történt azután, miután végeztek? — Tulajdonképpen hazajöttünk a bélapátfalvi cementgyárba dolgozni. Én ugyanis balatoni vagyok. Akkor épült az új gyár, s úgy gondoltuk, hogy itt sok lehetőségünk lesz a kint megszerzett tudás hasznosításába. Üzemmérnökként kezdtem a munkát, aztán 1978- ban főművezetőnek neveztek ki. Ezt követően a kisebbik gyermekünkkel gyesre mentem, majd 1980-ban már az új gyárba jöttem vissza dolgozni. Laborvezető lettem, 1984 decemberében pedig függetlenített szakszervezeti titkárrá választottak. — Ez egyben azt is jelentette. hogy elszakadt attól a szakmájától, amelyben kevesen jartasak ebben a hazában? — Erről szó sincs. Tudományos munkával foglalkozom a MTESZ égisze alatt. Én vagyok a szilikátjpari tudományos egyesület üzemi csoporttitkára. — Mit jelent ez konkrétan? — össze kell fogni a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező embereket. A feladatot pedig az adja, hogy együtt gondolkodjunk a gyárban adódó mindennapi szakmai dolgokon, össze kell hangolni a vegyész és a gépész munkáját. Ugyanakkor pedig bizonyos érdekvédelmi szerepe a MTESZ-nek is van. Ezen a ponton tehát még össze is kapcsolódik a jelenlegi beosztásom a szakmámmal. Az szb-titkári funkciót úgy vállaltam el, hogy semmiképpen ne szakadjak el a gyár mindennapi szakmai problémáitól sem. A szilikátipari tudományos egyesület üzemi csoportjának még 1976-ban alapító tagja voltam. — Milyen eredménnyel dolgozik ez a csoport? — Sokáig nagyon keményen meg kellett harcolnunk munkánk \ elfogadtatásáért. Eljutottunk oda, hogy nemcsak elismerik azt amit csinálunk. hanem olyan feladatokkal bíznak meg bennünket. amit* eddig csak — persze borsos áron —. kutatóintézetek munkatársai végeztek megrendelésre. Ott sikerült megteremteni a tudományos munka presztízsét, ahol ennek nem volt múltja. — Ne hallgassuk el azt sem. hogy mindezért a MTESZ nemrégen lezajlott tisztújító közgyűlésén emléklappal jutalmazták. Ezt megyénkből még két ember tudhatja az idén magáénak. Térjünk azonban vissza az szb-titkári funkciójához. Hogyan érzik magukat az itt dolgozó emberek? — Jó néhány évig nem éppen rózsás volt itt a hangulat. Az emberek, akik a cementgyártásban élték, élik le az életüket, nagyon sokat vártak az új gyártól. Aztán kiderült, hogy ezzel számtalan új gond és probléma is együtt jár. Foglalkozott már vele eppen elegei a kommunikáció, bizonyára ismertek a széles közvélemény előtt is a tervezési, építési elégtelenségek. Az elkeserítő mégis az volt, hogy az évente egymillió tonna cement előállítására képes gyár termékének mind ez idáig csak a felére volt 'szükség. De hát ilyen a piac. Most azonban úgy tűnik, hogy az eddigieknél nagyobb mennyiségben kell a cement. Ráadásul a váci gyárat hamarosan leállítják rekonstrukció miatt. Leszállóágban van a hejőcsabai, a beremendi termelés is, hiszen azok a gyártóeszközök sem tegnap kezdték a munkát. Ügy tűnik, hogy ezek után mi leszünk az első cementgyártó központ. Az emberek érzik, hogy valóban szükség van a munkájukra. S ez, még ha jóval nagyobb erőfeszítést is követel az eddigieknél, pozitívan hat a dolgozók hangulatára . . . Kis Szabó Ervin Űjabb szövetkezeti üdülök létrehozását tervezi a fogyasztási szövetkezetek közös vállalata, a Coophotels. Abádszalók határában, a kiskörei víztározó térségében jövőre egy üdülőfalu első házainak telepítését kezdik. A Coophotels — együttműködve a kivitelező Poli- gon Építőipari Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kisszövetkezettel — annyi házat épít, ahány jelentkező van; a falu nagyságát az üdülőszövetkezetbe lépő tagok szama határozza meg. Az öt-hat személy számára kényelmes elhelyezést nyújtó, alpesi jellegű házakat előregyártóit elemekből a Az 1987-re meghirdetett központi szabályozás az állattartó-telepek rekonstrukciójára az eddiginél nagyobb hozzájárulást helyez kilátásba, ennek nyomán a nagyüzemekben növekszik az érdeklődés a' létesítmények korszerűsítése iránt. A MÉM adatai szerint a megvizsgált 1400 tejtermelő tehenészeti létesítmény közül 280 megérett az átalakításra, mivel berendezéseik elavultak, és technológiájuk túlságosan költséges. Számos gazdaságban az idén már megkezdték a munkát; mindent egybevethelyszinen szerelik össze. Az üdülőfaluban fogyasztási szövetkezet nyit később élelmiszer- és horgászüzletet. A Coophotels az idén több helyen szervezte az üdülő- szövetkezetek építkezését. Zalakaroson, a Napfény Üdülőszövetkezetben december közepén adják át az újabb, 32 szobás üdülőt. így a meglevőkkel együtt már több mint 100 személyt helyezhetnek el a híres gyógyfürdő közelében, s a harmadik üdülőház alapjait is lerakják még az idén. A fővárosban az óbudai Fő téren ugyancsak hamarosan megkezdik egy 32 szobás üdülő építését. ve. mintegy 100 létesítmény a színhelye jelenleg az átalakítási munkáknak, illetve azok előkészítésének A rekonstrukcióknál korszerű, energiatakarékos építőanyagokat alkalmaznak, és mivel a támogatás jövőre a gépekre is kiterjed. az üzemek, a technológiai berendezéseket is megújítják: a korábbinál lényegesen nagyobb arányban alkalmaznak kevés fizikai munkát igénylő, gazdaságosan működő berendezéseket. A rekonstrukciós munkákat az Agrober szakemberei segítik, sokfelé nemcsak a tervezésre, hanem a kivitelezés lebonyolítására is vállalkoznak. , Élénkülés az állattartó telepek rekonstrukciójánál
