Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. október 8„ szerda Bepillantás ' wT a brit mozi világába Az utóbbi évek brit filmgyártása komoly sikereket könyvelhet el. emlékezetes például a Tüzszekerek vagy az idei cannes-i Aranypálmás. A misszió. Október 8. és 12. között nemcsak Budapesten, hanem Egerben, a Prizma moziban is megrendezik bemutatkozását. Bepillantást nyerhetünk a legérdekesebb törekvésekbe, olyan müvekkel ismerkedhetünk meg. amelyeket csak most. egyetlen alkalommal mutatnak be hazánkban. Az ünnepélyes megnyitó 8-án, szerdán 18 órakor lesz az Üt Indiába című alkotás vetítésével, majd 9-én következik a Brazil. 10-én a Wetherby, 11-én az Öraműpontosággal és végül 12-én a Szoba kilátással. Ügy érezzük, érdemes néhány gondolat erejéig visszatekinteni a sikerek forrására. A mai törekvéseket képviseli a Wetherby Egy kritikus a következőképpen foglalta össze a brit filmművészet történetéi: „Az első világháború előtt ó francia filmművészet nyomta rá bélyegét filmjeinkre, azóta pedig amerikai gyarmat vagyunk ...” Ez a humorral teli megállapítás természetesen túlzás, ám mégis pontos képet ad az alapproblémákról. Való igaz, hogy 1920-tól kezdve amerikai filmek valóságos özöne zúdult Angliára. s ez logikusan háttérbe szorította a nemzeti filmgyártást. A húszas évek végétől kezdve válaszként sorra születtek a védelmét célzó törvények, illetve intézkedések. A hetvenes évek végén az angol mozi konkurensei mellé a televízión és az amerikai filmeken kívül a videó- ipar is felsorakozott. Ez késztette az angol szakembereket arra, hogy 1985-ben nagyszabású akciót indítsanak a mozinézök visszahódi- tására: a „British Film Year" (a brit film évének) elkeresztelt kampány szlogenje: „A mozi a legalkalmasabb hely egy film megtekintésére". E rendezvény nyitófilmje David Lean E M. Forster regénye alapján készült Üt Indiába című filmje volt. nyilván nem véletlenül: jelképes alkotás, amely a brit birodalom fénykorát idézi ugyan, de köny- nyit a mai, gyarmati hatalmát elveszített Nagv-Britan- nia lelkiismeretén, egyszóval kibékíti a húszas évek Angliáját a nyolcvanas évekével. Nem sokkal ezelőtt a film előtt Hugh Hudson Tüzszekerek. valamint Richard Attenborough Gandhi című alkotásának sikere is ezen az elven alapult. Az amerikai filmek nagyarányú jelenléte a mozikban világméretű jelenség, tendencia. Ugyanakkor az is igaz. hogy az angol filmproducereknek és alkotóknak sikerült: szilárdan megvetniük lábukat az Egyesült Államok filmpiacán. Vegyünk néhány nem is olyan régi példát, mint Hugh Hudson Greystoke, vagy Roland Joffé és Bruce Robinson Killing Fields (Vesztőhelyek) című filmjeit, amelyek angol produkciók, de az amerikai piacot vették célba: de megemlíthetünk olyan rendezőket is, akik eleve amerikai finanszírozással készítették filmjeiket (Jonh Schle. singer: Éjféli cowboy [Midnight CowboyI; John Boorman: Emerald Forest (Smaragderdő]: Ridley Scott: A nyolcadik utas a halál [Allien], Legend [Legenda]) Emellett az úgymond „nemzetközi fogyasztásra” szánt szuperprodukciók jelentős részét (ilyenek például a Superman, a Csillagok háborúja és Az elveszett frigyláda fosztogatói sorozatok) a brit stúdiók szakemberei készítik. A brit filmesek nemzetközi hírnévnek örvendhetnek a speciális effektusok terén, tökéletes technikával teremtenek fantasztikus díszleteket s lényeket a repülőembertöl kezdve a farkasemberekig. Szükség is van az ilyen jellegű munkákra, hisz, mint Derek Malcolm, a londoni filmfesztivál igazgatója megállapította: „a brit' filmipar nem tudna fennmaradni az amerikaiak által finanszírozott produkciók nélkül, amelyek munkával látják el a szigetország stúdióit." A stúdiók tehát forgatnak, a reklámfilm és a ..clip' műfaja virágzik, a televízió sem panaszkodhat. Emellett a technikai szakembereken kívül az angol filmművészet olyan világhírű színészekkel dicsekedhet, mint John Giel- gung, Laurence Olivier, a nemrégiben elhunyt Richard Burton, Alec Guinness (akit láthatunk a filmhéten az Üt Indiába című filmben, a szintén nagyszerű Peggy Aschcrofttal. aki ezért a szerepéért Oscar-dijat kapott). Glenda Jackson, Michael Caine, Albert Finney, Tom Courtenay, Julie Christie, Malcolm McDowell, a fiatalabb, ígéretes Jeremy Irons, és a filmhét filmjeiben is látható Vanessa Redgrave (Wetherby), a csodálatos Maggie Smith (Szoba kilátással; Magánvállalkozás, Michael Palin (Magánvállalkozás: Brazil), Jonathan Price (a Brazil főszerepében). Ian Holm (Álomgyerek; Brazil; Wetherby), hogy csak néhányat említsünk a sok kiválóság közül. Ezek után föltehetjük a kérdést: mi a helyzet a valódi brit filmekkel? „Miközben a ulíós filmpiacának igényeit akartuk kielégíteni kompromisszumok végzetes sorozatát kötve, elveszítettük identitásunkat. Végül olyan világsikert aratott filmek, mint például a Tüzszekerek, döbbentettek rá bennünket arra, minél nemzetibb jellegűek filmjeink, annál nagyobb a nemzetközi siker esélye is. Csak akkor állunk szilárd talajon, amikor saját álláspontjainkat fejezzük ki, legyen szó akár a mai társadalomról vagy a múltbeli szálakról, melyek Indiához kötöttek bennünket, s amikor humorunk jellegzetesen brit humor ” — nyilatkozta Sir Richard Attenborough, a „brit film éve elnöke. Ez a bizonyos filmév 1988 márciusában ért véget. s bebizonyosodott, hogy végre sikerült megállítani a nagy-britanniai filmgyártás hosszú hanyatlását. Tavaly 70 millió jegyet váltottak a brit mozikba, vagyis 30 százalékkal többet, mint az előző évben. A mozitulajdonosok soha ehhez hasonló fordulatot nem tapasztaltak a második világháború óta Egy jelenet az Ül Indiába című filmből A Zichy alkotóközösség kiállítása Másfél eve alakította meg százharminc szobrász. festő, grafikus az ország legnagyobb létszámú alkotóközösségét a Zichy Mihály Galériát. (Olyan művészek vesznek részt benne. mint Abraham Raffael. Renes József. Csurgói-Maté Lajos. Decsi Ilona. Gáti Mihály. Keleti Jenő. Kondor Lajos. Karnis György. Pataki Ferenc Réti Mátyás. Szegvári Károly.) Az alkotóközösség fennállása óta számos kiállítást rendezett az ország különböző részein, legutóbb például Nyíregyházán. Miskolcon és Leninvárosban Most Budapesten a VIII kerületben a Gutenberg Művelődési Ház. galériájában kaptak állandó kiállítási lehetőséget. Első alkalommal az alapitótagok munkáit á 11 itolták ki. Mözsi-Szabó István: Utcai beszélgetés Heti könyvajánlat AKADÉMIAI KIADÓ Magyar Miklós: A francia regény tegnap és ma CORVINA KIADÓ Mailer, Norman: Marilyn EUROPA KÖNYVKIADÓ Brantome: Kacér hölgyek Cook, Robin: Akár az Isten (Regény) Genet. Jean: Drámák Györffy István: A Fekete- Körös völgyi magyarság (Pro memoria) Zsityinszkij. Alekszandr. Kheopsz és Nofretete (Kisregények) GONDOLAT KÖNYVKIADÓ Vargha Kálmán: Gelléri Andor Endre (Nagy magyai írók) KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Ábrahám Kálmán: Környezetünk jövője (Távlatok) Balogh Edgár: Magyarok, románok, szlávok (Tanulmányok. cikkek, interjúk) MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ Balló László: Kvázi Erdős Géza: Akckjelmélet (Gyorsuló idő) Pethő Bertalan: Pszichiátria és társadalmi ügy (Gyorsuló idő) MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVKIADÓ Baromfi a kisgazdaságban 2. Pulyka-, gyöngytyúk- és galambhústermelés. (Kertünk. házunk, otthonunk) Korrózióvédelem az épületgépészeti gyakorlatban SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Csanády János: A megígért föld Jacek Szavaskievics: Mosolyogva könnyebb az élet Elhatároztuk, hogy kampányt indítunk „Mosolyogva könnyebb az élet” jelszóval. Apám javasolta, hogy a mi lépcsőházunkban kezdjük el, aztán folytatjuk a többiben, és sorra a lakótelepen, — Az emberek elidegenedtek egymástól — mondta. — Fel kell őket. rázni, bátorítani . . . — Nálunk a legbarátságtalanabb az az új lakó. a harmadik emeleten . — mondtam. — Valamiért mindig nagyon morcos és haragos. — Akkor vele kezdjük — döntött apám. Az új lakó a harmadik emelelen. csak a harmadik kopogtatásra nyitott ajtót. Alsónadrágban és kigombolt ingben volt. szőrös mel. le es birkózóvállai tűntek fel legelőbb, és az egyik szeme alatti hatalmas véralá- futás.-— Mi tetszik? — kérdezte gorombán. — Mosolyogva könnyebb az élet! — mondtuk egyszerre apámmal. — Mi van?! — bámult ránk értetlenül — Mosolyogva könnyebb az élet — ismételte apám. A férfi megvakarta a mellét. — Mit akarnak, hogy az ördög vinné el magukat! — ripakodott ránk. — Szeretnénk, hogy ön is mosolyogjon . . — hadartuk kívánságunkat — Hogy legyen ön is mosolygós ember! Vészjósló pillantást vetett apámra. — Nem vagytok egv kicsit meghúzatva? — kérdezte. még erősebb hangon — Mosolyogva könnyebben él az ember ... — kíséreltük meg újra. A szőrös mellű most le- lénk nyújtotta az öklét, és valóságos harci pózt vett fel. — Tűnjenek innen! — för- medt ránk. hogy visszhangzott az egész lépcsőház, — Igaza van. jobb ha elmegyünk — rángattam meg apám kabátja ujját, veszélyt sejtve. — Úgyse jutunk vele semmire De apám nem tágított — Csak próbálja meg — erősködött. — A mosolv a legjobb orvosság minden kellemetlenség ellen! A férfi most kitárta az ajtót, és nekünk rontott. — Neked kell az én mosolygásom? Tűnj el. te nyomorult! — megragadta apám gallérját, és kidobta a folyosóra. egyenesen a liftbe, amelybe én már bemenekültem. — És most nevethetsz. ha akarsz! Amikor látta, hogy apám. támolyogva, vertikális helyzetet foglalt el. felnevetett, a hasát fogva, aztán ránk csapta a lift ajtaját. — Mégis nekünk lett igazunk — mondta csendesen apám. leverve kabátjáról a port. (Fordította: Antalfy Istvánt Bóka Dezső: Faluszéli ház (feni) Kakusz Dalma: Csendélet (Hauer Lajos reprodukció: — KS) Angol filmhét Egerben
