Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

4. ' NÉPÚJSÁG, 1986. október 9., csütörtök Az Egri Érseki Levéltár sok értékes dokumentu­mot őriz. Közülük került elő nemrégiben Diószegi Sámuel levele, amely Debrecenben íródott 1813. július 13-án. Ebben a javakorabeli tudós és refor­mátus prédikátor nevezetes „Magyar Füvész Könyvét” ajánlotta föl az egri érseknek, amely kötetet Fazekas Mihállyal állított össze. De mi is ennek a küldeménynek az érdekessége? „Első zsengék a magyar fivésztulmmánybór (ii/i.) A tizennyolcadik század végén és fordulóján Euró- pa-szerte egyre nagyobb tért hódít a kor kedvelt tudo­mánya, a növénytan, a bo­tanika. A virágokra, fákra, füvekre, bokrokra a felvilá­gosodás természettudomá­nyos érdeklődése tereli rá a figyelmet. A növényekkel való foglalatoskodás divattá válik. Szinte minden, mű­veltségére valamit is adó ember azok gyűjtésével, osz­tályozásával, neveinek meg­határozásával tölti idejét. Itthon és külföldön egymás után létesülnek az új füvész- kertek. Maga Rousseau, a felvilágosodás egyik vezér­alakja is botanizál. Nem cso­da hát ekkortájt két derék debreceni polgár Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel is buzgón járják a Nagy­erdőt ismert és ismeretlen növényeket — ahogyan ak­kor mondták „plántákat” gyűjtve, lajstromozva. Fazekas, a Ludas Matyi költője a botanika kedvéért egy ideig felhagy szépirodal­mi tevékenységével. Diósze­gi Sámuel pedig, mint fia­tal református lelkipásztor, a növénytannak máris neves tudósa, a külföldi egyeteme­ken tanultakat szeretné ka­matoztatni. Nemsokára meg­fogalmazódik bennük a szán­dék, hogy a gyújtóit anyag alapján egy füvészkönyvet szerkesszenek. Eleinte csu­pán Debrecen és környéke növényvilágának feldolgo­zásához éreztek magukban erőt. Munka közben ébred­tek rá, hogy többre is ké­pesek. Gyűjtőkörük lassan az egész országot felölelte, figyelmük még a 'őúri ker­tek növényritkaságaira is kiterjedt. Hamarosan mind­ketten tudták, hogy munká­juk gyümölcse nem „debre­ceni", hanem „magyar" fü- vészkönyv lesz. Két nagy feladat állt előt­tük: Linné akkor általáno­san elfogadott rendszeré­nek (mely a növények sza­porító szerveinek eltérésein alapul), alkalmazása a ma­gyar növényvilágra, és rend- teremtés a magyar növény­nevek akkori zűrzavarában. Ez utóbbival nem keveseb­bet, mint a növénytan ma­gyar tudományos nyelvének megalkotását vállalták ma­gukra. Az elnevezéseknél meghagyták a régi neveket. de mint írják: „nem lévén még magyarul füvészség tu­domány formába, felette sok plántáknak még semmi ma­gyar nevek nem volt, ame­lyeknek hát nevet kellett adni.” Az elkészült füvész- könyvben szereplő mintegy hétszáz növénynév közül körülbelül háromszázötve­net alkottak maguk. Az el­nevezések egy részénél a nö­vény valamely szembeötlő tulajdonsága vezette őket. Így születtek a gégevirág, csillagfürt, bíborka, rezge nö- vénynevek. Máskor népnyel­ven nevelődött kiváló nyelv­érzékük vezérelte a névadó­kat. A legszebb, költöiséget sugárzó virágneveink Faze­kas ízlését dicsérik. Ilyenek a kosbor, gólyahír, iringó, aranyfürt, nőszirom elneve­zések. „Gyakran órákig, na­pokig gyötörték fejüket va­lamely nómenklatúra kitalá­lásán, utóbb is nem egyszer a konyhából behívott Dió- szeginé, Fazekas nővére ta­lálta ki a legjobbat” — ol­vassuk egy kortárs vissza­emlékezésében. Fazekas azt is megtette, hogy kidobol- tatta a környéken: a falusi­ak hetivásárra jövet Debre­cenbe, hozzanak neki növé­nyeket. Egyszer számára tel­jesen ismeretlen fűfélét ka­pott egy paraszttól, ezért megkérdezte tőle: „Hogy hív­ják kenőitek ezt a füvei?” — „Bizony, kérem — felelte a parasztember —, nem tudom, hogy volna valami neve, csak úgy szádorog (teng- lertg) ez minálunk." — „Pom­pás!” — kiáltott fel Fazekas, s igy lett a növény neve a Füvészkönyvben „Szádor A nagy munka annyira ne­héz nyelvi feladat elé állí­totta a szerzőket, hogy sok­szor a nyelvújítás túlzó esz­közeivel is kénytelenek voj- tak élni. A „pozdor”, „kőtör”, „kígyószisz”, „türemptck”, „ciklász’’ és egyéb hasonló, ma már mosolyt keltő nö­vénynevek a nagy többség­hez képest szerencsére mégis kivételnek számítanak. Évek sok-sok szorgoskodá­sa után — amelyről még maguk a szerzők is elisme­rik, hogy „belefáradtak" — megjelenik .........a magyar f üv észtudományból ctz el­ső zsenge, azok számára, kik a növényeket kedvelik, és azokkal esmerkedni kiván- nak": a Magyar Füvész- Könyv a Linné alkotmánya szerént. Készült és nyomta­-----------o n v o 5" i-----------­F ÜVÉSZ KÖNYV, 81ÜT K MAGYAR FÜVÉSZ KÖNYV* PRAKTIKA KÉSZE. A' F2vrszek i* Ifensfúvrfíarefc számokra kviiíiíiy kó kőáha«a*vcfccti»v* tcícícíf &XB&SC&E 3 B E S S, C$AT*T í.'rőcc?. í: í'v.í tót Az egri érseknek Diószegi Sámuel juttatta el ezt a könyvet (Kőhidi Imre reprodukciója) tódoit Debrecenben Csáthy Györgynél, 1807-ben. A ko­rabeli viszonyokhoz képest magas, háromezer példány­ban kiadott munkát a szer­zők jogos reménykedéssel telve bocsájtják útjára: „Ha­zánknak azon Tudós Férj­fiai — írják a kötet elősza­vában —, kik a Természeti- Tudományban jártasok, lát- vánn, hogy a Botanica, melly a mai időbenn az Európai Nemzetek előtt egy a leg­kedvesebb Tudományok köz- zül, magyar öltözetberm is megjelenik, nem lehet, hogy ne kedveljék igyekezetünket, mind azok mellett a hijjá- nosságok mellett is, mellye- ket ezenn munkábann látni fognak, ök tudják megítél­ni, mitsoda kóvágással ve­tekedő munka vált, itt a ne­hézségeket meggyőzni, az el­ső nyomadékokat megtörni, és arra menni, hogy az erő, melybe a munka került, be­lőle nagyon ki ne rijjon.” Az első magyar nyelvű füvészkönyvet szerzőik nö­vényhatározónak és tan­könyvnek szánták. Erőfeszí­téseik során az „Elöljáró be­széd” alaptétele vezette őket: .........a tudomány előtt a tu­datlansága dk, és a világos­ság előtt a setétségnek osz­tani kell.” Ügy gondolták, munkájuk érdeklődést kelt majd. Kezükben az ő köny­vükkel botanizálgató és csi­szolódó, okos férfiak és nők seregét képzelték maguk elé. Hitték, hogy a természet vég­telen gazdasága, amely őket bámulatba ejtette és lelke­sítette. másokat is ösztönöz majd, érdeklődést ébreszt. Nem így történt. Noha hi­vatalos elismerésben nem volt hiány, a „Magyar Fü­vész Könyv” alkotóinak sú­lyos csalódást okozott. A kö­teteknek jó, ha egyharma- da kelt el, az is nagyrészt ajándékképpen. Fazekast a kudarc annyira elkeserítet­te, hogy a második kötet­ként hat évvel később, 1813- ban megjelentetett „Orvosi füvészkönyv" munkálatai­ban már nem, vagy alig vett részt. Közben az első kötet példányait a Diószegi parókia pincéjében ette a pe­nész, rágták az egerek. ( Folytatjuk) Ocskay György Faszobrászok Nagyatádon Ahogyan például a né­met városról, Kölnről kapta a nevét a kölni víz, ugyan­ezzel a jelentésátvitellel szü­letett meg az egykor oly so­kak által irigyelt, könnyű- futású homokjáró hintó, a nagyatádi. A somogyi domb­vidék rengeteg erdőjének fáit itt, ebben a Rinya-parti kisvárosban tudták a legke­csesebbre, a legmutatósabb- ra kiszabni, összeszegezni a mesterfogásokat egymástól eltanuló, fiaikra generáció­kon keresztül átörökítő bog­nármesterek. A sárga-barna színezésű nagyatádik aztán sorra- rendre átgördültek az emlé­kezet országútjára. Tovább hajtotta viszont lombjait az a sok-sok fa. Csak így ott munkált a karokban, kezek­ben a vágó- és faragószer­számok működtetésének tudo­mánya, amely teret, célt ke­resett magának a megválto­zott körülmények között. Ami a teret illeti: ez a Rinya-patak mentén, egy fák keretezte mezőben kí­nálkozott, néhány kilométer­nyire a városközponttól. A cél pedig, ezt úgy fogalmaz­ták meg bő tíz esztendővel ezelőtt, hogy ahol egykor az iparosok teremtettek vi­lághírt, most ugyanott a művészek — jelesül a fa­szobrászok — csináljanak valami rendkívülit. Kapnak szállást, anyagot, szerszámot. Amit a nagyatádi tanács néhány lelkes munkatársa kiötlött, az a Művelődési Mi­nisztérium, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége és Somogy Megye Tanácsának a támo­gatásával hamarosan lakó­épületekben, jól felszerelt műhelyekben, majd pedig egy évadról évadra bővülő, táguló hatalmas szoborpark­ban testesült meg. Itt egy mesebelien mulat­ságos ökrösszekér bájosan gömbölyded igavonói, utasai szórakoztatják a szemet, amott egy öklökkel, láng­nyelvekkel az égen feszülő talányos szerkezet riogat; odalent, a házak tövénél egy sötét köpenyes férfiú gondosan megmunkált alakja ölelget egy báránykát; oda- fönt, a terep csúcsán pedig éppen most emeli helyére a legfrissebben elkészült, egye­lőre még friss barnán csillogó totemoszlopot a szolgálatos daruskocsi. És ahogyan más és más hitvallások, művészi elkép­zelések — s persze anyagis­meret, kézművesi tudás — szerint nyerték el végső for­májukat e Rinya-parti so- kadalom darabjai. ugyan­így azok is igencsak külön­böznek egymástól, akik eb­be a hivatalos nevén Nagy­atádi Nemzetközi Faszob­rász Alkotótelepbe, mint ven­dégfogadó közösségbe bele­szoktak. Az imént említett állatos fogat a maga bum­fordi szótlanságával is ar­ról győz meg. hogy alkotó­ja, Schéner Mihály játékos szellem, ő e somogyi vége­ken is mosolyogtatni akar; az öklös-lángnyelves felki­áltójel a Romániából érke­zett Ady József figyelmezte­tése: vigyázz ember az anyaggal; a harmadjára em­lített Bárányos ember a ma­ga kedvesen groteszk for­máival pedig Lóránt Zsuzsa megbocsátása. Ady József, ez az autodi­dakta mester — amúgy mű­bútorasztalos — külhoni ven­dégként hagyott jelet maga után. S ugyanígy más or­szág lakója a kis vietnami asszonyka, Ninh Thi Den, a japán Nishizava Akira, a grúz Haszia Rezo. Az említett és nem emlí­tett Rinya-parti faszobrá­szok csapata a mostani évadig ötvenre duzzadt fel. Az elbeszélésekből és az iga­zán szép kivitelű katalógu­sokból immár nagyon sok­felé tudják, mi és hogyan Ady József: Tűz készül Dél-Magyarországnak ebben az erdős-ligetes csücs­kében. Itt ugyanis tényleg Ady József nagy költőroko­nának, Ady Endrének a jól ismert hitvallásához tartja — mert tarthatja — magát mindenki, vallván: „Az én vezérem bensőmből vezé­rel . .." Hát ezért szerzett ilyen gyorsan ekkora rangot ez a maga nemében páratlan kép­zőművészeti kezdeményezés ! A pompás körülmények kö­zé jó mesterek toborzódtak. -s nyárról nyárra, változó összetételben, de változatlan igyekezettel teszik a dolgu­kat. A. L. Nishizava Akira: Elet II. RUSZTEM FAUAHOV Vásárlók könyve A városban a cipőgyár megnyitotta a „Tip-Top” boltot. A terem legszembetű­nőbb helyére két széket és egy asztalkát raktak, az asz­talra pedig egy elegáns „ki­elégítetlen kívánságokra vo­natkozó vásárlók könyvét” helyeztek. Feltehető volt, hogy a vevők a könyvbe be­írják kívánságaikat, javas­lataikat, észrevételeiket. És a vevők be is írták. •ér Itt jártam a boltban, de nem kaptam semmit. Na­gyon szükséges volt már ez a bolt. Azelőtt, hogy sem­mit se kapjalk, be kellett jár­nom a fél várost. Most elég Önökhöz betérni. Nagyon kö­szönöm. Buhvosztova, háromgyerekes családanya ér Itt jártam a boltban. Há- át... Ajtók, pultok, tükrök közötti falfelületek mind va­lódi bőrrel borítottak! Most már értem, hogy az árusí­tásban miért csak műbőr ci­pőt lehet találni ... Nyikiforov, közgazdász ér Tudják Önök, mi az a mokasszin? Nem. önök nem tudják, hogy mi az a mo­kasszin. Máskülönben hala­déktalanul megszerveznék az üzletükben a mokasszinok eladását. Én már nagyon szeretném tudni, mi az a mokasszin. Kolja T., 5. oszt. tan. ér A reklám — a kereskede­lem örök mozgatója. A rek­lámosztály figyelmébe aján­lom saját készítésű reklám­versemet: i Már várjuk a forró nyarat — Vegyenek hát szandálokat! Felfújtat, aki kedveli. A papucsát megveheti. Elnézést, a harmadik syr sántít. De nem tudtam kon­centrálni. Túl nagy itt a zaj- Olvashatatlan aláírás. ér Szőke, 26 éves, 170 cm magas, ismerősei véleménye szerint elbűvölő, irodalmi és konyhai érdeklődésű nő, a tudományok kandidátusa és a ritmikus gimnasztika mes­terjelöltje élettársat keres egy, a bolttal kapcsolatban álló egyén személyében. Ligyija M (Tel.: 15-02-70, hétfő kivé­telével, naponta) ér Fehér balettcipőket fognak árulni ? J. Smigerina. balerina ér Üdvözlet Kolimából. Ez az­tán az üzlet! Igaz, 48-as méretű cipőt itt sem kap­tam. De nem baj. Meghí­vom Smigerina balerinát, és az üzlet adminisztrációjának összes hölgytagját hozzánk. Kolimába. Majd fogunk ha­lat, meg egyebek. Huszejnov főposta, poste restante ér Szobát keresünk bármely kerületben, bármily határ­időre, bármilyen feltételek­kel. Ólja és Kolja fiatal házasok ★ Más munkahelyre való át­menet miatt sürgősen eladó: porszívó, padlókefélő gép, ülőke, ventilátor, teniszütö, villanyfőző, villanyborotva, kutya, teknősbéka, akvári­um, vasaló. Szidorov pénztáros ★ Meghívjuk a 8—10. osz­tályt végzett fiúkat és lá­nyokat a nyitott kapuk nap­jára. Büfé van. Este tánc Sztrelikov, a technikum szervezője (itt a sarkon) ér Elveszett egy kutya. Faj­tája: collie. Színe: fekete Kérem a megtalálót, juta­lom ellenében hozza vissza. — Bármely kiválasztott ci­pőt ingyen megkapja. Szinjuhina a „Tip-Top” bolt főelőadója ér Semmiféle megjegyzésem, kívánságom, javaslatom nin­csen. Csak azért tértem be az üzletükbe, hogy megpi­henjek. Elnézést. Sibanov, aspiráns ér A könyv ennél a beírás­nál megszakadt. Az üzletet átadták a ruhagyárnak Most „Elégiának" hívják. Migray Ernőd fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom