Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

Kalina Mária Simonné Rogony Sós Tamás Besenyei Márta Kovács Ildikó Petrás Emília Takács Péter Marianna Megyei űttörővezetői konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Az úttörővezetők képzésé­ben a szemléletformálás ka­pott nagy szerepet. Mint azt a beszámoló kiemeli: a gyermekvezetöknek ma már nem az a legnagyobb gond­juk, hogy „rpit csináljanak”, hanem az, „hogyan oldják meg problémáikat a közös­ségen belül’’. A csapatokban Az írásos dokumentumhoz Kalina Mária, a megyei út­törőelnökség titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmond­ta. hogy a KISZ XI. kong­resszusa fokozott figyelmet szentelt a fiatalabb korosz­tályokra is. Olyan úttörő- mozgalom kialakítására van szükség, amely segíti az is­kolai és társadalmi feladatok megvalósulását, s ezen túl színes, romantikus progra­mot kínál. Mindezt a csalá­dokkal. a társadalmi és tö- megszervekkel közösen kell végrehajtani. Az úttö­rővezetők VIII. konferenciá­ját követő időszakban az új típusú feladatok szükségessé tették a módszerek megújí­tását A területi szintű értekezlet teken felvetődött észrevéte­lek közül az alábbiakat em­lítette meg: a csapatvezetők pozitív megítélését nem erő­sítette, hogy a vezetői he­lyett működési pótlékot kap­nak. A maximált összeg nincs arányban a végzett munkával. Sok helyen hang­súlyozzák, hogy az úttörőve­zetői megbízatás önként vál­lalt tevékenység, ám a gya­korlatban az önkéntesség ér­vényesül a legkevésbé. So­kak véleménye, hogy a ki­tüntetések erkölcsi értékét emelné, ha a vele járó pénzt központi alapból tudnák biz­tosítani. Kiemelte azt is, hogy mivel az úttörőcsapatok anyagi helyzete nagy szélső­ségeket mutat, több alkal­mat kellene biztosítani az értékteremtő munkára. A táborozási költségek is növekedtek — mondta —. s a továbbiakban arra kell tö­rekedni, hogy támogatásban csak az arra érdemes pajtá­sok részesüljenek. Előzetes viták során élénk visszhangot váltott ki a ve­zetőválasztás, illetve a tag­díjfizetés kérdésköre, vala­mint a kisdobosok törvényé­nek megfogalmazása. folyó gyermekvezető-képzés jelenleg még kialakulóban van. A korábbi évekhez hason­lóan, megyénk úttörőházai jelentős szerepet vállalnak a közéleti, politikai nevelésben Sajnálatos, hogy az intézmé. nyék tárgyi, illetve szemé­lyi feltételei nem kevés kí­vánnivalót hagynak maguk után. ( A megyei elnökség módo­sított javaslata, hogy a fel­nőtt és gyermekvezetök vá­lasztása különüljön el. Kalina Mária végül kö­szönetét fejezte ki mindazok­nak. akik nap mint nap tá­mogatják a mozgalmat. Hozzászólások A szóbeli kiegészítő után vita következett: az első hoz­zászóló az egri Simonné Ro­gony Marianna a jó közös­ség kialakításának feltételei­ről beszélt, s hangsúlyozta a jogok és kötelességek meg­ismerésének fontosságát. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a későbbi eredményes mun­ka záloga a színvonalas kis­dobos-tevékenység megszer­vezése. Hatvan küldötte. Kovács Ildikó, a MUSZ működési szabályzatának módosítására tett észrevételeket. Jónak ta­lálta a kisdobos- és úttörő­pontok tartalmát. Javasolta, hogy az úttörővezetők tag- díjfizetés helyett közhasznú munkával növeljék csapatuk bevételét. A Hevesről érkezett Bese­nyei Márta a jelképekről, a rendezvények színvonalának emeléséről, a sablonmentes ünnepek jelentőségéről szólt. Petrás Emília, Gyöngyös képviselője a túrázásról, az ifivezetők munkájáról, s a helyi tapasztalatokról adott számot. Az egri Lázárné Bujdosó Judit arra szólította fel ve­zetőtársait, hogy a jövőben jobban építsenek a pajtások kezdeményezéseire, ötleteire, s maguk is lelkesebben kap­csolódjanak be a közös prog­ramokba. A füzesabonyi, városi jo­gú nagyközség körzeti úttörő­elnöke, Takács Péter, a tár­sadalmi kapcsolatok szélesí­tésének fontosságáról szólt. Megemlítette, hogy napja­inkban átalakulóban vannak az értékrendek, s ehhez az iskolának, illetve a csapatok­nak is igazodniuk kell, ugyan­akkor küzdeni kell a ká­ros divatáramlatok ellen. A pedagógusok mellett másokat is be kell vonni a nevelés­be, a programok szervezésé­be. Ahhoz, hogy a néhány vezető között uralkodó kö­zömbösséget felszámoljuk, anyagilag és erkölcsileg is nagyobb támogatásra van szükség — mondotta. A hatvani Zámbó Éva az oktatási törvény által kí­nált jó lehetőségeket üdvö­zölte, s egyben figyelmezte­tett arra, hogy a helyenként még meglevő ellentmondáso­kat fel kell számolni. Ki­emelte, hogy a megújulás nem egyenlő a működési szabályzat megújításával. Ezt követően Sós Tamás is szót kért, a megyei KISZ- bizottság nevében. Hangsú­lyozta a következetes mun­ka fontosságát, s a szocialis­ta szellemű nevelés alapvető szerepét. Mint mondta, elő­térbe kell helyezni az önálló életre való felkészítést. Az úttörők programjában teret kell adni az életkori sajátosságok kibontakozta­tására, a játékra, s az egész­séges romantikára. El kell érni. hogy mindezek által a gyerekek érezzék sajátjuknak a mozgalmat. Szükség van továbbá az ösztönzési rend­szer korszerűsítésére, s a nagyobb önállóság feltételei­nek megteremtésére. A szünet után a mandá- tomvizsgáló bizottság elnö­ke. Somfai Tiborné tette meg jelentését. Megállapí­totta, hogy a 160 megválasz­tott küldöttnek 95 százalé­ka jelen van, s így a kon­ferencia szavazat-, illetve határozatképes. Köszöntöt­te az értekezlet legidősebb, és legfiatalabb tagját, majd átadta a kisdobosok és út­törők üzenetét, amelynek lé­nyege: „Játsszunk többet!” Hiányolta az éves felkészítés korábbi, rendszeres munká­ját. s ezek jó hangulatát. A tanácskozás kedves pil­lanatai közé tartozott, ami­kor közös éneklésre szólítot­ta fel a jelenlevőket, akik lelkesen dalolták a „Nem vagyunk mi öregek...” kez­detű vidám strófákat. A to­vábbiakban Sánta László hatvani küldött kapott szót. Közzétette azon felmérés adatait, amelyet 6., 7.. 8. osz­tályos gyerekek körében végzett. Ennek alapján ar­ra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek nem eléggé érettek a felnőtt vezetők; megválasztására. Ezt az el­képzelést csak úgy lehet eredményesen megvalósítani, ha először más jellegű, ki­sebb intézményekben, úttö­rőházakban kísérleteznek vele. Jurecaka Márta, Gyöngyös képviselője az úttörővezető­képzés tökéletesítésére tett javaslatot, majd arról be­szélt, hogy az egyre nép­szerűbb sátortáborozás fel­tételeit minél több helyen kellene biztosítani. Hiányol­ta a kisdobosok körében az egyéni felmenőrendszerű versenyeket, hiszen nekik is szükségük van a tudásbeli megmérettetésre. Ezután Mrázik Mária szó­lalt fel. Értékelte az előző országos konferencia óta el­telt időszak munkáját és ki­emelte, hogy a december­ben, Salgótarjánban meg­rendezendő újabb országos tanácskozáson ki kell jelölni a további feladatokat. Az előző hozzászólásokra reagál­va, azon véleményének adott hangot, hogy nem ért egyet azzal az elképzeléssel, mi­szerint a tánulók nem eléggé érettek felnőtt vezetőik meg­választására. A kitüntetések számának csökkenésével kapcsolatban kijelentette, ez nem jelenti az értékelés el­maradását, a vezetők szá­mára ítélt pótlék pedig nem munkabér, hanem egyfajta tiszteletdíj. A Heves megyei úttörővezetők munkája, mint elmondta, az országos meg­ítélés szerint jó. Üdvözölte a nyugdíjasok bevonását a csa­patok munkájába és elisme­rően szólt a megyei úttörő­ház tevékenységéről. A me­gyében működő szakbizott­ságok szintén eredményesen dolgoznak, örvendetes, hogy szaporodik a szaktáborok száma, s hogy erősödnek a más megyékkel való test­vérkapcsolatok. Az utána következő egri Singlár József né a rendsze­res túrázás jelentőségére hívta fel a figyelmet, s ar­ra. hogy növelni kell a ter­mészetjáró szakosztályok számát az iskolákban. Virág Károly a megyei pártbizottság nevében kért szót. Felszólalásában hang­súlyozta a gyermekközpontú munka szükségességét, s az őszinte, kritikus szellem je­lentőségét. Az új társadalmi és gazdasági kihívások — mondta — új válaszokat is igényelnek, ennek pedig tettrekészséggel kell párosul­nia. Megállapította. hogy a XIII. pártkongresszus ha­tározatai nem az előirány­zott ütemben valósulnak meg, így ma fokozott fele­lősséggel kell munkánkat el­látni. az ésszerűségnek és a hatékonyságnak kell érvé­nyesülnie az élet minden te­rületén. Szocialista értéke­inket továbbra is megőrizve kell új utakat keresnünk. Tudatosítani kell a fiatalság körében azt: milyen küzdel­mes utat tettünk meg eddig a szocializmus építésében an­nak érdekében, hogy ered­ményeinket, s gondjainkat reálisan értékelhessük. Hang­súlyozta, hogy a felnövekvő generáció ma minden eddi­ginél nagyobb támogatást él­vez. Eletszagúbb, hitelesebb képet kell kapniuk társadal­munk mai helyzetéről, s az abban elfoglalt helyükről is. Fontos, hogy az iskolák a kor színvonalához igazodó műveltséget adjanak, hiszen a megnövekedett követelmé­nyek mindenképpen erre kényszerítenek bennünket. Utalt Sós Tamás szavaira, miszerint a tanácskozás csak úgy lehet eredményes, ha az utána következő munká­ban következetesen megvaló­sulnak az itt felvetett érté­kes ötletek és gondolatok. A megyei tanács művelő­dési osztályának vezetöhe- lyettese. dr. Kovács János az iskolák belső nevelési rendszeréről beszélt. Véle­ménye szerint a gyermekkö­zösségeknek meg kell adni a vezetőik választásának lehe­tőségét, hiszen másképp ho­gyan tanulhatnának demok­ráciát. ha nem teremtenek ezzel kapcsolatos szituáció­kat. Az anyagiakról szólva elmondta, hogy 1984—85-ben átlagosan 6,7 százalékkal emelkedtek a pedagógusbé­rek. Gondolatait a követke­ző mondattal zárta: az úttö- rövezetöket ne a szkepticiz­mus, hanem az építő gondo­latok vezessék. Molnár Lajos, a Hámán Kató Úttörőház igazgatója hozzászólásában értékelte a megye három úttörőházának tevékenységét és szorgalmaz­ta, hogy Hatvanban is ké­szüljön el egy hasonló léte­sítmény. Elmondta, hegy az állami támogatás egyre szű- kebb, így egy ideje a szin­ten tartással próbálnak meg­birkózni. Igaz ugyan, hogy a demokratikus jogok ezen in­tézményeket is megilletik, de konkrétabb útmutatásokra lenne szükség a jövőben. Ali Attiláné, Eger képvi­selője jónak találta azt az elképzelést, hogy a kisdobo­sok tagfelvételi korhatárát minden csapat maga dönt­hesse el. Az ifivezetők tag­felvételekor az alkalmasság legyen a döntő szempont — mondta. Az egri Kopasz Árpádné a kisegítő iskolák helyzeté­ről, az értelmi fogyatékos tanulók problémáiról mondta el véleményét, s kiemelte, hogy ezen iskolatípusokban az utóbbi időben érezhetően egységesebbé vált a csapa­tok tevékenysége. A honvédelmi tevékeny­ségről. az úttörőgárda mun­kájáról Angyal Péter fejtet­te ki nézetét. Megyénkben jó eredményeket értek el a pajtások több országos ver­senyen, probléma azonban, hogy a honvédség nem tud mindig megfelelő segítséget nyújtani az úttörögárdának. Szelezsán Gabriella, egri ifivezető elmondta, hogy az utóbbi években némi vissza­esés tapasztalható az ifiveze­tők tevékenységében. A kép­zési módszerek megújításá­val, újabb ifiklubok szerve­zésével enyhíteni lehetne ezen a gondon. Felvetette, hogy ne szabjanak 18 éves korhatárt az aktív ifiveze­tőknek. Fülöpné Zámborszki Má­ria, aki szintén Egert kép­viselte, a hátrányos és ve­szélyeztetett gyerekek prob­lémáiról szólt. A túlzsúfolt­ság, az intézeti zártság el­len eredményesebben kell fellépni — mondta. A kü­lönböző társadalmi tömeg­szervezetek patronálása. s néhány általános iskola őszinte segíteni akarása nagy segítséget jelent. A Füzesabonyból érkezett Nagy Lajos a községi általá­nos művelődési központ munkájáról adott képet, s a területükön folyó munka ta­pasztalatairól számolt be. Idő hiányában nyolc hoz­zászólást írásban továbbítot­tak az elnökségnek, és hang­súlyozták, hogy ezek az ész­revételek is egyenlő értékű­ek a szóban elhangzottakkal A vitát Kalina Mária fog­lalta össze. A továbbiakban az alap- szabályzat egyes kérdéseire vonatkozó módosításról sza­vaztak. így elfogadták: a kisdobosok 6 pontjának ne­gyedik pontjába kerüljön be a nevelő szó, továbbá arról, hogy ne használjanak felki­áltójelet az egyes pontok után. A működési szabály­zattal kapcsolatban két vál­toztatás mellett voksoltak. Az egyik az ifivezetők felső korhatárának eltörlése, a másik a tagdíjfizetéssel kap­csolatban született. Ezt követően megválasz­tották a MUSZ 17 tagú He­ves Megyei 'Elnökségét, az országos konferencia küldöt­teit. illetve az Országos Ta­nácsba delegált személyeket. A szavazatok alapján a Heves megyei úttörőelnök Kalina Mária, titkára Ja­kab Krisztina lett. Az országos konferencián Balázsáé Cseh Zsuzsanna, Besenyei Márta, Hegedűs Pálné, Kalina Mária, Mckria Istvánné. Molnár Lajos, Sán­ta László, Szelezsán Gabri­ella, Székely Józsefné, Zá- gonyiné Farkas Judit, Zám- bó Éva és Varga Sándor képviseli megyénket. Az Országos Tanácsba de­legált vezetők: Molnár La­jos, illetve Sánta László. Tudósítás: Barta Katalin Havas András Fotó: Perl Márton A megyei úttörőelnökség szóbeli kiegészítése ...Pillanatképek a konferencia szünetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom