Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. október 23., csütörtök Kádár János és Alvaro Cunhal megbeszélése —( Külpolitikai kommentárunk )— Önkényes döntés HIÁBA TELT EL IMMÁR bő másfél hét az izlan- I di fővárosban rendezett szovjet—amerikai csúcstalálkozó óta, a politikai szakértők; katonai megfigyelők első számú kérdése változatlanul az, milyenek a kilátások a két nagyhatalom viszonyában, hogyan alakulhatnak a leszerelési és más. kétoldalú ügyek a megállapodás nélkül véget ért reykjaviki ..munkaértekezlet7' után. Washingtonban az elmúli napokban megerősödött az a vélemény, hogy az izlandi csúcs korántsem értékelhető végzetes kudarcként, ellenkezőleg: a szovjet—amerikai megbeszélések jelentősen előrehaladtak. A legutóbbi fejlemények azonban ellentmondani látszanak e hivatalos optimizmusnak. Legalábbis nehezen lehetne másképp értékelni a Fehér Ház (sőt. a legfrissebb hírek szerint Reagan elnök személyes) döntését újabb szovjet ' diplomaták kiutasításáról, mint. hogy az a kétoldali viszony további kiélezésére irányul, s óhatatlanul válaszlépésekre fogja kényszeríteni Moszkvát is. EMLÉKEZETES, hogy a New York-i szovjet ENSZ- személyzet létszámának csökkentésére vonatkozó, egyoldalú amerikai intézkedés már a Reykjavik előtti periódusban is heves ellentéteket váltott ki. A szovjet felelet mértékadó megítélés szerint is visszafogott maradt, és felelősségtudatról tanúskodott: a jelek szerint a szovjet fővárosban a fegyverzetcsökkentési párbeszéd lehetőségének ébrentartása, s nem a diplomáciai megtorlás szándéka szabta oly szűkre a kiutasított amerikai tisztviselők számát. Moszkvában nyilvánvalóan felismerték. hogy a ..szemet szemért " elv csupán a kapcsolatok fokozatos és szinte automatikus rosszabbodásához vezethet — s a szovjet fővárosban épp ezt a folyamatot akarják elkerülni. Érthető EZEK UTÁN, hogy szovjet külügymi- nisztériumi körökben önkényesnek, példátlannak és egyoldalúnak minősítették a washingtoni döntést, amely újabb 60—70 szovjet diplomata távozását írja elő. Rég ismert tény. hogy a bizalom, az általános légkör a nemzetközi tárgyalások során legalább olyan fontos, mint a konkrét ajánlatok. Nehéz elképzelni, hogy ilyen washingtoni lépések fényében hogyan alakulhatna ki konstruktivabb atmoszféra. Szegő Gábor A zimbabwei fővárosban rendőrök próbálják feltartóztatni azokat a tüntetőket, akik úgy vélik, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim felelős Samora Machet mozambiki elnök haláláért (Népújság-telefotó — AP — MTI — KSJ Geraszimov sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) konstruktív és nagy horderejű szovjet javaslatokat, amelyeg reális és kölcsönösen elfogadható megegyezési lehetőségeket nyújtanak arra. hogy a nukleáris leszerelés területén döntő jelentőségű előrelépésre kerüljön sor. Ezzel szemben rámutattak, hogy a megállapodások megakadályozásáért. a nemzetközi helyzet esetleges megromlásáért a felelősség a katonai fölényre törekvő imperialista politikát terheli. Hangsúlyozták, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség a fegyverkezési hajsza megfékezése és a nukleáris leszerelés előmozdítása érdekében. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biztonság szempontjából különös jelentősége van a helsinki folyamat keretében zajló összeurópai párbeszédnek, amelyet a részt vevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítéséért folytatnak. Kiemelték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezésének jelentőségét. és hangot adtak reményüknek, hogy a november elején Bécsben kezdődő utókonferencia eredményesen járul majd hozzá az enyhülés újabb területekre való kiterjesztéséhez. <Folytatás az 1. oldalról) va utalt arra. hogy a tanácskozáson értékelik majd a jelenlegi helyzetet, a stockholmi konferencia eredményeinek fényében is. Finnországnak alapvető célja, hogy Bécsben tovább folytatódjék a helsinki folyamat Paavo Váyrynen részletesen kifejtette országának abbéli elkötelezettségét is, hogy a Helsinkiben elfogadott záródokumentumban rögzített valamennyi területen sikerüljön előrehaladást elérni a következő években. Hangsúlyozta, hogy e területek egymással összefüggésben vannak. Az előadást követően Paavo Váyrynen sajtókonferencián találkozott a magyar és a külföldi újságírókkal az Atrium Hyatt Szállóban. Elégedetten nyilatkozott látogatásának eredményéről. Hasznosnak ítélte a magyar vezetőkkel folytatott eszmecseréket. amelyeken a legnagyobb figyelmet a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szentelték. Mint hangsúlyozta : egyetértettek abban. hogy a lehetőség és a szándék megvan arra, hogy e kapcsolatokat tovább fejlesszék. A különösen élénk kulturális kapcsolatokról szólva Paavo Váyrynen kiemelte a Finn—Magyar Társaság és a magyarországi magyar—finn baráti körök vonzó programjait. amelyek fontos szerepet töltenek be a két nép életének bemutatásában, eredményeinek népszerűsítésében. Ugyancsak fontos a finn—magyar barátság ápolásában a testvérvárosi mozgalom: eddig huszonegy finn város épített ki szoros kontaktust magyar településekkel. A nemzetközi helyzet áttekintésekor két alapvető kérdés szerepelt a tárgyalások napirendjén. A nagyhatalmak közötti viszony alakulását, a leszerelés kérdéseit mindenekelőtt a reykjaviki találkozót követő időszak fényében elemezték. Szót váltottak a bécsi utóértekezlet előkészületeiről is. E kérdésekkel kapcsolatban Kádár János és Alvaro Cunhal kölcsönösen tájékoztatta egymást pártjaik helyzetéről. tevékenységéről és időszerű feladatairól. Nagyra értékelték az MSZMP és a PKP között fennálló hagyományosan jó. rendszeres elvtársi kapcsolatokat, amelyen a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapulnak. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a két párt együttműködésének további erősítése jói szolgálja a két ország. a magyar és a portugál nép érdekeit, valamint a nemzetközi béke és biztonság közös ügyét. A Portugál KP nevében Alvaro Cunhal portugáliai látogatásra hívta meg az MSZMP küldöttségét, amelyet magyar részről köszönettel elfogadtak. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB Külügyi Osztályának vezetője és Domingos Lopes, a PKP KB póttagja, a Külügyi Osztály helyettes vezetője. A találkozót követően Kádár János ebédet adott Alvaro Cunhal tiszteletére. Az ebéden részt vettek: Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, Horváth István és Szűrös Mátyás a Központi Bizottság titkárai, valamint Kótai Géza és Domingos Lopes. a külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bár Magyar- ország a Varsói Szerződés tagja. Finnország pedig katonai szövetségekhez nem tartozó állam, számos ponton szükséges és lehetséges az együttműködés. Mint a véleménycseréken is kitűnt: mindkét ország azonosan ítéli meg az együttműködés fontosságát a nemzetközi fórumokon, mindenekelőtt az európai biztonsági és együttműködési folyamat különböző értekezletein. Kérdésekre válaszolva Paavo Váyrynen kijelentette: az európai biztonságért és a békéért elsősorban a nagyhatalmak viselik a felelősséget. Az utóbbi évek ese-- ményei azonban arra mutattak példát, hogy a kis országoknak nemcsak felelősségük, hanem lehetőségük is van a világbéke ügyének előmozdítására. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán délután a KB székházában fogadta Paavo Váyrynent, a Finn Centrum Párt elnökét. a Finn Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet és különösen a reykjaviki találkozó utáni helyzet kérdéseivel. Állást foglaltak a helsinki folyamat továbbvitele. a fegyverkezési verseny csökkentésének szükségessége mellett. Áttekintették a hagyományosan jó kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter. Matti Kahiluoto. a finn külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, valamint Hargita Árpád, hazánk finnországi és Ártó Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a nap folyamán ugyan, csak megbeszéléseket folytatott Paavo Väyrynennel. A finn külügyminiszter ezzel befejezte magyarországi látogatását (Folytatás az I. oldalról) világ felé vezető úton. Nyilvánvaló, hogy a militariz- mussal összefonódó körök megijedtek. Akcióikat koordinálva most arra törekednek. hogy elfojtsák a világközvélemény széles köreinek béke törekvését, azt. hogy a kormányok világos álláspontot alakítsanak ki ebben a döntő, történelmi pillanatban. Erejüket nem szabad túlértékelni, de nem is szabad alábecsülni — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az erők Reykjavi- kot követően az átkozódás. ról hamar áttértek az öröm* ujjongásra. Kampányt kezdtek annak érdekében, hogy kisajátítsák a másik fél ja. vaslatait. Fő törekvésük árra irányul, hogy megvédelmezzék az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést. Tisztára akarják mosni a destruktív amerikai álláspontot, annak a kor. mánynak az álláspontját, melynek képviselői „régi poggyásszal” érkeztek a találkozóra. Mihail Gorbacsov emlékeztetett a Reykjavikban előterjesztett javaslatokra, amelyek egységes csomagot alkotnak. Az első: felére csökkenteni valamennyi ha. dászati fegyverzetet. A második: teljesen felszámolni a szovjet és az amerikai közép-hatótávolságú rakétákat Európában és késlekedés nélkül tárgyalásokat kezdeni az ilyen típusú, Ázsiában telepített rakétákról, valamint az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakétákról. amelyek számát a Szovjetunió javaslata értelmében azonnal be kell fagyasztani. A harmadik: megszilárdítani a rakétáéi, hárító-rendszerekröl kötött szerződést és mindenre kiterjedő tárgyalásokat kezdeni a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy a három terület közül az első kettőben reményt keltőén közeledtek az álláspontok. Rámutatott, hogy a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének útján a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) vált a fő akadállyá. Az SDI legnagyobb veszélyét abban látjuk — mondotta Mihail Gorbacsov —, hogy a fegyverkezési hajsza új területre terjed ki. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy támadófegyvert juttasson a világűrbe és ily módon katonai fölényre tegyen szert. Minden józanul gondolkodó ember számára világos, hogy amennyiben a nukleáris fegyverek nagyszabású csökkentésének, majd pedig teljes megsemmisítésének útjára lépünk, ki kell zárni az olyan lehetőségeket, amelyeket a szovjet vagy az amerikai fél felhasználhatna az egyoldalú fölény kiharcolására. Az SDI-vei kapcsolatban Reykjavikban kifejtett ameA szovjet kormány intézkedéseket foganatosított, válaszul az amerikai kormánynak arra a provokatív lépésére, hogy október 21-én minden alap nélkül nemkívánatos személynek nyilvánította a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének és San Franciscó-i főkonzulátusának öt munkatársát, továbbá maximálta a szovjet képviseletek személyzetének létszámát — jelentette be szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője. A következő válaszlépésekről van szó: — Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének és leningrádi főkonzulátusának öt munkatársát nemkírikai álláspont gyökeresen ellentétes a rakétaelhárító- rendszerekröl kötött szerződéssel — mutatott rá Mihail Gorbacsov, s idézte a dokumentum több cikkelyét, amelyeket Washington meg akar kerülni. Az SZKP KB főtitkára utalt azokra az értékelésekre is, melyek szerint folyamatban van a megállapodás kialakítása. Ennek kapcsán kijelentette: csak a politikailag együgyüek fogadhatják el azt, hogy felszámoljuk nukleáris fegyverzetünket, mint az amerikai agressziót visszatartó eszközt, s elfogadjuk a világűrből jövő fenyegetést. Az SZKP KB főtitkára beszédében kitért arra is, hogy az Egyesült Államokból kiutasították a Szovjetunió nagykövetségének és konzulátusának 55 munkatársát. Mihail Gorbacsov ezt a cselekedetet vad akciónak minősítette, amelyre közvetlenül a két ország vezetőinek oly fontos találkozója után került sor. Kijelentette: a Szovjetunió válaszlépéseket tesz. Nem vagyunk hajlandók eltűrni ezt a gyalázatos viselkedést. Az Egyesült Államok kormányának lépése ugyanakkor bizonyította azt is, hogy cselekedetei menynyire kiismerhetetlenek. Mint kiderült, nemcsak hogy nincsenek építő jellegű javaslatai a leszerelés kulcskérdéseit illetően, de még csak szándékában sincs megőrizni azt a légkört, amely a párbeszéd normális folytatásához szükséges. Ahányszor feltűnik a remény a szovjet —amerikai kapcsolatok jelentős kérdéseinek megoldását illetően, azonnal olyan provokáció következik, amelynek célja: a kedvező megoldás lehetőségének meghiúsítása. A hagyományos fegyverzet leszereléséről szólva Mihail Gorbacsov utalt arra, hogy az Egyesült Államok kormányzata a nukleáris leszerelés előfeltételének tekinti ezt. Az SZKP KB főtitkára ennek kapcsán emlékeztetett a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti tanácskozásán megfogalmazott javaslatokra, amelyeket a NATO- tagországok eddig válaszra sem méltattak. Mihail Gorbacsov végezetül kijelentette: ha az SDI-t a nukleáris leszerelés elé helyezik, akkor csak egyetlen következtetés lehetséges. A katonai program segítségével próbálják elvetni korunk nemzetközi kapcsolatainak alaptörvényét, amelyet tavaly Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői megerősítettek: nem szabad nukleáris háborút vívni, ebben a háborúban nem lehet győzelmet aratni. A Szovjetunió az előterjesztett javaslatokban maximális jó szándékáról tett tanúbizonyságot. A javaslatokat nem vonjuk vissza, változatlanul érvényesek — mutatott rá Mihail Gorbacsov. vánatos személynek nyilvánították. november 1-jéigel kell hagyniuk az országot. — Korlátozzák az amerikai nagykövetségre ideiglenes jelleggel vezényelt munkatársak beutazását és moszkvai tartózkodását. Ezután összesen annyi nagykövetségi munkatárs és anv- nyi időre utazhat ideiglenes munkára Moszkvába, ahány embert és amennyi időre szovjet részről az Egyesült Államokba küldenek. — Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének és leningrádi főkonzulátusának létszáma nem haladhatja meg a szovjet képviseletekre amerikai részről meghatározott maximális létszámot, nevezetesen: a nagy- követségnek 225. a főkonzulátusnak 26 alkalmazottja lehet. — Viszonossági alapon korlátozzák a nagykövet és a nagykövetségi alkalmazottak Moszkvába érkező vendégeinek számát. — A moszkvai amerikai nagykövetségen és a lenin- grédi főkonzulátuson alkalmazott 260 szovjet állampolgár munkaviszonyát a szerződésekben rögzített felmondási idővel megszüntetik A Szovjetunió nem engedélyezi, hogy helyettük harmadik országok állampolgárait alkalmazzák. Geraszimov hangsúlyozta, hogy a mostani szovjet intézkedések insszafogottak. mérsékeltek és a kölcsönösség elvére épülnek. A szovjet fél célja azonban az. hogy lehetővé váljon a határvonal meghúzása, s nt folytatódjon a kétoldalú kapcsolatokat megterhelő ..számháború", amelyet a? amerikai fél kezdeményezett, Mint a szóvivő emlékeztetett. amerikai részről már évekkel ezelőtt korlátozták a szovjet képviseletek létszámát, majd a közelmúltban kiutasították a szovjet ENSZ-képviselet 25 munkatársát. Akkor a Szovjetunió nem foganatosított válaszintézkedéseket. mert a reykjaviki találkozó előtt nem kívánta megterhelni a kétoldalú kapcsolatokat. Gennagyi.i Geraszimov figyelmeztetett: amennyiben Washington folytatja provokatív lépéseit. a Szovjetunió kénytelen lesz a válaszintézkedések mértekének növelésére Befejezte magyarországi látogatását a finn külügyminiszter Mihail Gorbacsov televíziós beszéde
