Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. október 18., szombat 9 1820—1849 között készült edényfomiák az Iparművészeti Mózeumban úton a - porcelángyártást, mert a szökött munkások nem tudták az egész „arka- num ”-ot a pcrcelántitkot. Ennek következtében gyárt­mányaik anyaga kezdettől fogva különbözött színben és keménységben a meisseni porcelántól. A formák és a díszítések azonban rendkí­vül hasonlóak voltak. A gyár kezdetben királyi és főúri támogatás nélkül mű­ködött. ez volt a7 egyetlen nem királyi alapítású ma­nufaktúra a kor Európájá­ban. Formakincse az európai barokké, de a távol-keleti porcelánok forma- és díszí- ménykincse is előfordul, hi­szen előképek gyanánt Meis- senben is használták őket. Különleges díszítési mód a kínaizáló. aprólékos mini- atűrszerűen finom jelenetek alkalmazása, amelyek Herold nyomán minden európai ma­nufaktúrában elterjedtek Eredeti bécsi díszítés is ki­alakult, az ún. „Schwarzlot- festés”. amely fekete szín- nel festett, gyakran ezüst- keretelésű vasvörössel élén■> kitett metszetes táj és va­dászjelenetekből állt. Egész asztali készleteket is díszí­tettek vele. főleg a XVIII század közepén. Meisseni ha­tásra terjedt el a ..német’' virágcsokor-díszítés. amely azóta is kedvelt minden eu­rópai porcelángyárban. Bécsben mesterfokon mű­velték — természetesen ké­zi festéssel. Ezért oly be­csesek a régi porcelánok, mert majd mindegyikük egy kis műremek. A gyár azonban főúri pártfogó nélktii gazdasági válságba került Az állam vásárolta meg 1744-ben. A gyár fellendülésének nagy korszaka az 1760-as évekkel kezdődik, és 1805-ig tart. Az időszak jellemzője az első évtizedekben- az ön­álló szobrászat kifejlődése. E fellendülésben a döntő szerep egy kiváló szobrászé. J. J. Miedermayeré. Tőle láthatók a kiállítás bájos apró figurácskái, melyek ál­talában asztali díszként funk­cionáltak. A Vincellérnő, a Szakácsnő, a Mitológiai szo­borcsoport, a Paris és Hele­na, a bécsi rokokó sajátos báját árasztja. Mária Teré­zia császárnő magyarbarát­ságának jellegzetes* kordo- kumentum ja a Magyar Test­őr alakja. Az 1760-as évektől kezdve a festés egyre pazarabbá válik. A klasszicizmus a for­mákban és a díszítésben egyaránt az ún. Sorgenthal korszakban jelentkezik (1784—1805). Különösen a festők remekeltek. A gyár ekkor kiváló festőiskolát is tartett fenn. Igen korán megjelenik a formákban és a díszítményekben egyaránt az empire stílus. A festett ábrázolások között mitológiai jelenetek vannak túlsúlyban- a művészi vezető. Anton Grassi sugallatára. A XIX század elején az aranyozás — amely az egész Sorgenthal korszakban nagy szerepet játszott — virágko­rát éli. Különösen szépek a matt és fényes aranyozással díszített darabok. A húszas években igen kedvelték és magas színvonalúak a. vi­rágcsendélettel díszített por­celánok. A biedermeier stí­lus hozta divatba üveg- és porcelántárgyakon a város- és vedutaábrázclásokat, me­lyek a szalonok vitrinjeiben kerültek elhelyezésre. A gyár a magyar vásárlókö­zönség számára magyar fel­iratos és magyar vonatko­zású emlékcsészéket is gyártott. A gyár 1872-től hanyat- lani kezdett, anyagi nehéz­ségei fokozódtak. Újításai nem jártak sikerrel. így 1864-ben a termelési leállí­tották, 1866-ban pedig fel­számolták Európa egyik leg­nagyobb múltú porcelán- üzemét, amely hosszú fenn­állása során fontos szerepet játszott a7 európai porcelán formanyelvének kialakulá­sában. Az Iparművészeti Múzeum gazdag anyagában a bécsi porcelán minden időszaka képviselve van. Ebből lát­hat a közönség most válo­gatást. Brestyánszky Ilona B Konok hittel Beszélgetés az ötvenéves Buda Ferenccel Buda Ferenc. József Atti- la-díjas költő ötvenéves. 1936. november 3-án szü­letett. Egyik korai versében, a Fűvek példájában így vall önmagáról: „Nincs mivel kérkednem, nincs mit szé­gyellnem, hitemen nincsen rézrozsda, mindenért meg­jártam belső poklaimat''. Ez az ötven év, e7 a kerek évforduló jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk pá­lyájára. indulására. — Debrecenben kezdtem a pályát, ott közölték első ver­semet. 1956 is ott ért. Deb­recen híres iskolái indítot­tak. a Református Gimnázi­um. a Fazekas Gimnázium. Itt Kiss Tamás tanított, a költő. Ö volt az első meste­rem. tanítóm. De távolaöb természetesen a debreceni hagyomány. hajdani költők. Csokonai és Fazekas. S Jó­zsef Attilához ragaszkodtam legjobban. — 1955-ben a7 Alföldben, Kiss Tamás. Koczogh Ákos és Mocsár Gábor segítettek. Együtt jelentek meg verse­im Kalász Lászlóéval és a tragikusan korán elhunyt Kertész Lászlóéval. Ratkó Józseffel akkor még szemé: fyesen nem találkoztam. Majd pár éves megszakítás után rendszeresen publikál­tam az Űj Írás című folyó­irat kezdeti időszakában 1961-től. Juhász Ferenc és Nagy László pártfogását, se­gítését sosem felejtem el. 1960-tól 1963-ig Budapesten éltem, és ekkor lettek jó barátaim Ágh István és Szabó István, a novellista. — Mély sár című versed­ben írsz a sárfolyammá váló faluról, tanítványaidról. — Budapest után két évig voltunk Pusztavacson. Újra­kezdést jelentett számomra: tanítottam, befejeztem egye­temi tanulmányaimat Deb­recenben. megjelent első verseskötetem, a Füvek pél­dája. A verskötet sok él­ményt őriz, hatásokat, s vál­togatott kötetnek számít, hiszen nyolc év termése ke­rült bele. Most még többet kirostálnék, de az írásról való felfogásom azóta sem változott. — A Hetek költőivel in­dultál. Az ének megmarad című antológia jelzi ma is meglévő összetartozástök. Ratkó írta rólatok: „nem hal ki az ének", s rólad: „vasból faragott furulyát fúj / fogadott földjén Buda Ferkó"— — Mi a véleményed erről a nemzedékről? — Együvé tartozónak val­lom magam velük: Ághgal, Bellával, Kalásszal. Raffai- val. Ratkóval és Serfőzővei. A közös élmények rokon vonásaink, eszményeink ösz- szekötnek. De kibővíthető lenne a Hetek Kiss Annával, Tóth Bálinttal. Az életkor nem döntő, hisz Kalász és Serfőző közt is van néhány év. — „Polgárává Kecskemét fogadott” — írtad. Hogyan változott itt sorod? — Nagyon sokat, hisz itt hosszabb ideig éltem, mint szülővárosomban. Itt kaptam munkát, hajlékot, ideköt csa­ládom, több gyermekem itt született. S itt dolgozom a Forrás szerkesztőségében, ahol szót értünk egymással. Ekkor jelent meg 1970-ben az Ébresszen aranysíp című verskötetem mely vékony, de sikerültebb, egységesebb, mint az első. Ekkor jutot­tam el az első versig, a Ro­hamig, mely nagyobb kom­pozíció. többszólamú, a hall­gatókra is tekintettel van — „Konok hit nélkül nem megy" — írtad a Roham­ban. E kiemelkedő versedhez hasonlíthatnám a Tanya-ha­zámat. Mennyiben más ez a versed? — A Tanya-hazám több, a Rohamnál többet mond. szándékoltan nagyobb kö­zösségről, a Duna—Tisza kö­zi tanyák világáról, míg a Rohamban több volt az egyéni, a személyes. Azt ír­tam róla: „Tartozásomat ez a vers le nem törlesztheti. De ha másra nem, arra ta­lán alkalmas, hogy tiszte­legjek a hóban lábaló kis­iskolásaim, a korán munká­ba fogottak, o ma is lá­tástól vakulásig gördülők, nagycsalád-nevelők, elárvult öregek: tanyavilágban élő felebarátaim előtt". — A Tanya-hazám har­madik verskötetedben, je­lent meg, a Holt számból búzaszál. Ezen szociografi­kus elemeket tartalmazó versed mellett itt vallasz mestered, barátod Nagy László haláláról és a Kí­sérlet a bánat ellen című. Nagy László rajzait bemu­tató kiállításról. Mellesleg hadd állapítsuk meg, hogy mint Nagy László, te is kí­sérleteztél a fafaragással, a díszítőművészettel, a rajzo­lással. De ne feledkezzünk meg műfordításaidról sem. A Varázsének című köteted után sokat fordítottál. Mi­ket? — Nem jobb híján fordí­tottam. hanem minden for­dítást fontos munkának ér­zek. Ablakot nyitni, más népek világát megismerni, főleg a hozzám legközelebb álló finnugor és török nép- költészetet megszólaltam ko­moly kötelességünk. Papp István kedves debreceni professzorom emlékének ajánlottam említett műfor- dításkötetémet. — Fiatalok keresnek, ta­nácsaid kérik. Most jelent meg 1986-ban a Homokfú­vás című antológia, amelyet te válogattál, szerkesztettél, itt élő fiatal költőket bemu­tatva . .. — Sok fiatal versét olva­som. S a szűkebb hazában, itt. a megyében élő fiatalok: Agócs Sándor, Dobozi Esz­ter. Túrái Kamill, Józsa Fá­bián. Csikós Zsuzsa és. Tá­bori Kálmán verseit adtuk Jajgatva sír a szél Nyugalmát nem leli Ágak szikár hegyén Október lángjai Szőlőszemek között Parányi pók lapul Holtában im a lomb Repülni megtanul Ahány még fönnmarad Lehull mind reggelig Hulltukkal életem Tetézve megtelik közre. A Homokfúvás, a cím többet is jelent: fémek tisz­títását és e széljárta homok­világot is. — ötven év .. . Miként látod az elmúlt évtizedeket• s benne önmagad? — Bevallom: nem tartom különös jelentőségűnek ezt az 50. születésnapot. Az ide múlását jelenti. S a? a lé­nyeges, hogy mit tett az em­ber ez idő alatt, és mire futja még idejéből,! mennyi adóssága van még másokkal szemben. A kritika mindig nagyra értékelte szilárd. kemény, pontos verseid „vasvilágát” Kiss Ferenc „választott-köl- tő”-mivoltodról, „vas-sze­lídségedről” írt. S mint Szél fúj című versedben írtad: „Időm. életem fele I rég odavan. / Inog négy falam, i szél fúj, szemem fáj kék vízre, égre, í lebegő kanca­sörényre, / napra, / lombon át­ütő zöld sugarakra". Szemembe por szitál Talpamra sár tapad Fölszedni sem tudom Szétrongyolt sátramat Juhokkal sík mezőn Járnék én boldogan Vernék izzó vasat Ha adnál jó Uram Fekszem csak egymagám Aludni nem tudok Néznek rám szótlanul Elhamvadt csillagok Szekér Ferenc BUDA FERENC: Fekszem csők egymagám Váza az 1820-as évekből Étkészlet J. E. monogrammal (Fotó: Hauer Lajos — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom