Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1986. október 18., szombat .- v j ‘ . , r, ;• > •; ' -•/ .■ . % i ‘ Lakótelepi gokart- és kerékpárversenyt ren­deztek Budapesten. A gyorsasági és ügyessé­gi tömegverseny neve­zési díjaiból össze­gyűlt bevételt a moz­gássérülteknek aján­lották fel. Gokart versenv A tíz éven aluliak 50 köbcentis motor- versenyén Kerékpáros ügyességi verseny (MTI-fotók: Krista Gábor felvételei — KS) A GYALOGOSKÖZLEKEDÉSRŐL A fiatalok okozói, az idősebbek szenvedői a baleseteknek A baleseti statisztikák év­ről évre azt mutatják, hogy hazánkban nagyon magas a gyalogosbalesetek aránya Megdöbbentő, hogy a bal­esetek következtében meg­haltak száma is rendkívül magas a más országok ada­taihoz viszonyítva. A tényekből adódóan az OK BT kezdeményezésére országos program foglalko­zik a gyalogosok közleke­dési nevelésével. E cikk ke­retében néhány gondolatban foglalkozni kívánunk a gya- logosbalesetek leggyakoribb okaival, sajátosságaival és forrásaival Leggyakoribb hiba a gya­logosoknál a vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestről. Ez teszi ki a balesetek 50— 70 százalékát. Ezt követi az álló jármű vagy oszlop előtt való áthaladás, majd a tilos jelzésnél, illetve tiltott he­lyen történő átahaladás, a zavaró magatartás. Az élet­kor szerinti elemzések ki­mutatták. hogy a gyerme­kek, a fiatalok nagyobb arányban okozói, az idős korúak gyakrabban szenve­dő alanyai a gyalogosbal­eseteknek A járművezetők hibájából bekövetkezett gyalogosbale­setekben a főbb okok: a gya­logos számára az elsőbbség meg nem adása és a sebesség nenr. megfelelő alkalmazása, amihez gyakran járul hozzá a látási viszonyokhoz való nenr.; megfelelő alkalmazko­dás. Lakott település nem képzelhető el gyalogosköz­lekedés nélkül. Ez a ténv egyben kiterjeszti a telepü­lés • közlekedési sajátosságai­ból eredő kellemetlen ha­tást a gyalogosközlekedésre is: tömegszerűségét, időbe­ni egyenlőtlenségét, pályá­hoz nem kötöttséget, moz­gékonyságot. hirtelen irány- változást. A gyalogosmoz­gás fontos ismérve még: a gyalogosok száma és a se­bességük. A gyalogos sebességét több tényező befolyásolja: így az életkor, a nemük, a töme­gesség. A gyalogos átkelés­nél meghatározó a közeledő jármű távolsága és sebes­sége A gyalogosközlekedés ve­szélyhelyzetei abból az objek­tív körülményből .adódik, hogy a gyalogoskén közleke­dők szabályozatlan áramlata egy szabályozott járműforga­lommal találkozik. A gyalo­gosok többsége nincs tisztá­ban a feléje közeledő gép­jármű .fizikai mozgástörvé­nyeivel. • Nem ismerik a súrlódási tényezőket, a jár­mű kormányzási és fékezési tulajdonságait. Sokan azt képzelik, hogy a gépkocsi is olyan rövid idő alatt tud megállni, mint ök. és az irányát is olyan gyorsan tudja változtatni.. Az esti gyalogosbalesetek döntő többsége az észlelési hiányosságra vezethető visz- sza A gyalogos látja ugyan a kivilágított gépkocsit, azt viszont nem tudja, hogy a gépkocsi vezetője ninps ab­ban a helyzetben, hogy öl felismerje. A gyalogosok nemcsak sötét ruháik, kont­raszt nélküli, háttérbe való beolvadásuk következtében szenvednek balesetet, hanem a közvilágítás hiánya, vagy gyenge színvonala miatt is A gyalogosok zavart, dön­tésképtelen viselkedése is gyakran oka a baleseteknek. Fokozhatja a veszélyhelyze­tet a zebránál a gépkocsi - vezető erőszakos viselkedése, amely a gyalogosok között ijedtséget okoz, eredménye pedig a döntésképtelenség. A gyalogos nem képes megbecsülni a közeledő jár­mű sebességét A téves íté­letek sokszor okozói a bal­eseteknek. Fokozott a ve­szély az őszi, téli hónapok­ban. Behúzott nyakkal, fel­hajtott gallérral védekezve a fagyos szél ellen, a lehető legkisebb fejmozgással kény­szerülnek begyűjteni az út­testen való átkeléshez szük­séges információkat. Ha esőt vagy havat vág az arcukba a szél, a szemü­ket résnyire összehúzzák, csuklya, esernyő szűkíti látó­terüket. vízcseppék homá- lyosítjáif el a szemüvegüket, hópelyhek tapadnak szem- pillájukra Ilyen körülmé­nyek között éppen csak egy pillantásra futja alapos kö­rültekintés helyett. A gyalo­gosok fáznak — tehát siet­nek. A hideg sürgetésére gyakrabban igyekeznek át­jutni az úton, mint a sétá­ra csábító jó időben. Hogy minél előbb célba érjenek, hajlamosak nagyobb kocká­zatot vállalva lelépni az út­testre A járdáról való lelépés sem egyszerű: latyakos vagy esős időben az úttest szélén, a járda mellett sok helyen széles sávban áll vagy fo­lyik a víz. A gyalogos arra ügyel, hogy át tudjon lépni fölötte, s közben már nem kíséri figyelemmel a jármű­forgalom változásait. Csú­szós úton másként is jár­nak az emberek. Az időseb­bek általában a biztonságra törekednek. Körültekintő közlekedésüket megnehezí­ti. hogy folyamatosan néz­niük kell. hogyan, hová léphetnek. A járművezetők­nek fel kell készülni arra. hogy a gyalogos esetleg megcsúszik, elesik. vagy szerencsésebb esetben meg­torpan, amíg visszanyeri egyensúlyát. Megfigyeléseink igazol­ják. a gyalogosok mozgásá­nak fegyelmezetlenségét is. Jellemző erre, a jelzőlámpa tilos jelzése ellenére átha­ladó gyalogosok egyre sza­porodó száma is. FELMÉRÉS - INTŐ JELEKKEL Gyerekek segéd-motorkerékpáron A gyermekek — életkori sajátosságaikból fakadóan — különösen veszélyeztetett résztvevői a közúti közleke­désnek. Sajnos ezt bizonyít­ják a Heves megyei baleseti statisztikai adatok is, me­lyek szerint a személysérü- léses gyermekbalesetek szá­ma emelkedő tendenciát mutat az utóbbi tíz évben. Különösen kezdvezőtlenül alakul megyénkben a 7—14 éves, iskoláskorú gyermekek közúti biztonsága, sérúléses baleseteik száma meredeken emelkedő tendenciájú. Eb­ben jelentős szerepet játszik, az. hogy a • felső tagozatos 11 —14 éves. de nem ritkán még a 9—10 éves gyermekek is egyre gyakrabban vezet­nek segéd-motorkerék­párt, sőt azzai a közúti for­galombari is részt vesznek. Intő jel hogy a közúti bal­eset következtében megsé­rült gyermekek egynegyede segéd-motorkerékpárral köz­lekedett. Még inkább komo­lyabban kell vennünk azt a tényt, hogy a segéd-motorke­rékpárral balesetet okozó. 14 éven aluli gyermekek közül minden tizedik alkoholt fo­gyasztott, mielőtt megkezdte járműve vezetését! Általános iskolás gyerme­keink tehát segéd-mctorke- rékpároznak, annak ellenére, hogy vezetői igazolvánnyal — mivel a biztonságos veze­tésre még képtelenek — még nem rendelkezhetnek. E kedvezőtlen jelenség visz- szaszoritására alkalmas, ha­tékony módszerek kidolgőzá- sához ismerni kell a gyerme­kek ' segéd-motorkerékpáro­zással kapcsolatos ismereteit, véleményeit, szokásait. Ezt célozta a Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács által végzett reprezentatív kérdőíves vizsgálat, mely a megyében élő 11—14 éves gyermekek teljes körére ér­vényes tapasztalatokat szol­gáltatott. A baleseti szabálysértési statisztika szerint a gyerme­kek nem ismerik megfele­lően a segéd-motorkerékpár­ral való közlekedés KRESZ- ben előírt feltételeit. A vizsgálat sajnos igazolta ezt. hiszen a megkérdezettek közel fele egyáltalán nem tudott a kérdésre válaszol­ni. több mint egynegyedük pedig hiányos ismeretekkel rendelkezik. Szorosan össze­/ függ az ismeretek alacsony ■ szintjével, hogy a 11—14 éves segéd-motorkerékpárt már vezető gyermekek alig egyharmada jelölte meg közlekedési ismeretei elsőd­leges. alapvető forrásául az iskolát, a pedagógusokat. A vizsgálat rámutatott ar­ra is. hogy a gyermekek nem képesek saját közleke­dési képességeik, illetve a közúti forgalom veszélyhely­zeteinek reális felmérésére. Azoknak akik már vezettek segéd-motorkerékpárt, több mint egyharmada már a 14 év betöltése előtt vezetői engedélyt adna magának és kortársainak, ugyanakkor kö­zel felük saját bevallása szerint semmitől sem félt. amikor részt vett a forga­lomban Megdöbbentően magas azoknak a 11 —14 éves gyermekeknek az ará­nya. akik már vezettek se- géd-motorkerékpárf. Meg megdöbbentőbb, hogy ezek nek a gyermekeknek közel fele már 12 éves kora előtt megpróbálkozott a vezetés-, sei. sőt jó néhányan már 10 éves koruk előtt. Sajnála­tos, hogy ezeket a gyereke­ket az esetek közel kéthar­madában maguk a szülök, vagy más felnőtt családtag tanítja a vezetésre, gondat­lanul megfeledkezve arról, hogy a 14 éven'aluli gyer­mek erre biztonságosan még képtelen A vizsgálat viszont cáfol­ja azt a gyakran hangozta­tott véleményt, hogy a gyer­mekek _ segédmotorozásának alapvető oka az. hogy a szülők megveszik a jármü­vet gyermeküknek Az ilyen esetek aránya alig haladja meg a 10%-ot. Súlyos, szü­lői felelőtlenségre utál vi­szont. hogy a megkérdezett gyermekek szüleinek csak töredéke tiltja meg gyerme­kének a segéd-motorkerék­pár használatát. A már se­gédmotorozó gyermekek szü­leinek mintegy ötödrészé nem is tud e tiltott és ve­szélyes tevékenységről. Ter­mészetesen nemcsak a Szü­lők gondatlan, elnéző ma­gatartása segíti elő a segéd- motorkerékpár egyre gyako­ribb. használatát. A meg­kérdezett gyermekek közül csak minden ötödik számolt be arról, hogy pedagógus és csak minden tizedik, hogy rendőr figyelmeztette: N éven alul, vezetői engedély nélkül veszélyes és tilos a segéd-motorkerékpár veze­tése. A gyermekek segédmoto iczási szokásait életkori sa­játosságaikon kívül nemük lakóhelyük, szüleik foglal­kozása, a családi állapot és más tényezők is befolyásol iák. A gyerekek több. mini fele földutakon vagy zár* udvaron vezet, de -nagy ré­szük sajnos a közúti for­galomban is részt vés*. E/ különösen a Városi gyerme­kekre jellemző Leggyako ribb a szülök vagy ma.- családtag segéd-motorkerék­párjának használata, de gva kori, hogy barátok, osztály társak adják kölcsön egy másnak e járművet. A gyei mekek gyakran baráti cső portban póbálják ki moto­ros ..tudásukat' Ez külö nősen veszélyes u szülői kontrol/ hiánya és a virtus - kodás, a versenyzés miatt. A vizsgálat eredményei messzemenően igazolják azt a tapasztalatot, hogy a 14 éven aluli gyermekek se­géd motorozása már aggasztó méretű jelenséggé vált. Saj­nos egyértelmű az is. hogy a felnőtt társadalom nem tesz meg minden tőle tel heiöt a veszélyes jelenség visszaszorítására. gyerme­keink közlekedésbiztonsá • gának fokozása érdekében Br. Császár Ferenc Megyei hatáskörű költségvetési sierv területi ellenőrzési feladatok ellátására felsőfokú végzettségű (közgazdász, üzemgazdász) vagy középfokú végzettségű, mérlegképes könyvelői vagy felsőfokú költségvetési szakképesítéssel rendelkező, lehetőleg költségvetési gazdálkodásban gyakorlatot szerzett munkatársat keres. Bérezés: 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelet alapján. Jelentkezést „Információ" jeligére a H.M.-i Lapkiadó Vállalat, EGER, pf. 23. címre kérjük leadni, a hirdetés megjelenésétől számított 15 napon belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom