Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 12., péntek IhätiÄü 3. Megifjodó városok és falvak Félmillió felújított lakás öregszenek-e városaink, falvaink? Ez nem életkoruktól függ. Ha málladozó vako- latú, elhanyagolt házat látunk, öregnek, agyonlakott- nak tűnik akkor is, ha alig tízesztendős. De ha értő mesterek keze nyomán újjászületik egy épület, akár százévesen is díszére válik a megifjodó városnak, falunak. Persze, a benne lakók számára az is fontos, hogy az ékes homlokzat mögött korszerű, kényelmes, szép otthonok árasszanak békés nyugalmat az egész napos rohanás után fáradtan hazatérőknek. Már a VI. ötéves tervről szóló törvény is előírta, hogy a lakásellátást az új lakások építése mellett a meglevők fokozott felújításával is kell javítani. Az ország tizenkilenc megyéje több mint 10 milliárd forintot fordított az elmúlt öt esztendő alatt lakásfelújításra és korszerűsítésre. Egy milliárdon felüli összeget Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, és Győr* Sopron megye. A Tolna megyei legalacsonyabb összeg is közel van a 200 millióhoz. Mór csak egyötöd rész Elsőbbséget kaptak a különösen rossz állapotban levő épületek, a felújítással együtt korszerűsítették a lakásokat, és a komfortosítással egyidejűleg elvégezték a műszakilag lehetséges és gazdaságos emelet-ráépítést és tetőtér-beépítést. Az elmondottak az ingatlankezelő szervezetek kezelésében levő — több mint 90 százalékban állami tulajdonú — lakóépületekre vonatkoznak. A fővárosban, a megyei városokban és megye- székhelyeken ingatlankezelő vállalatok, a többi városban vegyes profilú városgazdálkodási vállalatok, a kisebb településeken pedig költségvetési üzemek végzik a munkát. Költségvetési üzemek kezelik a tanácsi lakások több mint 50 százalékát például Békés, Pest és Tolna megyében. Egyébként a 19 megyében összesen 353 ezer lakás volt 1985-ben az ingatlankezelő szervezetek hatáskörében. A legtöbb — mintegy 53 ezer — az iparosított Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében, a legkevesebb — mintegy 5 és fél ezer — Tolna megyében. (Vagyis Borsodban majdnem tízszer annyi a tanácsi lakás, mint Tolnában, viszont a felújításra, korszerűsítésre fordított összeg alig több mint ötszöröse a tolnaiakénak.) A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy a tanácsi lakások 80 százaléka új, vagy felújítottnak minősíthető épületben van. Vagyis az állami tulajdonban levő lakások egyötöde szorul felújításra, illetve a legrosszabbak lebontásra ítéltetnek. Az élet- veszélyesnek minősített hat t és fél ezer tanácsi lakásból 800 van a megyékben. Növekvő komfort- fokozat A lakóház-felújításoknak is szerepe van abban, hogy az összkomfortos és komfortos lakások száma jelentős mértékben emelkedett, az átlagosnál magasabbra Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Somogy, Szolnok és Veszprém megyékben. Ám az ingatlankezelő szervezetek hatáskörébe tartozó lakások egyötöde még alacsony komfortfokozatú. Az átlagosnál rosszabb a helyzet Győr- Sopron, Nógrád és Pest megyében, valamint a fővárosban, ahol a szükséglakások háromnegyede van. Különös gonddal végezték a műemlék épületekben levő lakások felújítását. 1985ben 711 műemlék épület lakóinak otthona született újjá. Ez magasabb költségeket Is jelent, hiszen míg egy lakás- felújítás átlagos költsége 325 ezer forint volt 1985-ben, addig a műemlék, és műemlék jellegű épületekben ugyanez a költség 752 ezer forint volt. Az ország nagy múltú városaiban is, a fővároshoz hasonlóan, alaposan megviselte az idő a régi városrészeket. Már a VI. ötéves tervben is jelentős eredmények születtek rehabilitációjuk érdekében. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok, a különböző tanulmányok és szakmai viták alapján az az álláspont alakult ki, hogy a városszerkezet teljes megváltoztatását nem igénylő, hanem azt megújító, az épületek és lakások használati értékét növelő, a lakókörnyezetet is előnyösen megváltoztató rehabilitációra van szükség. Eddig is eredménnyel folyt a patinás, régi városrészek megifjitása Sopronban, Pécsett, Egerben, Győrött és Veszprémben. A főváros Vll. kerületében, Óbudán, a budai Várban, valamint a belváros Váci utcájában is szép példákat látunk. Amint az MSZMP XIII. kongresszusának határozata is hangsúlyozza, különösen fontos - társadalompolitikai feladat az elkövetkezendő időkben is a lakáshelyzet további javítása. Ennek része a meglevő lakások megóvása és korszerűsítése. A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvény is nagy fontosságot tulajdonít a meglevő lakások felújításának, és az elavult városrészek rehabilitációjának. A tervtörvény végrehajtására hozott, 3400/1985. számú minisztertanácsi határozat is előírja a felújítás, korszerűsítés ösztönzését, konkrétan azt, hogy mintegy 500 ezer lakást kell felújítani, illetve korszerűsíteni a VII. ötéves terv folyamán. (A VI. ötéves terv idején 100 ezer állami lakást újítottak fel, 75 ezret pedig korszerűsítettek. A személyi tulajdonú lakásokkal együtt összesen 400 ezer család otthona újult meg.) A lakosság részvételével A VII. ötéves tervben tehát a korábbiaknál is nagyobb gondot fordítanak a lakóházak felújítására. Célul tűzték ki például az 1950— 1960 között épült 60—70 ezer állami tulajdonú lakás műszakilag feltétlenül indokolt felújítását. A korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy kedvezményes hitelekkel és költségvisszatérítéssel ösztönözzék a lakókat otthonuk korszerűsítésére, az épület és lakókörnyezet megóvására. Az előirányzat szerint 300—350 ezer személyi tulajdonú lakás felújításának, korszerűsítésének hitelezési, anyagellátási feltételeit kell megteremteni. Lakossági részvétellel nagyobb ütemben kell javítani az alapfokú infrastrukturális ellátást, a közművesítést, energiaellátást és az útépítést. Az elkövetkezendő esztendőkben tehát újabb százezrek hajléka lesz kulturáltabb, és ezen keresztül megifjod- nak városaink, falvaink. A korszerűsített, és az eredeti szépségében felújított épületek szebbé teszik a városképet, formálják a település arculatát. A tervek megvalósításához azonban nélkülözhetetlen az állam és a lakosság együttes erőfeszítése. Továbbra is számítani kell a családok anyagi hozzájárulására, és cselekvő részvételére a közös, nagy feladatok elvégzésében. I. £. Finn ízek Egerben Íme, a konyha- főnök ajánlata (Fotó: Tóth Gizella) Előételként ajánlhatunk füstölt pisztrángot hagymás rántottával. A kitűnő erdei gombalevest követheti az áfonyás szarvasfiié burgonyapürével, esetleg Camembert sajttal töltött borjúszelet. Desszertként jeges foltos áfonya kerülhet az asztalra nugátöntettel. Nem csalás, nem ámítás. A felsorolt konyharemekeket szeptember 20-ig valóban megízlelhetik az ínyencségeket kedvelők az Eger Szállóban. A finn Arctia Szálloda és Étterem Vállalat képviselői a HungarHotels meghívására érkeztek a megye- székhelyre, hogy országuk specialitásaival, gasztronómiai különlegességeivel so- kadjára is meghódítsák a magyar vendégeket. A neves szálloda föszakácsával, a kedves szőke hölggyel, Mir- ja Niemivel, a finn konyháról beszélgetünk. — Természetesen nálunk is van hagyományos nemzeti eledel, mint önöknél a gulyás — mondja. Ez a Karjala—Steak, ami nem más, mint natúrszelet különböző zöldkörettel. Nagyon népszerű a rénszarvashús, amihez bárki könnyen hozzájuthat a finn üzletekben. Ezer tó országa lévén pedig nagyon sok halat fogyasztunk. — Fűszerek? — Sok fehérborsot használunk, és kevés piros paprikát. Az áfonya szintén elmaradhatatlan ízesítő. A sültek mellé salátát adunk, amelyet általában majonézei öntettel készítünk. A fejes saláta, a retek, az uborka, a paradicsom, szinte állandóan szerepel az étrendben. — Milyen anyagokat hoztak magukkal? — Szedret, tövisbogyót, áfonyát, rénszarvashúst. Ezeket nem tudtuk volna beszerezni Magyarországon. — Hogy sikerült a bemutatkozás a megnyitó estéjén? — Egy kicsit több vendégre számítottunk, de akik eljöttek, remekül érezték magukat, és nagyon elégedettek voltak. — Kérjük, ajánljon egy igazi vendégváró finn ételt lapunk olvasóinak! Készségesen átöltözik, és a konyhába vezet bennünket. A Finlandia marhaszelet a szemünk láttára készül a következő módon: A felszeletelt marhacombot natúrszeletként megsütjük Erre egy szelet sült lazac kerül, amelyet bármilyen tengeri hal helyettesíthet. A tetejére gombásragut öntünk, ami egy tejszínes gombamártásból és párolt erdei gomba keverékéből áll. Köretként rizs, friss paradicsom, uborka és fejes saláta illik hozzá. A tetejét apróra vágott petrezselyem- zöld díszíti. S ha már finn ételről van szó. vendégeinknek aperitifként természetesen Finlandia vodkát kínálunk, ameny- nyiben ezt a pénztárcánk is engedi. (barta) Szüret után lesz az esküvőnk Sokan ismerik a régi dalt, és ha az esküvőt nem is a szürethez kötik, igen gyakori a kora őszi esküvő. Az ember életének — különösen a fiatal leány életének — talán nincs is szebb korszaka, mint amikor az esküvőjére készül. Ezt a vitathatatlan tényt le kellett írnom, hogy ne tűnjenek ünneprontásnak a most következők. A parlament — várhatóan — őszi ülésszakán fogja tárgyalni a módosított családjogi törvényt. Már az előzetes viták során előtérbe került néhány kérdés. Az egyik: a fiatal pár életkora. Jelenleg a fiúk (férfiak) 18, a lányok 16 éves koruktól köthetnek szülői vagy gyámhatósági engedély nélkül házasságot. Azt tervezik, hogy a lányoknál is felemelik 18 évre a korhatárt, természetesen azzal, hogy ennél fiatalabb korban is (az elképzelés szerint 16 éves kortól) férjhez mehetnek engedéllyel. Erre gyakran bizony szükség is van, mert már ma is az a tapasztalat, hogy a 16—18 év közötti lányok nagy része éppen,azért siet a férjhez menéssel, mert utód érkezését várja. Hogy érett-e egy 16 éves lány a házasságra? Azt hiszem, száz évvel ezelőtt érettebb volt, mint ma. Biológiai értelemben a fordítottja igaz, de amíg évtizedekkel ezelőtt hamarabb befejezte tanulmányait, megtanulta a házimunkákat, bizony könnyebben tudott ellátni egy önálló háztartást, mint manapság Volt. aki a vita során azt mondta: helyes lenne, ha a férfiak csak katonai szolgálatuk letöltése után nősülnének. Valószínűleg helyes 'lenne, de ez a javaslat már menet közben „elbukott". A másik javaslat, amelyen érdemes gondolkodnia menynyi legyen az az idő. ami a házassági szándék bejelentésétől a házasságkötésig terjed. A katolikus egyházban háromszor hirdetik ki a házasulandókat a vasárnapi nagymisén. tehát legalább négy hét telik el. amíg a szándékból valóság válik. A jelenlegi állami törvény is harminc napot ír elő. És mi a tapasztalat? A bejelentkezett pároknak egyharmada ezalatt a harminc nap alatt eláll a há- zasodás szándékától. Érthető tehát a honatyák fontolgatása: az elhamarkodott házasságkötések érdekében talán egy kissé hosszabbra kellene nyújtani ezt az időt. A törvény még csak érőben, születőben van. de bizonyára egyetlen házasulandó ifjú pár sem vár a szentesítésre, hanem ha komoly a szándéka, akkor a tervezett időben házasodni akar. Mást nem is kívánhatunk nekik, minthogy legyen tartós és boldog a házasságuk. \ És mást nem is tanácsolhatunk: fontolják meg alaposan. igaz. komoly-e mind a kettőjük szándéka (sárdi) Gépjavítás Kerecsenden A Kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetkezetben meglehetősen mostoha körülmények között, szűk műhelyben dolgoznak a gépszerelők: Kocsstár László munkáját gépek ahg könnyítik A nagy értékű erőgépeket az udvaron kénytelenek kezelés, be venni a szerelők — a mai műhelybe ugyanis nem térnek be A szervizmunkát segítő gépeket már most özembe állítják: Sebestyén Béla, az IFA-indítómotort vizsgáztatja a mérőpádon (Fotó: Kőhidi Imre)
