Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 11., csütörtök KÖZÖS KÖZLEMÉNY Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Witti Stophnak. a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására, 1986. szeptember 9—10-én, hivatalos, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. Lázár Györgyöt baráti megbeszélésen fogadta Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Lázár György és Willi Stoph tájékoztatta egymást az MSZMP XIII. és az NSZEP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításáról. Áttekintették a két ország együttműködésének helyzetét és feladatait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg. hogy Magyarország és az NDK kapcsolatai az 1977-ben aláírt kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződés alapján, eredményesen fejlődnek. A felső szintű megállapodások eredményeként megélénkült a két ország együttműködése, különösen a gazdasági és műszaki-tudományos területen. A felek méltatták a gazdasági kapcsolatok, különösen a termelési együttműködés — a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció — fejlesztésében, valamint a műszakitudományos együttműködés kiemelt területein elért eredményeket. Egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a két ország vállalatainak, kombinátjainak és tudományos intézményeinek közvetlen kapcsolatait. Az árucsere-forgalom az elmúlt években folyamatosan bővült és ebben az évben eléri az 1,9 milliárd rubelt. Az 1986—1990. évi tervkoordiniáció előirányzatai és a hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodás kedvező feltételeket teremt a gazdasági együttműködés eredményes fejlesztéséhez. Lázár György és Willi Stoph megtárgyalta az MNK és az NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése fejlesztésének 2000-ig szóló, hosszú távú programja megvalósításához szükséges intézkedéseket. A program fontos szerepet játszik a két ország gazdasági együttműködésének elmélyítésében. A hagyományos területek mellett külön figyelmet szenteltek a csúcstechnológiák kutatását, gyártását, bevezetését és hatékonyabb kihasználását célzó közös feladatoknak. Egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt a mikroelektronika, a számítástechnika, a robottechnika, a korszerű energia- és anyaggazdálkodás, valamint a biotechnológia területén fokozzák az együttműködést. Megbízták a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottságot, hogy továbbra is aktívan munkálkodjon a gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlesztésén, irányítsa és ellenőrizze a megállapodásokban rögzített feladatok következetes végrehajtását. Áttekintették az átfogó, sokoldalú kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésének terveit és megállapodtak, hogy az 1988-ban az NDK-ban, illetőleg 1989-ben az MNK-ban megrendezendő kultúra napjait a két nép társadalmi életének kiemelkedő eseményévé kell tenni. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a Varsói Szerződés tagállamai közötti baráti szövetség erősítésére, az egyeztetett külpolitikai irányvonal érvényesítésére, a KGST-ben tömörült államok szocialista gazdasági integrációjának dinamikus fejlesztésére. Fontos feladatnak tekintik a KGST-tagállamok gazdasági és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának megvalósítását. A Varsó Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé budapesti ülésén a nemzetközi helyzetről adott értékeléséből kiindulva, az MNK és az NDK sürgető feladatnak tartja az imperializmus szélsőségesen agresszív körei által szított fegyverkezési verseny megállítását, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását és pozitív fordulat elérését a nemzetközi kapcsolatokban. A szovjet kezdeményezések és a Varsói Szerződés tagállamainak közös javaslatai ehhez járható utat mutatnak. A Szovjetunió következetes békepolitikája fejeződik ki a nukleáris robbantások moratóriumának egyoldalú meghosszabbításában 1987. január 1-ig. A felek azt várják, hogy az Egyesült Államok él a jelentős lehetőséggel, csatlakozik a nukleáris kísérletek moratóriumához. E kísérletek teljes betiltása megnyitná az utat a nukleáris leszereléshez. Üjra kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok alakításának új módon történő megközelítése. A két kormány a jövőben is folytatja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti, a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyét szolgáló politikai párbeszédet. A Magyar Népköztársaság üdvözli azt a javaslatot, amelyet az NDK és a CSSZK kormánya az NSZK kormányának tett arra, hogy hozzanak létre vegyi fegyverektől mentes övezetet Közép-Európában. A kormányfők megelégedéssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak békejavaslatai a nemzetközi közvéleményben széles körű, kedvező visszhangot váltanak ki, s azokat a reálisan és józanul gondolkodó politikai tényezők támogatják. A felek jelentősnek értékelték a hat állam- és kormány, fő mexikói, valamint az el nem kötelezett országok hararei csúcstalálkozójának eredményeit. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak, és minden megtárgyalt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg az NDK Minisztertanácsának elnökét. Willi Stoph a meghívást köszönettel elfogadta. rC Külpolitikai kommentárunk J—r Benazir küldetése AZ ELMÚLT HÓNAPOK EGYIK LEGVÉRESEBB' terrorcselekménye, a Pan American óriásgépének elfoglalása és a fedélzeten kitört lövöldözés, az utóbbi napokban ismét Pakisztánra irányította a figyelmet. Miközben a kegyetlen akció kapcsán még mindig jó néhány kérdés megválaszolatlan, helyi megfigyelők emlékeztetnek olyan, immár a töményebb politika világába tartozó eseményekre is, amelyek szinte kiszámíthatatlan következményekhez vezethetnek a dél-ázsiai országban. A Hakk-rendszer ellen egyre határozottabb eszközökkel fellépő ellenzéki pártok ugyanis szabályos ultimátumot adtak ki: ha az iszlamabadi kormány nem jelenti be záros határidőn belül (az eredeti követelés szerint a jövő hét végéig) új választási kiírását, akkor megindítják a beígért, országos ellenállási kampányt. Ez pedig — az elmúlt időszak százezres tö- meggyűlései, tiltakozó felvonulásai ismeretében — könnyen a feszültség kirobbanásához vezethet a 90 milliós államban. (Még akkor is, ha az ellenzék nem nevezhető egységesnek.) HA VISZONT ILYEN KIÉLEZETT a helyzet, miként döntött a pakisztáni vezetés Benazir Bhutto szabadon bocsátása mellett? — vetik ellen ugyanakkor mások. Tény, hogy az egykori miniszterelnök, Ali Bhutto lányának, akit lázítás vádjával tartóztattak le, most kellett volna bíróság elé kerülnie, így őrizetbe vételének megszüntetése sokakat meglepett Egyelőre nehezen dönthető el, hogy a váratlan intézkedés a pakisztáni kormány (s így közvetve Hakk tábornok-elnök) magabiztosságát sugallja-e — a hivatalos indoklás mindenesetre a politikai állapotok megnyugvására hivatkozott — vagy épp ellenkezőleg, a még nagyobb vihar kitörésének elkerülése volt a cél. MAGA BENAZIR, VÁLTOZATLANUL DERÜLA Tó, „feltett szándékom valóra váltani apám -befejezetlen küldetését«” — nyilatkozta ismét, rámutatva az ország demokratizálásának elkerülhetetlenségére Szólt az Egyesült Államok szerepéről is, hiszen nyíl-« vánvaló, hogy a washingtoni támogatás, illetve an-”' nak elmaradása, létfontosságú lehet a pakisztáni hatalmi harcok szempontjából. Ügy tűnik azonban, hogy a Fehér Házban mindeddig az a vélemény, hogy Hakk nem azonos Marcosszal — vagyis a pakisztáni állapotokat közel sem ítélik még olyan kritikusnak, mint a Fülöp-szigeteken annak idején dúló válságot. Kérdés, hogy a mostani ultimátum mennyivel súlyosbít*-. ja a helyzetet, s közelebb juttatja-e a Bhutto lányi- vállalt feladatának elvégzéséhez. Szegő Gábor ENSZ-közgyűlés Váltás az üvegpalotában? A helyszín és az időpont szigorúan tradicionális: az ENSZ New York-i székhazában immár több évtizede mindig szeptember harmadik keddjén nyílik meg a közgyűlés soros ülésszaka. A hagyományoknak megfelelően előbb a tagállamok elnökei, kormányfői, külügyminiszterei vagy más magas rangú képviselői fejtik ki országuk álláspontját az általános politikai vitában, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról. Ezután a különböző bizottságokban, szakcsoportokban — s a számtalan két- és többoldalú tárgyaláson, folyosói, és fehér asztal melletti tanácskozásokon — vitatják meg a határozati javaslatokat. Pérez de Cuellar újabb öt évre főtitkár lehet Közös indítvány V iszonylag keveset változik a közgyűlés napirendje is: a Közel- Kelet. Közép-Amerika, Dél- Afrika és más válságövezetek évről évről visszatérő témái a felszólalásoknak, szavazásoknak. Az idei, szeptember 16-án kezdődő 41. ülésszak várhatóan különbséget jelent majd: valószínűleg minden eddiginél központibb helyet foglal el (jórészt a Szovjetunió és a szocialista közösség sorozatos kezdeményezései, előterjesztése nyomán), a világpolitika kétségtelenül első számú problémája, a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdése. Az ENSZ munkájában aktív szerepet vállaló magyar diplomácia e téren nemrégiben figyelemre méltó lépéssel öregbítette hazánk hírnevét. Esztergályos Ferenc, állandó ENSZ-küldöttsé- günk vezetője — tíz szocialista ország külügyminisztere nevében — átaidta Pérez de Cuellar főtitkárnak azt a levelet, amely a világbéke megőrzésére és erősítésére vonatkozó új. közös indítványokat tartalmazza. A levél — illetve a szocialista határozattervezet — kiindulópontja, hogy az emberiség történelme igen bonyolult korszakához érkezett. A fegyverkezési hajsza megfékezése. az atomháború elkerülése parancsoló szükséglet, amely nékülözhetet- lenné teszi a nemzetközi kapcsolatok újszerű, az eddigiektől eltérő megközelítését a világ országai számára. Ennek tudatában javasolta a magyar delegációvezető által átnyújtott üzenet: a közgyűlés tűzze napirendjére egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozását, s hozza meg az e cél érdekében szükséges intézkedéseket. Az ENSZ-főtitkár többször is pozitívan nyilatkozott a levélről, s döntése értelmében a benne foglalt határozattervezetet az ülésszak hivatalos dokumentumaként teszik közzé. Megnyirbált keretek Akad a mostani közgyűlés vitatémái közt egy szokatlan, legalábbis ilyen élességgel ritkán felvetődő pont is: az ENSZ saját pénztárcájának lapossága, vagyis a világszervezet költségvetésének hiánya. A szakértők vitáznak, vajon 278 millió vagy 463 millió dollár, esetleg még több lesz az ENSZ idei deficitje, annyi azonban kétségtelen: egyre égetőbbek a pénzügyi gondok, s ha sürgősen nem történnek hatásos lépések, a világszervezet igen nehéz helyzetbe kerülhet. Az okok közismertek. Számos ország nem vagy csak késve tesz eleget befizetési kötelezettségének vagy nem járul hozzá egyes vitatott programokhoz. (Veszteséget okoz a bürokrácia, az ENSZ szerteágazó, költséges apparátusa. néha kevéssé hatékony munkája is.) A legérezhetőbb azonban kétségkívül az Egyesült Államok részéről indított támadássorozat: az amerikai törvényhozás egyoldalú rendelkezései alapján ugyanis az USA az elmúlt időben jelentősen csökkentette, s a jövőben előreláthatólag még inkább megnyirbálja a világszervezetnek szánt kareteket. Nem kis összegekről van szó. hiszen az ENSZ-Alapokmány előírásai szerint az Egyesült Államok a legnagyobb arányban járul hozzá az ENSZ költségvetéséhez. Az amerikai támadások okai főképpen politikai in- díttatásúak. „Miért támogassunk dollármilliókkal egy szervezetet, amely — a harmadik világ államainak túlsúlyba kerülése miatt — rendre Washington-ellenes indítványokat fogad el?” — hangoztatták régóta befolyásos körökben, s a jelek szerint nem is eredménytelenül. Jelöltek és önjelöltek A felhalmozódott hiány miatt egyelőre rendkívüli takarékossági intézkedések sorát fogadták el az ENSZ illetékesei. Létszámcsökkentés. korábbi nyugdíjazás, felvételi és előléptetési „fék", kevesebb és rövidebb konferencia, számos program törlése — és így tovább. Mindez aligha könnyíti meg Pérez de Cuellar helyzetét, mivel számos tagállamnak változatlanul a segélyakciók szaporítása, újabb szervezetek létrehozása állna érdekében. Ennek viszont a „központi pénztárca” alapos ismerői nem sok esélyt adnak. A főtitkár pozícióját ráadásul tovább nehezíti, hogy idén ősszel lejár ötesztendős megbízatása. így a mostani ülésszak feladatai közé tartozik mandátumának meghosszabbítása vagy egy új jelölt megválasztása. Cuellar eredetileg egyetlen terminust akart elvállalni, sokan mégis úgy vélik, hogy sikerrel indulhatna ismét a poszt újbóli elnyeréséért. Ä' találgatások egyelőre eléggé széles körűek. vannak, akik szerint marad, mások arra tippelnek, hogy váltás következik be az üvegpalotában. Akadnak félhivatalosan támogatott és titkos önjelöltek egyaránt, s világos, hogy minden személyhez különböző, nemegyszer egymással ütköző politikai szem- pontok kötődnek. Akárki is lesz azonban végül Földünk e globális szervezetének úi vezetője, egy bizonyos: posztja korántsem egyértelműen irigylésre méltó Ahogy Perez de Cuellar elődje. Kurt Waldheim ismert könyvének címében elnevezte: az ENSZ főtitkárának lenni valószínűleg csakugyan a világ egyik „legnehezebb mestersége" Sz. G. Az ENSZ New York-i üvegpalotája (Fotó: MTI-Kül- földi Kép- szerkesztöség - KS)
