Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 11., csütörtök KÖZÖS KÖZLEMÉNY Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Witti Stophnak. a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa elnökének meghívására, 1986. szeptember 9—10-én, hivatalos, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. Lázár Györgyöt baráti megbeszélésen fogadta Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. Lázár György és Willi Stoph tájékoztatta egymást az MSZMP XIII. és az NSZEP XI. kongresszusa határozatai­nak megvalósításáról. Áttekintették a két ország együtt­működésének helyzetét és feladatait. Véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg. hogy Magyarország és az NDK kapcsolatai az 1977-ben aláírt kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyúj­tási szerződés alapján, eredményesen fejlődnek. A felső szintű megállapodások eredményeként megélénkült a két ország együttműködése, különösen a gazdasági és műsza­ki-tudományos területen. A felek méltatták a gazdasági kapcsolatok, különösen a termelési együttműködés — a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció — fejlesztésében, valamint a műszaki­tudományos együttműködés kiemelt területein elért ered­ményeket. Egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a két ország vállalatainak, kombinátjainak és tudo­mányos intézményeinek közvetlen kapcsolatait. Az árucsere-forgalom az elmúlt években folyamatosan bővült és ebben az évben eléri az 1,9 milliárd rubelt. Az 1986—1990. évi tervkoordiniáció előirányzatai és a hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodás kedvező feltétele­ket teremt a gazdasági együttműködés eredményes fejlesz­téséhez. Lázár György és Willi Stoph megtárgyalta az MNK és az NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműkö­dése fejlesztésének 2000-ig szóló, hosszú távú programja megvalósításához szükséges intézkedéseket. A program fontos szerepet játszik a két ország gazdasági együttmű­ködésének elmélyítésében. A hagyományos területek mel­lett külön figyelmet szenteltek a csúcstechnológiák kutatá­sát, gyártását, bevezetését és hatékonyabb kihasználását célzó közös feladatoknak. Egyetértettek abban, hogy min­denekelőtt a mikroelektronika, a számítástechnika, a ro­bottechnika, a korszerű energia- és anyaggazdálkodás, va­lamint a biotechnológia területén fokozzák az együttmű­ködést. Megbízták a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-tudo­mányos Együttműködési Bizottságot, hogy továbbra is ak­tívan munkálkodjon a gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlesztésén, irányítsa és ellenőrizze a megállapodásokban rögzített feladatok következetes végrehajtását. Áttekintették az átfogó, sokoldalú kulturális és tudo­mányos kapcsolatok fejlesztésének terveit és megállapod­tak, hogy az 1988-ban az NDK-ban, illetőleg 1989-ben az MNK-ban megrendezendő kultúra napjait a két nép tár­sadalmi életének kiemelkedő eseményévé kell tenni. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a Varsói Szerződés tagállamai közötti baráti szövetség erősítésére, az egyeztetett külpolitikai irányvonal érvényesítésére, a KGST-ben tömörült államok szocialista gazdasági integrá­ciójának dinamikus fejlesztésére. Fontos feladatnak tekin­tik a KGST-tagállamok gazdasági és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának megvalósítását. A Varsó Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé budapesti ülésén a nemzetközi helyzetről adott értékeléséből kiindulva, az MNK és az NDK sürgető fel­adatnak tartja az imperializmus szélsőségesen agresszív körei által szított fegyverkezési verseny megállítását, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását és po­zitív fordulat elérését a nemzetközi kapcsolatokban. A szovjet kezdeményezések és a Varsói Szerződés tagállamai­nak közös javaslatai ehhez járható utat mutatnak. A Szovjetunió következetes békepolitikája fejeződik ki a nukleáris robbantások moratóriumának egyoldalú meg­hosszabbításában 1987. január 1-ig. A felek azt várják, hogy az Egyesült Államok él a jelentős lehetőséggel, csat­lakozik a nukleáris kísérletek moratóriumához. E kísérle­tek teljes betiltása megnyitná az utat a nukleáris lesze­reléshez. Üjra kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy elen­gedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok alakításának új mó­don történő megközelítése. A két kormány a jövőben is folytatja a különböző társadalmi rendszerű államok kö­zötti, a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyét szolgáló politikai párbeszédet. A Magyar Népköztársaság üdvözli azt a javaslatot, ame­lyet az NDK és a CSSZK kormánya az NSZK kormányá­nak tett arra, hogy hozzanak létre vegyi fegyverektől men­tes övezetet Közép-Európában. A kormányfők megelégedéssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak békejavaslatai a nemzet­közi közvéleményben széles körű, kedvező visszhangot vál­tanak ki, s azokat a reálisan és józanul gondolkodó poli­tikai tényezők támogatják. A felek jelentősnek értékelték a hat állam- és kormány, fő mexikói, valamint az el nem kötelezett országok hararei csúcstalálkozójának eredményeit. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak, és minden megtárgyalt kérdésben teljes volt a nézetazonos­ság. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg az NDK Minisztertanácsának elnökét. Willi Stoph a meg­hívást köszönettel elfogadta. rC Külpolitikai kommentárunk J—r Benazir küldetése AZ ELMÚLT HÓNAPOK EGYIK LEGVÉRESEBB' terrorcselekménye, a Pan American óriásgépének el­foglalása és a fedélzeten kitört lövöldözés, az utóbbi napokban ismét Pakisztánra irányította a figyelmet. Miközben a kegyetlen akció kapcsán még mindig jó néhány kérdés megválaszolatlan, helyi megfigyelők emlékeztetnek olyan, immár a töményebb politika világába tartozó eseményekre is, amelyek szinte ki­számíthatatlan következményekhez vezethetnek a dél-ázsiai országban. A Hakk-rendszer ellen egyre határozottabb eszkö­zökkel fellépő ellenzéki pártok ugyanis szabályos ul­timátumot adtak ki: ha az iszlamabadi kormány nem jelenti be záros határidőn belül (az eredeti követelés szerint a jövő hét végéig) új választási kiírását, ak­kor megindítják a beígért, országos ellenállási kam­pányt. Ez pedig — az elmúlt időszak százezres tö- meggyűlései, tiltakozó felvonulásai ismeretében — könnyen a feszültség kirobbanásához vezethet a 90 milliós államban. (Még akkor is, ha az ellenzék nem nevezhető egységesnek.) HA VISZONT ILYEN KIÉLEZETT a helyzet, mi­ként döntött a pakisztáni vezetés Benazir Bhutto szabadon bocsátása mellett? — vetik ellen ugyanak­kor mások. Tény, hogy az egykori miniszterelnök, Ali Bhutto lányának, akit lázítás vádjával tartóztat­tak le, most kellett volna bíróság elé kerülnie, így őrizetbe vételének megszüntetése sokakat meglepett Egyelőre nehezen dönthető el, hogy a váratlan in­tézkedés a pakisztáni kormány (s így közvetve Hakk tábornok-elnök) magabiztosságát sugallja-e — a hi­vatalos indoklás mindenesetre a politikai állapotok megnyugvására hivatkozott — vagy épp ellenkezőleg, a még nagyobb vihar kitörésének elkerülése volt a cél. MAGA BENAZIR, VÁLTOZATLANUL DERÜLA Tó, „feltett szándékom valóra váltani apám -befeje­zetlen küldetését«” — nyilatkozta ismét, rámutatva az ország demokratizálásának elkerülhetetlenségére Szólt az Egyesült Államok szerepéről is, hiszen nyíl-« vánvaló, hogy a washingtoni támogatás, illetve an-”' nak elmaradása, létfontosságú lehet a pakisztáni ha­talmi harcok szempontjából. Ügy tűnik azonban, hogy a Fehér Házban mindeddig az a vélemény, hogy Hakk nem azonos Marcosszal — vagyis a pakisztáni álla­potokat közel sem ítélik még olyan kritikusnak, mint a Fülöp-szigeteken annak idején dúló válságot. Kér­dés, hogy a mostani ultimátum mennyivel súlyosbít*-. ja a helyzetet, s közelebb juttatja-e a Bhutto lányi- vállalt feladatának elvégzéséhez. Szegő Gábor ENSZ-közgyűlés Váltás az üvegpalotában? A helyszín és az időpont szigorúan tradicionális: az ENSZ New York-i székhazában immár több évtizede mindig szeptember harmadik keddjén nyílik meg a közgyűlés soros ülésszaka. A hagyományoknak megfelelően előbb a tagállamok elnökei, kor­mányfői, külügyminiszterei vagy más magas rangú képviselői fejtik ki országuk álláspontját az általános politikai vitában, a nemzetközi helyzet időszerű problémái­ról. Ezután a különböző bizottságokban, szakcsoportokban — s a számtalan két- és többoldalú tárgyaláson, folyosói, és fehér asztal melletti tanácskozásokon — vi­tatják meg a határozati javaslatokat. Pérez de Cuellar újabb öt évre főtitkár lehet Közös indítvány V iszonylag keveset vál­tozik a közgyűlés na­pirendje is: a Közel- Kelet. Közép-Amerika, Dél- Afrika és más válságöveze­tek évről évről visszatérő témái a felszólalásoknak, szavazásoknak. Az idei, szep­tember 16-án kezdődő 41. ülésszak várhatóan különb­séget jelent majd: valószí­nűleg minden eddiginél köz­pontibb helyet foglal el (jó­részt a Szovjetunió és a szo­cialista közösség sorozatos kezdeményezései, előterjesz­tése nyomán), a világpoliti­ka kétségtelenül első számú problémája, a fegyverzetkor­látozás és leszerelés kérdése. Az ENSZ munkájában ak­tív szerepet vállaló magyar diplomácia e téren nemrégi­ben figyelemre méltó lépés­sel öregbítette hazánk hír­nevét. Esztergályos Ferenc, állandó ENSZ-küldöttsé- günk vezetője — tíz szocia­lista ország külügyminiszte­re nevében — átaidta Pérez de Cuellar főtitkárnak azt a levelet, amely a világbé­ke megőrzésére és erősítésé­re vonatkozó új. közös in­dítványokat tartalmazza. A levél — illetve a szocialis­ta határozattervezet — ki­indulópontja, hogy az embe­riség történelme igen bonyo­lult korszakához érkezett. A fegyverkezési hajsza meg­fékezése. az atomháború el­kerülése parancsoló szük­séglet, amely nékülözhetet- lenné teszi a nemzetközi kap­csolatok újszerű, az eddigi­ektől eltérő megközelítését a világ országai számára. Ennek tudatában javasol­ta a magyar delegációvezető által átnyújtott üzenet: a közgyűlés tűzze napirendjé­re egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létreho­zását, s hozza meg az e cél érdekében szükséges intéz­kedéseket. Az ENSZ-főtitkár többször is pozitívan nyilat­kozott a levélről, s döntése értelmében a benne foglalt határozattervezetet az ülés­szak hivatalos dokumentu­maként teszik közzé. Megnyirbált keretek Akad a mostani közgyűlés vitatémái közt egy szokat­lan, legalábbis ilyen éles­séggel ritkán felvetődő pont is: az ENSZ saját pénztár­cájának lapossága, vagyis a világszervezet költségveté­sének hiánya. A szakértők vitáznak, vajon 278 millió vagy 463 millió dollár, eset­leg még több lesz az ENSZ idei deficitje, annyi azon­ban kétségtelen: egyre ége­tőbbek a pénzügyi gondok, s ha sürgősen nem történ­nek hatásos lépések, a vi­lágszervezet igen nehéz hely­zetbe kerülhet. Az okok közismertek. Szá­mos ország nem vagy csak késve tesz eleget befizetési kötelezettségének vagy nem járul hozzá egyes vitatott programokhoz. (Veszteséget okoz a bürokrácia, az ENSZ szerteágazó, költséges appa­rátusa. néha kevéssé haté­kony munkája is.) A legérez­hetőbb azonban kétségkívül az Egyesült Államok részé­ről indított támadássorozat: az amerikai törvényhozás egyoldalú rendelkezései alap­ján ugyanis az USA az el­múlt időben jelentősen csök­kentette, s a jövőben előre­láthatólag még inkább meg­nyirbálja a világszervezet­nek szánt kareteket. Nem kis összegekről van szó. hiszen az ENSZ-Alapokmány elő­írásai szerint az Egyesült Államok a legnagyobb arány­ban járul hozzá az ENSZ költségvetéséhez. Az amerikai támadások okai főképpen politikai in- díttatásúak. „Miért támo­gassunk dollármilliókkal egy szervezetet, amely — a harmadik világ államainak túlsúlyba kerülése miatt — rendre Washington-ellenes indítványokat fogad el?” — hangoztatták régóta befo­lyásos körökben, s a jelek szerint nem is eredményte­lenül. Jelöltek és önjelöltek A felhalmozódott hiány miatt egyelőre rendkívüli takarékossági intézkedések sorát fogadták el az ENSZ illetékesei. Létszámcsökken­tés. korábbi nyugdíjazás, fel­vételi és előléptetési „fék", kevesebb és rövidebb kon­ferencia, számos program törlése — és így tovább. Mindez aligha könnyíti meg Pérez de Cuellar helyzetét, mivel számos tagállamnak változatlanul a segélyakciók szaporítása, újabb szerveze­tek létrehozása állna érde­kében. Ennek viszont a „központi pénztárca” alapos ismerői nem sok esélyt ad­nak. A főtitkár pozícióját rá­adásul tovább nehezíti, hogy idén ősszel lejár ötesztendős megbízatása. így a mostani ülésszak feladatai közé tar­tozik mandátumának meg­hosszabbítása vagy egy új jelölt megválasztása. Cuellar eredetileg egyetlen termi­nust akart elvállalni, sokan mégis úgy vélik, hogy si­kerrel indulhatna ismét a poszt újbóli elnyeréséért. Ä' találgatások egyelőre elég­gé széles körűek. vannak, akik szerint marad, mások arra tippelnek, hogy váltás következik be az üvegpalo­tában. Akadnak félhivatalo­san támogatott és titkos ön­jelöltek egyaránt, s világos, hogy minden személyhez kü­lönböző, nemegyszer egy­mással ütköző politikai szem- pontok kötődnek. Akárki is lesz azonban végül Földünk e globális szervezetének úi vezetője, egy bizonyos: poszt­ja korántsem egyértelműen irigylésre méltó Ahogy Pe­rez de Cuellar elődje. Kurt Waldheim ismert könyvének címében elnevezte: az ENSZ főtitkárának lenni valószínű­leg csakugyan a világ egyik „legnehezebb mestersége" Sz. G. Az ENSZ New York-i üveg­palotája (Fotó: MTI-Kül- földi Kép- szerkesztöség - KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom