Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 6., szombat 7 Aki ismeri Balogh Edgárt — szüntelen tevékenységét, legendás munkabírását mindig új életre keltő optimizmusát és hitét —, meglepődéssel áll a tény előtt. Nyolcvanéves volna? Nyolc évtized múlt volna el felette. nyolc évtized kelet-kö- zép-európai történelem? Háborúkkal, forradalmakkal, meneküléssel, otthonalapítással, börtönökkel, megújuló reményekkel ismétlődő csalódásokkal telt nyolc súlyos kelet-közép-eu- rópai évtized? Egy egész korszak, történelmi földrengésekkel és földindulásokkal. semmibe omló eszményekkel, magasra ívelő hitekkel, egy történelmi kutatóintézetnek elég ismerettel és több nemzedékre szóló politikai tapasztalattal? Igen, Balogh Edgár. aki személyes sorsában élte meg a Dunatáj népeinek közösségi történelmét, s a saját életét volt kénytelen átengedni e közös történelemnek szcé- na gyanánt, valóban betöltötte nyolcvanadik életévét egy küzdelmes és termékeny írói sors végső összegzéséhez érkezett. Sorsa, amely valóban egész történelmi korszakot ölel fel, a régi Magyarországtól a nemzetiségi jelenig, egy egész nemzedék kezdeményező és úttörő szellemiségét példázza. Temesvárott született, Pozsonyban és Prágában tanult, Szlovákiában ismerkedett a kisebbségi lét és a forradalmi munkásmozgalom tennivalóival. RomáÓriás professzor százéves Az egri Fiú Felső Kereskedelmi Iskola volt hallgatói. az öreg „keristák” minden szeptemberben országos találkozót tartanak Egerben, s a találkozón megjelenik dr. Óriás Nándor, a kereskedelmi iskola első igazgatója, akit a volt tanítványok mindig különös szeretettel és tisztelettel vesznek körül. Dr. Óriás Nándor az egri jogakadémián tanította a római jogot, amikor megalakult a kereskedelmi iskola, s főhatósága őt nevezte ki az új iskola igazgatójává, jogtanári működése mellett. Innen Pécsre került, ahol 1938-tól nyugdíjazásáig, 1954-ig tanított, mint az egyetem római jogi professzora. Az öreg „keristák'’ az idén szeptember 7- én, vasárnap repdezik meg Egerben az országos találkozójukat, amelynek különös ünnepi jelentőséget ad, hogy Óriás Nándor most tölti be életének századik évét. A résztvevők fél 11 órakor gyülekeznek a főiskola előtt, s egy óra múlva, fél 12-kor vonulnak be a főiskola zenetermében, ahol összegyűlnek a volt joghallgatók is, hogy együttes tisztelettel köszöntsék Óriás professzort századik születésnapja alkalmából. — r niában lett a népfrontgondolat és a dunatáj i közeledés apostola. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely számára már állásfoglalásra kényszerítő, egyszersmind tettekre mozgósító történelmi realitást jelentett a kisebbségi élet, a négy országba került magyarság sorsa, ö és társai a kény- szerűségből csináltak erényt a kelet-közép-európai népek, a magyarok, a szlávok és a románok eszményi közössége felé akartak kitörni a nemzetiségi elszigeteltségből: sőt messzebb, az emberiséghez, a nemzetköziségbe, amely nem ismer nyelvi előjogokat, kulturális alárendeltséget, asszimilációs politikát. Balogh Edgár e dunatáji szolidaritást Ady Endrétől, József Attilától, Fábry Zoltántól és Gaál Gábortól tanulta, a szlovákiai Sarló és a romániai Korunk körében gyakorolta, müvek, történeti és publicisztikai írások sorában magyarázta, életével és munkájával tett mellette hitet. Mint ahogy életével és munkájával tett hitet a népfrontos összefogás gondolata mellett is. Jól tudta, hogy a dunatáji megbékélés türelmet és józanságot kíván, s tudta, hogy a nemzetiségi fennmaradásnak a haladó erők, a jóakaratú emberek együttműködése jelenti legfontosabb feltételét. Ezt az együttműködést a népfrontos fordulatához érkezett Korunkban, a Brassói Lapok hasábjain és az 1937-es Vásárhelyi TalálkoTalán emlékeznek az olvasók. hogy kora tavasszal nagyobb interjúban vázoltuk fel a hatvani ifjúsági szabadidőközpont kialakításának. az ott folyó munkálatoknak a helyzetét. Már akkor előrevetette árnyékát. hogy az egykori Grassalkovich-kastély szárnyépületének a rekonstrukciója tervezési, kivitelezési problémák miatt nem olyan ütemben folyik, miszerint — ahogy azt a helyi művelődési osztály vezetője elképzelte — augusztus 20- án ott avatóünnepet lehetne rendezni. Sajnos, az eltelt hónapok bennünket igazoltak. és dr. Kasza Sándor, a Vörösmarty Művelődési Központ megbízott igazgatója — szemközt a valósággal — ma már a tartalmi munkát illetően csak jövő időben, feltételesen fogalmaz. És abban bízik, hogy az újabb átadási terminust november 7-ét. tartani tudja az építővállalat. — Először talán pillanatnyi gondjainkról essen szó. így például a megyei moziüzemi vállalattal létesített kapcsolatról — mondja bevezetőben az igazgató. — Ennek eredményeként már most, szeptember folyamán szabadtéri filmvetítéssel kísérletezünk. amelynek a tapasztalatait az 1987-es évben már széleskörűen haszBalogh Edgár (MTI fotó — KS reprodukció) zón, amely a terjeszkedő fasizmus és a kirobbanni készülő háború ellen kívánta frontba szervezni a romániai magyar fiatalságot. Ezt az összefogást képviselte a fel- szabadulás után is, midőn mások mellett reá hárult a romániai magyarság eszmei irányításának és szervezésének történelmi feladata. Erről a tevékenységről — munkájának eredményeiről és fájdalmas történelmi kudarcairól — ad számot utolsó könyvében, a nyáron megjelent Férfimunka című önéletírás lapjain, akárcsak emlékiratainak korábbi — Hét próba és Szolgálatban című — köteteiben vagy éppen irodalmi és történelmi tanulmányaiban, publicisztikai műveiben. A Dunatáj népeinek megbékélése, párbeszéde és szövetsége. a magyarság é} a szocialista eszmék korszakos nosítani tudjuk a Népkertben. Egyébként két változatban készítettük el őszitéli programunkat, attól függőens hogy mikor tudjuk valójában átvenni az új intézményt. De bizonyos: lesz videomozink. kamarajellegű irodalmi és zenei esteket bonyolítunk le, s a szabadidőközpontban jutnak otthonhoz a korábban már működő szakkörök, klubok, amelyeknek a számát kívánjuk bővíteni. Éspedig fotószakkörrel, kertművelők klubjával, valamint egy Új Tükör-Clubbal, amelyhez a népszerű hetilap támogatást is ad. — Ami a köznapi kultúra érvényesülését illeti: szeretnénk kialakítani egy olyan információs irodát, amely a kislakásépítéstől a pályaválasztási tanácsadásig segíti a város és környéke lakosságát — folytatta dr. Kasza Sándor. — Hasonló megfontolás alapján jó partneri kapcsolatot teremtettünk a MÉM Agroinform intézményével is! Ezáltal szakmai információkkal, fórumokkal, tapasztalatcserékkel tudjuk támogatni a mezőgazdasági üzemek és kistermelők munkáját, közvetve a mezőgazdaság hozamát. Ennek egyik első. fontos mozzanata különben az október elején megrendezendő mezőgazdasági termékbemujelentőségű találkozása ma is Balogh Edgár műhelyének vezérlő gondolatai közé tartozik. Munkásságát e két gondolat lendíti, bizakodását e két gondolat szabja meg. A nyolcvanesztendős író, közíró és tudós ma is dolgozik: tágas íróasztalán könyvek, megkezdett kéziratok. fejében tervek, szivében a szolgálat parancsa és a jövendő reménye. Rákóczi úti ablakából Kolozsvárra látni, a városra, amely immár fél évszázada az otthona. De otthona egész Erdély, a? egész Dunatáj egymásra utalt népeivel, zajló történelmével, megcsúfolt, mégis megőrzött hiteivel. Balogh Edgár küzdelmes élete során mindig azon fáradozott, hogy e Dunjtáj valóban a nemzetek és a nemzetiségek otthona legyen. P. B. tató. Ám ugyanekkor a város. illetve környéke ipar^ szolgáltató üzemeinek a munkahelyi művelődéséhez is szeretnénk segítséget nyújtani. Épnek formája lehet például a szocialista brigádvezetők klubja, a vállalati művelődési bizottságok fóruma, valamint egy olyan műsorszolgáltató irp- da. amely a munkahelyek belső kulturális életének gazdagítását segíti. Megtudtuk végezetül, hogy mind e feladatok közepette kiemelten fontosnak tartják^ a Vörösmarty Művelődési Központ munkatársai. hogy az ifjúságot tömegesebben közel hozzák pz intézményhez, és ez a kapcsolat ne csupán a szórakozásra szűküljön, hanem szolgálja az ifjak általános, illetve szakmai továbbfejlődését. Persze, az elmondottak megvalósulása elképzelhetetlen a városban lévő közművelődési és oktatási intézmények nélkül. Vagyis. a művelődési központ munkája vitelében számít többek között az Ady Endre Könyvtárra, a TIT-szervezetre, a Hatvány Lajos Múze- ymra, amelyekkal együttműködve képzelhető el igazán tartalmas, eredményes közművelődési tevékenység a Zagyva-parti városban. És így lehet igazán otthonná varázsolni a közelesen birtokba vehető új intézményt. Moldvay Győző Révész Napsugár grafikái Révész Napsugár grafikáit abból az alkalomból közöljük, hogy a művésznek kiállítása nyílt Budapesten. a Dürer Teremben. Hogy az jdegen eredetű divatszavak szinte riasztó mértékben szaporodnak el nyelvhasználatunkban, arról a közleményünk címében idézett nemzetközi szakszó a legszemléletesebben bizonykodik. A sajtó hasábjain és a folyóiratok cikkeiben leírt és kiejtett formájában egyaránt olvasható. A szokásosnál is nagyobb arányban jut nyelvi szerephez, s bizonyos szövegrészietekben a közlés egyértelműségét is veszélyezteti. A szövegbeli összefüggés sem segíti az olvasót abban hogy a felhasznált idegen származású divatszó jelentéstartalmát és használati értékét pontosan érzékelni tudja. Ebből a szempontból nagyon tanulságosak ezek a szövegrészietek: „Hogyan alakítsam egy cég image-át. ha az hátat fordít nekem" (Élet és Irodalom, 1986. jún. 13.). — „Koltay nagy játékfilmjét nézve (Itt élned, halnod kell), már egyértelműen felismerhető az a tendencia, ahogyan a rendező saját image-ának kialakítására használja ki társadalmi és szellemi életünk hiánybetegségeit” (Kritika, 1986. 6. sz. 46. 1.). — „Kazincbarcikának (az Országos Amatőrszínjátszó Fesztivállal kapcsolatban) tradíciója van, imázsa, amely vonzóvá teszi” (Népszabadság. 1986. júl. 12.). — „A hajdan volt zenekar nagylemezének megjelenése nyomán a vállalkozás bejött, s az lllés-imázs, a varázs, a régi” (Élet és Irodalom, 1986. júl. 11.). Az image: imázs divatszónak mai életútjához nyújt jellemző adalékot az alábbi két szövegrészlet is: „Néhány magyar film nyomán Jávor Pálnak is kialakult egy image-je: snejdig. mula- tozós. léha dzsentri alakja” (Üj Tükör, 1986. 25. sz. 48. Angyal száll le 1.). — „A Kellér-imázs sem független magától a figurától, a személyiség varázsától” (Üj Tükör, 1986. 22. sz. 3. 1.). Az sem véletlen, hogy újabban elsősorban azqkban a cikkekben, közleményekben vállal az imázs szóalak kulcsszerepeket, amelyek népünk, nemzetünk sajátos élettörténetét rajzolják meg. s a magyarokról kialakult nemzetkép, magyarságkép felvázolása kapcsán szinte unos-untalan az image nyelvi forma is jelentkezik, amint erről ez a rövid szövegösszefüggés is tanúskodik: „Nyilvánvaló, hogy e kis ország sorsát nagy mértékben a külföldi „image” határozta meg” (Élet és Irodalom. 1986. júl. 11.). Magyarul és egyértelműbben az image szó helyett és helyén szívesebben olvasnánk a világsajtóban kialakult képmás szókapcsolatfüzért. A francia eredetű divatszónak ugyanis vannak jó magyar megfelelői, s feleslegesen gyakori használatát szüntethetnénk meg, ha ebből a rokon értelmű szósorból is válogatnánk: kép, arckép. képmás, arcmás, arcvonás stb. A felesleges szakszerűs- ködés és műveltségfitogta- tás nyomán, az imázs szónak olyan formájával is találkozhattunk, amely a szókeveredésnek meghökkentő eredményképpen hangzott el egy ismeretterjesztő előadáson: „lmázsilag kifejezve magunkat...” A nyelvhasználati nagyképűségnek hallatán jutott az eszembe, miért is ódzkodnak egyesek az egyszerűbb és egyértelműbb magyar kifejezésektől. Szimpatikusabb lett volna, az előadó, ha így fogalmaz: „Képletesen (képileg) kifejezve magunkat.. Dr. Bakos József A Dunatáj sorsának vállalója 80 éve született Balogh Edgár Kocsiút az éjszakában (Ady-lllusztráció) Image: imázs...?! Szemközt a valósággal Avagy: mire készül a hatvani művelődési központ
