Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 6., szombat 3 Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Napirenden: megyénk gazdaságának fejlődése I Megyénk gazdasága fejlődésének 1—VII. havi tapasztalatairól tett jelentést a megyei pártbizottságnak dr. Asztalos Miklós titkár. Egyben javaslatok hangzottak el a további feladatokra is. Tétényi Pál: — Nemzetünkben óriási erő van ahhoz, hogy a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági folyamatokat megfordítsa A pártbizottság 1985. december 12-én hozott határozatot az idei évre vonatkozó gazdaságpolitikai célkitűzésekről. amelyek kiemelt feladatként jelölték meg a külgazdasági egyensúly javítását, a nemzetközi fizetőképesség fenntartására irányuló megyei hozzájárulást és a termelés növekedésének élénkítését. A termelőegységek I—VII. havi fejlődését összességében a múlt évi kedvezőtlen tendenciák folytatása jelAz 1986-os gazdasági év indításának feltételeit az iparban és az építőiparban az elmúlt évhez közelállónak. megfelelőnek minősíthető. A mezőgazdasági nagyüzemek helyzete döntően a kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen romlott. A szocialista ipar termelése az év eddig eltelt részében 2,2 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest, de nem éri el időarányosan a tervezett három-négy százalékot. A Gagarin Hőerőmű Vállalat villamosenergiatermelése — a tervezettől korábban szükségessé vált rekonstrukció megkezdése miatt — szerény mértékben elmarad az időarányos tervtől. A Mátraaljai Szénbányák a módosított tervnek megfelelően mind mennyiségben, mind minőségben biztosította az erőmű szénellátását. Az egercsehi aknaüzem jelentősen túlteljesítette termelési és vágathajtási előirányzatát. Megyénk gépipari egységei termelési előirányzataikat az elmúlt időszakban jórészt tervszinten, illetve azt meghaladóan teljesítik. Különösen figyelemre méltó a termelésbővülés a Finomszerelvénygyárnál. a Mátravidéki Fémműveknél, a Csepel Autó Egri Gyárában. a KAEV Egri és Gyöngyösi Gyárában, a Mezőgép Egri és Gyöngyösi Gyáregységénél. Termelése meghaladja a múlt évit, de elmarod a tervezettől a Mikroelektronikai Vállalatnak és a Vilati Egri Gyárának. Munkájukat akadályozza egyebek között a hiányos és minőségileg kifogásolható belföldi anyagellátás, valamint az importszállítás késedelme. A könnyűipari vállalatoknak. szövetkezeteknek továbbra sem sikerült megfelelniük a változó piaci igényeknek. Az ágazat termelése csökkent, továbbra is gondot okoz a magas önköltség. az alapanyagellátás minőségi, mennyiségi és szállítási elégtelensége. Egyes területeken a létszám- hiány is kedvezőtlenül befolyásolta a termelési eredményeket. így például az Agria Bútorgyárban, vagy a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalatnál. A kivitelező építőipari szervezetek termelése kismértékben elmarad az előző évitől. Az igények és a kapacitás egyensúlya megfelelő. szerződésekkel biztosított. a folyamatos munkavégzés feltételeivel együtt. Továbbra sem javult a lakásátadások ütemessége, mert a megyei építőipari szervezetek által vállalt idei 612 otthonnak, alig több mint egyharmada készül el az első hét hónapban. A további átadásra tervezett lakások készültlemzi. így a testület megállapította. hogy szőkébb hazánk gazdasága nem tudott időarányosan megjelelni az MSZMP Xlll. kongresszusa, valamint a megyei párt- bizottság múlt évi. említett határozatában megjelölt valamennyi követelménynek. Nem teljesültek a termelési. a gazdálkodási és a nem rubelelszámolású exporttervek. ugyanakkor jelentősen meghaladta az előirányzottat a bérkiáramlás és a tőkés import. ségi foka jó. Az építő- anyagipar termelése a Mátra Gázbetongyár évközi belépésével számottevően növekedett. A mezőgazdasági szövetkezeteket és állami gazdaságokat az elmúlt évben csaknem 1,7 milliárd forintra becsült természeti kár és terméskiesés érte. Ennek hatásai még ebben az évben is érezhetők. A termelési szerkezet a szabályozásnak megfelelően kisebb változásokkal alakult Valamelyest nőtt a kalászom gabonák, ezen belül döntően a búza, a központi ösztönzés hatására emelkedett a kukorica és a napraforgó vetésterülete is. Zöldségfélékből nem csökkent a íjagy- üzemi termőterület, de foly*- tatódott az átrendeződés a közös gazdaságok által integrált háztáji és kistermelői területek növekedésének irányában. A kalászos gabonafélék terméseredményei jelentősen elmaradtak a tervezettől. A legjobb hozamokat a hevesi, a gyöngyöshalászi, a poroszlói és a hatvani termelőszövetkezet érte el. Az alacsony terméseredményt jelentősen befolyásolta a múlt év őszi és az idei tavaszi aszályos időjárás. Ugyanakkor a szakmai értékelések azt jelzik, hogy a gazdaságok egy része nem fordított kellő figyelmet a termelésteahnológia meghatározó jelentőségű elemeire, mint az előveteményre, a szakszerű vetésváltásra. a megfelelő talajművelésre, a minőségi vetőmagvak használatára, a tápanyagellátásra és a hatékony növényvédelemre. A megye szőlőültetvényei a tavaszi fagytól részben károsodtak, a terméskötésnél egyes fajták 30 —40 százalékos károsodást szenvedtek. így csak közepes termésre van kilátás. A tervezett ütemben megvalósultak az ültetvénypótlások, illetve -felújítások. Az állat- tenyésztés jövedelmezőségének javítására hozott év eleji központi intézkedések kezdeti eredményei érzékelhetők. Az első fél évben nem csökkent tovább a szarvas- marha- és a sertésállomány, növekedett a kocalétszám. Az élelmiszeripari ágazat termelése nem érte el a tavalyit, az alapanyagellátás gondjai miatt. A közlekedéságazatban növekedett a személyszállítás, a teherfuvarozás azonban kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Megyénk gazdasága a külkereskedelmi munkában eddig nem teljesítette a párt- bizottság decemberi határozatában megfogalmazottakat. Nem tudott megfelelően hozzájárulni a népgazdaság nemzetközi fizetőképességének javításához. A Mátravidéki Fémművek, a Mikroelektronikai Vállalat és a Mezőgép-vállalatok ágazati átlagtól magasabb teljesítése viszont a külpiaci kereslethez való jó alkalmazkodás, a meglevő adottságokkal való hatékony gazdálkodás eredménye. A tőkés export növelését elősegítő központi és megyei intézkedések eredménye várhatóan az esztendő hátralevő részében már jelentkezik. A konvertibilis kivitel növelése érdekében 12 megyei gazdálkodó szervezet nyújtott be pályázatot, amelyek közül eddig hat került elfogadásra. 1986-ban kismértékben élénkült a beruházási tevékenység, melynek pénzügyi alapját a saját források szűkülése miatt a növekvő hitelezés képezi. Nagyságrendileg a legnagyobb értéket a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciója képviseli. Jelentősebb fejlesztést hajt végre az egri Finomszerel- vénygyár a hűtőgép-kompresszorok gyártásának bővítésével, a Csepel Autó Egri Gyára az autóbusz-sebes- ségváltógyártás növelésére és a környezetvédelmi követelmények teljesítésére. Importhelyettesítő beruházást végez a Mátravidéki Fémművek. A Qualitál Apci Könnyűfém Öntödéjében befejeződik a tőkés export árualapbővítését szolgáló for- gácsfeldolgozó építése. A Mátraalji Szénbányák új meddöletakaritó géplánc beruházását végzi, részben tőkés behozatalból, részben saját gyártással. A Hatvani Konzervgyárban új dobozgyártó gépsort állítanak be. Világbanki kölcsönből épít korszerű tárolót Vámosgyör- kön a gabonaipar. A munkahelyi pártszervek és szervezetek döntő többsége aktívan részt vett a helyi gazdaságpolitikai feladatok, vállalati, szövetkezeti tervek meghatározásában. Konkrét célokat fogalmaztak meg a meglevő belső tartalékok feltárására, a munka minőségi elemeinek javítására. a szervezettség, valamint az anyag- és energiatakarékosság fokozására. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az új vállalatvezetési formákra való áttérés politikai előkészítésére. A Az esztendő hátralévő részében a legfontosabb feladat, hogy a megyei párt- bizottság 1985. december 12-i határozatában megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzések az eddigieknél eredményesebben megvalósuljanak. A külgazdasági egyensúly javításához való hozzájárulás érdekében szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek növeljék a versenyképes, nyereségesen értékesíthető termékek meny- nyiségét. Javítsák a minőséget, pontosan, a szerződéseknek megfelelően teljesítsék a szállításokat. A piaci igéA mezőgazdasági nagyüzemek saját forrásaik további szűkülése ellenére is növelik fejlesztéseiket. Megyénkben tíz termelőszövetkezet kapott pályázatok alapján világbanki támogatást a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. A műszaki előrehaladásban az elmúlt időszakban nem következett be számottevően kedvező fordulat. A szűkös anyagi lehetőségeket a vállalatok egy része a gyártmány és technológia korszerűsítésére fordítja. A munkaerőgazdálkodást az ipar. az építőipar, a mezőgazdaság és a közlekedés területén létszámcsökkenés jellemzi. A kereskedelemben az előző évinek megfelelő, míg a szolgáltató ágazatokban mérsékelten emelkedik a dolgozók száma. A lakosság áruellátása ösz- szességében kiegyensúlyozott. folyamatos volt. vállalatok, szövetkeztek jelentős részénél megtették az első lépéseket a munkaidő- alap jobb kihasználására, a munkafegyelem erősítéséra. A Politikai Bizottság április 8-i ülését követően politikai elhatározás született a területi pártszervek és szervezetek fokozottabb, eredményesebb gazdaságszervező tevékenységének kibontakoztatására. Ennek is eredménye. hogy több gazdasági egységnél születtek többletexportvállalások az eredeti tervekhez képest. nyekkel összhangban fokozzák a termelés ütemességét: Az eddigieknél tegyenek hatékonyabb intézkedéseket a szervezettség, az anyag, és energiafelhasználás csökkentésére, a gazdálkodás színvonalának javítására. Gyorsítani szükséges a műszaki fejlesztést, korszerűsíteni a termelés technikai alapjait. A mezőgazdasági nagyüzemeknél gondosan, a legkisebb termésveszteséggel szervezzék és végezzék el az év hátralévő részében aktuális betakarítási, talajelőkészítési és vetési feladatokat. Az esztendő további részében a pártszervek és -szervezetek az eddiginél hatékonyabb gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységet folytassanak. Kiemelten kísérjék figyelemmel és segítsék a nem rubelelszámolású A párt Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy rendkívüli jelentőségű ez a pártbizottsági ülés, amely Heves megye gazdasági fejlődésének I—VII. havi eredményeit összegzi és meghatározza a feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság 1986-ra jelentős tervfeladatokat határozott meg. s ezek megvalósítására mindenkit képességei szerint az esztendő hátralévő részében mozgósítani kell. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága 1985. decemberében — a népgazdasági célokkal azonosulva — megfelelő feladatokat jelölt meg a megye termelőegységeinek 1986-ra. Aláhúzta, hogy az országos helyzethez hasonlóan szűkebb hazánkban is folytatódtak az elmúlt hónapokban az 1985. évi kedvezőtlen tendenciák. Ennek okait feltárva: minden erőnket a terv teljesítéséért vetjük latba. Szólt arról, hogy a magyar népgazdaságban a VI. ötéves tervidőszakban növekedett a munka termelékenysége, csökkent az anyag- és energiaigényesség, növekedett a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása. Am ez a folyamat 1985- ben megtorpant. Nem következett be lényeges változás az ipari termékek minőségében, a technológiai fejlődésben, az új gyártmányok arányának növekedésében sem. Kétségtelen az elmúlt években sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét, amely nagy eredmény, ennek azonban nagy ára volt. A beruházások csökkentek és a műszaki fejlesztést sem sikerült kellőképpen megvalósítani. A Központi Bizottság tagja kiemelte, hogy nehézségeinken országunknak, népünknek kell úrrá lennie, gondjainkat megoldania. Nemzetünkben óriási erő van ahhoz, hogy a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági folyamatokat megfordítsa: Heves megyében is néhány jó példával találkozott, így a Mikroelektronikai Vállalatnál export bővítését. A gazdasági vezetőkkel szemben következetesen támasszanak igényt a ’munka- és a technológiai fegyelem szigorítása, a minőség javítása, a költségek csökkentése és a szerződéses fegyelem betartása érdekében. Vállaljanak az eddigieknél is nagyobb szerepet a párttagok és a párton kívüli dolgozók konkrét termelési feladatokra való mozgósításában. A pártbizottság úgy határozott, hogy a megye legjelentősebb, illetve termelési, gazdálkodási gondokkal küzdő egységeinél szeptember végéig gazdaságpolitikai aktíva megtartására kerüljön sor. A kollektívákat ezzel is jobban ráhangolják az év végéig hátralévő feladatok eredményes végrehajtására, illetve az 1987. évi tervezőmunka megalapozására A megyei pártbizottság azzal a felhívással fordult a kommunistákhoz, ifjúkommunistákhoz, a vállalati kollektívákhoz, a társadalmi és tömegszervezetek tagjaihoz, megyénk egész lakosságához, hogy tudásuk legjavát nyújtva, becsületes hozzáállással tegyünk meg mindent a XIII. pártkongresszus határozatainak időarányos és gazdasági •egységeink 1986. évre megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzéseinek eredményes teljesítéséhez. Az előterjesztést vita követte. Gyöngyösön, valamint a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben. Tétényi Pál kifejezésre juttatta, hogy előrehaladásunk kulcskérdése a termelőegységeknél a ráfordítások csökkentése, a termékek műszaki színvonalának emelése, ezen keresztül a versenyképesség fokozása. Erre az útra kell mihamarabb lépnünk. Lényeges pontja előrehaladásunknak a szelektív fejlesztés is, emellett az eddigieknél sokkal összehangoltabb importpolitikára van szükség. Ugyanakkor nem mondhatunk le arról sem, hogy az üzemek, a vállalatok meglevő eszközeiket, berendezéseiket, gépeiket sokkal hatékonyabban használják ki. Tartsák be a szerződéses fegyelmet és még jobban működjenek közre egymással. Ennek jó példájaként említette a Mikroelektronikai Vállalat, valamint a Vilati Egri Gyárának kapcsolatát. Felszólalása végén a további erőfeszítések eredményeként munkasikereket kívánt Heves megye kommunistáinak, a párton kívülieknek, a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításáért. A vitában a továbbiakban véleményt mondott Tóth Mihály, a megyei párt-vb tagja, a Heves Megyei Teszöv elnöke, dr. Puskás Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója, Szántási Rafael, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára, Nagy Gusztáv, a Mátraalji Szénbányák egercsehi üzemének vájára, Petrahai Ferenc, a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyárának igazgatója, Molnár Gábor, a Heves Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, valamint Dancz Pál, az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója is. A napirend vitáját Barta Alajos foglalta össze. Szünet után az MSZMP Heves Megyei Bizottságának ülése Schmidt Rezső elnökletével folytatódott és ért véget. A fejlődés főbb jellemzői A gazdaságpolitikai munka tapasztalatai A további feladatok Tétényi Pál felszólalása
