Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 26., péntek I. A szocialista demokrácia érvényesülése (X/10.) Helyzetkép a szövetkezetekből A szocialista demokrácia megnyilvánulási formája a szövetkezeti demokrácia is. amely Magyarországon gaz­dag múltra tekinthet vissza. ■Különösen vonatkozik ez a megállapításunk a termelő­szövetkezeti demokráciára, amelynek csaknem 30 éves története igazolja azt. hogy ha a dolgozókat bevonjuk munkahelyük ügyeinek in­tézésébe. felelőssé tesszük őket a szövetkezet működé­séért. nemcsak demokratiku- sabbá. hanem eredményeseb­bé is válik a szövetkezet te­vékenysége. A termelőszövetkezet a népgazdaság érdekével össz­hangban a szövetkezeti tu­lajdon alapján működik, és tervszerű gazdálkodást foly­tat- A termelőszövetkezetben sikerült összeegyeztetni a szövetkezeti szocialista nagy­üzem. és a háztáji gazdál­kodás eltérő igényeit is. A szövetkezetek népgaz­daságunk egészében is je­lentős szerepet töltenek be. hiszen a múlt évi adatok szerint az aktív keresőknek csaknem egynegyede dolgo­zott a szövetkezetekben, és itt jött létre a nemzeti jö­vedelem mintegy 23 száza­léka Emellett a szövetkeze­ti mozgalom fontos társada­lom- és gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítására tömörí­ti a dolgozók százezreit. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek ötévenként ülésező kongresszusa által választott országos érdek- képviseleti szerve a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa. amelynek alapvető feladata, hogy biztosítsa a termelőszövetkezetek társa­dalmi-gazdasági. valamint a tagok kollektív érdekeinek képviseletét. Az ipari szö­vetkezeteket ágazati szövet­ségeik és az OKISZ. a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezeteket, valamint a la­kásszövetkezeteket a Szö- vosz képviseli. A magyar szocialista szö­vetkezeti mozgalom jelentős politikai, társadalmi és gaz­dasági eredményeket ért el, alapvetően hozzájárult tár­sadalmi rendszerünk meg­szilárdításához. valamint tag­Az új építési szabvány lé­nyegesen magasabb követel­ményeket szabott meg a családi ház építőanyagainak hőátbocsátásával kapcsola­tosan. Ez termékváltásra ösztökélte az építőanyag- ipart — és ezért döntött úgy a Mátraderecskei Tég­lagyár is, hogy thermopor néven, új falazóanyag gyár­tását indítja meg. Magyar- országon ez lesz a leghőta­jai életszínvonalának növe­léséhez. E sikereket és ered­ményeket nem csupán a szo­cialista társadalom általános gazdasági, társadalmi és po­litikai feltételei tették lehe­tővé, hanem a szövetkezeti mozgalom belső ereje és fej­lődése. A szövetkezeti moz­galom lényege a tagok ön­kéntes társulása, önkormány­zatuk létrehozása, közös gaz­dasági céljaik megvalósításá­nak előmozdítása, a vállala­ti gazdálkodás útján az ál­lami tulajdonnal egyenrangú szocialista szövetkezeti tu­lajdon alapján. Ehhez já­rul hozzá a gazdasági és szervezeti önállóság, a tagok személyi és vagyoni közre­működése. Más területek számára is értékes tapasztalatokkal szol­gálhat a szövetkezetek de­mokratikus önkormányzata, és a tagok közvetlen érde­keltsége. A szövetkezetek de­mokratikus működésének legjellemzőbb vonása az, hogy a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. E közgyűlés dönt nem csu­pán a vezetők és tisztségvi­selők megválasztásáról és visszahívásáról, hanem be­számoltatja a vezetőséget, és az ellenőrző bizottságot mun­kájáról. meghatározza a kö­zéptávú terveket is. A ta­goknak lehetősége van arra, hogy a közgyűlésen tanács­kozási és szavazati joggal vegyenek részt, javaslatokat terjeszthessenek elő. Alapve­tő joga az is a tagoknak, hogy a szövetkezetek szer­veinek és tisztségviselőinek megválasztásában részt ve­gyenek, illetve ők maguk is bármilyen tisztségre megvá­laszthatok. A szövetkezeti mozgalom eddigi eredményei és sike­rei meggyőzhetnek bennün­ket arról, hogy jó úton ha­ladunk. A szövetkezeti gaz­dálkodást és annak sikereit a szocialista demokrácia ér­vényesítésének egyik. sok szép eredményt felmutató formájának tekintjük. karékosabb téglaféleség. a nyugatnémet licenc alapján készülő termék höátbocsátá- si tényezője 0,67. Mivel a bekeverendő anyag közel egyharmada fűrészpor. egy keverőrendszert is kell épí­teni. hogy a 36X24X21,5 centiméteres méretű blokkok minél tökéletesebb anyag­beli készülhessenek. Képein­ken a beruházás pillanatai, munkafázisai láthatók. Ha lángok borítják a házat... Egy tűzvédelmi bemutató és tanulságai Gomolygó füst árasztja el a folyosókat. A lángnyelvek már az ajtókat nyaldossák Alulról jött a tűz, a menek­vésre a lépcsőházon át vaj­mi kevés az esély. Felfelé sem érdemes már rohanni A kilencemeletes épület te­tőrészén is kavarog a mér­gező anyag. A legkritikusabb pont a hetedik szint: ég már a konyha, az előszoba! A lakók az erkélyen topo­rognak. Odalenn jókora tö­meg vária a tűzoltókat . . ... A szakemberek tud­ják a legjobban, ilyen az ál­talános kép. Ezúttal azon­ban nincs ok az aggodalom­ra, sokkal inkább a figye­lemre. Egerben, a Kertész utca 44. számú toronyház szerencsére nem gyulladt ki. A napokban lezajlott bemu­tatóról van szó, a szeptem­beri tűzvédelmi hónap egyik fontos eseményéről. Az ösz- szegyűlt közönség a Heves Megyei Tűzoltó-parancsnok­ság csoportvezetőjének, Lég- rádi Lajos századosnak a szavait hallgatja: — A lakás, az otthon, egy életen át nyújt az ember­nek pihenésre alkalmas he­lyet. Am, a többéves mun­ka eredménye hamar válhat a tűz martalékává, ha nem tanúsítunk kellő gondosságot a védelmi előírások betar­tásában. Az adatok azt iga­zolják, hogy a lakóházakban keletkezett tüzek szama év­A falujárók hozzájárultak az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 100. évfor­dulójának méltó megünnep­léséhez is. A gyöngyösi já­rásban a csepeliek 18 falu­ban szervezték meg az ün­nepséget, és oda kommunis­ta szónokokat biztosítottak A kommunista falujárók szép gesztusa volt, hogy rendbe hozták a kápolnai 48-as emlékművet. A politikai munka tárgya­lásánál végül megemlítem, hogy a falujárók a lakos­ság ügyes-bajos dolgainak elintézésére panasznapokat szerveitek. Ezek jelentősen hozzájárultak a párt népsze­rűségének fokozásához A falujárók nemcsak fizi­kai, politikai, hanem figye­lemre méltó kulturális mun­kát is végeztek. A csoportok kultúrgárdát is szerveztek, amelyek gyakran jártak a falvakba, s műsoraikkal (színdarabok, jelenetek, vil­lámtréfák, ének- és zene­számok) rendszerint nagy tetszést arattak. A kultúrgárdák a legtöbb esetben népgyűléseken, párt­napokon léptek fel. Ez a módszer jelentősen hozzájá­rult a látogatottság növelé­séhez, a jó hangulathoz. Sikeres szerepléseikkel különösen kivívták a falvak dolgozóinak elismerését a csepeliek kultúrcsoportjai. A falujáró-felelős jelentései­ből idézünk most néhány el­ismerést tükröző mondatot. Gyöngyösorosziban „A fő­jegyzőnek és a község la­kosságának az a kívánsága, hogy a községbe vigyünk kultúrgárdát’'. Pétervásárán röl -évre gyarapodott. Me­gyénkben amíg három esz­tendeje kettő, addig 1984- ben hétmillió forint volt a kár! Tavaly négymillió, A tragédiák döntő többsége em­beri gondatlansággal magya­rázható. Számtalanszor hallottuk már, hogy egy eldobott ci­garetta, rosszul kezelt olaj­kályha vagy a gázkészülék szabálytalan használata idéz­te elő a bajt. Kecskeméten például hasonló épületben tűzhelyen felejtett, zsírral te­li edény volt az ok. Harminc lakás égett ki . . Ha már pattognak a szik­rák, izzik a műanyag, az üvegablak, akkor sem min­degy. hogyan viselkedünk. Dr. Rab János, százados a megyeszékhely tűzoltópa­rancsnoka is ezt magyaráz­za : — Idén nyáron az egyik Vallon utcai házban fogott tüzet elhajított, parázsló csikk miatt a pincében tá­rolt anyag. A lépcsőház pil­lanatok alatt telítődött füst­tel. A lakók sorra nyitogat- ták az ajtókat — sok he­lyen bizony súlyosan káro­sodtak a lakások. — Mi tehát a teendő? 1948 februárjában „A sze­replők nagyot játszottak, a közönség óriási tapsorkánnal fogadta játékukat”. Vécsen az említett év január végén „Azok. akik nem fértek be. az udvaron, az ajtók és ab­lakok előtt szorongtak. Az eső esett, de még se men­tek haza, annyira szomjas a falu népe a kultúrára". A csepeliek kultúrgárdá- ikba bevonták az iskolák úttörőit is, akiikfet szintén magukkal vittek a falvakba. Fellépéseik különösen nagy tetszést arattak. Kisnánán „A kis úttörőket oly nagy szeretettel vették körül, hogy az előadás után az öltöző­ben a község asszonyai a kis szereplőket kaláccsal, almával és mandulával ajándékozták meg”. Nagy- rédén az 1947. december kö­zepén tartott műsor után „Az úttörő gyermekek el­helyezésekor volt olyan la­kos, aki négy gyermeket is vitt magával. Szinte ver­sengtek azon, hogy ki, hány gyereket visz.” A pestszentlőrinci falujá­rók Adácson, Atkáron és Karácsondon a gyermekek részére mesedélutánokat is szerveztek Ugyanők több helyen az asszonyok részé­re nagy érdeklődéssel kísért szabás-varrás^.tanfolyamot indítottak. Az MKP 1946-ban a falu­si lakosság felvilágosítása, a haladó szellemű kultúra és tudomány megismertetése céljából kezdeményezte Sza­bad Föld Téli Esték indítá­sát. A párt az esték meg­szervezését az alapszerveze­— Mindenekelőtt minden nyílászárót azonnal le kell zárni. Be kell húzódni a tűz- től legtávolabb lévő helyi­ségbe. A tapasztalatunk az, hogy az emberek általában pont az ellenkezőjét teszik . . Folytatódik a gyakorlat Három gépjármű-fecskendő, két gépezetes tolólétra és egy műszaki mentő a 20—24 ol­tásban részt vevő segédesz­köze. A hő- és fényvissza­verő ruhás férfiak gyprsan szaladnak a tömlőkígyóval, bevezetik a kosárban álló tűzoltóhoz, s a létra máris emelkedik a magasba. — Egyszerre történik az oltás és az életmentés, vagy létezik más. fontossági sor­rend is? — Három megoldás kínál­kozik. s minden esetben a tűzoltásvezető dönti el, me­lyiket alkalmazza — feleli dr. Rab János. — Embereink természetesen több csoport­ban végzik munkájukat ' — Melyek a főbb mozza­natok ? — Az első: körülhatárol­ni a tüzet, hogy a lángok ne terjedhessenek tovább. Ezt követi az úgynevezett lefe- ketités. vagyis a lángolás megszüntetése. Dolgozunk hamuval. porral. vízzel. Utóbbinál kötött. hosszú, tekben dolgozó és párton kí­vüli haladó értelmiségekre bízta. A szervezőmunkát több helyen, például Adácson és Kisnánán hathatósan segítet­ték a falujárók is. Gondoskodtak a falusi fia­talok sporttevékenységé­nek fellendítéséről. A pest- szentlőrinciek Atkárra le­vittek egy rexasztalt, amely nagy örömére szolgált a helybeli fiataloknak. Szűcsi­ben 1947 júniusában a bu­dapesti posztógyári futball­csapat a helybeli MADISZ- csapattal mérkőzött meg. A falujárók munkájának bemutatása kapcsán végül az egészségügyi és szociálpoli- litikai munkájukról emlé­kezem meg. Figyelmük ki­terjedt a lakosság egészség- védelmére is. Több eset­ben orvost hívtak magukkal falura. A pestszentlőrinciek orvosa Karácsondon végzett ingyenes kezelést. A gyön­gyösi falujárócsoporttal szinte rendszeresen ment egy-két orvos. 194(1, de­cember elején például Kis­nánán az orvosok 42 bete­get, 1947. július végén Vé­csen 20 beteget, augusztus­ban Viszneken 35 beteget, decemberben Raj kialván (Tenk) 16 beteget vizsgáltak meg. A pestszentlőrinciek Heves- ugrán 6 nagycsalád között textilanyagot osztottak ki. Szűcsiből pedig sokgyerme­kes családok leánygyermeke­it 1947-ben Csepelre vitték nyaralni. 1947 karácsonyán a csepe­li falujárók Kisnánán. Szű­csiben és Vécsen a legsze­szórt vagy porlasztott su­gárral. aszerint, ,hogy mit kíván az adott helyzet. Az utómunkálatok során fő fel­adat elkerülni az életve­szélyt, s megakadályozni az újragyulladást. Ezután jöhet a vizsgálat, amelyben azt igyekszünk kideríteni. mi okozta a tragédiát. A 30 méteres tolólétra közben — kosárral a végé­ben — már a hetedik eme­let erkélyéhez simul. Az egyik tűzoltó a tömlőt irá­nyítja a lángokra. A másik rögtön a gyermekeket segí­ti be. Rövidesen már biztos talajt érezhetnek a lábuk alatt odalenn. Azt is megtudom a szak­emberektől, a mentést és ol­tást — a helyszínre érke­zéstől számítva — harminc­negyven perc alatt kell meg­oldani. Igaz, a normaidő nem igazán jó mérce, hiszen ren­geteg befolyásoló tényező­vel lehet és kell számolni. A bemutató a városi tűz­oltóparancsnok szerint elér­te a célját. ízelítőt adott munkájukból, s talán felhív­ta a figyelmet a követendő magatartási szabályokra is S remélhetően okulásul szol­gált a gyakorlatot megtekin- tőknek is. gényebb családok gyerme­kei között _ ruhaneműt, szaloncukrot osztottak ki. emlékezetessé téve ezáltal számukra az ünnepet A falujárókat megyénk fal­vaiban szinte mindenhol nagy szeretettel és barátság­gal fogadták, s elvégzett munkájukért még jobban megkedvelték őket. Ezt jól szemléltetik a falujáró-fele- lősök jelentéseiben olvasha­tó tények és megállapítások is. Miután 1947 májusában a csepeli falujárók újjáépítet­ték a hevesi tüdőkórházat, a község vezetői nagy ün­nepséget szerveztek. Ezen „A járási főjegyző, aki kis­gazdapárti. a legnagyobb elismeréssel volt a csepeliek kiváló munkája iránt... A rossz idő ellenére is 1500— 2000 ember vett részt az át­adáson”. Gyöngyöshalá­szon nagyon lelkesen fogad­ták a pestszentlőrincieket „ . . . megtisztelve érezték ma­gukat a meglátogatottak. hogy a pestiek fölkeresik és törődnek bajaikkal”. Gyön- gyöshalmajon a Shell-gyár kultúrgárdájának „ ... min- des egyes tagját a község, a maga község tanácstermé­ben díszebéden látta vendé­gül”. A falujárók munkája az 1946—49 közötti években megyénkben is rendkívül hasznos volt anyagi, politi­kai és kulturális szempont­ból egyaránt. Hozzájárult aihhoz, hogy a városi, illet­ve az üzemi munkásság, ér­telmiség megismerje a fa­lut, segítse problémái meg­oldását. Egymás jobb meg­ismerése mindkét fél részé­ről hasznos volt, elősegítette a munkás—paraszt szövet­ség erősödését. (Vége) Szecskó Károly (Fotó: Perl Marton) (Vége) P K. Beruházás az építőkért Sz. Z 40 éve történt (111/3.) Falujárók Heves megyében Mentés a hetedik emeletről (Fotó: Szántó György) Nagy érdeklődés kísérte az egri Hadnagy utcai lakóte­lepen bemutatott tűzvédelmi gyakorlatot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom