Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-19 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 19., péntek S A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE X/5. Mit tehetnek a tanácstagok? NEM MARADHAT TITOK Nyereséges-e a vállalat? A gazdaságirányítás korszerűsítése, az egyre önállóbbá váló vállalatok gazdálkodásának biztonsága az utóbbi években újfajta igényt támasztott, a eégek egyre több információt próbálnak szerezni egymás tevékenységéről. E törekvés teljesen érthető, hiszen mind több új vállalat és szövetkezet alakul, amelyekkel az üzletkötés sokkal kockázatosabb mivel alig ismerik őket a piacon. Ám az üzleti élet tisztasága a másik oldalon megköveteli, hogy az információk ne sértsék a vállalatok jogos érdekeit, ne rontsák hitelüket. A tavalyi választásokon a ■kettős vagy többes jelölés gyakorlata megmutatta, hogy ha van tát, olyan versenyszellem alakul ki. amely megmozgatja az emberek gondolkodását és közösen keresik a legjobb megoldásokat. Ez a jelölőgyűlések aktivitásában éppen úgy megmutatkozott. mint a több tízezer közérdekű észrevételben és javaslatban. A tanácstagok a testületi üléseken ma már sokkal aktívabbak, mivel a korábbiaknál több figyelem irányul tevékenyegükre. A választási kampányban felvárte- ződött és megedződött küldöttek körültekintőbb munkára kényszerítik a testületi üléseken tárgyalt napirendek előterjesztőit, köztük a hivatali apparátusokat. A választókhoz való szorosabb kötődésükkel erőteljesebbé Válik a rájuk bízott problémák képviselete, szívósab- iban érvelnek álláspontjuk imellett. A tanácstag legfontosabb feladata választókerületének képviselete. Kötelességének azonban ez csak egyik oldala. A tanácstag ugyanis annak a testületnek a tagija, amely az egész település életében meghatározó döntéseket hoz. Ebből következik. hogy a tanácstag nemcsak vá'asztóit képviseli, a tanácsban, hanem a tanácsot is a választókerületében. Valamennyi tanácstagot egyformán megilletik azok a jogok és vonatkoznak rájuk azok a kötelezettségek, amelyek megbízatásuk maradéktalan ellátásához szükségesek. A legfontosabb joguk. s egyben kötelezettségük. hogy aktívan vegyenek részt a tanácstestület tevékenységében. Az üléseken felszólalhatnak. javaslatot tehetnek. szavazhatnak. Nemcsak dönthetnek tanács- rendelet. illetve -határozat elfogadásáról, hanem maguk is kezdeményezhetik megalkotásukat. Joguk van arra, hogy a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé terjesszenek megvizsgálás végett közérdekű kérdést vagy javaslatot. A tanácstörvény lehetővé teszi, hogy a tanácstag véleményezze a szakigazgatási szervek döntésének tervezeteit, ha azok a választókerületében lakó állampolgárok életkörülményeit, jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolják. A tanácstag fontos jogosítványai közé tartozik, hogy a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől felvilágosítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. A kérdés vonatkozhat egyedi, egy-két állampolgárt vagy nagyobb közösséget, esetleg a település vagy a megye egész lakosságát érintő ügyekre. A tanácstag kérhet felvilágosítást tanácsülésen és azon kívül is. A. kérdezettnek minden esetben kötelessége legkésőbb 15 napon belül választ adni. A tanácstag interpellálhat. Az interpelláció: a tanácstagnak a tanács ülésén szóban vagy írásban feltett kérdése, amelynek megválaszolása. illetve a válasz elfogadása — a más alkalommal feltett tanácstagi kérdéshez képest — hötöttebb szabályok között történik. Ennek az az oka, hogy a tanácsülés előtt jobbára a lakosság szélesebb rétegeit érintő kérdések hangzanak el. Másrészt a tanácstestület nyilvánosságának felhasználása nagyobb súlyt ad a tanácstag kérdésének, amelyet a kérdezettnek is ennek megfelelő módon kell kezelnie. A tanácstag részt vehet a kérdésének megválaszolására. javaslatának megoldására irányuló tevékenységben. E szabálv lehetővé teszi, hogy a tanácstag nyomon kövesse a feltett kérdései és előterjesztett javaslatai nyomán indult vizsgálatokat, betekinthet az ügy irataiba, részt vehet a megbeszéléseken. A tanácstag az állampolgároknak köteles .beszámolni munkájáról. Az együttműködés módszerei közül a napi kapcsolattartás folyamatos módszereit a helyi körülmények ismeretében lehet kialakítani: a lakó- és utcabizottságokkal, a társasházak és lakásszövetkezetek vezetőségével időszakonként véleményt cserélnek, megbeszélik a közös tennivalókat. Különösen nagyobb városokban vált gyakorlattá a tanácstagi fogadóórák tartása. Szükségességét a helyi adottságok határozzák meg. A kellő rugalmasság mellett természetesen a tanácstagok nem szorítkoznak arra. hogy csak fogadóórákon foglalkozzanak a választókerület gondjaival és választóik ügyes-bajos dolgaival.,A választókerület és a választók megbízatásainak teljesítése, a jogos panaszok orvoslásának előmozdítása ugyancsak tanácstagi kötelezettség. Nem lehet vitás, hogy a képviseleti közösség egészét vagy jelentős hányadát érintő problémákat — a kommunális ellátás, és kereskedelmi szolgáltatások, az egészségügyi intézmények, vagy éppen a tanácsi ügyintézés hiányosságait jeleznie, s megoldásukat szorgalmaznia kell. Az 'egyéni panaszokkal azonban differenciáltabban kell foglalkoznia. Kellő tapasztalat birtokában megkülönböztetheti az egyéni gondokat a közérdekű témáktól. A tanácstag ugyanis nem hivatali ügyintéző, s nem is vállalhatja ezt a szerepet. Idős. vagy más szempontból hátrányos helyzetben lévő választói egyéni gondjainak felvállalásától esetenként nyilván nem zárkózhat el. de tanácstagi munka megítélésének mércéje ne kizárólag az egyéni panaszok orvoslásában elért eredmény legyen. B. T. Mindenki megtekintheti E két. olykor egymásnak ellentmondó feltételrendszer közti kompromisszumot tükrözi az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely néhány hete látott napvilágot, s módosította a vállalatok törzskönyvi nyilvántartásáról, valamint a mérlegbeszámolóról szóló korábbi jogszabályt. A következő év január elseje után a vállalati gazdákodást tükröző három adatot: 0 vagyon, az árbevétel és a nyereség számait ezentúl mindenki megtekintheti, akinek gazdasági érdeke fűződik az információ megszervezéséhez. Sok vagy kevés ez a három adat? Sőt, egyáltalán szükség van-e arra. hogy bárki hozzáférhessen a korábban szigorúan őrzött információkhoz? E kérdésről csaknem egy éven keresztül vitatkoztak az illetékesek. Az egyik csoport véleménye szerint egyáltalán nincs szükség arra, hogy egy vállalat stratégiai fontosságú adataihoz a versenytársak hozzáférjenek. Ez rontja nemcsak az üzleti tárgyalások, hanem a vállalat versenyképességét is. A másik vélemény szerint — amely végül megfogalmazódott a rendeletben — az üzleti élet biztonsága megköveteli, hogy tudjuk, kivel ülünk egy tár- gyalóasztahoz. Nyereséges vagy veszteséges-e, s mekkora a vagyona, amely garanciát jelenthet egy üzleti balsiker esetén. Nyugodtabb kötvényvásárlók Ám az sem mindegy, hogy milyen informáciÓKat lehet a vállalat gazdálkodásáról megszerezni. E három adat arra elég, hogy az érdeklődés eldöntse, körülbelül mekkora hatékonysággal gazdálkodik a leendő üzlettárs. Ám továbbra is titokban tartja a vállalat fizető- képességét, és azt sem árulja el, bogy mekkora hitelből gazdálkodik. S még következtetni sem lehet például az állami támogatás nagyságára. Az is igaz, hogy ezek már olyan belső információnak számítanak, amelyet egyetlen vállalat sem szívesen ad magáról. Az információszerzésnél az sem mindegy, hogy milyen gyorsan és hol lehet e három adathoz hozzájutni. A mostani rendelet értelmében a cégbíróság, illetve a PM Ellenőrzési Főigazgatóságának megyei igazgatóságai adják majd meg a kért információkat — a lehető leg- hamarább. A rendelet a kötvénytulajdonosok érdekeiről .sem feledkezett meg. Mind több vállalat vesz részt ezen a piacon és bocsát ki kötvényeket, hogy abból finanszírozza valamely fejlesztését Ám a kötvényvásárló elég nagy kockázatot vállal, ha nem fix kamatozású értékpapírt vásárol, tehát nem garantálják előre, mekkora haszonnal fizetik vissza a pénzét. így a kapható kamat a vállalat későbbi gazdálkodásától függ. Kivel ülünk tárgyalóasztalhoz ? Már a korábbi rendelkezések szerint éppen ezért a vállalatoknak nyilvánosságra kellett hozniuk a mérlegüket. Január elsejét követően viszont ezt valamilyen napilapban vagy szaklapban kell közhírré tenni, hogy ennek alapján mindenki eldönthesse, vásárol-e vagy sem e cég által jegyzett kötvényből. Az üzleti élet nyilvánosabbá tétele mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok nagyobb biztonsággal üljenek le a tárgyalóasztalhoz, s megfontolt üzleteket kössenek. A rendelet elsősorban a kisebb vállalatok biztonságát szolgálja, amelyek talán kevésbé lesznek kiszolgáltatva a nagyobb cégeknek, mert reális képet kapnak azok gazdálkodásáról. Még akkor is, ha jó néhány év adatainak kell összegyűlniük ahhoz, hogy abból a valóságnak megfelelő következtetéseket, közép, vagy hosszú távú prognózisokat lehessen felállítani. L. M. Kertész leszek... ...vagy valami más? Vajon ki ne ismerné József Attila egyik legszebb versének első sorait: „Kertész leszek, fát npvelek Kelő nappal én is kelek ...” S bár utóbb megzenésített formában nagy sláger lett ebből a költeményből- valószinüleg azok a fiatalok, akik kertésznek jelentkeztek, nem e dal hatására cselekedtek így. Molnár Imre az idén végzett az Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskola — szakközépiskolai — szőlő- és gyümölcstermesztő szakán. Mikor kiderült, hogy nem vették fel a kecskeméti főiskolára, igencsak kellemetlen helyzetbe került. — Augusztus első felében kaptam meg az elutasító választ. Rögtön állás után néztem. Először Eger környékén érdeklődtem, aztán a megye számos termelőszövetkezetében — Domoszlón; Hevesen, Sarudon, Abasáron és Ostoroson is. Először a szakmához közel álló területet kerestem — eredmény nélkül. Aztán már jó lett volna más is. A munkaközvetítő irodák nagyon készségesek voltak, de valahogy nem jött ösz- sze a dolog. Például mikor elmentem a MAV-hoz. csak mint kocsirendezőt alkalmaztak volna. Azt mondták, hogyha igyekszem, előléptetnek váltókezelővé. Szerencsére az utolsó pillanatban — szeptember elején — sikerült elhelyezkednem az egri borkombinát szőlőgazdaságában, ahol egy 15—20 fős brigádot vezetek majd. Tehát azt csinálhatom, ami. hez szakképesítésem van. Nem mindenkinek van azonban ekkora „mázlija”. A volt osztályomból ma az egyik fiú fűrészkezelő. a másik postás. Sőt néhá- nyunknak még mindig nincs munkahelye. Fehérvári Andor az említett szakközépiskola igazgatója : — Az az osztály, amibe a frissen végzett Molnár Imre is járt — szakmunkásképzésű szakközépiskolai formában működik, célja az, hogy a tanulók a szakma mellett érettségit is kapjanak. Mindezt négy éve indítottuk, tehát ők az első végzett „csapat". A 32 diákból tizenhét jelentkezett felsőfokú oktatási intézménybe, ebből nyolcán nyertek felvételt. Ez profilunkat is figyelembe véve, nem rossz arány. Az elhelyezkedési gondokról persze nekem is van tudomásom, bár szerintem ez nemcsak a kertészeknél probléma. A vállalatok, termelőegységek szívesebben fogadják a szakmunkásokat, hiszen a középiskolák kevesebb időt hagynak a gyakorlatra, s nagyobb hangsúlyt fektetnek az elméleti tudm nivalókra. A mi esetünkben még az is fokozza a nehézséget, hogy a tsz-ek — a foglalkoztatás tekintetében — kevésbé stabil munkaadók, mint az üzemek. Nagymértékben függnek az időjárástól. két-három aszályos év vagy egy fagy egyszeriben keresztülhúzza a munkaerő-számításokat. A tsz-ekben ezen túl nincsenek oktatással és személyzeti ügyekkel foglalkozó apparátusok sem. öt évvel ezelőtt, amikor a képzés megindult, sokkal több termelőszövetkezet volt nyereséges — ma más a helyzet. Persze, az sem kedvező jelenség, hogy a diákok szinte elvárják az „íróasztalt". s az iskola befejezése után nem hajlandók még kisebb kompromisszumokra sem. Pedig elképzelhető olyan is, hogy valaki nem helyezkedik el kertésznek vagy gyümölcstermésztőnek, hanem elmegy gépkocsivezetőnek és aztán a háztájiban mint kisárutermelő tevékenykedik a saját és a népgazdaság hasznára. Talán már ekkor sem tekinthető elveszettnek az itt eltöltött négy esztendő. Mi, ettől függetlenül igyekszünk együttműködni a tsz-ekkel, hogy ezzel is megkönnyítsük a fiataljaink pályaválasztását. A munkaerőtervezés, a beiskolázás mechanizmusáról, problémáiról Kisgergely István, a Heves Megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője beszél: — A vállalatokkal és iskolákkal — a tervezési irányelvek figyelembevételével — dolgozzuk ki a stratégiát. A javaslatot elküldjük a Művelődési Minisztériumnak, amely egyeztet a többi tárcával, majd véglegesen megállapítja a keretszámokat. Ezek a számítások azonban sohasem jönnek be százszázalékosan. Nagyon nehezen lehet ma, 1986-ban megmondani: hogy néz majd ki a piac, melyek lesznek a követelmények a 90-es évek elején. Ennyi dö alatt ugyanis sok minden változhat, s okozhat zavart. így van ez a kertészek esetében is: akkor volt rá kereslet, ma már kevésbé. Közben gépesítéseket is végrehajtottak, s így kevesebb emberre van szükség és akkor az időjárásról és az egyéb tényezőkről még nem is beszéltem. Látható tehát, hogy a mezőgazdaság területén nehezebb a helyzet. Mi természetesen figyelembe vesszük a gazdaság fejlődésének lehetőségeit, s ehhez igazítjuk a mi elképzeléseinket is, hiszen az átgondolt tervezés alapkövetelmény kell, hogy legyen. Mégsem lehet évekre, évtizedekre pontosan bemérni ezeket az igényeket. A , jövőben — s erre az új jogszabályok is építenek — az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a rugalmasság, a vállalaton belüli és az egyéb átképzési formák. Az egyénnek persze főleg a frissen végzetteknek, ez nagy problémát, olykor traumát okoz. A munkaerőszolgálati irodák azonban segíthetnek megtalálni az optimális megoldást még akkor is, ha az élet változtat is az eredeti elképzelésen. Havas András Magyar—osztrák épületelem-gyártás Megkezdte a nagyüzemi termelést a gönyüi épületelemgyártó üzem. A magyar—osztrák vegyesvállalatot a győri Áfész és a burgenlandi Leier-cég létesítette. A beruházást egy év leforgása alatt valósították meg; egy 3600 négyzetméteres alapterületű gyártócsarnokot emeltek, s oda telepítették az osztrák gépeket, berendezéseket. Az üzemben hőszigetelt betonelemeket állítanak elő a külföldi fél. gyártási eljárásaival. A családi házak építésére alkalmas falazóelem köpenye könnyűbetonból készül. Évente 1000—1200 családi házhoz elegendő falazóelem és födém, illetve naponta 400—450 négyzetméternyi burkolólap előállításával számolnak. (MTI-fotó: Balaton József>
