Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 18., csütörtök 3 JÁTÉKTEREM MÁTRAHÁZÁN Üdülés utószezonban A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE X/4. Az állami népképviseletek Minden állami szerv: ha­tóság, hivatal, a minisztériu­moktól a községi tanács ap­parátusáig a választott tes­tületeknek van alárendelve. Országos szinten az Ország- gyűlésnek, helyben a taná­csi testületeknek. Az állam­polgárok a testületeken át azok közvetítésével érvénye­síthetik szándékaikat, részt vehetnek a fejlesztési ter­vek kidolgozásában, társa­dalom működését szabályo­zó törvények alkotásában és ellenőrizhetik az állami szer­vek munkáját. A közvetített képviselet e fórumai azon­ban szorosan kapcsolónak a közvetlen demokráciához. Hiszen a képviseleti testüle­tek tagjait a megyei taná­csok kivételével, az állam­polgárok közvetlenül választ­ják. A testületekbe küldött képviselők és tanácstagok kötelessége, hogy a válasz­tók érdekeit képviseljék. Ve­lük közvetlen és állandq kap­csolatot tartva alakítják ki álláspontjukat. Tevékenysé­güket a tömegek ellenőrzé­sével végzik. Ha megbíza­tásukat nem ^.megfelelően teljesítik, tisztségüktől vá­lasztóik megfoszthatják. Az Országgyűlés alkotmá­nyunk értelmében a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképvise­leti szerve, s az általa ho­zott törvények mindenkire kötelezőek. A legfelsőbb nép- képviseleti jelleg azt fejezi ki, hogy az Országgyűlés megbízatását (mandátumát) a képviselők megválasztásá­val az összes szavazásra jo­gosult állampolgártól kapja. Az Országgyűlés funkciói közé tartozik a kormányzás szervezetének, fő irányának és feltételeinek meghatáro­zása, a törvényalkotás, a népgazdasági terv és álla­mi költségvetés elfogadása, a kormányzati szervek tevé­kenységének alkotmányos el­lenőrzése. A párt Központi Bizottsága az 1974. október 9-i határozatával az ország- gyűlési munka továbbfejlesz­tése mellett foglalt állást. A fejlesztés azt jelenti, hogy a legfontosabb állami fórumokon is tükröződjenek a szocializmus építésének soron köveHkező feladatairól folyó viták; fogalmazódjanak meg markánsabban a társa­dalom különböző rétegeinek szocialista nemzeti egység­ben ötvöződő törekvései. A bizottságokban —, ahol az ülésszakok között a kép­viselői munka folyik — akár valamely törvény előkészí­tésekor. akár valamely fő­hatóság beszámoltatása al­kalmával — az érvek szem­besülnek, a viták kötetlenek, de ez az elevenség még nem tükröződik eléggé a parla­ment teljes ülésein. Arra van szükség, hogy a bizottságok­ban tanúsított konstrr'rítivi- tás jellemezze az Országgyű­lés ülésszakait. Elősegíti azt az Országgyűlés közelmúlt­ban módosított ügyrendje is. A Központ) Bizottság ja­vasolta az Országgyűlésnek, hogy rendszeresen vitassa meg a jelentősebb kormány­zati koncepciók, intézkedések tervezeteit és határozatban jelölje meg a tennivalók főbb irányait. Helyes, ha ezt meg­előzően társadalmi vitát rendeznek. Ilyen volt leg­utóbb a közoktatáspolitikai koncepcióról és a hosszú tá­vú terület- és településfej­lesztés irányelveiről rende­zett konzultáció. Hasonló ta­nácskozássorozat előzi meg a családjogi törvény java­solt módosítását is. A tör­vények születésének — el­lentétben az államigazgatás rendeletéivel és utasításaival — mindig velejárója a nyil­vánosság. s általa a hatásos társadalmi ellenőrzés. A testületek elsődleges he­lyet foglalnak el a tanácsi szervezetben is, a helyi ér­dekeket, igényeket és lehe­tőségeket számba véve meg­fogalmazzák és rangsorolják a központi célkitűzések he­lyi végrehajtásának teendő­it, befolyásolják az igazgatá­si apparátusok munkáját. A tanácstörvény és más rendelkezések lehetővé te­szik, hogy a tanácstestüle­tek maguk irányítsák saját szervezetüket; megválaszt­ják tisztségviselőiket és ki­nevezik az apparátus veze­tőit. A tanácsok határozzák meg fejlesztési tervüket és költségvetésüket, a rendelke­zésükre bocsátott anyagi esz­közökkel önállóan gazdál­kodhatnak. A helyi szabályo­zást igénylő kérdésekben ta­nácsrendeleteket alkothat­nak. A tanácsi képviselet fej­lesztése elsősorban politikai és szervezési módszerek ösz- szehangolt alkalmazását igényli. A meglévő intézmé­nyi formák és a tanácsok működését rendező szabá­lyok alapvetően alkalmas kereteket adnak a népkép­viseleti elven alapuló ön­kormányzat kibontakozta­tására. B. T. Sajnos, még mindig so­kan vélekednek ilyesféle­képpen : „Mit kezdhetnénk egy őszi szakszervezeti be­utalóval, bizonyosan csak unatkoznánk.” Az utószezoni üdüléstől való húzódozás nem új keletű. A köztudatban még mindig az él, hogy au­gusztus utolsó napjaiban vé­ge van az üdülési idénynek. Pedig ősszel is igen válto­zatos és többféle üdülésre nyílik mód. Bizonyára meg­lepő, ha azt mondjuk, hogy a SZOT-üdülők több mint a fele egész éven át nyitva tart, és az idei kedvezmé­nyes beutalási létszám.mint­egy negyedrésze — százezer személy — szeptembertől az év végéig üdülhet. Az egész éven át tartó üdülési lehetőség előnye, hogy így a szabadságok job­ban. tervszerűbben ütemez- hetők, arról nem is beszélve, ha mindenki egyszerre akar­na- üdülni, a legtöbb gyár­ban, vállalatnál nem lehet­ne biztosítani a folyamatos munkát, egymás helyettesí­tését. Az üdülők egész éves üzemeltetése sokkal gazda­ságosabb, mivel a költségek nemcsak három-négy hó­napra, hanem egész évre oszthatók. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a télen nem fűtött, csak nyaranta nyitva tartó üdülőkre jóval töb­bet kell költeni, mivel az épület egyes berendezései az időjárás viszontagságai mi­att jobban rongálódnak, mint az éves üzemelésű pihenőhá­zaké. Az időszakos üdülők­be egyre nehezebb dolgozó­kat felvenni — mivel a diá­kok és a nyugdíjasok kivé­telével — ma már vidéken is alig akad, aki csak né­hány hónapra vállal mun­kát. Az utóidényi beutalást kel­lemessé teszik az üdülők nyárinál színesebb és válto­zatosabb kulturális, sport- és kirándulási programjai. Az ajánlatban nemcsak gya-. logtúrák és autóbuszutak szerepelnek, hanem üdülői rendezvények is, sok táncos összejövetellel, vidám han­gulatú műsoros estekkel, já­tékkal és sporttal. Az egész éven át nyitva tartó üdülők többsége az utóbbi két év­tizedben épült, így télen, nyáron egyaránt kényelme­sek. összkomfortosak. Né­hány nagyobb üdülőhelyen már játékterem, kondicioná­ló szoba, szauna és tekepá­lya is található. Ilyenek lé­tesültek többek között az utóbbi években Hajdúszo­boszlón, Lillafüreden, Mát­raházán, Leányfalun és Sió­fokon. A balatonszéplaki Ezüstpart üdülőben. vala­mint Galyatetőn fedett uszo. da is várja a vendégeket. Az utószezoni beutalók többsége házaspári jegy, mi­vel az üdülők .szobáinak há­romnegyede kétágyas. A há­zaspári beutalókon — kivé­ve a gyógy- és szanatóriumi jegyeket — szerepel, hogy a szülők magukkal vihetik az üdülésre a kétéves kort be­töltő, de még nem iskolás korú gyermeküket vagy uno­kájukat is. A gyermekkel való érkezésről az üdülőt előre kell tájékoztatni, a be. utalójegy perforált részeként lévő „Értesítés” lap megkül­désével. Az előzetes tájékoz­tatásra azért van szükség, mert nem minden szobában van pótágy. A kedvezmé­nyes gyermektérítési díjat a helyszínen kell kifizetni. Idén tavasszal és az elmúlt ősszel viszonylag kevés szü­lő és nagyszülő élt ezzel a lehetőséggel. Az utószezoni beutalás sokrétű kínálatából mindig legkeresettebbek a gyógy- beutalók. Hat üdülőhelyen — Bükön, Debrecenben, Gyu­lán, Hajdúszoboszlón, Hé­vízen és Zalakaroson — két­hetes kezelést kaphatnak a reumatikus és ízületi bán- talmakban szenvedők. Tur­nusonként egyszerre mint­egy ötezren pihenhetnek a SZOT gyógyházaiban. A túrázni vágyók és az erdei sétákat kedvelők szá­mára a hegyvidéki üdülők a vonzók. Ilyenek vannak a Bakonyban, Bükkben és a Mátrában. Akik e romantikát ked­velik, azok a festői szépsé­gű Duna-kanyart válasszák, ahol Leányfalun két, Dö- mösön, Nagymaroson és Ze- begényben egy-egy kisebb befogadóképességű családi­as légkörű üdülőben tölt­hetnek két hetet. A múzeu­mok, képtárak és a színhá­zak iránti kulturális érdek­lődésűek számára is bőséges az üdülési választék, hiszen ők a főváros négy üdülőjé­ben: a Rózsadombon, a Sza­badsághegyen, a Dániel úton a Nyomdász Üdülőben, a Margitszigeten a sportuszoda mellett horganyzó Visegrád üdülöhajón, valamint Sop­ronban pihenhetnek. A Balaton déli és északi oldalán is nyitva tart télen is néhány üdülő: Siófokon, Balatonszéplakon, Balaton- földváron, valamint Balaton- füreden. Az ide érkező be­utaltak számára a pihenést fél és egész napos gyógyfür­dői kirándulások — Igái— Hévíz—Zalakaros — több műsoros rendezvény, vala­mint a videoprogramok is színesíthetik. Videózni kü­lönben már majdnem húsz üdülőben lehet. Az év utolsó hónapjaiban külföldi beutalóval a Szo­cialista Eorradalom Üdülő­hajó hatnapos Pozsony—Bécs útjain lehet részt venni, de ebben az időszakban ugyan­csak kedveltek az egyhetes tátrai beutalások, valamint a Szovjetunió több nagyvá­rosát érintő kéthetes utak is. Az utóidényben általános iskolások is üdülhetnek. Le­vegőváltozásra szoruló kis­diákok iskolai oktatással egybekötött háromhetes tur­nusokban öt gyermeküdülő­be utazhatnak. Az enyhén mozgássérült, vrlamint a baleseti sérült gyermekek négyhetes utókezelésére a Fejér megyei Vajta korsze­rűsített kastélyépületében, a légzőszervi és asztmás ta­nulók gyógyüdültetésére a kőszegi iskolaszanatóriumban van mód. A balatoni és a duna­kanyari üdülőkbe az utósze­zoni, valamint az előszezoni ár még a nyárinál is ked­vezményesebb. Sőt: utó­idényben évente is lehet ked­vezményesen pihenni. Ér­demes az alapszervezetekben érdeklődni. B. J. Megfelelő a vetőmag­ellátás A betakarítás mellett egy­idejűleg zajlik a földeken a jövő évi termés előkészí­tése. Ebből az apropóból ke­restük meg Horváth Istvánt, a Vetőmagtermeltető ,és Ér­tékesítő Vállalat Észak-Ma­gyarországi Területi Köz­pontjának igazgatóját. Elmondta, hogy a raktá­raik telve várják a vásárló­kat. őszi búzából bőséges fajtaválaszték áll rendelke­zésükre, ám ezek közül né­hány sikértartalma nem üti meg a_ megfelelő mértéket, ezért nem tudják értékesí­teni. Árpából is csak a ta­valyi termés nyolcvan szá­zaléka talált vevőre, rozs­ból 190 tonnát adtak el. A bükkönyfélék, a bíbor­here és a repce eladásával gondok, vannak, az utóbbi időben szinte alig viszik a felvásárlók. Hazai fejlesztésű folyadékkristályok A folyadékkristály a 70-es években terjedt el szerte a világon, alkalmazták külön­böző műszerek kijelzőtáblá­inak anyagaként, kvarcórák időjelzőjeként stb. A hagyo­mányos folyadékkristályok már nem felelnek meg, mert túlságosan lassúak: a képal­kotásnak az a sebessége ami például egy kvarcóra szám­lapjának megfelelő, egy sor információt gyorsan közlő számítógép kijelzőjénél már nem elegendő. A Központi Fizikai Kutató Intézetben új, speciális folyadékkristály- család kialakításán dolgoz­nak, amely világviszony­latban is a legkorszerűbbek közé tartozó — úgynevezett gyors folyadékkristály. Az öt éve tartó kutatások ered­ményeképpen kialakított gyors folyadékkristályok al­kalmazhatók számítógépek kijelzőrendszeréhez, vagy (MTl-fotó: Balaton József) például a tévéképernyő kor­szerűsítéséhez. Képünkön: dr. Buka Ágnes és dr. Éber Nándor a folyadékkristályok által keltett rezgéseket hang­szóró segítségével vizsgálja. BEMUTATTÁK A GÉNBANKOT A minőségi szőlőtermesztésé a jövő Magaskordon.művelésű szőlőültetvény az Eger—Mátra- vidéki Borgazdasági Kombinátnál A szőlőtermesztés ma- gasmüvelésre történő átállása megteremtette az intenzív termelés fel­tételeit, de ez a tech­nológia igényli az e cél­ra megfelelő új fajtá­kat, kiónokat (ivartalan szaporítással létrehozott utódokat). Tehát biz­tonságosan termeszthető és jó minőséget adó fajtákra van szükség. A szőlő- és borágazattal szembeni népgazdasági igény továbbra is az, hogy mind a belföldi, mind az exportkö­telezettségeiknek eleget te­gyen. Az export irányában azonban változtatásra van szükség: a tőkés országoknak eladott mennyiséget kell nö­velni. Ez viszont olyan szak­mai és technológiai igénye­ket támaszt velünk szem­ben, amelynek a régi hozzá­állással és módszerekkel már nem felelhetünk meg. Egyebek között ezért is tartottunk bemutatót a kö­zelmúltban a szőlőtermesz­téssel foglalkozó üzemeknek, irányító szakhatóságoknak, intézményeknek és vállala­toknak. Ezen a minőségi bor­termelés feltételeiről és az ehhez szükséges fajtaválasz­tásról beszéltünk és kicse­réltük gondolatainkat. Be­mutattuk azt a génbankot is. ami az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát Ku­tatási és Termelési Központ­jában a fajtaváltáshoz szük­séges alapanyag ellátását szolgálja. Szeretnénk eloszlatni azt a nézetet, hogy ültetvénye­ink megújítása kizárólag új fajtákhoz kapcsolódik. Erről szó sincs. Sőt, ezen történel­mi borvidéken legfőbb fel­adatunknak tekintjük, hogy a hagyományos, e tájba illő és évszázadok alatt kiváló minőséget adó szőlőfajtákat telepítsék az üzemek és a magántermelők. Méltatlanul hanyagolják el manapság az olaszrizlinget és annak kiónjait, a trami­nit és a szürkebarátot. Ezek­nek a fajtáknak a kiónjai itt vannak központi törzs- ültetvényeinkben és nagy­bani szaporítását, valamint telepítését szükségesnek tartjuk. A leánykának a kiónjaival is rendelkezünk és őszinte öröm számunkra, hogy e fajtának a létjogo­sultságát ma már nem is vitatja senki. A választék bővítését szol­gáló néhány új, államilag elismert fajtát is javasolha­tunk: például a Zengőt, vagy jó vízgazdálkodási helyeken a Zenitet. De kellő átgondolt­sággal és gondossággal kell az új fajták esetében eljár­ni! Érre a gondosságra azért van szükség, mert a szőlőt egy fél emberöltőre telepít­jük, ezért a fajta kiválasz­tása rendkívüli felelősséggel jár. Ugyancsak méltatlanul ha­nyagolják azokat a kéksző­lőfajtákat. amelyek valami­kor a bikavér alapját képez­ték. Természetesen nem a kadarkára gondolunk, mert annak termesztési értékei ma már az igényeket nem elé­gítik ki. Hanem a melegfek­vésű, védettebb helyen ma már az oportónak lenne lét- jogosultsága (főként kiónjá­nak). Az üzemek képviselői a bemutatón meggyőződhet­tek arról is, hogy a Caber­net franc és Cabernet sau- vignon kiónjaink több éve igen kiváló minőséget és 10—12 tonna/ihektár ter­mést produkálnak. Nincs te hát okunk ezt a fajtát el­hanyagolni. Említést kell tenni még a Medina nevű új fajtáról, amelynek ter­mesztési értékei szintén igen kiválóak. Mint boralapanyag a Medoc noir^hoz áll közel, s pótolhatja e fajtát. Meggyőződésünk, hogy a jövőben a minőségi szőlő- és bortermelésnek van létjogo­sultsága. Ehhez viszont meg­felelő fajtaválasztékra van szükség. Ennek Magyaror­szágon, különösen a mi tör­ténelmi borvidékünkön van­nak hagyományai. Ezért az eddiginél jobban ki kell használnunk ezt az adottsá­gunkat — annál is inkább, mert erre szorítanak a pia­ci igények is. Dr. Oláh László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom