Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-16 / 218. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 16., kedd Losonczi Pál megkezdte szíriai tárgyalásait Losonczi Pált a damaszkuszi repülőtéren Hátez Asszad fogadta (Folytatás az 1. oldalról) A délutáni rövid pihenő után zsúfolt program következik: Losonczi Pál megkoszorúzza a Mártírok temetőjének emlékművét, sor kerül az első tárgyalásokra Héfez Asszad államfővel, aki este díszvacsorát ad a vendégek tiszteletére. Losonczi Pál felesége délután Damaszkusz nevezetességeivel ismerkedett. Szíria és Magyarország baráti kapcsolatainak történetében ez a második csúcsszintű találkozó. Az első alkalom Háfez Asszad 1978. évi magyarországi látogatása volt. A diplomáciai viszony a két ország között 32 éves múltra tekint vissza és az elmúlt évek során számos területre kiterjedő együttműködés bontakozott ki az antiimperialista politikát folytató arab ország és Magyarország között. Vonatkozik ez az MSZMP és a Baath Párt kapcsolataira éppúgy, mint a kereskedelmi, a kulturális együttműködésre, vagy az ugyancsak egyezményes keretek között zajló egyéb irányú kapcsolattartásra. Magyarország számára Szíria fontos gazdasági partner a fejlődő országok sorában. Losonczi Pál. az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Háfez Asszad szíriai államfő, a Szíriái Baath Párt főtitkára négyszemközti találkozójával hétfőn késő délután megkezdődtek a hivatalos magyar—szíriai tárgyalások. A két vezető megbeszélésével egyidejűleg a magyar küldöttség a szíriai tárgyaló- küldöttséggel tanácskozott az együttműködés különböző területeiről. A tárgyalásokon egyezményeket készítenek elő. A nap folyamán Damaszkuszba érkezett magyar párt- és állami küldöttség és az Elnöki Tanács elnöke előzőleg meglátogatta a szíriai főváros közelében fekvő Mártírok temetőjét és koszorút helyezett el a mártírok emlékművénél. A magyar küldöttség érkezésének napján megjelent damaszkuszi újságok első oldalukon közölték a SANA szíriai hírügynökség Bányász Rezső államtitkárral, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökével Budapesten készített interjúját. A lapok az elhangzottakból azt emelték ki, hogy a magyar küldöttség és vezetője nagy érdeklődéssel tekint a látogatás elé. ★ Háfez Asszad szíriai államfő hétfőn este a damaszkuszi elnöki palotában díszvacsorát adott Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke tiszteletére. A díszvacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Ma nyílik az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka Kedden nyílik meg az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszaka, amelynek a rendszeresen visszatérő témakörök mellett a világszervezet súlyos pénzügyi gondjával is szembe kell néznie. Az ülésszakon döntenek arról is, ki töltse be az ENSZ főtitkári posztját az elkövetkező öt évben. A közgyűlés megnyitására több állam- és kormányfő érkezik az ENSZ székhelyére: Ronald Reagan amerikai elnök, Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek államfője, Robert Mugabe zimbabwei kormányfő, az el nem kötelezettek mozgalmának elnöke. Denis Sassou-Nguesso, a Kongói Népi Köztársaság elnöke, az Afrikai Egységszervezet elnöke, Daniel Ortega nicaraguai és Miguel de la Madrid mexikói elnök. Jacques Chirac francia kormányfő. Az ülésszakon mintegy 120 külügyminiszter is jelen lesz, köztük a szovjet és az amerikai diplomácia vezetője. Eduard Sevard- nadze és George Shultz a tervek szerint találkozót tart Washingtonban. Az őszii ülésszak rendszerint december 16-ig tart, de a pénzügyi nehézségek miatt Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár javasolta, hogv az idén három héttel .rövidítsék meg munkájának ideiét. A világszervezet pénzügyi gondjainak egyik oka. hogy számos tagállam késlekedik hozzájárulásának befizetésével. Napirenden: a terrorizmus, Dél-Afrika elleni szankciók, viszony Törökországgal EGK: külügyminiszteri értekezlet Hétfőn délután megnyílt a belga fővárosban a közös piaci tagországok külügyminisztereinek tanácskozása. A kétnapos ülés napirendjén a terrorizmus, a Dél- Afrika elleni szankciók, valamint a Közös Piac és Törökország viszonyána'k témája szerepel. A terrorizmust illetően bizonyosnak látszik az egyetértés abban, hogy intenzívebbé teszik a tagországok bűnüldöző szerveinek együttműködését, valamint a hírszerzési adatok gyors kicserélését. A Dél-Afrika elleni szankciókról azonban megoszlanak a vélemények. A nyáron Hágában, a Közös Piac legutóbbi csúcsértekezletén kidolgozott javaslat szerint a tagországoknak le kellene állítaniuk minden új beruházást Dél-Afrikában és meg kellene tiltaniuk az arany, a szén, a vas és az acél behozatalát. Az NSZK vonakodik ezektől, mert félti igen jelentős beruházásait, Portugália pedig a Dél- Afrikában élő mintegy 600 ezer portugál sorsa miatt' aggódik. E két ország csak a dél-afrikai szén behozatalának embargójára akarja korlátozni a szankciókat. A többi tagország viszont ragaszkodik az egyhangú döntéshez, mert ellenkező esetben a teljes embargónak a maguk részéről való vállalásával hátrányba kerülnének a Közös Piacon belül enyhébb rendszabályokat alkalmazó partnerekkel szemben, s az embargó őket érzékenyebben érintené, mint magát Dél-Afrikát. A Közös Piac és Törökország viszonyában ez év eleje óta fontos változás történt. Feloldották azokat a megszorításokat, amelyeket 1980-ban, a katonai diktatúra törökországi bevezetésekor rendeltek el.. A javaslat most az, hogy lépjenek tovább olyan irányban, hogy lehetővé váljék Törökország csatlakozása az EGK- hoz. Görögország azonban ezt határozottan ellenzi, arra hivatkozva, hogy Törökország ellenséges az ott élő görög nemzeti kisebbséggel szemben, megszállja Ciprus északi részét, és elvitatja a határaihoz közel fekvő görög szigetek felségvizeinek és légterének státusát. Háború, fegyverek nélkül A külügyminiszteri találkozó előtt — Moszkvában Szeptember 19-én és 20- án Washingtonban sor kerül Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter találkozójára. Feladatuk a tanácskozásukat előkészítő kétoldalú és igen széles témakörű konzultációsorozat mérlegének megvonása. illetve annak tisztázása, hol tart a szovjet—amerikai viszony jelenleg és van-e esély a továbblépésre. A kétoldalú szakértői megbeszéléseket szovjet részről hasznosnak minősítették, rá. mutatva arra is, hogy továbbra is fennállnak alapvető ellentétek. „A két fél ellenőrizte politikai óráit, itt-crtt megtisztították a szerkezeteket, megtörtént az órák bizonyos pontosítása, ám az órák szinkronba állítása nem sikerült” — állapította meg Vlagyimir Pet- rovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes múlt heti sajtóértekezletén. Sevardnadze és Shultz bizonyosan találkozni fog, az akadályokat sikerült elhárítani. Eredetileg már májusban tárgyalóasztalhoz kellett volna ülniük, de a Líbia ellen áprilisban végrehajtott amerikai terrorbombázás miatt szovjet részről a találkozót lemondták. A Líbia körüli, múlt hónapi amerikai flottamozdulatok miatt tartani lehetett az események megismétlődésétől, de szerencsére nem így történt. Az utolsó akadály az elmúlt hetekben a Daniloff.-ügy volt: a titkos iratok átvételén rajtakapott amerikai tudósító esetét Nyugaton annyira felfújták, hogy félő volt: egész világot érintő, több nagyságrenddel fontosabb ügyeket fog elhomályosítani. Itt végül kompromisszumos megoldás született. Felmerül a kérdés, milyen körülmények közepette kerül sor a washingtoni találkozóra? Mihail Gorbacsov, a Rudé Právónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a genfi csúcstalálkozó utáni amerikai kormánypolitikát elemezve aggasztó kép tárul elénk, amiből az a következtetés vonható le, hogy amerikai részről legalizálni akarják a fegyverkezési hajszát. A genfi csúcs óta egy jottányit sem közeledett a két fél a fegyverzetcsökkentésről szóló megállapodáshoz — állapította meg a főtitkár. Geraszimov külügyi szóvivő korábban arról beszélt, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó felé tovább vezptő útról a külügyminiszteri találkozón fognak dönteni. Mihail Gorbacsov legutóbb ugyancsak úgy fogalmazott, hogy ezen a találkozón fogják tisztázni, van-e a szovjet—ametikai párbeszédnek esélye a továbblépésre. A Szovjetunió mindenesetre híve az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozónak — mondotta — ám egy ilyen csúcs aligha hoz hasznot, ha folytatódik a fegyverkezési hajsza, ha fokozódik a feszültség, ha megszegik a meglévő szerződéseket. Amerikai részről mesterséges optimizmust keltenek, mintha a csúcstalálkozó előkészítése teljes gőzzel folyna, hogy azután, ha szükséges, azt mondhassák, a Szovjetunió politikája miatt nem’ születtek eredmények — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A szovjet megnyilatkozásokban visszatérő motívum, hogy az amerikai fegyverkezési törekvések lényegében a Szovjetunió gazdasági tönkretételét célozzák, s mint Valentyin Falin, az APN -sajtóügynökség igazgatója találóan fogalmazott: háborút kívánnak folytatni a fegyverek felhasználása nélkül. Szovjet részről diplomáciai, katonai, politikai és propagandatéren felvették a harcot az amerikai törekvésekkel szemben: rávilágítanak a világ közvéleménye előtt az amerikai békeszólamok tartalmatlanságá- ra és a valódi amerikai szándékokra; részben a várhatóan fokozódó terhek miatt elkezdődött a szovjet gazdaság nagyszabású korszerűsítése; katonai részről az amerikai fegyverkezési lépések lehetőleg minél olcsóbb, ám mégis hatékony ellentételezésére törekednek, jelezve, hogy nem kívánják lemásolni az Egyesült Államok hihetetlenül költséges fegyverkezési megoldásait. Diplomáciai síkon több nagyszabású szovjet leszerelési javaslat született, a Szovjetunió négyszer hosz- szabbította meg egyoldalú atomkísérleti moratóriumát és egy régi nyugati kifogást felszámolva jelentékeny előrelépés történt a helyszíni ellenőrzés terén is: kölcsönös megállapodás alapján -amerikai tudósok kezelte ellenőrzőberendezések műrC Külpolitikai kommentárunk j—i A rigai találkozó KÉTSZAZNYOLCVAN TAGÜ amerikai delegáció érkezett Rigába, hogy a szovjet vendéglátókkal megvitassa a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit. Ennek a nem akármilyen jelentőségű kapcsolatnak manapság bizony a szokásosnál is több időszerű kérdése van. A beszélgetők Rigában aligha szűkölködjek témában. Bár a reprezentatív találkozó csak hétfőn kezdődött, nemcsak fontossága és érdekessége, de — bizonyos értelemben — jelképjellege is figyelmet érdemel. A külpolitika régi igazsága, hogy vannak események, amelyeknek puszta ténye is kihat a dolgok alakulására, vagy éppen érzékelteti, tükrözi azok alakulásának irányát. A rigai találkozó nemcsak jellegénél, de előzményeinél, egész történeténél fogva ilyen esemény. Olyannyira ilyen, hogy — talán, de csak talán — némi túlzással azt mondhatnánk: létrejötte eleve némi reményt ad a legfontosabbra. Arra, hogy mindenféle disszonáns hang (és disszonáns hozzáállás) ellenére „a karaván halad”. Akik csak valamennyire is nyomon követik a sok éves fagy után lassan, nehezen meginduló párbeszédet, jól tudják, hogy a minap még úgy tűnt, a dialógus megtorpan és e szomorú fejlemény egyik következményeként a rigai kísérlet is elmarad (az amerikai küldöttség utazását látványosan el is halasztották). Amikor a közeledés amúgy is csikorogva induló, de mégiscsak induló gépezetébe bekerült az úgynevezett Daniloff-ügy homokszeme, voltak a túlparton, akik azt remélték és voltak ezen a parton, akik attól féltek, hogy a nápsugaras nyárutón gyors politikai lehűlés következik. Veszélybe került a menetrend, amelynek része a rigai tanácskozás is. CSÜTÖRTÖKÖN újabb szovjet—amerikai tárgya- I lás kezdődik Genfben, aztán New Yorkban találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter, mindez egy-egy lépésnek bizonyulhat a második Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó felé vezető úton. A tét nem kisebb volt, mint az, sikerül-e az ellendrukkereknek a Daniloff-ügy ürügyén megtorpedózniok mindezt? A válasz Rigában — és hitünk szerint nemcsak ott — egyelőre pozitívnak bizonyult. Harmat Endre Talizin hazaérkezett Hétfőn hazaérkezett Pe- kingből Nyikolaj Talizin az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. Talizin a kínai kormány meghívására tett hivatalos látogatást a Kínai Népköz- társaságban. ködnek a szemipalatyinszki kísérleti terep közelében, s a stockholmi konferencián a Szovjetunió ugyancsak kölcsönös alapon hozzájárult európai területe esetenkénti, repülőgépről történő ellenőrzéséhez. Nagyszabású, több síkon folytatott küzdelem folyik tehát a két fél között egymás szándékainak semlegesítésére és saját célkitűzéseik elérésére. A republikánus kormányzat hatalomra jutása után nem kívánta ott folytatni a szovjet—amerikai kapcsolatokat, ahol elődei abbahagyták. Közel hat évre volt szüksége ahhoz, hogy önmagával dűlőre jusson és meghatározza, milyen mérleg elérésére kíván törekedni ebben a viszonyrendszerben. Az, hogy a két fél között a nukleáris és űrfegyverektől kezdve, Afganisztánon keresztül a kultúráig terjedő, igen széles körű konzultációsorozat volt és további tárgyalások lesznek, jelzi, hogy az amerikai álláspont kialakult, s most már a két fél álláspontjainak közelítése a feladat. Az e heti külügyminiszteri tanácskozás talán már választ ad arra a kérdésre, eredmény reményében tartható-e meg a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Várad! Emil Vranitzky a koalícióról Dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár, az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) vezetésében bekövetkezett változás után hétfőn az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában bejelentette: javasolni fogja az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) elnökségének, bontsák fel a koalíciót a szabadság párttal és mielőbb — lehetőleg még novemberben — tartsanak új választásokat. Az osztrák kormányfő elhatározását azzal indokolta, hogy a koalíciós partner innsbrucki kongresszusán „egészen más köntösben" jelent meg: az FPÖ-n belül eddig uralkodó, és a koalíció alapját képező „liberális elem” háttérbe szorult. A párt elnöki tisztségébe dr Norbert Steger helyére választott Jörg Haider személye is azt bizonyítja, hogy a párton belül a ..nemzeti" jobbszárny került előtérbe Az FPÖ-ben kialakult helyzet ismeretében a szövetségi kancellár — mint az osztrák rádiónak nyilatkozva elmondta — jelenlegi koalíciós partnerével nem lát lehetőséget a konstruktív együttműködésre az ország sürgető problémáinak megoldásában ; „leginkább a nagykoalíciós kormányzást" tartja megvalósíthatónak, ha pártja, az SPÖ az előrehozott választásokon nem szerezne abszolút többséget. Vranitzky elmondta továbbá, hogy dr. Norbert Steger alkancellár és kereskedelmi miniszter felajánlotta lemondását, ő viszont kérte, hogy a politikai kérdések tisztázásáig maradjon hivatalában.
