Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 11., hétfő 5. Üzen D- László, Eger: A vershez nem, elegendő csak az, hogy szép gondola­tai támadnak az embernek, ha azokat nem tudja a ,vers­írás követelményeinek meg­felelően sorokba rendezni, nem beszélve arról, hogy szóképei, enyhén szólva kép­telenségek. A versek nem közölhetöek. Utóiratához csak annyit, célravezetőbb lenne, ha mindezt egyszerűbb, ke­resetlen szavakkal elmonda­ná a kiválasztott kislánynak- Nem feltétlenül bizonyos, hogy sikeresebb, ha versben tájékoztatja érzelmeiről. „Kismama” jeligére. Heves: Olyan jogszabály, mely ki­mondja, hogy a gyesről, illet­ve gyedről visszatérő dolgo­zó nőnek a fizetését kötele­zően emelni kell oly mérték­ben, ahogyan azt a munka­társainál tették — nincs- A rendelkezés úgy szól, hogy a lehetőséghez képest, és a dol­gozó nő munkájától, végzett­ségétől, képességeitől függő­en lehetőleg rendezni kell bé­rét, hogy aránytalanul ne le­gyen hátrányban a többiek mögött. Ez részben érthető is, hiszen a munkatársai az alatt az idő alatt is dolgoz­tak, amíg ön a gyermekkel otthon volt- Vitatható ez, mert hátrányát éppen annak „köszönheti”, hogy gyerme­ket szült. Sajnos, ma még nem tartunk ott, hogy az anyaságot anyagilag is job­ban elismerjék. Reméljük ennek is eljön az ideje. „Török átok” jeligére, Hat­van: Egyetértünk a jeligével: a rossz szomszéd, mint a régi mondás is tartja, török átok. De mindkettőjükön múlik a dolog, s békés megegyezést is el tudunk képzelni. Nem kell azonnal a bíróságra szalad­nia, első lépésként forduljon a helyi tanácshoz, ahol meg­vizsgálják, valóban jogos-e a kérése, s igaz-e, hogy a szom­széd megszegte az építési szabályokkal járó kötelezett­ségeket. Csak ha ily módon nem sikerül egységre jut­ni, akkor javasolnánk, hogy igazát a bíróságon keresse. A levél alapján mi innen nem tudjuk eldönteni, való­jában kinek van igaza. Kovács Istvánná, Eger: Tévesen értelmezték a ren­delkezést. A jog, mely sze­rint a hetven éven felüliek díjtalanul vehetik igénybe a buszjáratokat, csak a helyi közlekedésre vonatkozik, és nem az elérés évében, ha­nem a betöltött 70. évtől jo­gos. A megye helyi járatú autóbuszain különben — na­gyon helyesen — pontosan közlik a lehetőségeket, s azt is, hoav az előre megváltott negyedéves bérleteket idő­arányosan visszaváltják. Ugyanez vonatkozik a többi városokra is. Helyközi jára­tokra nem jár ez a kedvez­mény. ÚJ TELEFON SZÁMON A [on% TEHER 16*749 APRÓBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK r Utmosás — szennyezéssel Az egri Alkotmány utca lakói, üzlettulajdonosai, il­letve bérlői rendszeresen bosszankodnak egy olyan munka miatt, amely tulaj­donképpen a tisztaságot szolgálná. A belváros sétá­lóutcái közé tartozik ez a rész, s így nagyobb gondot fordítottak a portálok rend­be hozására is. Nem kevés költséggel alakították ki az üzletek bejáratát, s igyekez­tek hangulatossá tenni az utca képét. De ügyelnek a tisztaságra is, s ehhez hoz­zájárul a maga részéről a városgondozási vállalat is, hiszen hetente több alkalom­mal végzik a locsolást. A bosszúságot viszont épp en­nek módja okozza. A nagy nyomással szétszórt víz két­méteres magasságba össze­fröcsköli a falakat, masza- tos víz kerül a kirakatok üvegeire, de a lakások ab­lakaira is. Egy-egy ilyen „lo­csolóakció" után nem győzik mosogatni az ablakokat, hogy ismét tiszták legyenek. Az­után a legközelebbi locso­láskor kezdődik minden elöl­ről. Az utca lakói, az üzletek tulajdonosai már több ízben emeltek panaszt a városgon­dozási vállalatnál, azonban csak ígéreteket kaptak, de változás a mai napig sincs. Kérdik, vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy az ígéret­ből valóság legyen, s az út „portalanítása” ne a bosszú­ságok forrása legyen? Valaha vatták a kerékpárállványok Régi keletű találmány a kerékpártartó állvány. Saj­nos, az utóbbi időkben el­tűntek ezek az ötletes „al­kotmányok” az egri utcákról, pedig nagy szükség lenne rá­juk, épp a széppé varázsolt belváros házfalainak, fáinak védelmében. Manapság ugyanis akár merre jár az ember a belvárosban, lép­ten nyomon találkozik há­zak falainak, kirakatüvegek­nek, díszfáknak támasztott kerékpárokkal. Rongálják a falakat, veszélyeztetik a ki­rakatüvegeket, lehorzsolják a díszfák kérgeit, különö­sen a Centrum Áruház környékén és a Katona té­ren. Nem lehetne újra „felfe­dezni” a kerékpártartó-áll- ványokat, és elhelyezni né­hányat? — kérdezte és jog­gal egyik olvasónk. Lehet, hogy a városkép szemszögé­ből talán vitatható, de hogy hasznos és védené azt, ami szép, az bizonyos. — d. — A gyermekekre gondolva A jótékonykodás a jóérzósű, jóakaratú emberek sajátos­sága, dicsérendő, hogy sokan vannak ilyenek. Megelége­déssel olvashatjuk a lapokban, vagy hallhatjuk a rádió­ban, tévében, hogyan sietnek bajban, gondban levő em­bertársaik segítségére a többiek. Ez történt a közelmúlt­ban Egerben is. A Csepel Autógyár egri gyárának több brigádja — és megérdemlik, hogy névszerint is felsorol­juk őket —, a Gárdonyi, Dobó Katica, Fazola Henrik, Szikra és a Számvizsgáló és Forgácsoló szocialista brigád a helybeli Csecsemő- és Egészségügyi Gyermekotthon gondozottjai számára gyűjtött ruhaneműket. E brigádokat illetik a köszönőlevél szavai, melyet az intézmény vezetői küldtek: „Nagyon köszönjük önzetlen segítségüket, amely- lyel hozzájárultak, hogy a gondjainkra bízott gyermeke­ket színesebben, változatosabban tudjuk öltöztetni, segít­ségük pénzügyi kereteink bővítését jelentette.” A segítség valóban jó helyre jutott. Szabó Ferenc Eger Nyugdíjas kisiparosokat köszöntöttek A Kiosz Heves Megyei Nőbizottsága 1981-ben hatá­rozta el, hogy társadalmi összefogással évente meg­rendezi a nyugdíjas kisipa­rosok találkozóját. Az idén immáron ötödik alkalommal került sor a füzesabonyi alapszervezet területén — Poroszlón — a nyugdíjas kis­iparosok találkozójára. A megye legkülönbözőbb településeiről Poroszlóra ér­kező több mint háromszáz nyugdíjas kisiparost a Kiosz Heves Megyei Nő­bizottsága nevében Sárai Jó- zsefné elnök köszöntötte. Mint Szálkái János, a megyei vezetőség titkára szívhez szóló szavakkal mon­dotta: az idős emberekről való gondoskodás, a szerve­zethez való kötődés erősíté­sének egyik formája az ilyen találkozó. A megyei vezetőség titkára szólt az alap- és középszervezeteknél folyó munkákról is, a megye kisiparának VI. ötéves terv­időszakában elért eredmé­nyeiről, és mindazokról az elvárásokról, amelyek társa­dalmi méretekben megfo­galmazódnak a kisipar iránt. A rendezők irodalmi ösz- szeállítással kedveskedtek a résztvevőknek. A régi kisiparos korokat idéző ver­sek és prózai írások kiegé­szültek a résztvevők vissza­emlékezéseivel. Így többek között saját kisiparos múlt­ját idézte Simon Alajos bo- conádi cipészmester, aki 1923-tól egyfolytában végzi még mindig szolgáltató te­vékenységét. Jóleső érzéssel köszönte meg a szervezet figyelmességét, amelyet a nyugdíjas tagjai iránt évről évre biztosít. Suha József hatvani kel­mefestő nyugdíjas kisiparos „legfiatalabb” nyugdíjas ipa­rostársai nevében szólt. Dávid Mihály füzesabonyi szabó kisiparos mester saját versé­vel köszöntötte a találkozó résztvevőit. A visszaemléke­zések közül nem hiányoztak a régi iparos anekdoták, történetek sem. A találkozó résztvevői jó­ízűen fogyaszthatták el a ti­szai halakból főzött ízletes halászlevet. Az ebéd utáni hangulatról a helyszínen szervezett zenekar gondos­kodott. A résztvevők és a házi­gazdák az 1987-es hatvani viszontlátás reményében vet­tek búcsút egymástól. Varga Gyula Eger B-kategóriás termelőszövetkezet pályázatot hirdet, termelés első számú irányító (főagronómus) munkakör betöltésére. Bérezés: a 25/1983. (XII. 29.) MÉM. sz. rendelet alapján, megegyezés szerint. Lakást biztosítunk. Feltétel: egyetemi végzettség és legalább 10 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: írásban vagy személyesen a tsz elnökénél, részletes önéletrajz benyújtásával. Cím: TARNAORS, Vörös csillag u. 8. CIKKÜNK NYOMÁN Kukák a parton A kánikulai napokban, az augusztusi nagy szabadságo­lások idején olvasóink bizo­nyára nem veszik zokon, hogy gyakrabban foglalko­zunk a megye új vendégváró nevezetességével, a kiskörei szabad vizű stranddal. E hasábokon nemrégiben például arról adtunk hírt, hogy hamar szemetessé vá­lik a különben igen szép lé­tesítmény vízpartja, hisz ku­kák csak a gáton túl. az öl­tözők és a büfék közelében voltak. A napozástól elpil­ledt fürdőzők azonban nem bizonyos, hogy hajlandók a még oly csekély távolságot is megtenni. Első aggasztó jelként vidáman himbálód- zott a hullámokban néhány műanyag pohár, csikk, diny- nyehéj és söröspalack. Most már nem. Cikkünk nyomán ugyanis gyorsan in­tézkedtek az illetékesek, a szemétgyűjtők lekerültek közvetlen a vízpartra is, és a három, tisztaságért felelős alkalmazott is megkettőzött figyelemmel őrzi a rendet. n Keresem a hozzátartozókat A Szovjetunióból, Lucs városából érkezett levél a közelmúltban a Gyöngyösi Városi Tanács elnökéhez. A levél írója Grigorij Joszipovics Paharenkó, aki a nagy honvédő háborúban együtt harcolt a gyöngyösi szüle­tésű Matu Sztyefan Sztyefanoviccsal, s annak testvéré­vel, lvan Sztyefanoviccsal. (A fordítás szerint a név Matu István és János lehet). Az idősebb fiú 1909-ben, a fivére 1913-ban született Gyöngyösön. A két fivér 1943-tól a Győzelem partizánegységében harcolt. Ez az egység egyesült a Malikov-csoporttal. Mindketten a ma­gyar hadseregből kerültek át a partizánokhoz. A fia­talabb fivér 1944 márciusában elesett a harcokban, a Macnyejevszkij járásban temették el Volinszkij terü­letén. Az idősebbik Matu 1944 áprilisában kivált az egy­ségből, amikor az feloszlott. Grigorij Joszipovics Paha­renkó szeretné megtalálni hősi halált halt bajtársa gyön­gyösi hozzátartozóit, ezért kéri azokat, akik tudnak róluk, keressék fel levelükkel. Címe: 263 000 Szovjetunió. Volanszkaja Oblaszty Lucs város. Szukorova u. 26. Készséggel adunk helyt Paharenkó elvtárs kérésének, remélve, hogy egymásra találhatnak bajtársa, elvtársa hozzátartozóival. ló volt utazni ezzel a busszal Ügy érzem, nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt az udvarias magatartást, amit Kovács Zoltán, a Mátra Vo­lán dolgozója tanúsít az uta­zókkal szemben. Már Gyön­gyösön az indulásnál üdvö­zölte az utasokat, jó utat kívánt és ez minden megál­lóban megismétlődött. Beje­lentette, milyen állomásra ér a busz és még azt is, hogy körülbelül hány órára érünk be Budapestre. Én már ta­lálkoztam ezelőtt is rendes vezetőkkel, amikor a Mát­rába jártam, de a mellet­tem ülő utas azt mondta — aki szintén sokat jár Aszód­ról Hatvanba — ő még ilyent nem tapasztalt. Szóval, min­den elismerésem az udvarias (emellett a megállapításom szerint nagyon jó vezető) gépkocsivezetőnek. Gratu­lálok a Mátra Volán vezető­ségének, hogy ilyen dolgo­zói vannak. Gráf Antalné Dorog Köszönet a táborért A Népújság augusztus 2-i, szombati számában kedves cikk jelent meg a Hereg-réti környezetvédelmi táborról. Köszönjük a szerkesztőség­nek a figyelmet. Szép ered­ménnyel zárult a dr. Lé- nárt János XIV. országos környezet- és természetvé­delmi hegyi tábor. Amint a cikk is írta, a résztvevők nemcsak pihentek, hanem tanultak is. Az újság nyil­vánosságát ragadom meg, hogy kifejezzem, mint a tábor vezetője, a hálámat azoknak a társadalmi és politikai testületeknek, ame­lyek a nehézségek ellenére is végig támogattak minket. Így a KISZ Központi Bi­zottságának, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bi­zottságának és megyei taná­csának, a Természetbarát Szakszövetségnek, a MEB1B- nek, a Bükki Nemzeti Park­nak, s végül, de nem utolsó­sorban a felsőtárkányi erdő­gazdálkodóknak. Reméljük, önzetlen támo­gatásukra az elkövetkezen­dő táborszervezésekor is számíthatok. Hortobágyi Ernő táborvezetó Hevesiek Röjtökmuzsajon A július 31-ével kezdődött turnusban 32 Heves megyei általános iskolás érkezett a röjtökmuzsaji SZOT-gyer- meküdülőbe- Az utolsó, au­gusztus 14-én induló csoport­ba újabb tíz bányászgyere­ket várunk Heves megyéből. Röjtökmuzsaj Győr-Sopron megyei község. Sopron köze­lében. Egy 200 éves, szép, barokk kastélyban — valaha a Széchenyiek is birtokolták —. s a szépen megőrzött ős­parkban lévő 4 pavilonban vannak elhelyezve a gyere­kek. Évről évre sok hevesi megfordul itt, s bizonyára sokáig emlegetik még az er­dő borította falut, a kelle­mes környezetet- Igen közel van ide Fertőd, egy kirándu­lás alkalmával eljutnak a nebulók az Esterházy-kastély- ba, meg a szomszédos Hegy­kő termálvizű strandjára, amely előtt sűrűbben állnak az osztrák, meg az NSZK rendszámú kocsik, mint a magyarok. Egy alkalommal pesti bűvész szórakoztatta a gyerekeket, sportversenyek, vetélkedők, ki mit tud teszi változatossá a programot. Egy kis gyalogtúrától sem riad vissza senki, a szomszé­dos Lövő község strandjára autóbusszal mennek, de visz- szafelé gyalog. így is meg­éri. mert sajnos, az üdülő­ben egyelőre nincs strando­lási lehetőség- A hevesi szü­lők bizonyára aggódva gon­dolnak időnként a „messze- szakadt" gyermekre, hiszen Egertől több mint 300 kilo­méterre vannak, de nincs ok az aggodalomra, üres a be­tegszoba és a honvágy miatt pityergők sem igen jelent­keztek még.. Atányi László. Röjtökmuzsaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom