Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 1., péntek 3 Versengő pénzintézetek „A pénz értékének védelme a gazdaság teljesítőképességén múlik. ” a negyvenéves forint ürügyén Országos jelentőségű esemény: május elején új fiókokat nyitnak a takarékszövetkezetek, fennállásuk harminc esztendeje óta most először a fővárosban is megvethetik a lábukat. A tervek szerint év végéig majd minden kerületben fiókot nyitnak. Önmagában ez a tény még nem lenne kiemelkedő jelentőségű, ám két év sorozatos változásai után már ez is jelzi: a takarékszövetkezetek teljes jogú pénzintézetté váltak. Pénz. pénz. pénz. Ügy tartják nagyon sokan, az a legjobb állapot, ha minél több van belőle. A történelem során bebizonyosodott, mégsem ez a teljes igazság. Hazánk több. mint négy évtizeddel ezelőtt a világtörténelem egyik legnagyobb inflációját élte át. Napjainkban legfeljebb filmekből, eleink elmondásaiból vagy régi újságokból kaphatunk képet arról az. időszakról. amikor utcaseprők terelgették lapátjaikra a mill- és billpengökel. A megváltást, pontosabban a szilárdulást hozta a forint, amely épp negyven esztendeje, 1946. augusztus elsején lett országunk fizetőeszköze. A születésnap apropóján kértük meg véleményadásra a szakembert, dr. Puskás Sándort, a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának igazgatóját, aki szívesen vállalta a beszélgetést. A most folyó bankátutalások közül az állampolgárok szempontjából ez a legnagyobb horderejű. Még akkor is, ha a takarékszövetkezetek harminc éve jelen vannak az aprófalvakban és a városokban. A legutóbbi összegezés szerint az országban 3000 településen, köztük 125 városban található takarékszövetkezeti fiók. Igaz, a megyeszékhelyeken csak egy éve nyithatnak ajtót az ügyfeleknek. A tevékenység adatait tekintve meglepő, hogy az évtizedeken keresztül a legnehezebb területen, szétszórt, kisebb településeken működő szövetkezetek az ösz- szes takarékbetét 14 százalékát, mintegy 36 milliárd forintot mondhatnak a magukénak. Ezenkívül a tagi részjegyek értéke is közelíti az egymilliárd forintot. A részjegy, ez a speciális betéti forma — bár talán ezzel a megfogalmazással néhány pénzügyi szakértő nem ért egyet —, amelyik a befektetési formák versenyében valószínűleg előkelő helyre segíti majd a szövetkezeti pénzintézeteket. Egy részjegy váltása — általában ötszáz forintba kerül — kötelező annak, aki a szövetkezetek tagja óhajt lenni. A részjegyből viszont a tagok bármennyit vehetnek. A jelenlegi megtakarítási formákhoz képest nagy kedvezmény, hogy bármikor névértéken visszaváltható, s évenként így is 9 százalékos kamat jár utána. Nem véletlen, hogy az utóbbi két- három évben jelentősen szaporodott a részjegyek állománya is: várhatóan a budapesti megjelenés tovább erősíti ezt a folyamatot. Természetesen eg.v bankhoz nemcsak akkor fordu- dulunk, ha a pénzünket el akarjuk helyezni. Kölcsönt veszünk fel, netán ingatlant adunk el, átutalási betétszámlát nyitunk stb. Az egyik legnagyobb változás éppen a hitelnyújtás területén következett be. Már az elmúlt esztendőben is adhattak a takarékszövetkezetek az OTP-vel azonos feltételek mellett kedvezményes kamatozású építési kölcsönt családi házak építéséhez — a falvakban. de még a városokban is ez a legjellemzőbb forma. A nagyobb városokban és a fővárosban a telkek rendkívüli drágulása miatt főleg többszintes, olykor telepszerű társasházak épülnek Ettől az évtől kezdve e házak építői is hitelért fordulhatnak a takarékszövetkezetekhez. Megindul — várhatóan — az ingatlanok forgalmazása is. A jogot egyébként már az elmúlt esztendőben megkapták, de ehhez speciális szakértelemmel rendelkező ügyintézőkre, apparátusra és természetesen, tőkére is szükség van. Mindenesetre ma a fővárosban és — tegyük hozzá — a nagyobb városokban is ez az egyik legnagyobb haszonnal kecsegtető üzletág. Talán e vázlatos felsorolásból is kitűnt — bár kimaradt néhány fontos, új jogosítvány, a kisszövetkezetek és kisvállalatok számláit is vezethetik, részt vállalhatnak vállalkozásokban stb. —, hogy jórészt olyan területekre nyertek bebocsátást, ahol már kialakult ügyfélkörrel rendelkezik az OTP. Természetesen a betétekre sem adhatnak több kamatot. ahogy a hitelért sem számíthatnak kamatként kevesebbet. De maga a takarékszövetkezeti forma adja az előnyt, az, hogy névre szólóan foglalkozhatnak az ügyféllel, s megpróbálnak a munkaidőhöz rugalmasan alkalmazkodó nyilvántartást kialakítani a fővárosban is. Az ígéretek között van az is, hogy néhány helyen szombaton, a valutával foglalkozó fiókok — mert talán ezekről is beszámolhatunk néhány hónap múlva — esetleg vasárnap szintén várják az ügyfelet. A tagok pedig a figyelmes kiszolgálás mellett egyéb előnyt is élvezhetnek, például elsőbbséget kapnak a hitelek adásában és számukra olykor kevesebb kezelési költséget számolnak fel. A pénzintézetek és fiókok közötti verseny az egész ország területén mindenképpen hasznára válik a szolgáltatások e szférájának. De az érdekeltek már számtalan fórumon hangsúlyozták. hogy nemcsak versenytársai. hanem segítői is egymásnak, hiszen az OTP- fiókok zsúfoltságának csökkenésével ott is több idő marad a figyelmes, magas színvonalú, személyre szóló kiszolgálásra. S az is régi igazság. hogy nem az a bank jár legjobban, amelyik az összes szolgátatást végzi. hanem amelyik kiválasztja a saját és az ügyfelek szempontjából a legelőnyösebbet. s azt fejleszti magas színvonalra. L. Aí. — Engedje meg, hogy rövid múltba tekintéssel kezdjük: milyen elnevezései voltak hazánk történetében a pénznek? — 'Nem feltétlenül jelent sorrendét: hívták a mi pénzünket forintnak, tallérnak, krajcárnak. A korona volt a Habsburg-kor fizetési eszköze. 1848-ban jelent meg a pengőforinl kifejezés. 1927. szeptember 1-től került forgalomba — eleinte alacsony címletekben — a mai forintot megelőzött pengő. 'Azután a Darányi-féle „győri programmal kezdődött a nagymérvű inflálódás, egyre nagyobb névértékű bankjegyek láttak napvilágot, végül kijött az adópengő. Ez nem volt más, mint a pénz- rendszer értelmetlenné vá- lása, a világtörténelem egyik legnagyobb inflálóciója következett be, s ez a gazdaság Szétzilálódását vetítette előre. Ekkor született meg a javaslat a reformra, 1946 májusában a kormány a kommunista párt stabilizációs tervét fogadta el. Azon kevesek közé tartozott a forint, amelyek rövid idő alatt biztosították a gazdaság alapfeltételeit, az újjáépítés valóra váltását. Alacsony fogyasztási szintet finanszírozott, a belső fogyasztást és az iparfejlesztést preferálta. Az összehasonlítás kedvéért csak egyetlen példa: akkor egy hivatalnok fizetése 380 és 600, a fizikai munkásé 500 és 800 forint között mozgott. Korszerű termékek A napokban bezárt 53. Miegrdi ipari vásáron nagy tetszést arattak a Taurus kempingcikkei, gumiabroncsai és a Nagy- kanizsai üveggyár esztétikus termékei (MTI - tol o: Slekovics János felvételen Társalgás közben dr. Puskás Sándor a gyűjteményéből mutat néhány darabot. Tíz ezüst forintot, Kossuth aláírásával, majd a vörös hadsereg kétpengősét. A legértékesebb az első százas bankó, amely — ellentétben a maival — kék színű volt! Kossuth arcképe helyett nőalak volt rajta, kalásszal. Az MNB múzeumában is csak egy található belőle. — Közgazdaság i értelem, ben a forint — mint pénz — számos funkciót tölt be. Az emberben felvetődik, hogy nálunk úgymond az egyik zsebből a másikba vándorol, tehát nincs is akkora jelentősége ... — Ez tarthatatlan nézet! Ugyanis országunkban önállóan gazdálkodó szervezetek önálló vagyonnal1, önálló érdekkel, nyereségérdekeltséggel működnek. A pénz- tulajdonosok tehát: az állam, a lakosság és a gaz. dálkodószervek. Utóbbi kettő elkülönült érdekkel rendelkezik. Ez pedig a vállalatoknál a nyereségérdekeltségben, az egyes személyeknél a megtakarítás nagyságrendjében mutatkozik meg. Az adónak a modem társadalom költségeit kell finanszíroznia, a szociális szempontoknak megfelelően. Rendkívül lényeges: az állami költségvetésnek bölcsnek és mértéktartónak kell lennie, hogy kellően biztosítsa minden szinten az érdekeltséget! Ugyanis ez növelheti a nemzeti vagyont. — A köz vélekedése, hogy a forint sokat vesztett az értékéből, erőteljesen inflálódik. így látja-e a szakember? — Tudomásul kell venni. az infláció világjelenség! Nemcsak a kis országok nemzeti valutáinál tapasztalható, hanem az úgynevezett kulcsvaluták esetében is. Olyanokéban — mint a dollár, a nyugatnémet márka, a svájci frank, az angol font, a francia frank vagy az utóbbi években a japán yen —, amelyek a nemzetközi ügyletekben fontos köz. vetítő szerepet játszanak. De mi a helyzet a mi inflációnkkal? Ez a gazdaság teljesítményét jelzi, s a miénkkel bizony van gond. Nem tudtunk rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az exportáraink veszteségeket okoztak Ez az, amit ma úgy hívunk: cserearányromlás. A lakossági jövedelmek korlátozása vált volna szükségessé, de nem történt meg. A hiányt az idő húzásával, több éven keresztül akartuk pótolni. Az egyensúly, a fizetőképesség megőrzése érdekében vállaltuk, hogy korlátozzuk a beruházásokat, a belső fel- használást. Ez azonban csak átmeneti megoldás. A fő gondunk, hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége nem úgy nő, mint ahogy szükséges lenne. Márpedig a pénz értékének védelme a gazdaság teljesítőképességén múlik! Az inflációért nem a pénzt kell hí báztatni! — Manapság az a nézet »s járja, hogy: „mindennek alapja a pénz". Egyetért ön ezzel? — Nem, mert torz felfogás! Magam is ismerek jócskán olyanokat, akik így gondolkoznak. A péne utáni esztelen rohanás az élet egyéb értékeinek kárára megy Én másként tekintem a mostani pénzhajhászást. Egy szinten nem más, mint a jövedelemnövekedés feszültsége. A hirtelen gyarapodás olyan igényeket keltett, amelyek a munka oldaláról nincsenek kellően alátámasztva. Ellentmondás létezik tehát az alacsony jövedelemtermelő tevékenység és az irreálisan magas igények között! E kívánalmak a második és harmadik gazdaságban teljesülnek, s ez bizony egv fokon már egészségtelen. Azt mondom, az egyén és a társadalom mértéktartására van feltétlenül szükség! Azt tartom igazán bölcs embernek, aki nem teszi tönkre magát a pénzének halmozása végett, hanem észreveszi mindazt a szépet és jót, ami boldoggá teheti életünket. — Ha meg nem sértem, kérem árulja el, hogyan osztja be a bankszakember otthon a forintokat? Mire jut elképzelései alapján, és mire nem? — Nagyon sok ember hiszi magáról, hogy igen is jól tudja beosztani a pénzét Én is közéjük tartozom. Ennek pedig nagyon egyszerű a módja. Pontosan kell ismernie az embernek a határt, amelyben mozoghat, tudni kell lemondani, és egyben keményen takarékos kodni. Természetesen azt is ki kell tudni választani, hogy mi a fontos a családjának, saját magának. A roszz beosztással élőknél bizony könnyen felborul a házi költségvetés . Szalay Zoltán Tudományos parkok Üj fogalommal kell megismerkednünk. Nevezetesen: a tudományos park meghatározással. Egyesek szerint a kaliforniai Szilícium-völgyben, mások szerint Massachusetts állam egyetemén, a Harwardon született. A lényeg persze az, ami a név mögött van: az, hogy fejlett technológiára szakosodé kisvállalkozások jönnek létre, amelyek elősegítik az új tudományos eredmények és műszaki ötletek mielőbbi megváló, sulását, gyors piacra juttatását. Az alapminta szerint egyetemek, szellemi központok közelébe telepített fejlesztőlaboratóriumok, gyártóüzemek könnyen megnyerik maguknak a fejlett technológiájú iparágakat. Ilyenformán a serkentő szellemi légkör mellett tudományos szolgáltatások is rendelkezésre állnak, voltaképpen „kéznél vannak". Ez egyféleképpen lehetőség, ami viszont magához vonja a szabad tőkét, akár vállalati forrásokat, akár állami támogatásokat vagy éppen mindkettőt, egyidőben. Így elvben együtt van minden ahhoz, hogy a megvalósításra szánt idő lényegesen lerövidüljön. Azt tartják: a fejlődés szükségszerű következménye az olyan közös érdeken és érdekeltségen alapuló, rugalmas szervezet létrejötte, amely a napi gyakorlatban jól működik. Ilyen előzmények után kaptunk hírt arról. hogy Magyarország több körzetében tudományos parkok alakulnak. (A park elnevezése állítólag onnan ered. hogy a Harward Egyetem parkjában kapott helyet az első fejlesztőlaboratórium, amely az egyetem infrastruktúráját igénybe véve, biotechnológiai kutatásokat végzett. A jól képzett szakemberekből alakult kisvállalat „végigvitte" a terméket, menedzselte és komoly piackutatást is végzett, hogy mielőbb megtérüljön a befektetett szellemi és anyagi tőke.) Szegeden már épül — több tárca összefogásával — a központ, amely génsebészeti, gen. technikai eljárás piacra juttatását segítené Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány - egyetem és a Biogal együttműködéséből ■> biotechnológiához szükséges finomvegyszer, gyártásban várhatunk gyors eredményi Szintén Debrecen ad otthont annak a fizikai központnak, amely minden valószínűség szerint műszaki-tudományos parkká fejlődik az elkövetkező időszakban, az egyetem és az atommagkutató szövetségéből. Gödöllőn állami támogatással biotechnológiai központ létesül, amely tudományos park szerepét is betölti csíramentes szaporítóanyagok létrehozásában és takarmányozásfejlesztésben. Budapesten — ugyancsak az Ipari Minisztérium kezdeményezésére — a műszaki egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi területén tudományos park is helyet kap az előzetes elképzelések szerint. Elsődlegesen szerszámgépipari. robotizálási és elektronizációs rendszerek piacra juttatására. Becslések és elképzelések szerint, a tudományos parkok révén a piacra juttatás ideje akár egyharmadára is lecsökkenhet Ezt segítendő, állami támogatást is élvezhetnek a parkok, egyebek között az Ipari Minisztérium innovációs kisbankján, a Technován át. Ezenkívül más pénzügyi források is beléphetnek, a közös érdekeltségen alapuló együttműködés végül is sokféle lehetőséget kínál. Továbbá vám. és adókedvezmény könnyíti a megfelelő feltétel és technikai háttér létrejöttét. Ezzel együtt, mivel voltaképpen viszonylag kevés pénzzel gazdálkodhatnak, igen megfontoltan kell dönteni a termék, az eljárás, a módszer kiválasztásáról Hiszen nagy a kockázat! H. T.