Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-14 / 191. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 14., csütörtök Külföldi megrendelésekre számítanak Első lépés a japán űrprogramban Japánban szerdán hordozórakétával földkörüli pályára állítottak két műholdat. iEgy ilyen hír önmagában ma már nem is nagyon érdekes, hiszen annyi műhold kering bolygónk felett. Ám, a felkelő nap országa a II. világháború után annyi technikai újdonsággal jelentkezett, hogy ma már odafigyel a világ mindarra, ami japánban történik. A H—1 jelzésű kétlépcsős hordozórakéta teljesen önállóan kifejlesztett hajtóművel emelkedett a világűrbe. Nem véletlen, hogy a japán űrhivatal (NASD A), egyik vezetője mosolyogva jegyezte meg a szerdai sikeres pályára állítás után: „eljön a nap, amikor teljesíthetjük a külföldről jövő megrendeléseket is.” Ékre persze még várni kell néhány évig, de nem kétséges, hogy a nagk összegű program — párosulva a világ egyik legfejlettebb elektronikai ipará. val és a szakképzett munka- ■erőgárdával — lehetővé teszi. hogy a japán H—2 komoly vetélytársa legyen az „űrpiacon" a szovjet, amerikai. kínai és nyugat-európai hordozórakétáknak. A szerdai siker mindenesetre az első állomást jelenti ezen az úton. WEINBERGER KIFOGÁSAI fl képviselők „lefaragják” az űrfegyverkezésre szánt milliárdokat Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter kifogásolta, hogy az amerikai törvényhozás csökkentette a Pentagon költségvetését. Az NBC televíziónak szerdán reggel adott nyilatkozatában különösen azt támadta, hogy a képviselők a katonai költségvetés vitája során a következő költségvetési évre az űrfegyverkezési program folytatásához csak 3,1 milliárd dollárt voltak hajlandók megszavazni. A Pentagon eredetileg több mint ötmil- liárdot követelt erre a célra, a szenátus ezt már 3,9 mil- liárdra csökkentette, s bár a képviselőház elutasította azt a javaslatot, hogy az űrfegyverkezési programot teljesen függesszék fel, további jelentős összeget faragott le az SDI költségvetéséből. Weinberger az ellen is tiltakozott, hogy a törvényhozás a leszerelési megállapodások megtartására szólította fel Reagan elnököt. A képviselőház kedden újabb határozatban követelte ugyanis, hogy az amerikai kormány továbbra is tartsa meg a SALT—II. szerződésnek a hadászati fegyverek számára vonatkozó korlátozásait. A hadügyminiszter szerint az ilyen határozatok — beleértve azokat is, amelyek a nukleáris fegyverkísérletek moratóriumára vonatkoznak —, „megkötik a kormányzat kezét” és „veszélyeztetik annak az eredményes programnak a végrehajtását, amely az Egyesült Államok katonai erejének növelésére irányul, s amely visszahozta a szovjeteket a tárgyalóasztalhoz”. A hadügyminiszter szerint a fegyverkezési politika eredményei vezettek el a leszerelési tárgyalásokhoz. A képviselőház a héten kívánja befejezni a katonai költségvetésről szóló vitát. A ház előtt több olyan javaslat van, amely tovább korlátozná a fegyverkezési programot, egyebek között megtiltaná a műholdelhárító fegyverek kipróbálását és a vegyi fegyverek gyártását. Az amerikai szenátus a múlt héten megtagadta a hasonló javaslatok elfogadását, s a kormány most a képviselőházban is hasonló döntést igyekszik kierőszakolni. Zavargások Londonderryben Egymást érik az összecsapások Eszak-frországban. A képen: égő gépkocsi Londonderryban a zavargások színhelyén (Népújság-telefotó: - AP - MTI — KS) Mihail Gorbacsov Indiába látogat Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szerdán bírálta azt a módot, ahogy az Egyesült Államok a leszerelés kérdéseit megközelíti. Sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok folytatja az előkészületeket az űrfegyver, kezési technológia kidolgozó- sára. Pártja, az Indiai Nemzeti Kongresszus parlamenti csoportja előtt beszélve a kormányfő közölte, hogy az SZKP KB főtitkára még az idén Indiába látogat. Elzt megerősítették neki Moszkvában, ahol, úton hazafelé az egyik hajtómű meghibásodása miatt különgépe kény. szerleszállást hajtott végre. 25 éves a berlini fal Nagygyűlés a Kari Marx sugárúton Nagygyűléssel és a munkásőrség díszszemléjével emlékeztek meg szerdán az NDK fővárosában a berlini határ lezárásának 25. évfordulójáról. A Kari Marx sugárúton felsorakozott 10 ezer munkásőr és több tízezer berlini előtt Erich Honecker, az NSZEP KB főtikára, az NDK Államtanácsának elnöke mondott beszédet. 1961. augusztus 13-án, a Nyugat-Berlin felé addig nyitott határ ellenőrzés alá vételével a munkás-paraszt hatalom, a Varsói Szerződés tagállamainak egyetértésével, történelmi tettet hajtott végre: a szocialista NDK további felvirágzásának alapkövét rakta le — hangsúlyozta az NDK vezetője. Erich Honecker, aki annak idején KB-titkár volt és a Nemzetvédelmi Tanács titkáraként a határ lezárásának előkészítését, majd végrehajtását irányította, emlékeztetett arra, hogy az imperializmus, Nyugat-Ber- lint „frontvárossá” téve, a szocializmus visszaszorítására törekedett, a berlini nyitott határt kihasználva gazdaságilag tönkre akarta tenni az NDK-t. Az. NDK az azóta kialakult európai szerződési rendszer megszilárdítása és további kiépítése mellett foglal állást — jelentette ki az NSZEP KB főtitkára, majd a szocialista német állam társadalmi és gazdasági fejlődésében az eltelt negyedszázadban elért eredményeket vette számba. A beszéd után a 25 évvel ezelőtti intézkedések végrehajtásában döntő szerepet játszó munkásőrség gyalogos, motorizált és páncélos alakulatai vonultak el a dísztribün előtt. rC Külpolitikai kommentárunk ")— Ördögi körben TERROR ES ELLENTERROR. Halálos fenyegetéseket tartalmazó közlemény és tüntetés, letartóztatások és ijesztő rutinnal ismétlődő összecsapások. A jelek szerint nem sok változás tapasztalható az északírországi politikai krízis mindennapjaiban. Sőt a/ elmúlt napokban a feszültség még tovább is nőtt annak nyomán, hogy — nemegyszer középkori történelmi eseményekre emlékezve — augusztus dereka táján, hagyományos felvonulásokat rendeznek Belfastban, Londonderryben és számos más nagyvárosban. A legutóbbi megmozdulások viszonylag békésen fejeződtek be. „Csupán” köveket és benzinpalackokat hajigáltak, „csak” rövid tűzharc bontakozott ki ismeretlen fegyveresek és a rendfenntartó egységek között, de az incidensek ezúttal nem követeltek emberéletet. A hosszú évtizedek óta parázsló, a felszínen katolikus—protestáns ellentétek formájában megjelenő, valójában mélyebb társadalmi és gazdasági ellentmondásokat is takaró válság összes áldozata azonban csak ezrekben mérhető. Némi — úgy tűnik, átmeneti — reményt szült a/ elmúlt hónapokban a brit és az ír kormány között létrejött emlékezetes hillsborough-i egyezmény, amely első ízben biztosított hivatalos formában jogot Dub- linnak az ulsteri katolikus kisebbség érdekeinek védelmére. A Nagy-Britanniához való tartozást foggal- körömmel védelmező protestáns szervezetek viszont azonnal csatasorba álltak a szerződés ellen, Észak-lr- ország „kiárusításának” bélyegezve a Thatcher asz- szony által aláírt okmányt. Beígért általános sztrájkjukra ugyan végül nem került sor, de a mostani tüntetések, a protestáns „vadak” egyre radikálisabb akciói azt jelzik, hogy London nemigen bízhat a kedélyek lecsillapodásában. SÓT EGYES SZAKÉRTŐK SZERINT az unionisták fiatalabb nemzedékei között teret hódítanak a még szélsőségesebb nézetek is. Amire a felelet persze, az IRA újabb halállistái és merényletei képében jelentkezik — vagyis továbbra sem látszik kiút abból az ördögi körből, amelyben Észak-írország oly régóta té- velyeg. Pedig e kibogozhatatlan válsággóc egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy egy idő után mát követhetetlen, melyik megtorlás volt az ok vagy az ürügy a válaszakcióra. Ami vegytisztán marad, az csupán az újabb erőszakot gerjesztő erőszak. Szegő Gábor KABULBAN Rakétatámadás érte a lengyel követséget Rakétatalálat érte Lengyel, ország afganisztáni nagykövetségét Kabulban — közölte szerdán Jerzy Urban, a lengyel kormány sajtószóvivője. — A rakétát afgán ellenforradalmárok lőtték ki. s a találat károkat okozott a nagykövetség épületében, egyebek között megsemmisítette a rádiós berendezéseket. A személyzet tagjai közül senki sem sérült meg. Kabulból származó értesü. lések szerint a rakétatámadás múlt pénteken történt. Kompromisszum I Megjátszott derűlátás sugárzik az Egyesült Államokból, a szovjet—amerikai leszerelési megállapodásokat és a csúcstalálkozót illetően, miután Reagan amerikai elnök júliusban megküldte válaszlevelét Gorbacsov főtitkárnak — mutatott rá a Pravda szerdai számában Tornász Kolesznyicsenko. A szemleíró megállapítása szerint a Fehér Ház nem viszonozta a Szovjetunió kezdeményezését, nem módosította álláspontját a leszerelés fő kérdéseiben, a fegyverkezési versenynek a világűrre történő átterjesztése tekintetében sem. Kolesznyicsenko utalt arra, hogy Washingtonban nem apadnak a kiszivárogtatások patakjai Reagan válaszlevelének tartalmával kapcsolatban, s az alaphangot maga az elnök adja meg, például a Bild című nyugatnémet lapnak legutóbb adott nyilatkozatában. Ebben kijelenti, hogy ő építő szellemben válaszolt, a válasz sora a szovjeteken van. s ha ők is építő szellemben válaszolnak, lényeges haladást tudnának elérni. Ugyanezt erősítette meg a minap Larry Speakes fehér házi szóvivő is. A Pravda szemleírója a derűlátóan csengő kijelentésekkel azt a nyilatkozatot szegezi szembe, amelyet Pat Buchanan, az elnök egyik munkatársa adott az NBC amerikai tévétársaságnak, ö ugyanis kijelenti, hogy „napirenden csak a következő kérdések vannak: ki és mikor hozza létre, illetve, hogy ki fogja telepíteni a hadászati védelmi rendszert”. Buchanan érvelése szerint a hadászati védelmi kezdeményezés „ragyogó ötlet”, s az Egyesült Államok biztonsá. gát erre kell építeni és nem egy „papírfecnire”, amelyen a Szovjetunió aláírása áll. Az elnöki munkatárs lelke rajta, amiért az atomkatasztrófa elhárítását célzó egyezményt papírfecninek tartja. Ügy tűnik, ilyen az amerikai politikai gondolkodás színvonala és így tekintenek a nemzetközi kötelezettségvállalásokra. Felötlik azonban a kérdés, hol van akkor az Egyesült Államok álláspontjában az „építő szellem”, a „lényeges haladás”, a „kompromisszum”. Ez már nem „fegyverzetellenőrzés", hanem felhívás egy új és méreteiben példátlan fegyverkezési versenyre, annak a világűrre történő ki- terjesztésével együtt. Ogy vélem — írja Kolesznyicsenko —, hogy az ilyen álláspont aligha nyújt kedvező távlatokat a genfi párbeszéd folytatásához. A genfi csúcson, mint ismeretes, a felek deklarálták a szovjet— amerikai tárgyalások tárgyát és célját: meg kell akadályozni a fegyverkezési versenyt a világűrben, s meg kell fékezni a földön. Abból ítélve azonban, amit á Rea- gan-levélröl az Egyesült Államokban írnak, e kérdések pozitív megközelítéséről ott még csak nem is álmodnak. A Pravda szemleírója végül hangoztatja: a szovjet— amerikai párbeszéd fontos lépés lenne a nemzetközi helyzet egészségessé válása felé, de ehhez a párbeszédnek építő jellegűnek, tisztességesnek és nyíltnak, nem pedig derűlátóra színezett lepelnek kell lennie. Újabb sérült a franciáknál Feszült a helyzet Dél-Libanonbao Tibor Gokszel, a Dél-Liba- nonban állomásozó ENSZ- erők (UNIFIL) szóvivője szerdán közölte, hogy még hajnalban is folyt a lövöldözés az A mai-mozgalom fegyveresei és a francia kéksapkások között. Üjabb francia katona sebesült meg. A szóvivő közölte, hogy aí UNIFIL e pillanatban nem tárgyal az Amáliái — érzékeltette, hogy az UNIFIL- nem óhajt „tűzszüneteket” kötni — és jelezte, hogy magasabb szinten folynak a tárgyalások az ENSZ-erők, valamint felelős libanoni személyiségek között. Dél-Li- banonban a helyzet feszült, rádiójelentések arról szólnak, hogy szerdán, a franciákon kívül, támadások érték az ENSZ-csapatok ír és Fidzsi-szigeteki alakulatait is. Nabih Berri az Ama! vezetője támogatásáról biztosította az ENSZ-erőket, és emberei állítólag letartóztatják azokat a milicistákat, akik felelősek a lövöldözés kirobbanásáért. A bejrúti francia nagykövet — szabadságát megszakítva — visszatért a libanoni fővárosba és szerdán Fuad Turkell, a külügyminisztérium főtitkárával tárgyalt. A nagykövet, a Párizsban kiadott nyilatkozatot visszhangozva, igen komolynak minősítette az incidenst. Szavaiból kiderült hogy Párizs korántsem zár. ta le az egész ügyet és tárgyalásokat folytat az ENSZ- titkársággal.
