Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

NÉPÚJSÁG, 1986, július szerda í. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly munkásgyűlésen Grósz Károly és kísérete a Radwar üzemben (Népújság-telefotó: CAF — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) Jerzy Modrzewski tábornok, kohó- és gépipari miniszter­helyettes. A magyar küldött­ség az üzemcsarnokok meg­tekintése után találkozott a dolgozók, a pártszervezet és a társadalmi szervezetek képviselőivel. Ezen a gyűlé­sen Grósz Károly beszédet mondott. Nagy érdeklődéssel követ­tük Wojciech Jaruzelski elvtársnak, a LEMP KB el­ső titkárának átfogó, a len­gyel valóságot sokoldalúan tükröző és tudományos igénnyel elemző kongresz- szusi beszámolóját. Figyel­mesen hallgattuk a küldöt­tek felszólalásait. A nemzet sorsáért érzett magas fokú felelősség, elkötelezett in­ternacionalista szellemiség, az emberiség békés jövőjé­ért való aggódás tükröző­dött a hozzászólásokból. En­nek alapján is joggal állapít­hatjuk meg: a szocialista konszolidáció előrehaladt, a lengyel kommunistáknak van (marxista—leninista prog­ramjuk a válság következ­ményeinek teljes felszámo­lására, amely az ország adottságait, történelmi út­jának tapasztalatait figye­lembe véve alkalmazza a szocializmus építésének ál­talános törvényszerűségeit. Az az út, amelyet a LEMP vezetésével Lengyelország megtett a válság felszámo­lásában, minden józanul gondolkodó embernél őszin­te elismerést kéjt. Tudjuk, hogy vannak még megoldat­lan problémák, gondok és feszültségek. A beszámoló­ban és a kongresszusi do­kumentumokban kifejeződő elvi politika, a szókimondó, őszinte vitában is bizonyí­tott szándék, hogy ezt a po­litikát következetesen és körültekintően valóra 1 is váltsák — a legfőbb biz­tosíték a társadalmi megráz­kódtatások elkerülésére, a társadalom bizalma mind teljesebb visszaszerzésére. A lengyel dolgozók, ahogy eddig, továbbra is számít­hatnak a magyar nép őszin­te rokonszenvére és támo­gatására a szocialista kibon­takozás megszilárdításában. A Magyar Népköztársa­ság a varsói szerződésbeli szövetségeseivel együtt vall­ja, hogy megteremthető az egyenlő biztonság a fegy­verzet lényegesen alacso­nyabb szintjén. Támogatja és lehetőségeivel összhang­ban igyekszik előmozdíta­ni azoknak a nagy jelentősé­gű és következetes leszere­lési javaslatoknak a meg­valósítását, amelyeket a Szovjetunió a többi szocia­lista ország, illetve a Varsói Szerződés szervezete külön­böző fórumokon előterjesz­tett. Meggyőződésünk, hogy az állhatatos és kitartó bé­kekezdeményezések, legutóbb a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé budapesti ülésén is megfogalmazódott törekvé­sek kedvező visszhangra és cselekvő támogatásra talál­nak mindazoknál, akik jó­zanul gondolkodnak, akik felelősséget éreznek az em­beriség sorsáért, jövőjéért. A magyar—lengyel együtt­működés, amely a népeink közötti barátság sok évszá­zados gyökereiből táplál­kozik, széleskörűen gazda­godott az elmúlt években is. Ennek legszemléletesebb példája, hogy 1984-ben ki­dolgoztuk és elfogadtuk a magyar—lengyel politikai, gazdasági és tudományos együttműködés hosszú távú komplex programját, amely­nek végrehajtása kölcsö­nös megelégedésre jól fo­lyik. A szocializmust építő népeinket összefűző köte­lékek erejét mutatja, hogy együttműködésünk a leg­utóbbi nehéz évek próbáját is kiállta. A LEMP X. kongresszu­sának munkája és határo­zatai minden bizonnyal mér­földkövet jelentenek a szo­cialista konszolidáció útján és fontos tapasztalatokat a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára is. Kívánunk sok sikert és ered­ményes munkát a LEMP új programjának végrehajtásá­hoz, az irányelvekben meg­fogalmazott célok valóra vál­tásához, a gyár termelési fel­adatainak maradéktalan teljesítéséhez, valamint jó erőt és egészséget az üzem egész kollektívájának. Engedjék meg, hogy mai találkozásunk emlékére, át­adjam Önöknek Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szob­rász fővárosunkat szimboli­záló „Budapest” emlékpla­kettjét. ★ Kedden hazautazott a len­gyel fővárosból Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára, aki küldöttség élén részt vett a Lengyel Egye­sült Munkáspárt X. kong­resszusán. A varsói repülőtéren Gor- bacsovot Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, ál­lamfő, továbbá az SZKP kül­döttségének tagjai, valamint a lengyel párt és állam más vezetői búcsúztatták. ★ A délelőtti, munkabizott­ságokban tartott tanácsko­zás után tegnap délután a központi bizottság beszámo­lójának megvitatásával foly­tatódott, majd befejeződött a Lengyel Egyesült Munkás­párt X. kongresszusának harmadik munkanapja. Stockholm: Szeptemberben záróölés Már csak két ülésszak van hátra a stockholmi bizalom- és biztonságerősítö, vala­mint leszerelési értekezlet jelenlegi szakaszának lezá­rásáig, s ez a kevés idő ar­ra kell, hogy késztesse a résztvevőket, hogy kellő böl­csességről, politikai akaratról tegyenek tanúbizonyságot az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében — írja keddi számában a Pravda. A konferencia két és fél éves munkáját elemezve, az SZKP KB központi lapja hangsúlyozza, hogy a múlt év őszén — hosszú ideig tar­tó patthelyzet után — sike­rült meghatározni a záródo­kumentumba kerülő kérdé­sek körét, egyebek között a katonai tevékenység előzetes bejelentését, megfigyelők kölcsönös kiküldését, az éves katonai tervek bejelentését és a katonai mozgások mé­retének korlátozását, vala­mint az erő alkalmazásáról való lemondást. Fontos előrelépésnek te­kinthető, hogy kialakult a zárómegállapodások előké­szítésének és kialakításának mechanizmusa. Az év elejé­től a semleges és el nem kö­telezett országok vezetésével öt munkacsoport működik. Azonban a dokumentumok kidolgozása lassan halad, s nem is elsősorban az alap­vető problémákra összponto­sul ez a munka, hanem in­kább a másodrendű, perifé­rikus kérdésekre. Ebben is megnyilvánul az Egyesült Államok és NATO-szövetsé- geseinek destruktív pozíció­ja, törekvésük egyoldalú elő­nyök megszerzésére. A hadgyakorlatok előzetes bejelentésének kérdésében is Washington csak szóban tá­mogatja a javaslatot, ugyan­akkor a megállapodást kü­lönböző kikötésekkel akadá­lyozza. Így például katego­rikusan elutasítja, hogy tá­jékoztatást adjon a légierő önálló katonai tevékenysé­géről, illetve amerikai ka­tonai kontingensek Európá­ba való átdobásáról. A VSZ PTT budapesti fel­hívásában a szocialista or­szágok ismételten síkraszáll- tak a stockholmi konferen­cia első szakaszának sike­res befejezése mellett, s az itt megfogalmazott javasla­taik a fórum második sza­kasza vitájának konkrét na­pirendi pontjait képezhet­nék — mutat rá a Pravda. A lap kitér arra, hogy a szeptember 19-én záruló ülésszak eredményei mutat­ják meg igazából, mennyire készek az európai államok a bizalom és biztonság erősí­tésére a kontinensen, rC Külpolitikai kommentárunk )—-n Kötelmek KÜLÖNLEGES FIGYELMET szentel a világ az SZKP főtitkárának a LEMP kongresszusán elhang­zott beszédére. Nem véletlen az érdeklődés, hiszen Mihail Gorbacsov nemcsak a közelmúlt lengyel vál­ságának az utóhatásait, tanulságait elemezte, hanem kifejtette a Szovjetunió álláspontját a legégetőbb nemzetközi kérdésekről is. Lényeges mondanivalójában a szocializmus belső gondjainak értékelése. Rámutatott arra, milyen ve­szélyesek lehetnek a hibák, a politikai rendszer alap­jaitól való elhajlások, a párt- és az állami élet nor­máinak megsértése, de különösen a gazdasági számí­tásokban elkövetett tévedések. Mindezek ellenére — az SZKP értékelése szerint — a lengyel eseménye­ket nem jellemezhetjük úgy, mint a munkásosztály tiltakozását a fennálló társadalmi rend ellen. A nyolcvanas esztendők elején felszínre törő indulatok elsősorban a szocializmus gyakorlatának elferdítése miatt törtek a felszínre. Ha lehet, még nagyobb érdeklődés kísérte a poli­tikusok körében a beszéd nemzetközi részét, hiszen a Varsói Szerződés tagállamainak június közepén, Bu­dapesten lezajlott, legfelső szintű tanácskozásán nagy fontosságú javaslatokat terjesztett elő a szocialista közösség. Az idei év fontosabb indítványai adták meg az alaphangot Mihail Gorbacsov mostani felszó­lalásához. Januárban a Szovjetunió közzétette prog­ramját a nukleáris fegyvereknek az évezred végéig történő felszámolásáról, az SZKP február végi kong­resszusán pedig kifejtették az átfogó nemzetközi biz­tonsági rendszer kialakítására vonatkozó elképzelése­ket. Csupán megemlítette, de nem ismételte Varsó­ban ezeket Gorbacsov, inkább Washington reagálását elemezte az indítványokra. Obstrukciós magatartás­sal vádolta a Fehér Házat, és nyomatékosan figyel­meztetett, hogy a Moszkva által továbbra is szor­galmazott párbeszéd semmiképpen sem válhat a fegy­verkezési hajsza álcázásává. Pedig az Egyesült Ál­lamok jelenlegi megnyilatkozásai azt mutatják, hogy ennek a veszélye rendkívül megnőtt, kiváltképpen azóta, hogy Reagan tudatta szándékát a világgal a SALT—II. szerződés kötelmeinek felrúgására. Komolyabb álláspontra szólított fel az SZKP fő­tikára, cselekvésre és nem „fennkölt” nyilatkozatok­ra a békéről és a leszerelésről. Válaszolt beszédében Gorbacsov azokra a manapság mind többször elhang­zó vádakra is, hogy a szovjet vezetés a Nyugat meg­osztására törekszik. Ezzel összefüggésben a főtikár határozottan leszögezte: országa nem kíván éket ver­ni az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei kö­zé, hiszen Moszkva mindig is a kontinens politikai és katonai realitásaiból indult ki. A REAGAN-VEZETÉS alkudozó magatartására fe­lelt eléggé világosan Gorbacsov, őszinte párbeszédet sürgetett, amíg nem késő. A világ félrevezetését sze­retné elkerülni a szovjet irányítás, s talán első em­bere ezért utal mind többször az államférfiak és a politikai erők komoly felelősségére, nyomatékkai hangsúlyozva a szocialista országok összefogásának jelentőségét ebben a kérdésben is. Ritecz Miklós Csúcstalálkozó előtt A Szovjetunió és Japán vezetői Elhunyt dr. Lékai László Össze­hangolt fellépés Az angol királyi pár fo­gadta ünnepélyesen a Vic­toria pályaudvaron kedden délután a négynapos hivata­los látogatára Londonba ér­kező Richard von Weizsäc- kert, az NSZK államelnökét. A nyugatnémet államfő angliai fogadtatásának kül­sőségei is jelzik, hogy a brit kormány, amely ugyanezen a napon vette át az EGK elnökségét a következő fél évre. különös jelentőséget tulajdonít a két ország szoros együttműködésének mind az európai, mind pedig az atlanti keretek között. A két konzervatív kormányzat „lelki rokonsága” — és még inkább a dél-afrikai gazdasági érdekeltségeik dik­tálta szolidaritás — jutott kifejezésre legutóbb a Közös Piac hágai csúcsértekezletén. Angol politikai megfigye­lők nem titkolják, hogy a párizsi „kettős hatalom” és a Reagan-kormányzat belvil- longásainak időszakában kü­lönleges lehetőséget látnak London és Bonn összehan­golt fellépésére. A Szovjetunió erősíteni és fejleszteni akarja kapcsola­tait Japánnal az élet minden területén, s ennek érdeké­ben minden adódó lehető­séggel élni kíván — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő­höz intézett levelében. A szovjet vezető üzenetét Nyi- kolaj Szolovjov, a Szovjet­unió tokiói nagykövete ked­den adta át a japán fővá­rosban Abe Sintaro külügy­miniszternek. Gorbacsov levelében rámu­tat, hogy a kapcsolatok fej­lesztése megfelelne mindkét nép alapvető érdekeinek, de hozzáteszi: a kétoldalú kap­csolatok kérdéseinek megol­dásánál nem szabad meg­kerülnünk azok nemzetközi vonatkozásait. „Megértjük az önök nyugtalanságát amiatt, hogy nem történik előrelé­pés a leszerelésben, elsősor­ban a nukleáris leszerelés folyamatában. Igaz, hogy itt sok minden függ a Szovjet­uniótól és az Egyesült Álla­moktól. De az is tény, hogy nem elegendő kívülről szem­lélni a szovjet—amerikai tárgyalásokat, hanem elő kell segíteni a haladást ezeken a megbeszéléseken” — hangsú­lyozta a szovjet vezető, utal­va arra, hogy ehhez a fo­lyamathoz hozzájárulhatna a nukleáris kísérletek beszün­tetése — s Japán szavára sokan hallgatnának, hiszen ebben az országban ismerik az ilyen robbantás borzal­mas következményeit. Mihail Gorbacsov köszö­nettel nyugtázta, hogy Na­kaszone .megerősítette a ja- páni látogatásra szóló meg­hívást. s hangsúlyozta, hogy „a közeljövőben adódhat lehetőség a látogatásra”. Ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy a Szovjetunióban üd­vözölnék a japán kormány­fő látogatását. Mihail Gorbacsov terve­zett japáni látogatásáról Abe Sintaro külügyminiszter tá­jékoztatta az újságírókat azt követően, hogy a Szovjet­unió tokiói nagykövetétől kedden átvette az SZKP KB főtitkárának Nakaszone Ja­szuhiro japán miniszterel­nökhöz intézett levelét. A japán diplomácia vezetőjé­nek közlése szerint, Mihail Gorbacsov határozott készsé­gét fejezte ki arra vonatko­zóan, hogy „a nem oly tá­voli jövőben” eleget tegyen a meghívásnak. Mihail Gor­bacsov személyében első íz­ben látogatna szovjet párt­vezető Japánba. Abe Sintaro külügyminisz­ter egyidejűleg beszámolt arról is, hogy a Szovjetunió és Japán között megál­lapodás jött létre hozzátar­tozók kölcsönös sírlátogatá­sairól. Az egyezmény értelmé­ben japán állampolgárok ví­zum nélkül kereshetik fel a Hokkaidótól északra fekvő, a Kurili-szigetekhez tartozó Habomai, Sikotan és Kuna- sir szigeteken, továbbá a Szovjetunió szárazföldi terü­letein levő japán sírokat, míg szovjet állampolgárok ugyancsak vízum nélkül te­hetnek látogatást az orosz— japán háborúban elesett őse­ik japán területen — elsősor­ban Tokio, Kobe és Naga- szaki környékén — levő sír­jainál. Abe Sintaro a meg­állapodást úgy értékelte, mint amely jelzi a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztését célzó, kölcsönös törekvést. Az egyezmény a közeli jö­vőben lép hatályba. 1986. június 30-án életének 77. évében szívroham követ­keztében Esztergomban el­hunyt Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnö­ke.-* Lékai László több mint egy évtizedes egyházfői te­vékenysége során korszakos jelentőségű munkát végzett a szocialista állam és a ka­tolikus egyház között kiala­kult jó viszony továbbfej­lesztése, a hívők és nem hí­vők, marxisták és kereszté­nyek alkotó együttműködé­sének kibontakoztatása és el­mélyítése terén. Politikai hitvallását — a magyar tár­sadalom legszélesebb rétegei­nek érdekeit is szem előtt tartva — esztergomi érseki kinevezése alkalmából a Ma­gyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában fogalmazta meg: „Mint esztergomi érsek­prímás a hivatásomnak te­kintem, hogy a realitások talaján álljak: a fejlődés fo­lyamatát ne próbáljam visz- szafordítani. hanem előmoz­dítani. A valóság pedig az, hogy a szocialista társada­lomban együtt élünk hivők és nem hívők. Itt akarunk boldogulni mindnyájan, és ezt az emberhez méltó éle­tet, jólétet még magasabbra törekszünk fejleszteni a sa­ját fizikai és szellemi mun­kánkkal.” Sokat idézett püs­pöki jelmondata is „Succisa virescit” — „A megnyesett fa kizöldül” — ezt fejezi ki. •ér Lékai László bíboros bú­csúztatása július 8-án 11 óra­kor az Esztergomi Bazilika előtti téren lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom