Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 10., csütörtök ■ - '• ' ifi, \ ­3. Egyszázalékos növekedéshez 0,4 százalék „társulhat” EGY MONDAT A TERVTORVÉNYBOL „A nemzeti jövedelem l°0-nyi növekedéséhez az energiafelhasználás legfeljebb 0,4%-os bővülése tar­tozzon; összességében a népgazdaság energiafelhasz­nálása évenként átlagosan l°0-kal, ezen belül a vil­lamos energia felhasználása legfeljebb 3° ,,-kal emel­kedjen”. Megy a gőzös... Nosztalgiavonat közlekedik a nyári szezonban a hétvége­ken a Nyugati pályaudvar és Esztergom között. Ez a 115 éves mozdony a második legrégibb működőképes gő­zös Európában. Ezenkívül menetrendszerű nosztalgia­járat közlekedik július 5-től augusztus 23-ig szombaton­ként Budapest és Siófok kö­zött is. Hauer Lajos felvéte­lei a 45 kilométeres- sebes­séggel „száguldó” mozdony­matuzsálem első (újra-) indí­tásán készültek JAJ, ÚGY ÉLVEZEM ÉN A STRANDOT!? B medencék széléről. Az olcsó energia idősza­kában, 1973-ig nem sokat törtük a fejünket azon, mennyi energiát használunk fel a nemzeti jövedelem gyarapításához. Akkor még csak nem is sejtettük, hogy új fogalommal kell majd megbarátkoznunk később: energiarugalmasság i muta­tó . .. Más szavakkal, azt is figyelni kell, hogy a nemze­ti jövedelem minden egy­százaléknyi növekményé­hez mennyi energiafelhasz­nálás „társul”. Ezt nevez',k ugyanis energiarugalmassá­gi mutatónák napjainkban. Abban az időszakban, de koráidban is, bizony nem egy esztendőt megértünk. ami­kor az energiarugalmasság „bűvös” mutatója nemhogy 0,4 nem volt, hanem bőven 1,0 fölé emelkedett. Ami azzal egyenértékű, hogy az energiafogyasztás gyorsab­ban nőtt, minit az akkortájt szintúgy szépen gyarapodó nemzeti jövedelem. Ám ez, az olcsó energia korszaká­ban, nem tűnt túlságosan ag­gasztónak. Ha többet költenénk Alapvetően megváltozott a helyzet a két olajárrobba­nást követően, s tart ez az állapot még a belátható jö­vőben is, noha éppen a kö­zelmúltban jelentősen zu­hant a kőolaj világpiaci ára. Hazánk ugyanis a szükséges energiahordozónak mintegy III/2. Az egri kollégium 1946. november 3-án nyílt meg, 24 lakóval. Névadója II. Rá­kóczi Ferenc lett. Az egri megszervezésével párhuzamosan folyt a hatva­ni kollégium létrehozása. Ezt az intézményt szintén társa­dalmi összefogás útján hoz­ták létre. 1946. szemptember 9-én nyílt meg az Ady End­re nevét viselő kollégium 20 középiskolás tanulóval, a Hatvany-kastély egyik szár. nyában. 1947 őszén újabb két kol­légiumot hoztak létre, egyet Egerben, a másikat pedig Gyöngyösön. A megyeszék­helyen Dobó Katica néven szerveztek általános és kö­zépiskolai kollégiumot. Ez 1947 októberében nyílt meg 35 tanulóval, az akkori Szmrecsányi utcai (ma Klap­ka utca) 8. számú épület­ben. Gyöngyösön Vak Boty- tyán néven szervezték meg a kollégiumot, amely a Jó­kai u. 20. szám alatti épü­letben talált otthonra. 1948 őszén Egerben megnyílt a Czeczei Éva általános isko­lás kollégium, ezzel a népi kollégiumok megyei szerve­zési folyamata le is zárult. Tehát 1946—1948 között 5 népi kollégium alakult a megyében. Ezeken kívül még a me­gyében Egerben 15, Gyön­gyösön és Hatvanban 2—2 kollégium volt. A népi kol­légiumok száma, s főleg be­fogadóképessége a megyé­ben is jóval kisebb volt az egyházak és más intézmé­nyek által fenntartott inter- nátusokénál. Például, az eg­felét importálja, főként a Szovjetunióból, az árcsökke­nés késleltetve jelentkezik számunkra. (így volt ez a gyors oiajáremelkedés idő­szakában is — akkor persze, előnyünkre.) Az úgynevezett bukaresti árelv szerint ugyanis a KGST-országok a világpiaci ár elmúlt ötévi átlagát érvényesítik egymás között. Ezért drága ma is számunkra az energia. Másrészt azért is költsé­ges, mert a hazai energia- termelés bővítésének lehető, ségei behatárolták. Kőolaj­ból és földgázból nincs any- nyi, mint szeretnénk. Sze­nünk viszont már több van, és — ugyancsak elvben — akár több atomerőműve- is építhetnénk még. Csakhogy erre nincs elég pénzünk. A VII. ötéves terv időszakában ugyanis „csak" 368 milliárd forint költhető beruházások­ra. Bár ez óriási összeg, az 1984-es, összehasonlító ára­kon számolva azonban még­sem több annál, mint a meny­nyit a VI. ötéves terv idő­szakában erre a célra fel­használhattunk. Más szavak­kal: ha a 368 milliárd fo­rint nagyobbik felét ..elvin­né” az energia, nem marad­na elés lehetőségünk a fel­dolgozóipar fejlesztésére, márpedig a feldogozóipar a gazdasági növekedés motor­ja minden országban. Energiafaló alumíniumedény Érthető tehát a mérték­tartó energiaigény-növeke­ri Angolkisasszonyok inter- nátusának férőhelyszáma 110 volt, a II. Rákóczi Fe­renc nevű kollégiumé pedig csak 36. A kollégiumok élére tapasz­talt, demokratikus gondol­kodású, haladó szellemű ne­velők kerültek. Az egri II. Rákóczi Ferenc kollégium élén előbb Földy Ágoston, majd Berzy András állt. A Dobó Katica népi kollé­giumot megalakulásától fog­va Darvas Andorné igazgat­ta, a Czeczei Éva kollégiu­mot pedig Máthé Erzsébet tanítónő. A gyöngyösi kollé­gium élén Tóth Pál állt, majd Lóska Károly vette át a vezetést. A hatvani kollé­giumot pedig Kókai János igazgatta. A kollégiumokba küldött tanulók túlnyomó többsége tehetséges gyermek volt, akik szüleik szegénysége miatt népi kollégiumok híján nem tudtak volna továbbtanulni. Csak néhány példát ennek bizonyítására: az átányi elöl­járóság leveléből kitűnik, hogy a falu által a kollégi­umba küldött gyermekek: ......igen szorgalmas és te­hetséges, egyszerű napszá­mos család sarja." A Bél­apátfalvi Cementgyár párt­fogolt ja szüleinek: ......sem­m iféle ingó és ingatlan va­gyona nincsen.” Az egersza- lóki Fisser Kálmánt a köz­ségi elöljáróság „jó tanul­mányi előmenetele és ráter­mettsége folytán, valamint szülei anyagi helyzetét fi­gyelembe véve” tartotta al­kalmasnak a támogatásra. A sirokiak által beküldött két gyermek is kitűnően végez­dés előirányzása. S nem is elérhetetlen, hogy ebben az öt esztendőben az energia- rugalmassági mutatót átla­gosan 0,4-en tartjuk. Hiszen a fejletteb országokban ez a szám már az energiaválsá­got megelőzően is kisebb volt egynél, jelezve, hogy fej­lett technikával, ésszerű energiagazdálkodással a nem. zeti jövedelem növelése ke­vesebb energiaráfordítással is elérhető. Sőt, az elmúlt években jó néhány nyugat­európai ország „negatív” energiarugalmassági muta­tót ért el, azaz úgy növelte nemzeti jövedelmét, hogy eközben bruttó energiafel­használása csökkent. Igaz, mindezt nem olcsón produ­kálták: széles körben alkal­maztak új, kevésbé energia- igényes, modern technológiá­kat. A gazdaságos energiafel­használás tehát nem kizáró­lag szűkén vett energetikai kérdés. Az energiarugalmas­sági mutató csökkenthető ugyan — nem is jelentékte­len mértékben — az energe­tikai berendezések korszerű­sítésével, ám legalább ilyen fontos a különböző ipari és más technológiák, technoló­giai folyamatok — más szem­pontból is előnyös — radiká­lis megújítása. Az ezúton megtakarítható energia ugyanis igen számottevő le­het. Hasznos lenne, ha még in­kább terjedne a termékek értékét és energiatartalmát komplex módon figyelembe vevő, értékelő — sőt, érték­elemző! — szemlélet. Hi­szen minden, amit előállí­tunk, befektetett energiát tartalmaz, néha nem is ke­veset. Egy egyszerű alumíni­umedény például — kezdve attól, hogy a bauxitot kibá­nyásszák, azon keresztül, hogy timföld lesz belőle, te el a 4 elemit, de anya­giak híján továbbtanulni nem tudtak volna. A kollégisták népi élete nagyon színes és változatos volt. Délelőttönként más ta­nulókhoz hasonlóan ők is is­kolába jártak, délutáni prog­ramjaik azonban az ' eddigi gyakorlattól eltérőek voltak. A másnapi tananyag meg­tanulása a délutáni időtöl­tésnek csak egyik részét al­kotta. Idejük másik felét előadások hallgatása, szemi­náriumokon való részvétel, népdaltanulás, falujárás, mozgalmi munka töltötte ki. A kollégiumi élet feledhe­tetlen élményét adták a kol­légiumi estek. Az intézmé­nyek lakói többi diáktársa­iktól eltérően megismerked­tek a korszerű világnézet, a marxizmus—leninizmus alap­elveivel, forradalmi hagyo­mányainkkal. Ez utóbb emlí­tett újszerű nevelési eljárás szemléltetésére az egri II. Rákóczi Ferenc kollégium nevelési gyakorlatának né­hány vonatkozását említem meg. Az intézmény lakói he­tenként egy-egy témát sze­mináriumokon vitattak meg. A közös foglalkozást a heti témáról bevezető előadás előzte meg, s azt követte a foglalkozás. A szeminárium­ra kötelező irodalmat kel­lett feldolgozni. Ilyen olvas­mányok voltak Rudas Lász­ló: Klasszikus kapitalizmus, imperializmus című műve; Lenin: Marx—Engels marxiz­musa, Mód Aladár 400 év küzdelem az önálló Magyar- országért című munkája. A heti témákon kívül a kollé­giumi esteken is elhangzott egy-egy politikai, vagy kul­majd kohósítás után szín­alumínium, addig, hogy kü­lönböző gépekkel megmun­kálják — megannyi energiát „gyűjt magába”. Közben a termék egy sor technológiai folyamaton megy át — se technika, technológia m,a még, tudjuk, sok helyütt el­avult, energiafaló. Gyorsítás közben Vajon van-e reális remény arra, hogy sikerül a mérték­tartó energianövekedést nem túllépve, a tervezett nemze­ti jövedelmet létrehoznunk? Kétségtelen, az utóbbi évek­ben az ország energiafogyasz­tása alig-alig növekedett, ám a nemzet; jövedelem „láz­görbéje” is szinte nyugalom­ban maradt. Erre az öt esz­tendőre azonban 15—17 szá­zaléknyi nemzeti jövedelem növekedést, tehát dinamiku­sabb gazdasági fejlődést irá­nyoz elő a terv. Vagyis: gyorsítani kell — viszonylag kisebb energiafelhasználás­sal. Ez pedig nehezebb, ke­ményebb „lecke”, mint ami­hez az elmúlt években hoz­zászoktunk. Egyebek mellett ezért Ír­ja elő a tervtörvény: „Az energiagazdálkodásban fő feladat a fajlagos felhaszná­lás jelentékeny mérséklése, és kevésbé energiaigényes termelési és termékszerkezet kialakítása.” Az energiafo­gyasztás átlagosan évi egy­százalékos növekedésének te­hát mindemképpen fedeznie kell a több — de főként jobb, eladhatóbb! — termék ener­giaigényét. Mindehhez azon­ban a korábbiaknál mesz- szebb látó. körültekintőbb, és tógabban értelmezett ener­giagazdálkodásra van szük­ség. T. P. turális témájú előadás. Pél­dául az ember kialakulásá­ról, a magyar népi demok­rácia kulturális kérdéseiről stb. A korabeli iskolai érte­sítők és egyéb források ta­nulsága szerint a kollégiu­mok lakóinak tanulmányi átlaga fél-, sőt egy jeggyel is magasabb volt a tanulók egészének átlagánál. Az egri Dobó István Gimnázium né­pi kollégistáinak átlaga az 1946—47-es tanév végén így alakult: kitűnő 1, jó 2, kö­zepes 1. Az 1948—49-es tan­év végén pedig a gimná- zimuba járó 8 népi kollégis­ta közül 2 átlaga kitűnő, 2 jeles, és négyé jó volt. A megyei népi kollégiu­mokban is megvalósult az e kollégiumokra jellemző diák­önkormányzat, melynek ösz- szetevői a következők vol­tak: kollégiumi vezetőség, szövetkezetek, tanulócsopor­tok, népbíróság, kulturá­lis bizottság. A kollégi­um nevelési intézmény volt. A nevelőmunka célja a jó közösségi ember kialakítása, a kollégium lakóiban a né­pi származástudat meggyö­kereztetése, a népi demokrá­cia hűséges szolgálata. A hatvani népi kollégium alap- szabályzata ezt így fogal­mazta meg: „A népből jött új szellemű fiatalság a ma­ga lendületével, egyéniségé­vel segítsen minél gyorsab­ban alakítani az egész ma­gyar ifjúságot, hogy az a maga egészében legyen cse­lekvő és teremtő részese a népi demokráciának.” (Folytatjuk) Szecskó Károly Enyhült valamelyest a hő­ség. A nap is ritkábban bú­jik elő, az egri strand azon­ban a nyitás utáni pillana­tokban mégis hamar bené­pesül. Míg a tömeg a kapu előtt várakozik, van időm végigsétálni az üres meden­cék, a gondozott virágágyá­sok mellett. Most még csá­bítóan tiszta a víz, csillog­nak a frissen fellocsolt utak, a sütödékből sült kolbász il­lata száll. Mint egy csendes, idillikus tájkép, csata előtt — jut eszembe. És valóban, néhány perc múlva „beindul a nagyüzem”. Bikinis, csoko­ládé színű lányok helyezked­nek el a nagy medence mel­lett. Csordul a napolaj a te­nyérre, felkerül a testre, majd néhány pillanat múlva moz­dulatlanná merednek a bronzos tagok, és mohón isz- szák a napfényt. Aztán, amúgy olajosán, csobbannak a hableányok a vízbe. A gyerekmedencében pancsoló kisfiú anyjához szalad, és súg valamit a fülébe. — Ugyan már — szól rá az anyuka —, hiszen itt vagy a vízben. A WC különben is messze van. (Hm.. .) Nagy Judit és Bon a And­rea az idén érettségizett. Most felszabadultan sütké­reznek. Még néhány hétig gondtalanul vakációzhatnak. Mivel ők is a strandolás sze­relmesei, érdemes meghall­gatni véleményüket. — Mindig jó társaság ve­rődik itt össze, ezért szíve­sen jövünk, habár a vizet gyakrabban cserélhetnék. Délután néha bemenni sem merünk. Az az igazság, hogy csak látszólag nagy a strand. A medencék elég kicsik. Sajnos, a .gyerekek közül Is sokan a mély víz felé tar­tanak, mert a kis pancsolót megunják. Ez veszélyes is, másrészt az úszók alig tud­nak mozogni tőlük. A díszmedencéhez sétá­lok, ahol gyakran állnak meg nézelődni kicsik, na­gyok. Bánfalvi István és ne­je nap, mint nap gondozza, ritkítja az itt található csak­nem húszfajta trópusi ere­detű vízinövényt. Szükség van rá, hiszen a moszatök, az algák villámgyorsan sza­porodnak, az akvaristák pe­dig soha nem utasítják el a felkínált különlegességeket. — Főként kedvtelésből csi­náljuk — mondja az após. — Evekkel ezelőtt az arany­halak paradicsoma volt ez a ktis terület, de sajnos, a für­dőmedencék vízcseréje köz­ben ide is jutott a szennye­zett, klóros folyadékból, így rengeteg példány kipusztult. Ebben az évben — úgy lát­szik — nagyobb szaporulat várható, így talán előbb- utóbb ismét helyreáll a bio­lógiai egyensúly. Távolabb egy unoka rán- cigálja a nagymama karját, és toporzékoiva kólát köve­tel. — Tudja, én tősgyökeres egri vagyok — mondja a nagymama —, de nagyon rit­kán járok ide. Egy biztos, a tavalyihoz képest tisztább­nak látom a vizet, legalábbis a középső medencében. Az viszont bosszant, hogy 02 üdítő ára szinte percenként változik a büfésoron. Azért megyek most is a gyerekkel, mert néki 8 forintért adják oda az italt, és az üvegbetét árát nem kapja vissza ... A strand étteremben im­máron 16 éve csillapíthatják a fürdőzők éhükért, szóraju­kat. Hargitay Dénes 11 éve vezeti az egységet. — Szezonális üzlet lévén, az időjárás szeszélyeit figye­lembe véve, rugalmasan kell igazodnunk a változó igé­nyekhez. Előfordul, hogy dél­előtt 10 . óráig ötször módo­sítunk az étlapon. Természe­tesen mi is hibázhatunk. Forróságban, zsúfolt hétvé­geken ez a legjobb szándék mellett is .megesik, mégis próbálunk alkalmazkodni az elvárásokhoz. A diákok szű­kös anyagi lehetőségeit is­merve például állandóan sze­repel a választékban főze­lék, vagy valami olcsóbb étel. S még valami: kultu­rált, kedves kiszolgálást vár­nák tőlünk, ezt azonban mi is szeretnénk megkapni ven­dégeinktől, hogy zavartala­nabbal dolgozhassunk. A kö­ltözködő. ittas emberek. a maglukról megfeledkező, gát­lástalanul duhajkodó csopor­tok mindenkit zavarnák, bennünket is ... Néhány óra múlva ismét visszatérek, hogy megnézzem, mi lett a reggeli idilliből. A látvány lehangoló. Az uta­kon eldobált szemét, sörpo­cakos, vörösfejű apák szuny- nyadmak mámorosán a fák alatt. A medencékben te­nyérnyi olajfolitok, és felis- merhetetlen gyanús dolgok lebegnek, a pázsiton pedig széthagyott üvegek hevernek. Kissé grotaszkül hat, ami­kor eszembe jut egy régi da­locska: „Jaj, úgy élvezem én a strandot... ! Most, itt aktuálisabb lenne, ha a ki­jelentő módot feltételesre- cserélnénk. (barta) NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT A népi kollégiumok születésnapjára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom