Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. június 23., hétfő Üj Líbia-ellenes szankciók Pillantás a hétre HÉTFŐ: Az ASEAN tagállamai, Ja­pán és az Egyesült Államok részvételével külügyminisz­teri értekezletet tartanak Manilában. A Fülöp-szigetek fővárosában a délkelet-ázsiai térség helyzetéről lesz szó, különös tekintettel az Indo­kínai-félsziget körüli nem­zetközi párbeszédre. KEDD: A marokkói Casablancá­ban ülést tartanak az Arab Liga külügyminiszterei. A tanácskozáson megtárgyal­ják az iraki—iráni háború befejezésének lehetőségeit és az arab országok katonai, politikai és gazdasági együtt­működésének perspektíváját. SZERDA: Belgrádban megkezdődik a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének XIII. kongresz- szusa. Déli szomszédaink nincsenek rózsás gazdasági helyzetben, s számos gazda­sági probléma is súlyosbo­dott az előző, hasonló fórum óta. CSÜTÖRTÖK: Az előzetes elképzelések szerint befejeződik a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sok ötödik fordulója. Az atom- és űrfegyverekről foly­tatott megbeszéléseken a Szovjetunió új, nagy jelen­tőségű javaslatokat terjesz. tett elő, de a részletek a tár­gyalások bizalmas jellege miatt még nem ismeretesek. PÉNTEK: Befejeződik a Közös Piac kétnaposra tervezett csúcs- értekezlete Hágában. Az EGK vezető politikusai el­sősorban gazdasági kérdések­kel foglalkoznak, de nyil­ván megtárgyalják majd a szocialista országok legújabb leszerelési és együttműködé­si javaslatait is. SZOMBAT: Szaúd-Arábia fővárosá­ban, Riadban kerül sor az öbölmenti együttműködés ta­nácsa külügyminiszteri érte­kezletére. Az elhúzódó és egyre hevesebbé váló iraki —iráni háború kérdésein túl a közeljövő politikai és gaz­dasági kilátásai is számos problémát vetnek föl. VASÁRNAP: Varsóban megkezdi mun­káját a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszu­sa. Ez lesz a legmagasabb szintű pártfórum első ta­nácskozása a rendkívüli ál­lapot bevezetése utáni idő­szakban. Az amerikai pénzügymi­nisztérium új Líbia-ellenes szankciókat jelentett be. A jövőben amerikai vállalatok nem szállíthatnak olajfúró és -feldolgozó berendezése­ket, alkatrészeket azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek e berendezéseket Líbiába szállítják tovább. Az újabb gazdasági intéz­kedés a januárban bejelen­tett amerikai gazdasági szankciók sorába illesz­kedik. Reagan ameri­kai elnök röviddel a Líbia elleni katonai táma­dás után szólította föl a Lí­biában tevékenykedő ameri­kai vállalatokat — főként olajtársaságokat —, hogy jú­nius elsejei határidővel szá­Korábbi elutasító döntésü­ket megváltoztatva, a dél­afrikai hatóságok pénteken hozzájárultak ahhoz, hogy Denis Healey, az ellenzéki Munkáspárt külügyi szóvivő­je Dél-Afrikába látogasson. Healey azon brit politikusok közé tartozik, akik élesen bí­rálják a Tihatóher-kormány- zatoit, amiért nem hajlandó szankciókat életbe léptetni a fajüldöző pretoriai rezsim ellen' A brit politikust a dél­afrikai egyházak tanácsának főtitkára hívta meg az or­szágba, hogy megbeszélése­ket folytasson az apartheid- rendszer ellen küzdő akti­vistákkal. Healey szeretne találkozni . Nelson Mandelá­val, az apartheid-ellenes mozgalom bebörtönzött ve­zetőjével is. Desmond Tutu Nobel-dí- jas anglikán püspök pénte­ken Fokvárosba érkezett, hogy közvetíteni próbáljon a molják föl líbiai érdekeltsé­geiket. Az elnök egyben be­fagyasztotta az Egyesült Ál­lamokban lévő líbiai érde­keltségeket és leállította a Líbiába irányuló amerikai kivitelt. Az amerikai pénzügymi­nisztérium illetékesei szerint a pénteken bejelentett újabb intézkedéssel a Reagan-kor- mányzat meg akarja akadá­lyozni, hogy az amerikai vállalatok kijátsszák a ren­delkezéseket és közvetítőkön keresztül adják el áruikat Líbiának. A törvény megsér­tőire a bíróság egyébként 50 ezer dolláros pénzbüntetést és 10 évig tartó börtönbün­tetést szabhat ki. város feketék lakta részei feletti ellenőrzésért vívott küzdelemben egymással szemben álló felek között. Tutu a múlt héten felszólítot­ta a harcolókat: hagyják ab­ba a küzdelmet, amely már eddig is 70 ezer embert tett hajléktalanná. Az úgynevezett elnöki ta­nács pénteken Pretoriában jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében a hiva­talosan is „zavargások súj­totta területeknek” minősí­tett részeken gyakorlatilag korlátlan hatalmat biztosít a rendőri erőknek. Korábban elfogadták azt a törvényt is. amely lehetővé teszi, hogy bírósági eljárás nélkül 180 napig fogva tartsák az őri­zetbe vett személyeket. A (parlament három háza közül kettő ugyan elutasította a ja­vaslatokat, de az elnöki ta­nács felülbírálhatja a parla­ment döntéseit. HÍREK dél-afrikaból Denis Healey találkozni akar Nelson Mandelával Kohl a szovjet- nyugatnémet kapcsolatokról Helmut Kohl kancellár megítélése szerint a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok a rendszeres diplomáciai érint­kezés és az ésszerűség ke­retei között fejlődnek. A Das Südfunk—Interview cí­mű stuttgarti rádióműsor­ban hangoztatta, az NSZK érdekelt a szovjet—nyugat­német tárgyalásokban. El­mondta, hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a szovjet kormány meghívásá­nak eleget téve, feltehetőleg még júliusban Moszkvába látogat. — A Szovjetunió számunk­ra a legfontosabb, legna­gyobb partnerünk Közép- és Kelet-Európábán. A kancellár szerint jól fejlődnek a két német ál­lam kapcsolatai is. Ennek egyik bizonyítékaként em­lítette az NDK-ból érkező látogatók számának növe­kedését. Azt mondta, hogy változatlanul érvényes Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK állam­tanácsa elnökének NSZK- beli látogatásra szóló meg­hívása. Ronald Reagan amerikai elnöknek arról a kijelenté­séről szólva, hogy még eb­ben az évben kész talál­kozni Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával, Kohl kancellár azt a véleményét hangoztatta, hogy nem pro­pagandáról, hanem az el­nök és kormányzata való­di szándékáról van szó, s ezt az ésszerű szándékát tá­mogatja a NATO és a nyu­gat-európai közösség kere­tében minden tagország. A csúcstalálkozó, s előtte az előkészítő külügyminiszte­ri megbeszélés Kohl véle­ménye szerint előrelendíte­né a genfi és a bécsi tár­gyalásokat is. —C Külpolitikai kommentárunk )— Csodaszer híján AZ ELŐZETES ELKÉPZELÉSEK SZERINT hétfőn fejezi be munkáját a Szocialista Internacionálé kong­resszusa. A hetvenöt szocialista és szociáldemokrata szervezet képviseletében péntek óta Limában tárgyal 450 politikus, köztük számos személyiség. A Szocialista Internacionálé ezúttal első ízben tart­ja kongresszusát Latin-Amerikában, s ez természete­sen meglátszik a tanácskozás napirendjén is: első­sorban a fejlődő országok gazdasági és politikai prob­lémáiról, azdk lehetséges megoldásáról van szó, a fel­szólalások rendre olyan kérdéseket feszegetnek, mint az átfogó regionális gazdaságfejlesztési programok, az adottságúk átütemezése, a kereskedelem reformja, a nemzetközi segélyakciók felhasználása. Kalevi Sorsa jelentést terjesztett a .konferencia elé a leszerelésről, szó esik az emberi jogok — Latin-Amerikában egyéb­ként is nagyon aktuális — problémaköréről. A SZERVEZET EGYÉBKÉNT NEM MOST KEZ­DETT Latin-Ameri'ka s általában a fejlődő térségek gondjaival foglalkozni. A vezető szociáldemokrata és szocialista politikusok, köztük elsőként olyan szemé­lyiségek, .mint Willy Brandt és Olof Palme, már a hetvenes évek közepe óta fokozott figyelmet szen­telték ezeknek a problémáknak. Ennek köszönhetően a Szocialista Internacionálé megérdemelt tekintélyt vívott ki magának, bár álláspontja nem mentes az ellentmondásoktól — az egyes jelenségek okainak ér­tékelésekor olykor nem ás elég mélyre, megmarad a felszínes megállapításoknál —. nem lehet elvitatni tisztességes szándékát, azt, hogy segíteni szeretne. Jelképes jelentőséggel bír. hogy a tanácskozás elő­estéjén Peruban valóságos ostromállapot alakult, ki: az óriási nyomás szülte társadalmi elégedetlenséget kihasználó szélsőbaloldali fegyveres mozgalom,' a Fé­nyes ösvény újabb nagyszabású akciókat indított a kormány ellen. A börtönlázadás leverése több száz halottat eredményezett, s katonák ezrei kellenek a kongresszus zavartalan munkájához szükséges biz­tonság megteremtéséhez. A SZOCIALISTA INTERNACIONÁLÉ sem elmélet­ben, sem gyakorlatban nem rendelkezik csodaszerrel a fejlődő országok helyzetének megjavítására. Ám a józan, megfontolt, a gondokat számba vevő és alapos elemzés után rangsoroló politizálással példát mutat­hat más nyugati pártoknak, kormányoknak is. Horváth Gábor Libanoni túszok szabadon bocsátása Szabadon bocsátottak két ciprusi diákot Libanonban. A két fiatal szombaton a liba­noni hadsereg egyik helikop­terén vissza is érkezett Cip­rusra. Sztavrosz Jannaki és Pa- najotisz Tirkasz huszonöt éves diákok kiszabadulásáról egy Nicosiában szombaton nyilvánosságra hozott ihiva- . talas közlemény számolt be Ez hangsúlyozza, hogy a szabadon bocsátás Jasszer Arafafiak, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet vezető­jének személyes közbelépé­sére történt, de más részle­teket nem közölt. Péntek este kiszabadult az Antenne 2. francia televíziós társaság két munkatársa is. A két francia túsz egy szí­riai ezredes kíséretében hagyta el Nyugat-Bejrút egyik szállodáját. Az ese­ményt az AFP hírügynökség helyszínen lévő fotósai örö­kítették meg, az Antenne 2., amely naponta adott beszá­molót a túszügyről, alkalma­zottainak egynapos sztrájkja miatt lemaradt a pénteki szabadon bocsátásról. Törökország ’86 Tekirdagban (Rodostó) található II. Rákóczi Ferenc egykori ébédlőháza, amely ma múzeum 1 i ég hogy nekem hány fy I feleségem van? —Dől hátra kacagva török kísérőm a repülőtérről An­karába vezető útvonalon a kocsiban. — Képzelje, ezt kérdezte tőlem az amerikai! És én hiába 'magyaráztam, hogy már hatvan éve tilos Törökországban a többnejű- ség, sőt mi több, a főváros­ban tevék sincsenek, csak akkor akarta elhinni, ami­kor beértünk a városba. És a város, valóban euró­pai. Széles sugárutak szelik keresztül-kasul egymást, be­tonból, acélból, üvegből ké­szült felhőkarcoló^ suhan­nak el mellettünk. Az uta­kon a török ipar büszkesé­gei: a Fiat és Renault li- cencek alapján gyártott gép­kocsik ... Nem. elavult típu­sokról van szó, hanem olya­nokról, amelyek közvetlenül követik a nyugat-európai mintákat. Az utcákon pe­zseg az élet, pedig Ankara, a török főváros, nem tarto­zik a szó szoros értelemben a mediterrán térséghez. Az anatóliai fennsík közepén ezer méter magasan fek­szik, kitéve a kontinentális éghajlat viszontagságainak. De ha földközi-tengeri tem­peramentumról nem is be­szélhetünk, mégis a törökök életkedve mindenütt meg­nyilvánul. Fütyörészve eme­lik például a nehéz sóderos- zsákokat — magyar szemmel nézve pillanatok alatt épít­ve fel egy lakóházat- Épít­kezés pedig Törökországban sok van. Különösen jellemző ez az elmúlt három évre, amikor az Európa keleti felén lévő állam — még a nemzetközi bankembereket is meglepve — fantasztikusnak mondha­tó 5,5 százalékos gazdasági növekedést ért el. Az utca szemlélőjének is feltűnik az elegáns kirakat, a luxus- étterem, de még a szegé­nyebb negyedekben is meg­lévő olyan étkezési lehető­ség, amely jószerivel min­denki számára hozzáférhető. A nyugodt környezet már évek óta tart és szinte fe­lejteti a múltat, ami nem is olyan rég volt. 1980 előtt úgy tűnt, hogy Törökorszá­got a terrorizmus rákja marja szét. Az utcák a szél­sőséges szervezetek egymás közti leszámolásának színhe­lyei voltak, már-már kor- mányépületék ellen intéztek támadást. A polgárháború kísértete lebegett Törökor­szág felett, amikor 1980. szeptember 12-én a hadsereg közbelépett, átvette a hatal­mat, de egyúttal szigorú me­netrendet hirdetett meg: az anarchikus állapotok meg­szüntetését, majd a polgári demokráciához való vissza­térést. A folyamat szinte a hatalomátvétel percétől meg­kezdődött: 1982-ben új al­kotmányt fogadtak el, egy­idejűleg köztársasági elnök- választás volt, amikor b Kenan Evrent tették meg a legmagasabb közjogi méltó­ságra. Ezt követően 1983-ban parlamenti választásokat tar­tottak, amelyeken a Haza Pártja szerezte meg a leg­több mandátumot. Ez a politikai tömörülés nevezhette ki a miniszterel­nököt is Turgut özal sze­mélyében. Az ő gazdaságpo­litikája sikereket hozott Tö­rökországnak annak ellené­re, hogy az ellenzéki tömö­rülések hevesen bírálják. Jóllehet Ankara tagja a NATO-nak, ez a kapcsolat azonban nem problémamen­tes. Az ismert török—görög ellentétek mellett más kér­désekben is több esetben hangoztatta különvélemé­nyét, legutoljára a Líbia el­leni támadások kapcsán. Az ország egyik fő célja, hogy Törökország az európai Kö­zös Piac teljes jogú tagjává váljon. Ehhez még bonyolult gazdasági problémákat kell áthidalni, de török vélemény szerint ez jelentené a Nyu- gat-Európához való tartozás Két kontinenst köt össze a Boszporuszon átívelő kecses híd (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) betetőzését. Ugyanakkor tö­rök részről sérelmezik, hogy az Észák-atlanti Szerződés Szervezete konfliktushelyze- itekben igencsak támaszkod­ni kíván ja 850 ezer fős török hadseregre, de nem teremti meg Törökországnak azokat a feltételeket,* amelyek biz­tosítanák, hogy ez az állam — amely Bulgáriától Szíriá­ig terjed — a térségben fo­kozottabban tölthesse be a stabilitációs tényező szere­pét­iKenan Evren köztársasági elnök magyarországi látoga­tása azért is jelentős, mert ilyen minőségben török po­litikus még nem látogatott hazánkba. A két ország gaz­dasági viszonya reményre ad okot és bízhatunk benne, hogy a jövőben megélénkül­nek a már eddig is meglévő sokszínű — politikai, gazda­sági, kulturális — kapcsola-. tok. Az elmúlt időszakban jól fejlődött a magyar—tö­rök kereskedelem, hiszen a két ország gazdasága jól ki­egészíti egymást. Ennek lát­ványos jele, hogy egyes tö­rök nagyvárosokban a tö­megközlekedés jelentős ré­szét ma már magyar Ikarus buszok bonyolítják le. A két ország között sok olyan meg­állapodás van, amelyek elő­segíthetik a két állam együttműködését annak el­lenére, hogy társadalmi be­rendezkedésünk különböző E politika jegyében fogadjuk Magyarországon Kenan Ev- ren-t, a török köztársasági el­nököt. G. Fehér Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom