Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. június 24., kedd ■■■■■■■■■■■ ÉLETSZÍNVONAL- ÉS SZOCIÁLPOLITIKÁNKRÓL 11/2. A megvalósítás és a kételyek A vitatott kérdések köréből — a vélemények erősen eltérő jellege miatt — négy kérdéskört kiemelünk. A teljes és ha­tékony foglalkoztatás célkitűzését sokan megvalósíthatónak tartják, de úgy vélekednek, hogy a hatékony foglalkoztatás vállalati kategória. A teljes foglalkoztatás állami feladat, ezért ezt az igényt ne közvetítse semmilyen eszköz a válla­latok felé. KŐMŰVESEK ÉS TURISTÁK Ostromállapot az egri várban Nem ostromra készülnek . . . Kobolák József. Kovács László és Tóth József kőművesek a pallót bontják Készül a Gárdonyi sírjához vezető út díszburkolata Az állami lakásépítésről A hatékony foglalkoztatás megvalósítása érdekében ja­vasolják „a kapun belüli munkanélküliség” erőtelje­sebb felszámolását. Az „író­asztalok" számának csök­kentését, különösen a válla­lati adminisztratív alkalma­zottak, valamint a tanácsi apparátusban foglalkoztatott létszám leépítését szorgal­mazzák, csökkentve ezzel a felesleges adminisztrációt, bürokráciát. Többen kiemel­ték a másodállások, mellék- foglalkozások, vgmk-k fe­gyelemromboló, munkain­tenzitást csökkentő hatását. Néhányan felvetették, hogy a hatékony foglalkoztatás érdekében fel kellene adni a teljes foglalkoztatás elvét, meg kellene teremteni a munkanélküliség kialakulá­sának lehetőségét. Mások ezt szocialista vívmányainkkal összeegyeztethetetlennek tartják, de a társadalom lumpen elemeivel és a ci­gány lakosság nem rendsze­resen dolgozó tagjaival szem­ben keményebb fellépést javasolnak. Mindezen ele­mek „kényszermunkahelyen" való foglalkoztatásának gon­dolata is megfogalmazódott. Itt jegyezzük meg, hogy a társadalom úgynevezett lum­pen elemeivel kapcsolatos „bánásmódot” különböző esz­közökkel képzelik el. Egye­sek úgy érzik, hogy a tár­sadalom ezen csoportja visz- sz aél lehetőségeivel, nincs kellő készség részükről a beilleszkedésre, ezért szigo­rítani kellene irányukban azokat a feltételeket, me­lyek a szociális támogatá­sok elnyerésére számukra jogot adnak. Mások vélemé­nye ezzel kapcsolatban tel­jesen ellentétes: növelni kel­lene irányukban további esz­közökkel az ellátás lehetősé­geit, kiemelve őket jelenle­gi helyzetükből. Nagy vitát váltott ki a kongresszusi határozatnak az a része, amelyben az ál­la mi lakások építésének nö­vekvő arányát jelöli meg. A vélemények megoszlottak az állami és magánerős lakás­építések arányáról. Néhá­nyan vitatták az állami la­kásépítések növelésének szükségességét a jelenlegi gazdasági körülmények kö­zött, helyette a sajáterös építkezések szorgalmazását, további hitellehetőségekkel tartják jónak. Többen az ál­lami lakások építésének fo­kozása mellett szóltak — a fiatalok lakáshelyzetének ja­vításával összhangban — de az elosztást valamennyien szigorúbb társadalmi fel­ügyelet alá kívánják helyez­ni. Főként az odaítélés jo­gosságának körültekintőbb megvalósítását hangsúlyoz­zák. Az a gyakorlat, hogy az állami lakáskiutalás után megjelenik a saját személy- gépkocsi. Üj adórendszer Felvetődött az a javaslat is, „az állami lakás ne le­gyen örök", a család csak addig lakhasson állami la­kásban, amíg arra tényle­gesen rászorul. A meglévő lakáskészlettel való ésszerű gazdálkodás javítására, a la­kásproblémák megoldására feltétlenül rugalmasabbá kel­lene tenni a cserelehetősé­geket. A személyi jövede­lemadó-rendszer bevezeté­sével kapcsolatban szélső­séges vélemények fogalma­zódtak meg, hogy az ará­nyosabb közteherviselést se­gítő funkciója megvaló­sul-e? A közteherviseléssel kapcsolatos elvekkel egyet­értenek. Többen sürgetik a többféle jövedelemforrást figyelembe vevő, s kiugró­an magas és a láthatatlan jövedelmeket is követni ké­pes új személyi jövedelem­adó-rendszer bevezetését. Mások aggályukat fejez­ték ki amiatt, hogy a beve­zetésre kerülő jövedelem­adózási rendszer ismét a bérből és fizetésből élőket sújtja. Az ellenőrizhetetlen jövedelmek haszonélvezői to­vábbra is előnyöket élvez­nek majd. A településfej­lesztési hozzájárulás elvei­vel többségében egyetérte­nek, de bevezetésének idő­zítését, differenciálatlanságát nem tartják szerencsésnek. s az elfogadtatásával kap­csolatos helyi tanácsi gya­korlatot rossznak minősítik Néhányan azon a vélemé­nyen voltak, hogy a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást adóként kellett volna ki­vetni. Árak és jövedelmek Általában megértik az áru­alap és vásárlóerő összhang­ja érdekében tett fogyasztói árintézkedéseket. De kiemel­ték, hogy az indokolatlan jövedelemkiáramlások miatt bekövetkező áremelkedés a becsületes munkát végzőket, bérből és fizetésből élő­ket, a nyugdíjasokat sújt­ja, s nem azokat, akik a ma­gas jövedelmek élvezői. Az árszínvonal-emelkedést ál­talában magasabbnak tart­ják a hivatalosan elismert­nél, a „be nem jelentett”, illetve burkolt áremelések miatt. Az infláció mérséklé­sével kapcsolatban erőtelje­sen megoszlottak a vélemé­nyek. A hallgatók egy ré­szének véleménye szerint mérsékelhető. A legfőbb fék ebben a jövedelemkiáramlás megfelelő kézben tartása. Mások véleménye azt tük­rözi, hogy jelenleg nincs garancia az antiinflációs po­litika megvalósítására. Ér­vük, hogy nálunk még je­lenleg nincsenek kibontako­zóban azok a feltételek, me­lyek révén az infláció fé­kezhető lenne. így a haté­konyság javulása a költség- csökkentés, a monopolhely­zetek megszüntetése. E gaz­daságpolitika megvalósulá­sára legfeljebb csak hosszú távon van kilátás. összegezve az életszínvo­nal- és szociálpolitikai fel­adatokról alkotott vélemé­nyeket, kitűnik, hogy a hall­gatók alapvetően egyetérte­nek az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatában fog­laltakkal. A célkitűzések megvalósítását biztosító módszereket, eszközöket il­letően eltérők a vélemények. A visszásságok előrevivő szándékú bírálata arra utal. hogy á hallgatók e célkitű­zéseket megvalósíthatónak tartják. Egy részüknek azon­ban az időhorizontot illető­en — jelenlegi gazdasági helyzetünket ismerve — ké­telyeik vannak. (Vége) Kiss Géza tanszékvezető Talán az 1552-es harcok ide­jén nyújtott utoljára hasonló látványt az egri vár, mint nap­jainkban. A falakon, az udva­rokon és az épületekben nyüzsgő tömeg kerülgeti azo­kat a lezárt területeket, ahol kőművesek és más iparosok dolgoznak a „sérülések” hely­reállításán. A látszat ellenére azért ez az 198G-OS „ostromál­lapot” egészen más: a látoga­tók szerencsére nem hosszú létrákon érkeznek, s az iparo­sok munkáját sem ágyúzzák szét másnapra a török szultán katonái. Nem is sietnek úgy vele, mint a hősi időkben a várban szolgáló elődeik . . Aki rendszeresen följár ide, meglepve és örömmel tapasztailja: az utóbbi évek­ben felébredt Csipkerózsika- álmából a vár! Egyszerre több ponton folyik a re­konstrukció, s az épület- együttes egyre inkább erőd­szerű képet mutat, mindjob­ban hasonlít ahhoz a képhez, amit képzeletben (nem kis részben Gárdonyi regénye nyomán) kialakítottunk a nagy csaták színhelyéről. — Nyolc-tíz vállalat és kisvállalkozás emberei dol­goznak jelenleg a helyreál­lításokon — tájékoztat dr. Bodó Sándor igazgató. — „Többfrontos harcot vívunk a vár megmentéséért■ Épül a majdani áramellátásunkat szolgáló transzformátorház. Falmegerősítést végzünk a Tömlöc- és a Földbástyánál. Készül a Dobó-bástyába be­járást biztosító 1körlépcső is. Elkészült a Gárdonyi Géza sírja körüli térség vízelve­zetése, most folyik itt az új kőburkolat lerakása. A bel­ső udvarban ugyancsak csa­tornát fektetünk. — Talán ez a munkaterü­let akadályozza leginkább a turistaforgalmát - • • — Arro törekszünk, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarjuk csak a naponta hozzánk érkező három-ötezer kirándulót. Amit lehetett. azt télen elvégeztük, de a külső föld- lés kőművesmun­kákra csak ilyenkor van le­hetőség. Az említett csator­nafektetést ráadásul lassítot­ta, hogy ,a munkagödör ki­ásásakor falmaradványokra és értékes régészeti leletekre bukkantunk, s ezek védelme érdekében új terveket kel­lett készítenünk. Már le van fektetve a cső, tehát rövi­desen újra használhatják a gótikus palotához vezető sé­tányt a látogatók. — A vár szinte minden részletében átalakult, meg- ifjodott. Lassan már csak egyetlen kivétel van ez alól: a kazamata lejárata mellett magasodó Szép-bástya, mely­re mostani állapotában nem egészen illik ez a név . • . — Ennek helyreállítására is elkészült a tervdokumentá­ció, de ez a munka olyan összeget igényel, amivel egyelőre nem rendelkezünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy lemondunk a bástyáról, de azt minden­képpen, hogy későbbre kell halasztanunk a felújítását. A falakról bámészkodó, a képtárban, a gótikus palo­tában Sétáló, a kazamatába igyekvő tömeget a jelek sze­rint nem zavarják túlzottan az építkezések. A megkér­dezettek közül szinte senki sem nehezményezte a „rend­kívüli állapotot”. — Szerintem ez hozzátar­tozik egy ilyen vár képéhez — mondja egy szolnoki kis­fiú. — Még az is lehet, hogy ásás Iközben találnak vala­mi igazán klassz dolgot, amit később meg tehet nézni a múzeumban. — iMi, a családdal úgy két- három évente ellátogatunk ide északra, hegyriézöbe, és a várat isose-m hagyjuk ki — közli egy középkorú sze­gedi hölgy. — Máris sokat szépült és — ha legközelebb jövünk — ismét lesznek újabb néznivalók ... Egy fiatal tanárnő viszont összeráncolja a homlokát a kérdésre: — Az építkezéssel nekem semmi bajom, némelyik épít­kezővel annál inkább. Mert nem tartozik az ember leg­kedvesebb élményei közé, ha Gárdonyi sírja mellett har­minc kisgyerek füle hallatá­ra egyértelmű ajánlatokat tesznek neki a magukról megfeledkezett munkások! Ügy látszik, nincsenek tisz­tában azzal, hogy nem vala­mi társasházat építenek, ha­nem egy nemzeti emlékhe­lyen dolgoznak, ahol renge­tegen megfordulnak, és nem mindegy, hogy milyen száj­ízzel távoznak! Mint mondani szokás: aki­nek nem inge, ne vegye ma­gára. Hanem akinek szól ez a figyelmeztetés, gondolkoz­zon el rajta egy kicsit! Mert itt nemcsak egy egész or­szág alkot bosszantó vagy kellemes tapasztalatain ke­resztül véleményt Egerről és lakóiról, hanem szinte a fél világ... S ha a vár tovább épül és szépül, ha kiállítási anyaga tovább gazdagodik, bizonyára még többen és többfelől is jönnek majd. hogy megnézzék a híres kö­vekét. — Építkezzenek csak, dol- gozzanatk! Nem baj ez fi­acskám, hanem öröm — mosolyog egy idős nénike — Elvégre nekünk készül itt minden, igaz-e? — teszi hozzá, majd férjébe karol és föltipegnek a kiállításhoz vezető lépcsőn, Koncz János 12 NAPOS BEUTALÓVAL - SZILVÁSVÁRADON IS Huszonötezer család üdülhet az idén Nyaranta évek óta a csa­ládos beutalók a legkere­settebbek. Éppen ezért nem csak a SZOT, hanem a vál­lalati üdülők döntő többsé­ge is családokat fogad a vakáció idején. A SZOT az utóbbi évek­ben, különböző intézkedé­sekkel próbálta enyhíteni a családos üdülési gondo­kat. Nyáron pótágyakat ál­lítanak be a családok fo­gadására alkalmas üdülők­be. Néhány esztendeje a fő­idényben a gyógyüdülők többségében családok tölthet­nek 12 napot: Bükön, Deb­recenben, Gyulán, Hajdú­szoboszlón és Zalakaroson. A SZOT-gyógyhelyek közül csak Hévízen nincs családos beutalás, mivel ott a gyer­mekek számára nem létesült kevertvizű medence, a gyógyvízben viszont kifeje­zetten káros lenne szerve­zetükre a fürdés. A nagy- családosokat 12 összkomfor­tos faházas üdülőtelep vár­ja a Balaton déli és északi oldalán, továbbá a Bakony­ban, Leányfalun, valamint Szilvásváradon. Jövőre ismét kéthetes lesz Idén a szokásosnál két nappal rövidebb lesz a csa­ládos beutalás. így a mos­tani főidényben háromezer családdal — tízezer személy- lyel — többen pihenhetnek a SZOT-üdülőkben, vagyis ugyanannyian, mint koráb­ban a hosszabb nyári isko­lai szünet idején. A csalá­dos beutalás kéthetesről 12 naposra való átállítását so­kan kifogásolták. Azzal ér-^ veitek, hogy a háromezer többlet családos beutaló olyan kevés, hogy azt iga­zán nem is lehet érzékelni. Ugyanakkor a pihenésre — ha az érkezést és távozást leszámítjuk — csak tíz nap marad. Való igaz, a 25 ezer családos beutaló, amely csaknem százezer személy pihenését teszi lehetővé, nyolcezer alapszervezet kö­zött osztódik meg. Jövőre a SZOT-üdülőkben ismét két­hetes lesz a családos beuta­lás. Legtöbben a kétgyerme­kes beutalókat keresik. Saj­nos az üdülőépületek mint­egy 60 százaléka házgyári elemekből készült, a kis mé­retű szobák csak egy gye­rekkel nyújtanak kulturált pihenést. Sokan úgy gon­dolkodnak, ha a második gyerek még kicsi, két ösz- szetolt heverőn, szülei kö­zött is elalhatna, ha pedig már nagyobbacska, talán akadna számára egy pót­ágy. Új üdülők nyílnak Az 1987 második felében megnyíló szegedi és hajdú- szoboszlói, valamint a vár­hatóan 1989-től üzemelő eg­ri új üdülők már olyan szo­ba- és éttermi méretekkel készülnek, hogy mindhá­rom helyen a kétgyermekes családok is elhelyezhetők lesznek. Idén Győrben, Nyíregyházán és Sopronban főiskolai kollégiumokat is bérel a SZOT, ahol két-. háromgyermekes családok pihenhetnek. A SZOT szí­vesen venne igénybe csalá­dos beutalásra alkalmas bérleményeket, de ilyeneket nehéz találni. A családos üdültetésben érthetően a gyermekeknek ajánlott rendezvények ke­rülnek előtérbe, továbbá az olyan programok, amelyekben a család együttesen vehet részt. A szülők egy része még ma is azt hiszi, hogy a gyermeküktől függetlenül szórakozhatnak, mivel azok felügyeletéről az üdülők munkatársai gondoskodnak. Az nem megoldható — és nem is lenne helyes —, hogy a kis beutaltak a szü­leiktől elkülönüljenek és csak az étkezéseknél találkozza­nak. A nap döntő részében a felügyelet a szülők gond­ja, mivel a gyermekek prog­ramjai csak néhány órásak. De sokszor még e progra­moknál is szükség lehet né­hány szülő aktív közremű­ködésére. A harmadik gyermektől ingyenes A SZOT családos beuta­lásnál csak két gyermek után kell fizetni, míg a har­madik és a további gyer­mekek térítésmentesen üdül­hetnek. A kisebb, vagyis óvodás korú gyermeküket nevelő szülőknek nem fel­tétlenül kellene a szünidő­höz igazodniuk, mivel ők az elő- és utóidényben is tudnak családosán pihenni Ugyanis a SZOT felnőtt üdü­lőik házaspári beutalóval egész éven át fogadják a szülőket gyermekükkel vagy a nagyszülőket unokájuk­kal. Ha jegyelosztáskor az alapszervezetekben erre is tekintettel lennének, keve­sebb lenne a kielégítetlen családos beutalási igény. B J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom