Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. június 16., hétfő Pillantás a hétre Viszonylag mozgalmas na­poknak nézünk elébe a vi­lágpolitikában. A „viszony­lag” azt Jelenti, hogy az év­szakhoz képest aktív a nem­zetközi politikai élet. Ám a hírügynökségi előrejelzések­ben ritkulnak az igazán fon­tos események. Azért június harmadik hetében sem ma­radnak munka nélkül a kom­mentátorok ... HÉTFŐ: Luxemburgban kétnapos tanácskozásra gyűlnek ösz- sze az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak külügyminiszterei. Ezzel egyidőben, a pénzügymi­niszterek is konferenciát tartanak. Az első esemé­nyen nem lehet megkerül­ni a Varsói Szerződés bu­dapesti felhívására adandó válasz kérdését. KEDD: Az uruguayi szakszerveze­tek felhívására huszonnégy órás, általános sztrájkot tartanak az országban. Az uruguayi dolgozóknak er­re jóval alaposabb okuk van; mint labdarúgó hon­fitársaik mexikói gyengéi, kedése: a gyorsuló inflá­ciótól jelentősen elmarad­tak a bérek, s egyre kilá­tástalanabb az ország gaz­dasági helyzete. SZERDA: Moszkvában megkezdődik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ötödik üléssza­ka. A törvényhozás előtt nyilván beszámoló hangzik majd el a Varsói Szerző­dés csúcsértekezletén, Bu­dapesten járt szovjet kül­döttség munkájáról is. CSÜTÖRTÖK: Nyugat-európai körútja so­rán az NSZK, majd Fran­ciaország után Olaszország­ba érkezik Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. A negyedik fel­keresendő ország Nagy- Britannia. FENTEK: Az afrikai menekültek napján világszerte megem. lékeznek azokról a fekete bőrű milliókról, akik poli­tikai vagy gazdasági okok. ból hazájuk elhagyására kényszerültek. A probléma különösen aktuális most, a szomszédos országok terü­letén levő menekülttáborok ellen irányuló, ismételt dél-afrikai katonai táma­dások után. Események, képekben Hazánk vendége volt Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára akit felesé­ge, Raisza is elkísért a látogatásra (Fotó: MTI — KS) Fontos dokumentumokat fogadtak el a Var­sói Szerződés Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének budapesti ülésén (Fotó: — MTI — KS) Nyugat-európai körutat kezdett a múlt hé­ten Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. A képen: Londonban Tha­tcher brit kormányfő fogadta a kínai poli­tikust (Fotó: Reuter — MTI — KS) Reagan levele Goitacsevnak Ronald Reagan amerikai elnök levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, amelyben ma­gas szintű tárgyalásokat java­sol az újabb csúcstalálkozó előkészítése céljából — kö­zölték vezető washingtoni kormánytisztviselők- Az értesülés szerint Reagan üzenetében azt indítványoz­ta, hogy a két ország kül­ügyminiszterei Európában tárgyaljanak az 1986-ban esedékes szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésé­ről. Az egyik tisztviselő a le­velet békülékeny hangvéte­lűnek nevezte. Figyelemre méltó, hogy az üzenet hírét az újabb szov­jet leszerelési javaslatok elő­terjesztése után, a mind­máig ratifikálatlan SALT—II. szerződés körüli washing­toni huzavona idején szi­várogtatták ki. Gorbacsov és Reagan ta­valy novemberben genfi eszmecseréjükön abban álla­podtak meg, hogy ebben az évben az Egyesült Államok­ban, 1987-ben pedig a Szov­jetunióban találkoznak is­mét. Az idei csúcstalálkozó májusra tervezett külügymi­niszteri szintű előkészítésére azonban a Líbia elleni ame­rikai támadás miatt mind­eddig nem került sor. A levélről a The Washing­ton Post és a londoni The Observer című lapok adtak hírt forrásaik kilétének el­hallgatásával és ezt erősítet­ték meg a nevük elhallga­tását kérő fehér házi szemé­lyiségek. ZIMBABWE Afrika legfiatalabb állama Érdekes és sok szempontból egyedülálló színfolt a fekete földrész térképén Zimbabwe. A kontinens legfiatalabb álla­ma, alig hat esztendeje vívta ki függetlenségét, s ma jó­szerivel az egyetlen ország Fekete-Afrikában, ahonnét több jó hír érkezik, mint rossz. SZOMBAT: Venezuelába látogat Peresz izraeli miniszterelnök. A két ország kölcsönösen fon­tos kereskedelmi partner egymás számára. A tranz­akciót röviden így lehetne jellemezni: olajat fegy­verért. VASÁRNAP: Spanyolországban, nem sokkal az emlékezetes NATO-referendum után, ismét az urnák elé szólít­ják a szavazókat. Az álta­lános választásokat sokan eleve eldöntött kérdésnek tekintik, hiszen az elő­zetes közvélemény-kutatá­sok egyértelműen a kor­mányzó Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt győzelmét ígérik. Karami­nyilatkozat Rasid Karami libanoni kor­mányfő szombaton azzal in­dokolta lemondási szándé­kát, hogy a palesztin mene­külttáborok körüli csatákat lezárni és Nyugat-Bej rútban valamelyes biztonságot te­remteni hivatott „második damaszkuszi megállapodás” — amely pénteken született — „csak részkérdésekkel fog­lalkozik és nem teszi lehe­tővé. hogy egyszer s min­denkorra lezárjuk a libano­ni válság ügyét”. Karami nem csinált titkot abból, hogy hetek óta lemon­dásra ösztökélj az államfőt is — felszólítását most meg­ismételte —. ám egyik kísér­letére sem kapott választ. Pedig fél évtizeddel ez­előtt, a többségi hatalom kezdetén jó néhány borúlá­tó megfigyelő annak a véle­ménynek adott hangot, hogy az egykori Rhodesiában le­romlik a gazdaság, semmibe vesznek a fehér uralom alatt elért eredmények is. A fehérek kezdeti bizalmat­lanságát jelezte, hogy a ne­gyedmillióból csak százezer maradt az országban. Az az­óta megváltozott helyzetet (tükrözi, hogy a korábban Dél-Afrikába átköltözöt- tek egy része most a vissza- telepedési engedélyre vár. Nem csoda, hiszen Zimbab­we idén a tavalyihoz hason­lóan másfél millió tonna ga­bonát (tervez exportálni, s a múlt évi gazdasági ered­mények egész Afrikában pá­ratlan, ötszázalékos növeke­dési ütemet mutatnak. Zimbabwe sikereinek kul­csát a helyszínen dolgozó szak­értők a ny ugati és keleti üzlet­emberek, újságírók egyaránt a kormányzat realista poli­tikájában látják. Zimbabwe — bár ásványkincsekben rendkívül gazdag — nem volt mentes a természeti ka­tasztrófáktól. Volt itt aszály és árvíz, sásfcajárás és se­regnyi más baj — éppúgy, mint a térség más államai­ban. Ám eltérően számos környező országtól, Zimbab­we jól vette a fejlődésért vívott küzdelem akadályait. Robert Mugabe kormányza­ta nem siette el az államo­sításokat, s így sikerült tá­mogatásra lelnie a tőkés üz­leti körökben. A vegyesgazdaság ellené­re Zimbabwében nem feled­keztek meg a kezdeti ígére­teknek arról a lényeges ré­széről sem, miszerint az or­szág a szocialista fejlődés felé kíván haladni. Ezt tá­masztja alá, hogy a kor­mánypárt, a ZANU 1984. évi kongresszusán marxista—le­ninista elveken alapuló táv­lati fejlesztési programot fogadtak el. Zimbabwe si­kerei hatással vannak a földrész lakosaira is, hiszen megdőlni látszik a telepes fehérek régi érvelése a ma­gukra maradt feketék „te­hetetlenségéről”. A fiatal államnak termé­szetesen sok problémával is meg (kell küzdenie. A magas munkanélküliség, a gyors infláció, az 1982—84. közötti szárazság következ­ménye mellett számos, a gyarmati múltból örökölt gond is megoldásra vár még. Ezek közül az egyik leg­fontosabb a nemzeti egység kialakítása, a törzsi ellen­tétek leküzdése. Furcsa történelmi parado­xon, hogy nemcsak Afrika, de az egész világ egyik leg­fiatalabb államaként Zimbab­we máris jelentős nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. A fajüldözés, az apartheid bármely formája ellen való határozott kiállás, a követ­kezetes antiimperialista és békeszerető külpolitika szá­mos hívet szerzett az ország­nak határain túl is. Ez nyil­vánul meg ebben is, hogy Hararéban tanácskozik majd az el nem kötelezett orszá­gok soros csúcsértekezlete. A százegy tagállamot szám­láló mozgalom egyre na­gyabb befolyással bír a vi­lágpolitika alakulására, s a házigazda Robert Mugabe kormányfő a szokások szerint a mozgalom elnökeként az eddiginél is aktívabb szere­pet játszhat a nemzetközi életben. Hazánk és Zimbabwe kap­csolatai újkeletűek, de vi­szonylag dinamikusan fej­lődnek. Három éve Robert Mugabe járt Magyarorszá­gon, tavaly októberben Lo­soncéi Pál folytatott tárgya­lásokat az afrikai országban. Ezeken is kifejezésre jutott, hogy mindkét fél kész a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Hazánk elsősorban a jármű­ipar, a gyógyszeripar, a hír­adástechnika és a mezőgaz­daság területén tudna hozzá­járulni Zimbabwe fejlődé­séhez. Zimbabwe számos nemzet­közi kérdésben a miénkhez hasonló, sőt gyakran azzal azonos nézeteket vall. Ez is jó alap a mostani államfői találkozáshoz. A politikai jó szándék és a gazdasági érde­keltség szálai a jövőben még szorosabbra fonhatja a két ország kapcsolatainak köte­lékét. H. G.-( Külpolitikai kommentárunk Felháborodás és cinizmus VILÁGSZERTE felháborodással reagált a köz­vélemény a Dél-Afrikából érkező hírre: bevezet­ték a rendkívüli állapotot, s ezzel gyakorlatilag szabad kezet adtak a fegyveres erőknek a tünte­tő fekete lakosság elleni harcban. Megfigyelők már régóta számítottak Pretoria részéről hasonló lépésre, hiszen az országban egyre terjed az elé­gedetlenség és mind többet hallani a fekete lakos­ság politikai aktivitásának növekedéséről is. HÉTFŐN LESZ TÍZ ESZTENDEJE, hogy a faj­üldöző rendszer katonasága véres mészárlást ren­dezett Sowetóban, ebben a színes bőrűek által la­kott kisvárosban. Az évfordulón szokásos megem­lékezéseknek is számos halálos áldozatuk volt az el­múlt esztendőkben, s idén minden eddiginél kiéle­zettebb helyzetben kerül sorra az immár hagyo­mányos megmozdulás. Pretoria szeretné elejét ven­ni a nagyszámú feketét mozgósító tüntetéseknek és a gyakran tragikus kimenetelű összecsapások­nak, ám a mostani tüneti „kezelés” nagyon köny- nyen végzetes lehet a rendszer számára. most mar Általánosan elfogadott tény, hogy Dél-Afrikában polgárháborús helyzet jött létre, amikoris a fehéreknek csupán egyetlen esz­közük, a fegyver maradt a hatalmuk megőrzésére. Ez egyenértékű a talán sok ezer halálos áldozattal járó nyílt fegyveres harccal, amelynek első idősza­ka valószínűleg nem lenne más, mint egyszerű népirtás, hiszen a fekete többség nem rendelke­zik jelentős katonai erővel. Ez a megállapítás azon­ban nyilvánvalóan csak a polgárháború elejére vonatkozik, hiszen hosszú távon a hatalmas túl­súlyban lévő feketék pozícióik feladására kénysze- ritenék a fehéreket, s kétségtelenül megszereznék a hatalmat. Ezt senki sem vitatja, hiszen a törté­nelem még egyetlen egyszer sem szolgált ellenke­ző példával. Ám korántsem mindegy, hogy a ha­talomváltás milyen formában, milyen áldozatok árán megy végbe. Még Desmond Tutu püspök, a politikailag mér­sékeltnek mondott Nobel-békedíjas polgárjogi har­cos is azon a véleményen van, hogy elkerülhetet­len a konfrontáció Pieter Botha kormánya és a feketék között Ronald Reagan, az Egyesült Álla­mok elnöke ugyan szintén elítélte a rendkívüli ál­lapot bevezetését, de szerinte a feketék egymás közti törzsi harcáról van szó. Ezzel cinikus mó­don a crossroadsi incidensekre céloz, ahol is a rend­szerrel együttműködni kész, illetve a radikális ellenállást sürgető csoportok összecsapásai számos halálos áldozatot követeltek. Az igazi ok azonban itt is az apartheid, s a lényeg az, hogy a fehérek megpróbálják feketék vére árán meghosszabbítani uralmukat a feketék felett. PÁRIZSBAN HÉTFŐN konferencia kezdődik a Dél-Afrika elleni gazdasági szankciók kérdéséről, s világszerte megemlékeznek a sowetói áldozatok­ról. A legtöbben azonban úgy vélik, lejárt a sza­vak ideje, a fegyvereken a sor. Nem lehetnek illú­zióink a jelenlegi erőviszonyokat illetően, ám va­lószínűleg Botha kormányának sem az esetleges polgárháború végső kimenetele kapcsán. Horváth Gábor n ★★★★★★★★★★★★★★-K -( -t -1 •t •< -t •< -1 •( •< Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy kirendeltségünk EZ ÉVI VAGYONMEGÁLLAPITÓ leltárát JÚLIUS 1-TÖL 15-IG TARTJA. ÁRUKIADÁS EZEN IDŐPONTBAN szünetel. Az áruellátás zavartalansága érdekében kérjük megrendelésüket ennek megfelelően ütemezni. Bolthálózatunkban az árusítás FOLYAMATOS. VASVILL Kereskedelmi Vállalat Heves Megyei Kirendeltsége ★★★★★★★★★★★★★★ ***************

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom