Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
6. It1 1 ¥ iIj NÉPÚJSÁG, 1986. május 1., csütörtök MINDENNAP! NYELVÜNK .Délelőtt már végigülték az órákat’ A napköziről—jelenidőben Hazánkban 1901-ben szervezték az első napközis csoportot Budapesten. Azóta már minden iskolában megtalálható ez a századunkkal egyidős pedagógiai intézmény. Ma szinte minden nő dolgozik, így fokozottan jelentkezik az igény, hogy a gyerekek a tanítási órák végeztével is biztonságban, felügyelet alatt legyenek. A napközire tehát nagy szükség van — ez vitathatatlan. Jelenlegi helyzete azonban számos problémát vet fel. Ezekről kérdeztük dr. Göcző Gézánét az egri városi tanács művelődési osztályának vezetőjét és Szőke Péternét, a 12-es Számú Általános Iskola pedagógusát, aki több mint egy évti. zede foglalkozik az egésznapos neveléssel, így gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. A gyermekek készségeit felszínre kell hozni és fejleszteni a másnapra való felkészülés mellett — pillanatkép az egri 7-es iskolából (Fotó: Perl Márton) KiriózHDi: kiriózisJ! A címül idézett két latin eredetű jövevényszóalak szinte már közhasználatúvá vált mai nyelvhasználatunkban. Hogy mennyire gyakran és olykor feleslegesen jut a címbeli két nyelvi forma kifejező, közlő szerepekhez, arról azok a szövegrészietek bizonykodnak, amelyeket a sajtó hasábjain megjelent közleményekből válogattunk össze. „A sakkgéppel való játék kuriózumként jó, de nem tartom alkalmasnak emberekkel való versenyzésre” (Magyar Nemzet. 1986. jan. 28.). — „Az Állami Népi Együttes fellépéseit mindenütt nagy érdeklődés kíséri. Méltán nevezhető tehát az áprilisi hónap egy kuriózumának egri vendégszereplésük” (Népújság. 1986. márc. 27.). — „A forduló kuriózuma, hogy a Népstadion két találkozóján lengyel játékvezetők bíráskodnak” (Népszava. 1986. ápr. 4.). — „Lakatos Menyhért, a „cigányíró” mindig is nehéz helyzetben volt: kuriózumnak tekintették munkásságát. s őt magát is” (Élet és Irodalom. 1986. ápr. in. A főnévi értékű kuriózum megnevezés az idézett szövegösszefüggésekben bizonytalan. tehát nem egyértelmű jelentéstartalmat közvetít számunka. Különösen kitűnik ez akkor. ha magyar megfelelőinek rokon értelmű változatait is tekintetbe vesszük. S ezzel -már arra is utaltunk, hogy érdemes lett volna a szövegrészietek megfogalmazóinak az egyértelműbb közlést és használati értéket közvetítő rokon értelmű nyelvi formákból kiválogatni a légmegfelelőbb szóalakot: különlegesség. érdekesség, ritkaság, fucsaság, feltűnő különlegesség stb. Ojabban a kíváncsi, tudnivaló. tudnivágyó. gondos, törődő, szorgalmás jelentésváltozatokat és használati értékeket megnevező latin ctiriosus (kiejtve: kuriózus) melléknév jut egyre gyakrabban mai nyelvhasználatunkban is sajátos nyelvi szerepkörhöz: Erről bizonykodnak az alábbi szöveg- részletek: „Kuriózus egyénisége, és kuriózus vállalkozása egy lehetséges modell erejével hat az utókorra” (Népszabadság, 1985. júl. 3.). „Végtére nem is olyan kuriózus dolog, hogy egy-egy szerb, avagy horvát irodalmi alkotásban feltűnik a magyar táj a magyar ember" (Népszabadság. 1986. jan. 25.). „Előfordulhat, hogy kuriózus eseteknek minősítik az irodalom és valamely tudományág ilyen értelmezését” (Népszabadság. 1986. ápr. 4.). Éppen a kuriózus szóval kapcsolatban kérdezte meg egy olvasónk: vannak-e jó magyar megfelelői a latinból nyelvünk használatába került' szóalaknak. Ez a rokon értelmű szósor bizonykodik arról, hogy vannak: kivételes, különleges, példátlan. különös rendkívüli, ritka, érdekes, furcsa, feltűnő stb. Különben a kuriózus megnevezés még nem minősíthető annyira közhasználatúnak. mint a kuriózum. Még ritkábban hallható és oj- vasható az ugyanebbe a szócsaládba tartozó kuriozitás szóalak. Jegyzetfüzetembe is csak egyszer került bele ilyen szövegösszefüggésben „Áz a kuriozitás történt meg velünk ...” Magyarul és egyértelműbben: az a különös eset történt meg velünk. Az európai latinság máig érezhető hatásának sajátos példáit latin eredetű szócsalád megidézésével is érzékletessé kívántuk tenni. Dr. Bakos József — A gondok főleg három téren jelentkeznek — tájékoztat dr. Göcző Gézáné. — Egyrészt nincs kellő fedezet a fejlesztésre. így szinte sehol nem sikerült megteremteni az ideális, otthonira emlékeztető környezetet. A gyerekek azokban a termekben töltik a délutánt ahol délelőtt már végigülték az órákat. Másrészt a demográfiai hullám hatása iitt is érződik: a csoportok túlzsúfoltak. Harmadrészt a napközis nevelés a pedagógusok között sem népszerű: nagy a fluktuáció, hiszen sokan csak parkolópályának tekintik, amíg, a szakjuknak megfelelő álláshoz nem jutnak. Ilyen képzés gyakorlatilag nincs a főiskolákon, ezért a fiatal nevelők saját találékonyságukra. illetve a tapasztaltabbak segítségére vannak utalva. Ezek az okok magyarázzák, hogy a napközi otthonok nagy része évek óta nem képes folytatni az óvodák magas szintű nevelési munkáját, A tárgyi feltételek hiánya miatt Féltve őrzi a géppel írott műsorlapokat. Nyomtatott füzetre nem telt a szak- szervezetnek. — Mi azt akartuk — mondja az Operaház immár nyugdíjban élő magánénekesnője —, hogy minél több munkás eljöjjön, ismerje meg a kultúra értékeit. Ezeket a műsorlapokat kézről- kézre adták, és megtelt a nagyterem munkásokkal. Volt ott még egy május elseje, egy évvel később, amely örökre emlékezetes marad. Orosz estet rendeztek a Vasasban bátorságot merítve abból, hogy a Szovjetunió bejelentette: részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az estnek nagy sikere volt. És a bu. dapesti rendőrség politikai osztályán újabb neveket jegyeztek fel a „gyanús személyek” listájára. Neményi Lilinek akkor már régi és erős kapcsolatai voltak a munkásmozga. lommal. Hogyan kezdődött? — Még a harmincas évek első felében, nem sokkal azután, hogy átjöttem Erdélyből. Férjem, Horváth Árpád, aki akkor a Nemzeti Színház főrendezője volt. a pedagógus szerepe döntő egy-egy napközis csoport formálásában. Személyiségén, rugalmasságán, felelősségérzetén itt még több múlik, mint a tanórákon. Ezt tartja a pálya kulcskérdésének Szőke Péterné is. — A nevelőnek jártasnak kell lennie valamennyi tantárgyban, hiszen csak így tud hatékonyan segíteni a házi feladatok elkészítésében — mondja. — Mivel a tanításon kívül még számos foglalkozást vezet, tudnia és szeretnie kel] játszani, alapismeretekkel és jó manuális készséggel kell rendelkeznie a művészeti jellegű tevékenységekhez: rajzhoz, festéshez, vers. és mesemondáshoz. bábkészítéshez. ötletek és demokratikus vezetési módszerek szükségesek ahhoz, hogy a magas csoportlétszám ellenére is oldani tudja a kötött foglalkozások merevségét. A felsoroltak mellett még számos nehézséggel kell megbirkóznia. Állandó délutános beosztásban dolgozik. a délelőtti órákon már kifáösszehozott régi barátaival: Reinitz Bélával, Braun Somával. Hajdú Henrikkel. Szakosíts Árpáddal és másokkal. Egy napon azt mondta: „Ády—Reinitz da. lókkal készülj, egy kis klubban fogsz énekelni”. Hogy kik voltak ebben a klubban, meg a többiben, ahová ezután jártunk, soha nem kérdeztem. Árpád előadásokat tartott, nemcsak művészetről, hanem politikáról ás. Én pedig énekeltem és szavaltam: Adyt. József Attilát, Brechtet. Kassákot. Kodályt. Bartókot, Vándor Sándor műveit. Horváth Árpád nem sokáig maradt a Nemzeti Színház főrendezője. 1935-ben az új igazgató első dolga volt. hogy — mint mondta —. eltávolítsa a „baloldali mételyt”. — Kassán jártunk akkor — mondja Neményi Lili —. a szlovákiai magyaroknak énekeltem, s vittem üzene. teket. írásokat. Hogy kiknek és mit? Azzal kaptam meg a feladatot, hogy amint teljesítettem, felejtsem el. Akkor még nem tudtam, csak később jöttem rá. hogy radt gyerekeket kell újra aktivizálnia, újabb teljesít, ményekre serkentenie. A napközi presztízse a pedagógusok és a szülők között is alacsony. Ez részben annak köszönhető, hogy a nevelés eredményessége az oktatásénál jóval nehezebben és csak hosszabb távon mérhető. Ezért a napközis nevelő ki van téve annak a veszélynek, hogy munkáját szubjektiven értékelik kollégái és felettesei. Meggyőződésem: nagy több. ségünk arra törekszik, hogy ne a gyermekmegőrzés legyen a napközi legfőbb jel. legzetessége, hanem a tanulók másnapra való felkészítése, pihentetése, készségeik felszínre hozatala és fejlesztése. Ez azonban csak ott Sikerülhet. ahol az iskola vezetése is súlyának megfelelően foglalkozik ezzel a területtel. Én szerencsésnek tartom magam, ment úgy érzem, nálunk kellő figyelem kíséri a munkánkat. — A gyermekmegőrzésen valóban sikerült már túllépni — veszi át a szót dr. Göcző Gézáné. — Ezt már a napközik munkatervei is garantálják, bár továbbra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy iskolák és pedagógusok között is vannak különbségek. A tanulók változatos foglalkozásokon vesznek részt egy-egy délután, melynek kulcspontja természetesen a tanulás. Ez önmagában is nagy segítség ezek valamilyen illegális, konspirációs űznélek voltak. Egy évig a szlovákiai felléptidíjakból éltek. 1936 őszén — második próbálkozásra — Horváth Árpád megnyerte a debreceni Csokonai Színház igazgatására kiírt pályázatot. Ügy érezte. most megvalósíthatja nagytervét, behozni a munkásságot a színházba, bevonni a kultúrába. Megsárgult újságlapok kerülnek elő. 1937-es Színházi Üjságok Debrecenből. A műsorok mellett hirdetik az Ady Társaság Színházi Sza. badegyetemét. Előadók: Hankiss János egyetemi professzor. Thury Levente főszerkesztő és Horváth Árpád színigazgató; a Figaró házassága nagymonológját Kömives Sándor adja elő. Egy másik alkalommal matiné az „Édes”, Ady anyja javára. Gulyás Pál költő. Juhász Géza (később pro. fesszor) előadásai után Ne- ményi Lili énekelt Ady-da- lokat. Lassanként megváltozott a közönség. Horváth Árpád meghirdette: „A Csokonai Színház a jövő közönségé, ért — Ifjúsági és munkása szülőknek, hiszen így otthon már kevesebbet kell csemetéjüknek a könyv fölött ülnie, többet lehet együtt a családdal. Ügyelünk a nebulók egészségének megőrzésére is. Ezt a célt szolgálja a higiéniai szokások elsajátíttatása és betartása éppúgy, mimt a sportfoglalkozások és a játék, kirándulás a szabad levegőn. EzeAkívül mindennap szerepelnek a programban munka- és kulturális foglalkozások a manuális-, illetve a szellemi képességek fejlesztésére. a sokirányú érdeklődés kialakítására. A tavalyi tanévben már 110 napközis klub működött a megyeszékhelyen. Ezek lényege, hogy egy iskolában működő napközis csoportok „felbomlanak”. és tagjaik érdeklődési körük szerint látogatják a különböző termeket, ahol a modellezéstől a bélyeg- gyűjtésig, a népi tánctól a számítástechnikáig sokféle elfoglaltságot találnak. A előadások". Meghívta egy- egy előadásra a Vagorlgyár (ma Járműjavító) munkásait. az egyetem hallgatóit. Politikai harc kezdődött a színpadon és a nézőitéren egyaránt. A helybeli jobboldal is megmozdult. A Debreceni Űjság—tíajdú- föld című lap (főszerkesztője a később háborús bűneiért kivégzett KolozSváry. Borcsa Mihály volt) támadta Horváth Árpád színházát, gazdászhallgatók egy csoportja pedig a NéiHa Levente előadásán bűzbombát dobott a bemutatón megjelent szerző, Heltai Jenő és a női főszereplő. Neményi Lili felé ... Pesterzsébet — akkor még önálló város — volt a debreceni társulat egyik nyári állomása. ■ — Egy fabódéban játszottunk — emlékezik Neményi Lili. — Inkább boksz- meccsnek. mint színházi előadásnak való helyiség volt. A nyár második felében imár ünneplőbe öltözött a munkásközönség. mégha egyetlen jó ruhájúkat vették ás föl. S volt úgy is. hogy csepeli munkásSzín játszókkal együtt léptühk fel Erzsébeten. Mindezeknek véget vetett a fasizmus. A pesterzsébeti Városháza urai 1939 nyarán váratlanul „tűzveszélyesnek” nyilvánították a mindaddig megfelelőnek tartott fabódét. S ugyanakkor a mindenható Színész- kamara megvonta Horváth Árpádtól a színjátszás jogát, Debrecen Város törvényhatósága pedig felmondta az 1936-ban hát évre kötött szerződést. — Pesterzsébetén egy var. rónö ajánlásával léptem be a Szociáldemokrata Pártba — folytatja Neményi Lili az emlékezést. — Később én ajánlottam féltestvéremet. Szabó Ernő színészt. Akkor már hírük volt a munkáselőadásoknak. Baló Elemér beszélt rólunk Szakosíts Árpádnak, ő régről ismerte Árpádot is. engem nevelők szakmai továbbképzését az MPI által évi három alkalommal szervezett továbbképzés, illetve egyéves komplex tanfolyam, valamint a szakfelügyelet látogatásai és értékelései szolgálják — így igyekszünk pótolni a képzés hiányosságait. A tárgyi feltételekben akkor várhatunk javulást, ha elvonul az általános iskolákból a demográfiai hullám. és a felszabaduló tan. termeket a napközi igényei szerint lehet majd berendezni játszó- és pihenősarokkal. kis asztalkákkal, nagyobb térrel a 20—25 fős csoportok számára. Reméljük, hogy az anyagi hátteret is sikerül majd ehhez biztosítani, s így a jobb körülmények között a napközitől is még színvonalasabb munkát várhatunk el. s talán a pálya presztízse is nőni fog. Koncz János is, meghívott, hogy lépjek fel a párt matinéin. Ez volt a két május elsejei előadás története. S a folytatás: — 1944. március 15-én Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versét kellett volna elszavalnom, de a cenzúra nem engedte. Más programot ajánlottunk, azt is veszélyesnek tartották. Az erzsébeti Csiliben hirdették a fellépésemet, a rendező kérésére kimentem a színpadra. bemondtam, hogy nem tudok énekelni Hátulról egy hang bekiáltott: „Tud maga!” Kénytelen voltam válaszolni, hiszen azt nem tiltotta a cenzúra: „Tudnék, ha volna mit. de a cenzúra betiltotta minden számomat!” A közönség — megtapsolt. Egyre nehezebb idők következtek. Horváth Árpád a háborús években elköltözött a Continental szállóbeli közös lakásból. Havonta egyszer felhívta valaki — mindig más és más — Neményi Lalit és közölte: „Loci bácsi jól van!" (Laci bácsi Horváth Árpád fedőneve az illegalitásban.) Utoljára 1944 novemberében hívták Neményi Lilit telefonhoz. s a hít>ó azt mondta: „Laci bácsi nincs jól!’ Ebbői tudta, hogy valami nagy baj van. Horváth Árpádot elfogták, bevitték a Margit körúti katonai fegy- ház különleges részlegébe, a nyilas Számonkérő Különítmény celláiba. További sorsáról senki nem tud biztosat. Felesége csak néhány óráig volt a nyilasház foglya. Utolsó pengőiért engedte el egy nyilas, aki ismerte Debrecenből. Évekkel később, fogadásokon találkozott férfiakkal és nőkkel, akik a kezét szorongatva köszönték meg neki, hogy megismertette velük Bartókot. Kodályt Adyt. — a kultúrát. i Várkonyi Endre Régi május elsejékről Beszélgetés Neményi Lilivel Azon a május elsején nem volt munkaszünet, sem vidám felvonulás. Egyenruhás rendőrök és munkásnak álcázott spiclik „vigyáztak” a Magdolna utcai Vasasszékházra, jól megjegyezve magáiknak mindazoknak az arcát, akik oda merészkedtek. Mégis mentek: művészi műsor hallgatásával ünnepelni. S ha veszélyes volt a műsort megnézni, végighallgatni, kétszeres veszélyt jelentett kiállni a dobogóra, Petőfi, Ady, József Attila verseit elmondani, megzenésített műveiket énekelni. Neményi Lili 1940. május 1-én Ady—Reinitz, József Attila— Reinitz dalokat adott elő Budapest Vili. kerületében. a munkásfellegvárban, a Magdolna (ma Költői Anna) utcai Vasasszékházban.
