Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 14., szerda 3. KULCSSZAVAK: EXPORT, HATÉKONYSÁG, MINŐSÉG A Yilati-ban — a VII. ötéves tervről Napjainkban minden termelési egység legfontosabb feladata, hogy a VII. ötéves terv nagy célkitűzéseihez kapcsolódva megvalósítsa a maga — kisebb, ám korántsem jelentéktelen — elképzeléseit, stratégiáit. így vannak ezzel a Vilati Egri Gyárában is. Dr. Renn Oszkárt, a cég főmérnökét arra kértük, készítsen velünk rövid értékelést az elmúlt öt esztendőre vonatkozóan, és vázolja fel a következő periódusra megfogalmazott terveket. — Azt mondhatom — kezdi a beszélgetést —, hogy a VI. ötéves terv számunkra — az adott, cseppet sem könnyű körülmények közepette is — sikereket hozott. Árbevételünk ebben az időszakban 3 milliárd 600 millió forint volt, ami több mint 700 milliós évi átlagot jelent. Az eredményességünk növekedését csak még jobban aláhúzza az a tény, hogy mindezeket csökkenő létszámmal értük el. A nettó gyári eredményünk meghaladta az 1 milliárdot, s az ipari-anyagmentes termelésben is folyamatos javulásnak lehettünk tanúi. — Mégis, minek köszönhetően lettek ilyen „szépek" ezek a számok? — A magyarázat voltaiképp egyszerű. Nagy figyelmet fordítottunk a hatékonyságra. Ezen túlmenően a takarékossági intézkedések is kedvező hatásúak voltak. Jelentősebb technológiai fejlesztéseket, illetve beruházásokat, sajnos —, az ismert népgazdasági helyzet következtében — nem tudtunk megvalósítani. Nálunk ez különösen problémás lett volna. mivel berendezéseink döntő hányada tőkés importból származik. Így ezek cseréjére az említett időszakban nem volt lehetőségünk. — Ügy tudom, a folyamatos munkaellitás biztosítása is csak üggyel-bajjal ment... — Igen, mert mind a belföldi. mind a szocialista országok beruházásai csökkenő tendenciát mutattak, ©ár, az exportbevételünk még így is önmagáért beszél, mert termelési értékünk 54 százaléka innen származik. Szállításaink főleg a szoc’alista piacokra — elsősorban a Szovjetunióba — irányultak. A tőkés relációra már kevésbé lehetünk büszikék, mert ez az összes exportnak csak 3—4 százalékát adta. Valójában azért kedvezőbb a kép, mert termékékkel — közveatve — hozzájárultunk a magyar gépipari vállalatok tőkés országokba történő kiviteléhez. — Milyen megfontolásokat szem előtt tartva indultak neki az új tervciklusnak? — Konkrét számokat nem fogalmaztunk meg, inkább elvi jelentőségű célkitűzéseket készítettünk. Még hatékonyabb foglalkoztatással akarjuk elérni a folyamatos munkaellátást, biztosítani versenyképességünk megőrzését és növelni az eredményeket. Ennek egyik előzménye az volt, hogy tüzetesen megvizsgáltuk a piaci lehetőségeinket. Sajnos, azt tapasztaltuk, hogy hiú remény lenne, ha a beruházási piac élénkülésére számítanánk. Az azonban mindenképpen örvendetes, hogy az előrejelzések szerint a Szovjetunióba irányuló kivitelünk nagyfokú stabilitást hoz majd. Szállítunk oda korszerű vasúti helyfoglaló rendszereket, aztán az autók és motorok vizsgálatához szükséges pró- bapadokat, továbbá az olajkutalknál használatos mérő- és értékelőberendezéseket. E három termékünk kivitelére szerződést kötünk a partnerekkel. Az elsőt már „tető alá hoztuk”, a másik kettő pedig a végső stádiumában van. — A tőkés oldal továbbra is szerény marad? — Fokozni akarjuk a magyar gépipari vállalatok tőkés kivi telén ok támogatását, méghozzá korszerű vezérlő- berendezések gyártásával. Persze az is igaz, hogy bővíteni szeretnénk a közvetlen exportkapcsolatainkat is. Már kooperálunk például egy svájci—amerikai céggel. Ebben az esztendőben nagymértékben javult egy korszerűsített technológiával dolgozó — nyomtatott áramköröket készítő — üzemünk exportlehetősége: Svédországban és Finnországban érdekeltek. — Gondolom, a műszaki fejlesztéseket sem 1 hanyagolhatják el... — Nem bizony. Sürgető feladat \az lelavult technológia és géppark felfrissítése. Vállalatunk ezért minden olyan lehetőséget kiaknáz. amelyet a tárcaprog- ramok és az OMFB pályázatai kínálnak a korszerűsítés érdekében. Ha nem akarunk lépéshátrányba kerülni a konkurenciával szemben, akkor nem ülhetünk a babérjainkon. Egyik fővárosi egységünk gyártmányfejlesztő tevékenysége is arra törekszik, hogy a piaoi igényeket lehetőleg a legmagasabb szinten elégíthessük ki. — Milyen módon próbálják megvalósítani a még hatékonyabb foglalkoztatást? — Ha csak egy mód van rá. akkor a létszámunkat nem gyarapítjuk. Erre a lépésre csak abban az esetben szánnánk el magunkat, ha olyan rendkívüli feladatok adódnának amelyek a jelenlegi kapacitásunkat fokozottan megterhelnék. Gondosan tanulmányozzuk minden egyes munkahelynek a termelés folyamatában betöltött szerepét. Ezzel az optimális kihasználtságot kívánjuk elősegíteni. Törekszünk valamennyi költségtényező — anyag, energia stb. — takarékos kezelésére. Termékszerkezet-változást nem tervezünk, de a meglévő struktúrán belül átrendezéseket hajtunk majd végre. — Nem szólt még a minőségről ... — Eleddig megfeleltünk a legszigorúbb követelményeknek is. Viszont tisztában vagyunk azzal is, hogy a nívót napról napra emelni kell, különben elmaradunk a versenytársaktól. — Sikerek esetén mit várhatnak az itteni dolgozók? — Megfelelő eredmények elérésekor mi sem leszünk szűkmarkúak, s évi 7—9 százalékos bérfejlesztést biztosítunk. De hangsúlyozom, hogy csak akkor lesz vastagabb a boríték, ha mögötte ott áll fedezetként a jól végzett munka. Az elképzelések kétségkívül kecsegtetőek. De hogy ne csupán vágyak maradjanak, arról az ottaniaknak kell gondoskodniuk. Sárhegyi István Első kommunista lapunks a Heves Népe 40 ÉVVEL EZELŐTT Negyven éve jelent meg első megyei kommunista lapunk. Sajtóbibliográfiánk ugyan van, de megyei sajtótörténetünk még megírásra vár. Ennek elkészítése rendkívül időigényes, s így hosszú évek munkájának gyümölcse lehet majd. Célszerűnek tartom egy részletes és alapos megyei sajtó- történet megírása és kiadása előtt helyi sajtónk múltjának korszakonként! illetve hírlaponként! feldolgozását. írásomban a Heves Népe történetét dolgoztam fel — az adott terjedelmi korlátok között — csak tömören. IV/1. A Heves Népe volt az első megyei jellegű kommunista lapunk. Az 1945 januárjában induló Hatvani Közlöny, az MKP hatvani csoportjának lapja, az 1945. április 1-től megjelenő Gyöngyösi Néplap pedig az MKP gyöngyösi szervezetének orgánuma. Ezek tehát csak helyi hírlapok voltak. A lap indításának első írásos nyomát az MKP megyei bizottsága 1946. január 5-i ülésének jegyzőkönyvében találhatjuk. Az ülésen szóba került a lapengedély megszerzése és a szerkesztő személyének kérdése is. Döntés azonban nem született. A párt 1946. február 17-i, első megyei konferenciáján a megyei titkárnak, Súlyán Györgynek, egy felszólalásra adott válaszából megtudjuk, hogy: „Már minden intézkedés megtörtént a lapengedély megszerzése iránt. Heves Népe címmel remélem meg is indulhat és a legne- velöbb és leghatásosabb eszközünk lesz.” A megyei pártvégrehajtóbizottság 1946. február 19-i ülésén Gazdag Ervint bízták meg a szervező munka irányításával. Ö megszerezte a lapindításhoz a párt Központi Vezetőségének elvi hozzájárulását. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1946. március 15-re tervezte a lap indítását, de első száma csak május 1-én jelenhetett meg. Erről beszámolt az SZDP megyei lapja, az Igazság is: „Heves Népe címmel a kommunista párt megyei szervezetének kiadásában új heti lap indult Egerben. Felelős szerkesztője Kolacskovszky Lajos, megyénk tudósszámba menő főlevéltárosa, akinél szakképzettebb marxista alig található területünkön. Az új lap első száma május 1-én jelent meg, és Gyöngyösön készül. A magunk részéről testvéri szeretettel köszöntjük új laptársunkat, és őszintén örülünk annak, hogy ezután még egy lap áll a reakcióellenes küzdelem és a haladás szolgálatában.” A lap az induláskor felvett Heves Népe címet 1947. január 5-től megváltoztatta. Március 28-ig Heves Népe — Gyöngyösi Néplap, s március 28-tól ismét Heves Népeként jelent meg. Indulásától kezdve az MKP Heves megyei orgánuma volt. Az első szám megjelenésétől 1946. szeptember 21-ig minden fejlécen olvasható a felírás: „Az MKP Heves megyei lapja." Később a lap jellegére utaló kifejezések változtak, de az újság a megszűnéséig az MKP-é volt. A szeptember 21-i számtól már demokratikus lapnak nevezi magát, november 10-től pedig demokratikus néplapnak. 1947. január 5-től február 2-ig az MKP vármegyei lapjaként jelent meg. Február 2—23-ig a szerkesztőség nem jelölte külön a lap jellegét. Február 23-tól március 28-ig i?mét demokratikus lapként jelent meg, március 28-tól megszűnéséig pedig demokratikus néplapként. A lapot közvetlenül az MKP megyei végrehajtó bizottsága irányította, a központi irányítást pedig a párt Központi Vezetőségének sajtóosztálya végezte. Az indulástól 1946. november 10-ig a szerkesztést Kolacskovszky Lajos végezte. November 10-től Tanner Józseffel együtt szerkesztették a lapot, de a fejlécen akkor is Kolacskovszky Lajost tüntették fel felelős szerkesztőként. 1947. január 5. és március 28-a között a felelős szerkesztő mellett fő- szerkesztője is volt a lapnak. A felelős szerkesztő tisztet dr. Márai János, a fő- szerkesztői tisztet pedig Sar- kadi János töltötte be. Március 28-tól a megszűnéséig csak felelős szerkesztője volt a lapnak. Ezt a munkát július 28-ig Sarkadi János látta el. Időközben Sarkadit betegsége miatt Kolacskovszky Lajos helyettesítette, de felelős szerkesztőként ekkor is Sarkadi Jánost tüntették fel. A július 28-i számtól dr. Setét András ügyvéd volt a felelős szerkesztő. Az augusztus 31-i számon már Romhányi Ferenc szerepelt szerkesztőként. Felelős kiadója 1946. végéig Fazekas János volt, 1947. január 5. és március 28. között pedig Romhányi Ferenc. Március 28-tól augusztus 31-ig a kiadói tisztet Súlyán György, az MKP megyei titkára látta el. az augusztus 31-i számún Romhányi Ferenc szerepel kiadóként. (Folytatjuk) Szecskó Károly Szél Ferenc és Kerek László kötözött sonkát készít Gyöngyösről a vásárlókhoz . A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál az elmúlt ünnepekre csaknem 100 tonna speciális készítésű füstölt árut készítettek. A megyei mellett, a gyöngyösiek segítettek at főváros ellátásában is. A hagyományos termékeken kívül készültek olcsó, ízletes töltelékáruk is. Smid Ferenc a füstölőből szállítja a raktárba az árut (Fotó: Szabó Sándor) VÁLTOZÁSOK A STRAND KORUL Ilyen lesz a fürdőnegyed Egerben Egyre szépül, gyarapszik a vendégváró Eger, s miközben változik, természetesen nem csak a kirándulókat. turistákat, hanem a helybelieket is megörvendezteti, bizakodással tölti el. A belvárosi műemléknegyed, a Szépasszony-völgy mellett legújabban a strandkörnyék csinosítása, fejlesztése került napirendre. A Tiha mér - szomszédsági terület, illetve a fürdőrész már elkészült részletes rendezési tervei alapján most a beépítési programon dolgozik a Közti, mi több: az első elképzelések rövidesen testet is öltenek. Az álmok megvalósításában — mint Molnár Miklós- né és Zámbori Ferenc. a megyei tanács osztályvezetői elmondották — a SZOT gyógyüdülő-szállójának építése jelenti a nyitányt. Az impozáns, új létesítmény a volt „lakatosárúgyár” helyén emelkedik majd, s 166 szobájával, 332 ágyával, illetve ugyanennyi pótágyával egészségügyi célokat és családos pihenést egyaránt szolgálhat. A beutaltak magas színvonalú ellátásához igénybe veszik a már meglévő, úgynevezett tisztasági fürdőt is. Az épületet némileg átalakítják, s hozzá igazítják, csatolják az újhoz. Ott pedig, ahol most még az üdítőital- palackozó üzem. az épületkarbantartók központi telepe, s néhány lakás van: kellemes park, tágas gépkocsiparkoló lesz, egészen a Kertész utcáig. Sarkosan emelkedik majd a hotel két szárnya háromhárom szinttel, tetőtér-beépítéssel, s közös bejáratuk elegáns előcsarnokra, recepcióra, dohányzó, valamint más helyiségekre, ' játéktermekre nyílik. A belső udvar másik oldalát „lepényépület” zárja a „Platán” felől, ahová a konyha, az étterem, a gépház kerül, tetején egy nyolcszögletes török kávézóval, valamint a hozzá tartozó terasszal. Az üdülő-szálló működéséhez szükséges műhelyek a már említett jelenlegi fürdőház felett kapnak helyet. Az összesen 266 millió forintos beruházással készülő létesítmény megjelenésében — fadíszítésű homlokzatával, sajátos, egyedi nyílászáróival, műemlékpalás fedésével — a régi fürdővárosok hangulatát, romantikáját idézi. S az említetteken kívül presszójával, kiállításokra is alkalmas társalgójával minden bizonnyal remek szórakozást, kikapcsolódást, nem utolsósorban pedig a gyógyászati rész a tangento- ros kezeléssel, masszázsával páratlan felüdülést biztosít. A generálkivitelezésre versenytárgyalás útján megbízást kapott a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Szamos Gábor tájékoztatása szerint még ebben a hónapban hozzálátnak a feladat teljesítéséhez, s átlagosan 100—150-en, csúcsidőben talán háromszázan is dolgoznak a munkán. Mert az a cél, hogy 1988. november harmincra átadják az építményt, s a következő szilveszterkor, újévkor már használhassák is a beutalójegyek tulajdonosai. A Szövterv álmaiból megvalósuló épületegyüttes szinte követeli, hogy Eger az eddiginél élénkebben alkalmazkodjék korábban kivívott gyógyüdülőhelyi rangjához. Máris szó van a város nagy kincsének fokozottabb hasznosításáról, több más mellett arról, hogy amennyiben az értékes víz forráshelyétöl távolabb is vezethető, bizonyos mértékben gyógyszállóvá fejlesztik az Eger Hotelt vagy a Parkot. Ugyanakkor keresik a megoldást a nyitott uszoda sorsával, valamint a régóta áhított tanmedencével kapcsolatban is. S most legalább a strandbejárat korszerűsítésének gondolatával is foglalkoznak. Reméljük, hogy a törekvések sikerrel járnak, s a 'jövőben nem csupán történelmi emlékeiért, jó boráért, hanem kitűnő vizéért, a gyógyulásért is érdemes lesz megyénk székhelyét mind nagyobb számban felkeresni, megszeretni. fgyóni)
