Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 10., szombat

EGYENRANGÚ TÁRSKÖZSÉGKÉNT

Mónosbél,

napfényes délelőtiön

Hajdanában ez a vidék — a történeti források tanúsága szerint — a Bél nemzetség birtokában volt. A XIII. században a Bélkő alatti Ilársastetö tövében, dimbes-dombos lankákon már létezett itt egy falucska. A település fölött eredő gyorsfolyásu patak egykor nyolc malom kerekét hajtotta, s barom kendertörőt szolgált. Ebből aztán nem nehéz kikövetkeztetni a község elnevezését sem. Mönos- bél voltaképpen „malmos bél", igaz a későbbiekben Albél néven is emlegették.

A falu gazdag múltjából elidőzhetnénk az egykori tulajdonosok birtokpereskedésein. Állítólag a XVII. században Butler János. ismert egri városparancsnoknak is volt itt földtulajdona. illetve azon a tényen, hogy e helyet sem kímélte a török. Bennünket mégis e sok viszontagságot és fellendülést megért település jelene és jövője izgatott. Ennek nyomait kutattuk, amikor egy napsütéses hétköznapon ott jártunk. . .

Barta Norberttel, a Bélapátfalvi Nagyközségi Közös Tanács elnökével mintegy 15 évet megyünk vissza az időKoós Gábor hajdani tanácselnök

Asztalos György, elöljáró

só számú embernek, sokan kistanácselnöknek" is hívják. Hetente körbejárja lakóhelyét, megnézi mit kellene még jobbítani, változtatni Mint kiderült. megszámlálta azt is, hogy pontosan 28 elavult utcai égó van. amit ki kell cseréltetni az ÉMÁSZ-szal a jövőben. A 184 ház csaknem valamennyi lakóját ismeri. Tudja, melyiknek van ú,i gazdája

Impozáns házak

Kovács Györgyné. a gyér- Sípos Kázmérné boltvezető A régi vízimalom „hajto- mekotthon igazgatója Mirelit áru, tejtermék min- müve"

dig van bőven

reztünk hozzá meg húszezret, meg mindenki a kétkezi munkáját adta. s felépült a ravatalozó.

— Hát ilyen emberek élnek itt — mondja elköszönőben Gábor bácsi.

A hajdani tanácsháza ma iskola, ifjúsági klub. s további két helyiségből a felújítás után rövidesen vegyesbolt és talán tűzoltószertár lesz. Az osztatlan tagiskolának elegendő egy terem az épület végében. Elsőtől negyedikig tizenkét lelkes nebuló hallgatja figyelemmel Czilli Edéné tanítót. Érkez- tünkre egy bolyba tömörülnek.

— Nálunk még meghagyták az osztatlan iskolát — mondja a tanítónő. — Míg a gyerekek szállítását nem sikerül megoldani Bélapátfalvára. mindaddig meg is marad. Külön ciklusokra osztott tanterv szerint oktatom őket. Aki ügyes, igyekvő. az a felső tagozatban is megállja a helyét. Az „osztályteremben" láthatóan családias a légkör, ki tudja, talán még jobb is, hogy ilyen kevesen vannak. Vidáman fészkelődnek a pad- ban. Vége a szünetnek, kezdődik az óra.

A falu alsó végén bekukkantunk az egyetlen vegyesboltba. A két hűtőpult és egy hűtőszekrény tartalma arról árulkodik, hogy friss mirelit áru. tejtermék mindig van bőven. Mint Sípos Kázmérné boltvezető elárulja. átlagosan havi három- százezer forint forgalmat bonyolít le. Ilyenkor déltájban persze alig van vevő. csak egy kisfiú téved be cukorért

Sétánk végén búcsúzóul az. elöljáró már a további terveket sorolja:

— Sok problémánk van a felszíni csapadékvíz elvezetésével: A Teho-ból összegyűlt pénzből az árkokat ki- tisztíttatjuk, s járdalapokat veszünk, ezzel burkoljuk Minden gondunkat megoldaná egy vízelvezető árok a falu felett. Aztán ahol gazos még a közterület, parkosítani szeretnénk. Néha nyan máris társadalmi munkát ajánlottak fel. No és a Béke utat is kiköveztetjük.

— Terv van bőven, erőnk is hozzá — szögezi 1c.

— Számíthatunk a bélapátfalvi közös tanácsra, hiszen

— jó. hogy nálunk ez így van — egyenrangúnak te hintenek bennünket.

Jámbor Ildikó

A gyermekotthon korszerű foglalkoztatói

A Dózsa György út 14- ben tágas, erdők övezte udvaron seregnyi kisgyerek gyűlik körénk. Már záporoznak felénk az ilyenkor szokásos kérdések:

— Kiért tetszett jönni? — Kit visznek haza?

A gyermeknevelő intézetben száz apróság él 4-től 10 éves korig A felújított klasszicista kastélyépület áll az udvar egyik oldalán, szemben pedig új. korszerű „foglalkoztatók" és hálótermek.

— A kicsinyek minden gondoskodást megkapnak itt

— mondja Kovách Györgyné igazgató. — Egy valamit nem tudunk megadni, a szülői szeretetet. Igaz. hogy az utóbbi öt évben már a testvérek együtt kerülnek ide — s ez valamit pótol az elmaradt családi környezetből.

— A múlt év novemberétől megegyeztünk, hogy a falubeli óvodások is járhatnak ide — fűzi hozzá érdeklődésünkre az elöljáró.

— Ez segítség a helybelieknek. hiszen Mónosbélben nincs óvoda. Másban is együttműködünk. Az intézet alsó tagozatosai például kedves műsorral köszöntötték az idős falusiakat, öregek napján.

A gyermeknevelö szomszédságában álló néptelen épületen csak a felirat jelzi egykori rendeltetését:

Egy bolyban az egész „iskola"

„Horváth malom". Az ötvenes évek végén zárták be — jegyzi meg Asztalos György. — Mellette mesterséges vízesés zubog. Feljebb a Vízfő-forrásból ered. remek ivóvíz. Ez a Mónos- patak.

Ahogy lassan továbberesz. kedünk a település középpontja felé. a kerésztútnál idős emberrel találkozunk Koós Gábor az. a község egykori tanácselnöke. A valamikori juhász ma nyolcvanesztendős.

— Tizenegy évig voltam elnök, egészen 1971-ig —

emlékszik szinte kéretlenül is. — Akkor mentem nyugdíjba. amikor közös lett a tanács. Nem voltam tanult ember, józan paraszti észszel gondolkodtam az itteniek dolgairól. Ha úgy hozta a sors, a minisztériumokba is felmentem, csakhogy előbbre jussunk. így lett utunk is. így épült a járda, s az én időmben lett meg a halottasház. Igaz. pénzünk nemigen volt rá. csak az akarat. Háromszor jártam az akkori járási építésügyi előadóhoz az engedélyért. S amikor az kérdezte, miből akarunk ravatalozót építeni, így feleltem: „Von szorgalmas népem". — S ez így volt igaz. Csekkeket küldtem ki a lakossághoz, ki-ki belátása szerint adakozzon. Így jött össze a pénz Sze(Eoto: Perl Marton)

ben 1971-től ugyanis Bélapátfalva, Mónosbél. Bükk- szentmárton, Mikófalva közigazgatásilag együvé tartozik. Mára már bebizonyosodott. az akkori döntés helyes volt. A négy község hatékonyabban, gyorsabban fejlődött az egységes irányítás alatt. Mónosbél és Bélapátfalva lakosainak élete egyébként is összefonódik. Mivel Mónosbélben egyetlen ipari üzem működik, a Mátraaljai Szénbányák szénosztályozója. a munkaképes lakosság nagy része vagy a Bélapátfalvi Cementgyárban és a Bükkalja Termelőszövetkezetben vagy pedig egri vállalatoknál talált kereseti lehetőséget. így hát élénk a mozgás a szomszédos települések között. A szolgáltatások egy részét is „Bélapáton" találják meg a mónosbéliek.

— Hogyan változott az elmúlt időszakban az 500 lelkes falu élete? — erről kérdeztük a tanácselnököt.

— Sikerült mára már minden lakoshoz eljuttatnunk a vezetékes ivóvizet, az utak 90 százaléka portalanított. azaz a mellékutakat is, kevés kivétellel bitumenréteg borítja. A közvilágítás korszerűsítésében akad még tennivaló. de a Rákóczi és a Kossuth utcát már korszerű higanygőzlámpákkal szerelték föl. ott éjszaka is biztonságosan haladhat bárki. A község felső végén a hajdani Szabó-kúriában a Fővárosi Tanács Gyermeknevelö Intézete van. Nemrégiben oldották meg az intézményből a szennyvíz elvezetését. Ügy néz ki. hogy a községbeliek egv része is bekapcsolódhat a rendszerbe. Ez nagy előny, mert csaknem valamennyi házban van fürdőszoba. s a hagyományos derítőket a talajviszonyok miatt nem lehet előírás szerint üzemeltetni. A közelmúlt érdeme, hogy tavaly novembertől rendszeresen elszállítják a szemetet a házak elől.

— Ügy tudjuk, nemrégiben közelebb kerültek a „nagyvilághoz". . .

— Valóban — bólint ra a közös tanács elnöke — 1985 decemberétől „cross- bar' -vonalat kapott Bélapátfalva. s Mónosbél is egri számon hívható.

— Ami a szemétszállítást illeti — kapcsolódik a beszélgetésbe az időközben érkezett mónosbéli elöljáró Asztalos György — az em berek előbb kicsit húzódó/, tak tőle. hiszen minden csa Iád maga vette meg a ku kákát, s ez nem kis költ ség volt egyszerre. De vala mennyien belátták. hog\ szükség van rá. tisztább, kul- turáltabb lett a falu. Nem kellett győzködni az ittla- kókat sokáig, a településfejlesztési hozzájárulás befizetéséért sem Még olyanok is felajánlották a pénzüket, akik kis fizetésük miatt nem kötelezettek erre. hiszen tudják mindannyian, mire fordítjuk ezt az összeget, közösen megvitattunk valamennyi teendőt.

Asztalos György szivvel- lélekkel a falujáért fáradozik. Főállása szerint a helyi vasútállomás forgalmi irányítója. emellett, .ahogy ö mondja, amolyan mindenes Tavaly választották meg elA verőfényes, tiszta időben együtt járjuk be a falut — Ezt itt egy nyírségi ember vette meg — mutat a csinos portára. — Amaz meg egy pesti mérnöké Amelyik házból kiöregedtek a lakók, az többnyire ilyen sorsra jut. Aztán a városi „birtokosok" itt töltik az egész nyaral és a téli vakációt De vannak jó néhá- nyan fiatalok, akik véglegesen itt telepednek meg, A Petőfi utca például az utóbbi évtizedekben emelkedett, s mögötte az üres telkek gazdára várnak.