Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
6. ' =5 NÉPÚJSÁG, 1986. május 10., szombat MINDENNAPI NYELVÜNK „Ahogy mondani szokás...!?) Mindennapi nyelvhasználatunk sajátos jelensége és gyakorlata, hogy a címül idézett szólásszerű nyelvi formát már nemcsak élőszóbeli közléseinkben és a társalgási nyelvben, a bizalmas beszédhelyzetekben használjuk fel, hanem egyre gyakrabban jelentkezik a sajtó nyelvében és közéleti nyelvi megnyilatkozásainkban is. A nem is oly régen még a bizalmas beszélt nyelvi hangulatú és élőnyelvi ízű nyelvi alaku'at éppen az írásos közleményekben többszínű alakváltozatokban vállalja nyelvi szerepét. Erről bizonykodnak ezek a szövegrészietek: „Ez kerül be — ahogy mondani szokás — az évkönyvbe” (Magyar Nemzet. 1986. ápr. 3.) — „Nos. ahogy mondani szokták, álljon meg a menet!” (Kritika, 1986. 3. sz. 40.). — „Abból kaptam ízelítőt, amire azt szokás mondani: érzem, amit csinálok” (Magyar Nemzet, 1986. ápr. 7.). — „Akire (Al- mási Évára) — mint mondani szokás — színházat lehet alapítani” (Népújság. 1986. ápr. 6.). — ..Vagyis — ugye, igy szokás mondani — nem romlik a nyugdíjam reálértéke” (Magyar Nemzet 1986. ápr. 19.). — „Innen fonalas vesztés van az állásban, ahogy a sakkozók mondják” (Űj Írás, 1986. 4. sz., 46.). „Az egykori jeles balerina húsz éve Seregi László asszisztense és «jobb- keze», ahogy Seregi mondani szokta” (Magyar Nemzet, 1986. ápr. 4.). Azok az olvasók, akik figyelmesen hallgatják a különböző sportközvetítéseket, gyakran találkozhatnak a szójárásszerűen közbeszúrt, közbevetett ilyen jellegű nyelvi formákkal: „A csatár előtt ajtó ablak — ahogy mondani szokás’ (Petőfi adó: 1986. ápr. 12.). — „Lőttek egy önkapufát (?) — ahogyan mondani lehet” (Telesport: 1986. ápr 17.). Olykor jelentkezik szinte közhelyszerűen a szóban forgó közlésforma a televízió híradójában is: „Ahogy mondani szokták: én is szorítok neki” (1986. ápr. 2.). A felsorakoztatott példákból az is kitűnik, hogy változatos szerepkört vállal az idézett szövegrészietekben az, „ahogy mondani szokás”, s valamennyi alakváltozata. A felhasználók külön is jelezni kívánták: bizonyos nyelvhasználati formák és módok annyira közkeletűvé, illetőleg sablonossá váltak, hogy akaratlanul is ajkunkra és toliunkra tolakodnak. S az a közléstartalom, amire hivatkozunk, valójában ugyanúgy a nyelvi közhelyek sajátos példáit szolgáltatják számunkra, s talán azért hivatkozunk a szóbeszédre, hogy ezzel is elhatároljuk magunkat a közszájon forgó szókapcsolatok és kiszólások nagyon is általánosított mondanivalójától. Nem éppen szerencsés megoldást választunk: éppen a hivatkozást megfogalmazó és az elhatárolást bizonyítani • kívánó nyelv formák modoros és gyakori emlegetésével olyan nyelv- használati kelepcébe esünk, amelyből egyetlen használható kiutat választhatunk: mindig a beszédbe lyzetnek legmegfelelőbb nyelvi formákat és módokat kell megtalálnunk, s amelyek önálló gondolatainkat és legszemélyesebb érzéseinket is érzékeltetni képesek. Az ízes, az élénk, a kifejező megfogalmazás szándékáról és igényéről mondunk le akkor, amikor feleslegesen hivatkozunk bizonyos nyelvhasználati szokásokra, s az egvre inkább kiüresedő nyelvi formákra. Dr. Bakos József Nagymama nem is olyan öreg — Vitamincsodák — Tini Módi „Egészséges, mondd, akarsz-e lenni?” — Szerintetek mit jelent az, hogy egészséges életmód'.' Egymás szavába vágva válaszolnak a gyerekek: — Rendes alvást, étkezést. öltözködést... meg sok sportot. A kérdést a közelmúltban tettük fel az Egri 9-es Számú Általános Iskola tanulóinak. Abból az alkalomból, hogy Egerben először itt rendezték meg az egészség- nevelési hetet. Kedden délután az iskola ebédlőjében gazdagon terítve az asztal. Különféle salátástálak, „vitamincsodák” és tejtermékből készült ételek díszelegnek rajta. A Panoráma Vendéglátó Vállalat áruforgalmi csoportvezetője, Zagyva István: — Felajánlottuk, hogy a programsorozatban tartunk egy salátabemutatót, kóstolót. Az érdekes az egészben az, hogy mi csak a nyersanyagokat hoztuk el, s maguk a gyerekek készítet ék el a különböző ételeket Zöldségféléből, gyümölcsből. tejből, tejtermékekből. Meg kell, hogy mondjam, igen fantáziadús tálak készültek. A legjobb ötöt díjaztuk is: könyveket, vitamincsomagot kaptak a gyerekek. A sikerről mi magunk is meggyőződhettünk. Íme egy díjnyertes recept a nyolcaJaj, de finom ez a saláta! (Fotó: Perl Márton) dikos Virág Iréntől: Uzsonnakrém. Hozzávalók: egy csomag túró, egy csomag teavaj, 10 dkg reszelt trappista sajt, só, kevés piros- arany. két kanál tejszín, snidling, petrezselyem. A túrót és a vajat áttörjük és habosra keverjük, majd a sajtot, a sót, a pirosaranyat, a tejszínt, a snidlin- get és a petrezselymet belerakjuk és az egészet összedolgozzuk. Díszítésül salátát és petrezselyemzöldet használunk. Ali Attiláné, az iskola úttörőcsapatának vezetője: — A programban természetesen nemcsak a bemutató kapott helyet. Kiálh tást is rendeztünk „Egészséges, mondd, akarsz-e lenni?” címmel. A rendezvények sorában helyet kapott a könyvvásár, Tinimódi elnevezéssel egy divatbemutató. amely azt példázza, hogy nemcsak butikból lehet praktikusan és divatosan öltözködni. Az Egri Divatház állt ebben segítségünkre. „Nagymama nem is olyan öreg” — ezzel a címmel invitálták az idős embereket, a nagyszülőket az iskolába, ahol a nyugdíjas életről és az időskor problémáiról hallhattak előadást a résztvevők. Utána a gyerekek műsorral kedveskedtek nekik, s a teázás közben ajándékokat is adtak a nagymamáknak. Az egész hét programját több egészség- ügyi előadás is kiegészítette. Két szülői értekezletet is tartottak: dr. Farkas Márton nőgyógyász főorvos tanár úr a kamaszkor problémáiról és a serdülök nőgyógyászati tudnivalóiról beszélt. Dr. Kiss Katalin iskolaorvos az alsótagozatos gyerekek szüleinek beszélt arról, hogy milyen lehetőségei vannak az egészség- nevelésnek a családban. Fuss az egészségedért! Lám, milyen hasznos egy ilyen sportverseny is. No, és a szombati túra, ahol szabadtéren főztek a gyerekek . . Dr. Király Gyuláné: Természetesen nem kampányjellegű e téma — Egyáltalán, hogyan vetődött fel az ötlet, hogy egészségnevelési hetet rendezzenek az iskolában? Dr. Király Gyuláné igazgató: — Tulajdonképpen ez még egy kísérlet. Néhány hónapja orvosok, egészség- ügyi szakemberek tanácskoztak. s felvetődött az ötlet: lehetne iskolánkban is szervezni ilyen programsorozatot. Sokat köszönhetünk dr. Petheőné Kocsis Erikának, aki ízig-vérig egészségügyi szakember, és országos pályázatot nyert az egészségnevelési hét megrendezésének elgondolásával. — Gondolom. ez nem kampányjellegű ... — Természetesen az oktatás, a nevelés mellett a gyerekek egészségére is folyamatosan kell hogy vigyázzunk. Itt egy tantestületi összmunkáról van szó. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben tudatosuljon, hogyan óvhatja egészségét, hogyan építheti testi-lelki önmagát. De nem mindegy az sem. hogy ilyen méreVíztől csillognak a bronz- felületek az Ifjúsági Ház előtti alkotáson A szomjat oltó, az éltető víz forrásai Pusztai Ágoston szobrászművész kútja! Egerben A városlakók számára az antikvitás óta természetes volt, hogy a köztereken a szom. júhozó járókelő vagy utazó fölfrissülhetett. Persze, nem csak praktikus szempontok játszottak közre egy-egy kút kialakításánál. A víz az emberek számára mindig több volt, mint szimpla szükséglet, mert az éltető erő, az újjászületés, a megtisztulás szimbólumaként is tekintettek rá. Így nem csoda, ha iparosok mellett többnyire művészekkel készíttették kútjaikat. Jelentős alkotókkal ma is méltán híres műalkotásokat csináltattak elődeink. Az utóbbi évtizedben Egerben is szobrászi feladatnak tekintették a köztéri kútál- lítást. Ennek köszönhető, hogy ma már hat diszkút áll a városban és mindegyik megalkotását szobrászművészre bízták. A hatból hármat egy egri művész. Pusztai Ágoston készített. Az első felállításának lehetőségét — még Egerbe kerülése előtt — egy pályázat eredményeként nyerte el, 1976-ban. Az érseki palota melletti belső udvarban, 1980-ban helyez-, ték el, s színezett samottból készült. Az organikus formájú plasztika ma már megszokott, a belváros látványához hozzá tartozó elem. Az egykori érseki istállóudvart a bazaltkockás díszburkolat és a zöld növényzet segítségével emberléptékű. intim térré szervezi. Bántóan sokat ront azonban a tér összhatásán — ha ideiglenesen is — az udvarra nyíló üzletek alumínium portálja. De legalább eny- nyire zavarók a villanyoszlopok tetejére helyezett, gömb alakú üvegbúrák, melyek arányaikat illetően, félig fölfújt szappanbuborékok benyomását keltik. Pusztai Ágoston természeti formákat idéző, organikus művének formai karakterétől homlokegyenest eltérnek ezek a világítótestek és üzletportálok, s így jelentős stíluszavar uralkodik a téren, rontva a szobrászi munka minőségét is. Sajnálatos tény, hogy takarékossági szempontok miatt olyan kifolyókat- készítettek a kútra, amelyek zárhatók voltak. Voltak, egészen addig, míg el nem lopták a csapokat. Azóta állandóan ugyan, de csak csordogálhat a víz, kettő helyett egy csövön. Pusztai Ágoston második köztéri alkotását Egerben, az Ifjúsági Ház előtti, kis zöld területen helyezték el, 1984- ben. Ez a csobogó, elhelyezését és környezetét illetően is szerencsés, mert mentes minden zavaró tényezőtől. A . háromkaréjos. finom ívű, fehér mészkő medence csúcsosan fölfelé ívelő középrészén két, egymásba kapcsolódó, rusztikusán mintázott csigaforma látható. A csigák között vékony sugárban, állandóan csordogáló víztől folyton csillognak a bronzfelületek, a túlfolyókkal szabályozott mészkő medencében pedig mindig azonos mennyiségű, nyugodt vízfelületet talál a szemlélő. Kellemes, megnyugtató pontja lett a sétálóbelvárosnak ez az intim arányrendű alkotás. Az is nagy szerencse, hogy nem kelti soha kiszáradás képzetét, mint az érseki palota melletti társa időnként. Április 30-án került sor Pusztai Ágoston szobrász- művész újabb — harmadik — egri díszkútjának fölállítására, a vár udvarán. Aki ismeri az egri vár látogatottságát, különösen a turistaszezon idején, az tudhatja, milyen nagy szükség van a várban egy bő vizű kútra. Elődje már nem felelt meg, sem megjelenését, sem állapotát illetően a jelenlegi követelményeknek. Ezért a múzeum vezetősége élt a Me- bib nyújtotta anyagi támogatás lehetőségével. Amikor a művészt a munka elkészítésére fölkérték, már tudható volt, hogy az nem lesz az egri vár históriájának történelmi illusztrációja. Kézenfekvőnek látszó gondolat pedig! Bizonyára sokan fogják ezt kifogásolni, hiányolni, ezért hát játsszunk el kicsit a gondolattal. A megrendelő kiadhatta volna a munkát kifejezetten ilyen éllel is: fejezze ki az egri vár történelmi múltját, dicsőségét stb. Állhatna mondjuk a kút tetején egy várvédő hős, vagy inkább Dobó István alakja, heroikus harci kosztümben, szigorú tekintettel és magyaros bajusszal, jobbjában fegyverét magasba emelve. Állhatna, ülhetne, harcolhatna vagy talán inni adhatna egy hős egri amazon. A medencéje vizében pedig láthatnánk néhány alulmaradt törököt. Jelképesen, természetesen! Lehetne? Lehetne, mert a tradíciók szerint történelmi hely közelébe, történelmi alakot ábrázoló mű kell. Hős, idál, aki múltunk dicső napjaira emlékeztet bennünket. Példa gyanánt! Lehetett volna ilyesmi is. de szerencsére, Pusztai Ágoston nem vonzódik ilyen természetű szimbólumokhoz. Mint ahogy sokan mások sem. Manapság távol áll az emberektől az ideálok és példaképek túlságos tisztelete, keresése. Talán nem véletlenül. Egészen más dolgokat keresnek és választanak maguknak. így nem egészen érthetetlen, ha a művészetben sem elsősorban ideálokat állítanak elénk. E várbeli diszkút jól példázza a szobrász gonAli Attiláné: A biológia és az osztályfőnöki órán vissza- visszatérő a téma, az egészségnevelés tekben — egy teljes héte.i át — hatunk rójuk. Ezek a rendezvények megmaradnak bennük, sokat tanulnak belőlük, s biztos vagyok abban, hogy hasznosítani is tudják. Ami élményt kaptak az iskolásaink, most tudtuk ..aprópénzre váltani”. Csak egy példát hadd mondjak el: egy olyan családban. ahol a pörköltön és a nokedlin kívül ..nem ismertek" más ételt, a tízéves kislány azt mondta: „Anyu hadd csináljam meg én a salátát ...” ★ Az egészségügyi kormányzat a közelmúltban tűzte napirendre a megelőzést, az egészséges életmódra nevelést. Ennek alapján — s a jó példa nyomán — szeretnénk, ha mind több oktatási intézményben komolyabban, hathatósabban foglalkoznának e témával. Hiszen nem kevesebbről, mint a gyerekek, a jövendő felnőttek egészségéről van szó. Mikes Márta dolkodásmódját. A mű, az alkotó kedvelt anyagából, színezett, égetett samottból készült, bronzzal kombinálva. A nyolcosztású, centrális elrendezésű alsó rész négykaréjos, ívelt medencét rejt. Ebből emelkedik ki, ívek finom játékával a kút. szintén négyosztású, központi plasztikája, négy kifolyóval. Egyre szűkülő felső részén egymásra tornyosuló, kavargó formák között, gömbölyű és lángoló bronzelemek mozgását zárja le egy csavarodó samottcsúcs. A kút rusztikus formai kialakítása archaikus képzeteket kelt. Arányai, léptéke, a színezett samott és a bronz keveredése, prehisztorikus kultikus tárgyak, barbár ék. szerek világát idézik. Pusztai Ágoston itt is — mint egész szobrászi működésére jellemzően — a természet rejtett arcát organikus formák segítségével tárja elénk, tág teret hagyva a képzeletnek. A kifolyókon állandóan folyik a víz, s még mielőtt a józan takarékoskodók ezt felelőtlen pazarlásnak minősítenék, gondoljanak arra, hogy a csapok sorsát mór ismerjük, és mi végre egy kút, víz nélkül! Reméljük, az egri várba látogatók kedvvel oltják majd szomjukat ennek a vizével és úti emléket nem erről akarnak törni maguknak. Lengyel László Kút az érseki istállóudvarban Oj mű a várban
