Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 8., csütörtök 3, Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja megyénkben íFolytatás az 1. oldalról) gyártásánál alkalmazza. Ügy tűnik — mondta a gyárigazgató —, hogy a ki­vágó gépek hosszú távon is biztonsággal értékesíthe­tők. Ezen túlmenően klíma- berendezéseket és más egyéb termékeket is gyártanak. A jó eredményeket jelzi, hogy az elmúlt évben 18 száza­lékos béremelést hajtottak végre. A gyárismertető után a gyári kollektíva veze.ői- vel, illetve munkásaival került sor rövid esz­mecserére. Keskeny István, a forgácsolóüzem vezetője az ipar jövőjéről, a mun­kások bérezéséről és a gaz­dasági munkaközösségek szerepéről érdeklődött. A kérdésre válaszolva Aczél György kifejtette, hogy min­den országban meghatározó az ipar szerepe. A magyar ipar sajnos, nem mindig hozza azt a teljesítményt, amit a népgazdaság elvár tőle. Igen nagy gondot oko­zott, hogy amíg az elmúlt esztendőben és az idei év első hónapjaiban a terme­lés alig nőtt. a bérkiáram­lás felgyorsult. Probléma az is, hogy a jól dolgozó vál­lalatoktól, üzemektől elvesz- szük a pénzt — mondotta — és odaadjuk a gyengén dolgozóknak. Ezen szükséges a jövőben változtatni. A bérkiáramlással kapcsolat­ban hivatkozott Kádár elv­társ szavaira, aki azt mond­ta: „Megtanultunk elosztani — tanuljunk meg termelni”. Aczél György felhívta a fi­gyelmet az állandó műsza­ki fejlesztésre, az új ter­mékek bevezetésére. Elmon­dotta, hogy a világban jó- néhány jól dolgozó üzem­ben megfordult. Ezek igen jól értékesíthető terméke­ket gyártottak, de a rajz­asztalokon már megszület­tek a következő gyártmá­nyok rajzai. Bede Sándorné, a megyei pártbizottság tagja, a gyár pártvezetőségének nő- és ifjúságfelelőse arról ér­deklődött, hogy a rugalmas munkarend bevezetése se­gíti-e vajon a nők vezető­vé válását. Erre válaszolva Aczél György elmondotta, hogy ez a kérdésnek csu­pán egy tényezője. Alapve­tő — mondotta —, hogy az általános társadalmi előíté­leteket kell még mindig le­küzdeni. A legtöbb helyen ma még szívesebben látják a férfi vezetőt még akkor is, ha egy nő alkalmasabb len­ne a vezetés ellátására. Ki­fejtette, hogy e kérdésben nem hasznos, ha a statisz­tikai szemlélet érvényesül. Ha egy adott posztra csak a statisztika miatt kerül női vezető, akkor inkább ár­tunk, mint használunk az ügynek. Gömöri László minőségel­lenőr, á vállalati munkakö­zösségekkel kapcsolatban azt kérdezte, hogy a jövedelem átrétegződése nem jelenti-e azt, hogy a munkásosztály elveszti egységét, és megosz­tottá válik. A Politikai Bi­zottság tagja kifejtette, hogy a munkásosztályon belül a munkások fizetése között mindig is volt különbség. Az embereknek nem az okoz gondot — mondotta —, hogy lehet keresni, hanem az, hogy esetenként munka nélkül is jelentős jövedelem­hez lehet jutni. Ami irri­tálja az embereket — foly­tatta — az az ügyeskedés és a korrupció. Ezen szüksé­ges változtatni, a közmorál változtatásával, a nagyobb fegyelemmel és adott ese­tekben büntető eljárás kez­deményezésével. A vállala­ti munkaközösségek az ese­tenkénti vadhajtások elle­nére is hasznosak, és a lé­nyeg az, hogy a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gye­reket. A kérdéskörhöz kap­csolódva Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára elmondotta, hogy a vállalati gazdasági munka- közösségekkel kapcsolatban időnként felmerülnek kri­tikai észrevételek. Főként azok részéről, akik nem tag­jai ilyen munkaközösségek­nek. Éppen ezért javasolta a pártvezetőségnek, hogy ha észrevételekkel, felveté­sekkel találkoznak, akkor párttaggyűléseken vagy egyéb munkahelyi fórumo­kon jussanak egységes állás­pontra. Elmondotta, hogy a megyei pártvezetés a múlt évben áttekintette a gmk-k helyzetét. Olyan tapasztala­tokra jutottak, hogy a mun­kaközösségék határidőre és kiváló minőségben végezték el a vállalt munkát. Az természetes, hogy van né­mi idegenkedés a munka- közösségektől, de kifejtette, hogy a hetvenes évek ele­jén az a kérdés is felmerült, hogy vajon a háztáji gaz­daság mint olyan, beleillik-e a szocializmusba. Az idő azt igazolta, hogy igen. György megtekintette Stéh- lik János szegedi festőmű­vész alkotásaiból rendezett tárlatot. Délelőtt 11 órakor. az MSZMP Oktatási Igazgató­ságának nagytermében kom­munista aktívát rendeztek Barta Alajos köszöntötte a megjelent gazdasági, politi­kai vezetőket, propagandis­tákat, majd Aczél György tartott előadást. Bevezetőjé­ben felidézte az elmúlt két évvel ezelőtt tett Heves me­gyei látogatását, és arról szólt, hogy a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán a ta­nári karral folytatott beszél­getéséből, a KAEV Egri Gyárában tett látogatása alapján, hasznos tapasztala­tokat gyűjtött. Rámutatott. Az aktivaiilés hallgatói és az előadó Látogatóban a Hatvani Galériában Ez meg kell, hogy jelenjen a lakáskultúrában, az öltöz­ködésben, az egészségesebb életmódban. Elképzelhetetlen ez a folyamat anélkül, hogy a munkahelyeket ne tegyük jobbá, hogy a tehetségeket felkaroljuk és hagyjuk érvé­nyesülni. Előadása befejező részé­ben azt emelte ki, hogy elő­rehaladásunk alapvetően tőlünk függ, attól, hogy mennyire becsüljük meg a munkát, a teljesítménye­ket. Az emberi életben meg kell küzdeni ezekért, de mégis perspektivikusan a jövőtudatot formáljuk vele. Aczél György előadását, a felvetett kérdésekre adott válaszait Barta Alajos kö­szönte meg. Aláhúzta, hogy a Heves megyében élő és dol­gozó kommunisták, az ál­lami szervezetekben tevé­kenykedők felelősséget érez­nek a párt politikájának megvalósításáért. Azon lesz­nek, hogy aktívan közre­Kovács József párttitkár elmondotta, hogy a párt- ás munkahelyi fórumokon sor­ra vették a gmk-k műkö­désének tapasztalatait. Ezt általában kedvezőnek ítél­ték meg. Végezetül Aczél György a^t mondta, hogy: „Ami jó, azt segíteni, ami rossz, azt nyesegetni szükséges ” Ezt követően a Politikai Bizottság tagja rövid üzem- látogatáson vett részt és megismerkedett a vállalat gyártmányaival. Végezetül ( a Tyereskova brigád virág­csokorral kedveskedett a vendégnek. A KAEV Egri Gyárában tett látogatása után Aczél György Barta Alajos és Ma- róti Sándor kíséretében, a megyeszékhely történelmi belvárosában tett sétát. Né­meth Lászlónak, az MSZMP Eger Városi Bizottsága első titkárának és Békési József­nek, a városi tanács általá­nos elnökhelyettesének ka­lauzolásában, megtekintette a befejezéséhez közeledő belvárosi rekonstrukciót. Járt a Dobó téren, a Baj- csy^Zsilinszky utcában, el­látogatott az új piaccsarnok­ba és a Széchenyi utcára is. A gyalogos séta kedves színfoltja volt, hogy a Zalár utcában Kántor Sándorné régi ismerősként, kedves szavakkal köszöntötte a já­rókelők közül a párt Poli­tikai Bizottságának tagját. A Rudnay-teremben Aczél hogy a megyei párt- és ál­lami vezetőkkel folytatott tárgyalásai nyomán is meg­győződött arról, hogy szű- kebb hazánkban élő emberek erőfeszítései nyomán, tovább fejlődött, gyarapodott Heves megye. Elmondta, hogy az el­múlt két esztendőben ered­ményeink, gondjaink nyo­mán aggodalom és egyféle bizakodás is van a közvéle­ményben. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVII. kongresszusa / nagy hatást gyakorolt hazánk társadal­mára, de a szocialista or­szágok dolgozóira is. A re­formszellemű program, ame­lyet a kongresszus meghir­detett, a történelem számá­ra újat adott. Ehhez pedig hazánk a VII. ötéves terv­vel jó partnerként kapcso­lódik. Bizakodással tekin­tünk a reformprogram meg­valósítása felé a világ leg­fejlettebb szocialista orszá­gában, amely minden bi­zonnyal kihatással lesz a szocialista világrendszer to­vábbfejlődésére is. A továbbiakban arról szólt, hogy belpolitikai életünket egyre élesebben foglalkoz­tatják gondjaink, tennivaló­ink. Aláhúzta, hogy előrelé­pésünk kulcskérdése, mi­ként képes gazdaságunk al­kalmazkodni a változó kö­rülményekhez. — Magyarországon ma egy egész sor új dolgot próbál­nak ki — hangoztatta. — Ismerkedés egy boldog! mintaháztájival. Aki bemutatta: Varga István, szövetkezeti tag A Hatvani Lenin Tsz szakosított sertéstelepén Ez nem kis kockázatot je­lent, gondoljunk csak az új vállalatvezetési formák be­vezetésére, az irányítási rendszer továbbfejlesztésére, vagy a választási rendszer megújítására, a tanácsok ön- kormányzatának erősítésére. Ma ezek sokszor nehézség­gel járnak, de érdemes vál­lalni őket, hiszen ezek a hol­napot képviselik és az or­szágnak hosszú távon kama­toznak majd. Ma húsz, vi­lágszínvonalú üzemünk van, de a következő esztendők­ben arra kell törekednünk, hogy legalább kétszáz le­gyen. Ez a kor parancsa, ehhez viszont az emberi ér­tékeket még jobban fel kell karolnunk. A pártról szólva hangsú­lyozta, hogy a történelem­ben, a szocializmus építése nem képzelhető el kommu­nista pártok nélkül. Nálunk egypártrendszer van, így alakult a történelem során, de ennek a pártnak is folya­matosan meg kell újulnia ahhoz, hogy betöltse hiva­tását, hogy képviselhesse azokat a célokat, melyeket elhatározott. — A jövőt csak a kultu­ráltabb, civilizáltabb em­berekkel építhetjük — mondta Aczél György. — működjenek az MSZMP XIII. kongresszusa határo­zatainak megvalósításában. A párt Politikai Bizottsá­gának tagja ezután Hatvan­ba indult. A város országo­san elismert galériájában Moldvay Győző, galériave­zető fogadta. Ott volt Szo- kodi Ferenc, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságá­nak első titkára, valamint Angeli József. a városi ta­nács elnöke is. Moldvay Győző végigvezette Aczél Györgyöt Csohány Kálmán grafikáiból rendezett kiál­lításon, valamint a Békés­csabán élő és alkotó Mlado- nyiczky Béla szobrászmű­vész tárlatán. — Gratulálok - a kiállítá­sért — jegyezte meg az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. Szépen, igé­nyesen rendezett tárlat ez, jó ötlet volt együtt kiállíta­ni a grafikákat, az érmé­ket és a szobrokat. Aczél György ezt követő­en a Hatvani Lenin Ter­melőszövetkezetbe érkezett. A központban Vágó József elnök, valamint Józsa Pál, a pártbizottság titkára fo­gadta a magasrangú vendé­get. Az elnök tájékoztatta a több mint 8 és félezer hek­táron gazdálkodó, a Hatvan, Heréd, Nagykökényes és Boldog határát átfogó kö­zös gazdaság munkájáról, örömmel említette, hogy a szövetkezet a napokban a harmadik helyet nyerte ;1 a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Min'sztérium által 1985-ben a gabonater­melés növelésére hirdetett országos versenyben. Ezen kívül a Heves megyei tej- és hústermelési versenyben is a legjobbak között vé­geztek. Vágó József elmondta, hogy növénytermeléssel, állattenyésztéssel, vala­mint ipari tevékenységgel foglalkoznak, és termelési értékük az elmúlt eszten­dőben 430 millió forint volt. A gazdaság kapcsolódott az intenzív gabonaprogramhoz, amelynek nyomán jelentős fejlesztéseket valósítottak meg. A következő időszak­ban került sor a négyszáz férőhelyes szarvasmarha- telep rekonstrukciójára. Aczél György útja a szö­vetkezet központjából a házi nyomdába vezetett, majd megtekintette a Lenin Termelőszövetkezet szako­sított sertéstelepét is, ahon­nan évente több mint 900 tonna húst bocsátanak ki. A nagyüzem ke.ekbarasíti géptelepén Ambruzs Sán­dor, a Damjanich Szakmun­kásképző Intézet igazgatója valamint Vágó József szö­vetkezeti elnök a két egy­ség kapcsolatáról tájékoz, tatta a Politikai Bizottság tagját. Bemutatták azt a le­endő tanműhelyt, ahol me­zőgazdasági gépszerelőket és traktorosokat képeznek. Ez munkaerő-utánpótlást je­lent a közös gazdaságnak. Aczél György hatvani programja a szomszédos Boldogon fejeződött be, ahol a Kossuth utca 60. alatt Varga István tsz-tag min- itaháztáji gazdaságát tekin­tette meg. Tájékozódott a kistermelés helyi lehetősé­geiről, arról, mennyire jö­vedelmező Boldogon a pap­rika-, a káposzta-, az ubor­ka-, valamint a paradicsom­termelés. Meggyőződött ar­ról a szorgalmas munkáról, amelyet Varga István és családja folytat és elisme­rését fejezte ki a minta­háztáji iránt. Másfél napos Heves me­gyei látogatását a követ­kezőkben értékelte: — Imponál amit láttam ezen a tájegységen. Meggyő­ződtem, hogy kedvező a hangulat a megyében, az emberek dolgoznak, tenni akarnak. Sok sikert kívá­nok a megyei párt- és ál­lami vezetésnek, valamint a dolgozóknak, a lakosság­nak céljaik megvalósításá­hoz. Aczél György a késő dél­utáni órákban utazott visz- sza Budapestre. Tudósítás: Kaposi Levente Mentusz Károly Fotó: Perl Márton

Next

/
Oldalképek
Tartalom