Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-07 / 106. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 106. szám ARA: 1986. május 7., szerda 1.80 FORINT A főmunkoidö becsülete Előrelépésünk nem képzelhető el anélkül, hogy ne dolgozzunk szervezettebben, jobban és ezen keresztül érjünk el nagyobb teljesítményeket. Kétségtelen, az idei esztendő első negyede nem sok jóval kecsegtetett, ebben persze sok minden közrejátszott, de leginkább az, hogy elmaradtak a várt teljesítmények. Nagyszerű programot hirdettünk a VII. ötéves tervtörvénnyel, ám ennek megvalósítása elsősorban azon múlik, hogy mit teszünk a szervezettebb, odaadóbb munkával a teljesítmények növeléséért. Mert sokkal többre van szükség ma, mint tegnap volt, és holnap bizonyosan többet kell tennünk, mint amit ma tettünk. A szigorú viliággazdasági feltételek között igenis csak hatékonyabb, termelékenyebb munkával fejlődhetünk tovább. Fejlődésre pedig van lehetőség. Hetényi István pénzügyminiszter éppen a közelmúltban tett egri látogatásakor arról beszélt, hogy akadnak jó példák a termelőüzemek között, amelyek*az elmíllt igen nehéz öt Esztendőben is bizonyították, hogy a változó közgazdasági feltételek között is képesek az előrehaladásra. Ilyen volt például Heves megyéből a Finomszerelvénygyár, a Mátraalji Szénbányák, a Gyöngyszöv Afész, a Nagy- rédei Szőlőskert, vagy a Hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet. A kiragadott kollektívák bizonyították, hogy a vezetés és a dolgozók együtt vannak, együtt gondolkodnak, és képesek az adott közgazdasági szabályozórendszerhez igazodni. Arról is tanúbizonyságot tettek, hogy a munkát nem csupán képesek megszervezni, hanem a főmunkaidőt jól ki is használják. Olyan érdekeltségi rendszert dolgoztak ki, amelyekkel elősegítették ez utóbbit. Nemrég a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusának is egyik határozata éppen a főmunkaidő védelme, becsületének helyreállítása volt. Ezért pedig tenni kell, nem is keveset, hiszen a vállalati tevékenység a társadalom számára igen fontos és hasznos. Népgazdasági tervek a vállalati tervek nélkül nem valósíthatók meg. Ám, hogy a népgazdaság és a vállalati érdekek találkozzanak, természetesen a kormányzati munka tökéletesítésére, de nem kevésbé a termelőegységekben dolgozók teljesítményének javítására is szükség van. Azoktól pedig ne sajnálják a nagyobb elismerést, a megbecsülést, sehol, akik többet akarnak és tesznek vállalatuk, ezen keresztül az ország továbbfejlődése érdekében. Mentusz Károly ACZÉL GYÖRGY, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA MEGYÉNKBEN „Esélyeink az emberi tényezőben rejlenek” Látogatás az egri főiskolán Társadalmi, gazdasági esélyeinkről szólt elsősorban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója kétnapos Heves megyei látogatásának első állomásán, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Mint kiemelte, az előrelépésre az emberi tényezőben rejlik a lehetőség, sok múlik a pedagógusokon terveink megvalósításában. Aczél Györgyöt Barta Alajos fogadja a megyei pártbizottság előtt A vendéget kedden délután a megyei pártbizottságon fogadták először, ahol Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, A baráti beszélgetésen részt vett Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársa, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és Maróti Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese is. Ezután közösen indultak a főiskolára, ahol Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára és dr. Varjú Vilmos, a városi tanács elnöke köszöntötte Aczél Györgyöt. Ezt követően dr. Szűcs László, főigazgató régi ismerősként kalauzolta a Politikai Bizottság tagját az ódon épületben, hiszen nem először látogatott ide. Ez alkalommal a főiskolai tanárok számára tartott tájékoztatót, válaszolt előzetesen megfogalmazott kérdéseikre. Nyíltan szólt legégetőbb gondjainkról, kül- és belpolitikai helyzetünkről. Elsőként arról beszélt, hogy miben rejlik a XIII. pártkongresszus határozatai megvalósítására a biztosíték: kiemelte, hogy ez nem megy önmagától, a magyar gazdaság és társadalom dinamizálásához minden erőnkre szükség van. A világ összeszűkült és kitágult: apáink nem is tudták, hogy ennyi ország van a Földön. Sorsunk összefügg távolesö eseményekkel is, az igazi modernizálást az jelenti, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni. Igaz, az 1985-ös esztendő nem zárult számunkra jól, s az 1986-os sem indult kedvezően. De más választásunk nincs, mint előremenni, felzárkózni, versenyezni. Erre az objektív lehetőség megvan. Ezelőtt húsz évvel mezőgazdaságunk sem állt ott, ahol ma: most újra váltani kell. Ebből a helyzetből kell úgy kijönnünk, hogy megerősödjünk. Hangsúlyozta az előadó, hogy műszaki színvonalban 30 százalékos a fejlett országoktól a lemaradásunk, termelékenységben viszont ötven. Egész életünknek, hozzáállásunknak át kell alakulnia, hogy meg tudjunk újulni. Személyes példákat hozott fel Aczél György, más országokkal hasonlította össze helyzetünket. Elemzéseinek végkövetkeztetéseként kiemelte, hogy megnőtt a felelősség saját sorsunkért, s egyben történelmi is ez a súly váltunkon, mivel vonzóvá kell tenni a szocialista értékrendet, a saját adottságainkon keresztül. Ez nemcsak anyagi kérdés, hanem az értékek megtalálása, felmutatása is. Kitért az ideológiára is, kiemelve, hogy az emberek átalakulása lassú folyamat. Ha változóak is, hogy mit tartunk jó tulajdonságoknak, léteznek olyan kategóriák — így például a figyelmesség, a kollegalitás —, amelyekért meg kell küzdeni, erősítve a közösséget. A marxizmus oktatásában nem szabad skatulyákkal élni, az alkotó gondolkodás elérése lehet a cél. Nem szabad el- szürkiteni a legizgalmasabb társadalomelméletet. A művészetről szólva elmondta, hogy például köztéri szobrászatunk világszínvonalú de az irodalom még nem mindig emészti meg a változásokat. Ezután a tudományos alapkutatásokról szólt Aczél György. Mint kiemelte, három olyan terület van, amiben világ- színvonalat értünk el, ilyen a líránk, a zenénk, a matematikánk és fizikánk. A lehetőség most a biológiában is benne van. Jövőnk jelentős része lehet a tudomány, kormányzatunk többet is áldoz rá, mint az elmúlt ötéves tervben. Az anyagiakon túl a műhelyek jó szelleme is hozzájárult az eredményekhez. Végezetül, az előadó az értelmiség, ezen belül a pedagógusok gondjairól beszélt. Általános problémaként említette, hogy nálunk minden bonyolult munkát alulfizetnek, legyen szó magasan kvalifikált szakmunkásról vagy kutatóról. Ez megoldandó feladat, oka viszonylagos technikai fejletlenségünk. De nemcsak a bérek kérdése fontos, hanem a tevékenység alkotó jellege is. A munka öröme, a valóban értelmiségi lét kialakítása. Olyan egészséges életviteli modelleket, szokásokat kell elsajátítani és továbbadni, amelyek segítenek átlépni a buktatókon. Az előrelépésre össztársadalmi szinten az emberi tényezőben rejlik a lehetőség, ezért egyre nő az értelmiség, ezen belül a pedagógusok szerepe. Gábor László „Jövőnk jelentős része rejlik a tudományban” — hangsúlyozta az egri tanárképző főiskola oktatói előtt a Politikai Bizottság tagja (Fotó: Perl Márton) Jósé Eduardo dos Santos átutazott Budapesten Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-Munkapárt elnöke kedden reggel úton Moszkvába, rövid időt töltött Budapesten. Találkozott Maróthy Lászlóval, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, miniszterelnök-helyettessel, a Magyar—Angolai Gazdasági Vegyesbizottság társelnökével. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében lezajlott találkozón áttekintették a magyar —angolai párt- és államközi kapcsolatokat, azok bővítésének, fejlesztésének lehetőségeit. Ülésezett a Szövosz elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége kedden Budapesten ülést tartott. A testület Szlamenicky István elnökletével megtárgyalta az Áfészek és a szövetkezeti vállalatok gazdálkodásának újabb eredményeit. Az Afé- szek üzlethálózata 1985-ben 189 bolttal, 83 vendéglátó egységgel, összesen 26 ezer négyzetméter alapterülettel bővült. Közülük jelentős a 16, egyenként több mint 400 négyzetméter alapterületű ABC, és a 7 ezer négyzet- méter alapterületű Erzsébet Áruház a fővárosban. Mind több Áfész vesz részt az exportban, tavaly jelentősen nőtt a konvertibilis elszámolású kivitelük, amelynek árbevétele meghaladta a 100 m0ió dollárt. A Szövosz elnöksége megállapította. hogy a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is nőtt a nyereség, javult a hatékonyság. Figyelmeztető viszont, hogy nőtt a gazdálkodó egységek eredményessége közötti különbség: 1985-ben egy Áfész vált veszteségessé, 31-nél csökkent, 54-ben pedig több mint 40 százalékkal növekedett a nyereség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdálkodásban jelentős tartalékok vannak. Ezek kiaknázása is segítheti a szövetkezeteket az 1986-ra előirányzott 6,5 százalékos árbevétel-növelés elérésében. A Szövosz elnöksége elemezte a Szabolcs-Szatmár és a Szolnok megyei Zöldért vállalatok tevékenységét, és határozatot hozott munkájuk hatékonyabbá tételére. Országos agrárfilm- és videoszemle Gödöllőn Kedden, a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban megkezdődött a három napig tartó országos agrár- film- és videoszemle. A MÉM, a Magyar Agrártudományi Egyesület és más szervek által immár 23. alkalommal megrendezett bemutatón 34 szakmai filmet és 20 videoműsort vetítenek. A többségük a mezőgazda- sági termelés legújabb műszaki, technikai megoldásaival foglalkozik, s többek között a gabönaprogram megvalósításához, az állattenyésztés költségeinek csökkentéséhez ad segítséget. Szerepelnek a szemlén élelmiszeripari, faipari és fa- gazdálkodási témákat feldolgozó filmek is. A szemle tanúsága szerint a mezőgazdasági termelési ismeretek terjesztésében is egyre nagyobb szerepe lesz a videónak. Az ilyen módon rögzített ismeretek ugyanis lényegesen gyorsabban juthatnak el bárhová, mint s szakirodalom. A szemlére bocsátott filmek közül a zsűri összesen tizenkettőt díjazott. A legértékesebbet — a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi niszter díját — egy a Mafilm propagandastúdiójában készült filmnek ítélte oda az Enzaprost nevű Chi- noin-készítmény kitűnő bemutatásáért. A nyertes filmekről és a többiekről is kópiák készülnek a megyei filmtárak részére. E fiilmtárak, az újakkal együtt már mintegy 300 agrárszakfilmet őriznek és kölcsönöznek. A szemle idején több szakmai tanácskozást is tartanak Gödöllőn. Ezeken a filmezés, videózás mező- gazdasági alkalmazásának további lehetőségeit vitatják meg. Ezerkettőszázan — tettre készen Készülnek a diákok az építőtáborokba Évek óta nem csekély gondot jelent, hogy bár a fiatalok szívesen jelentkeznének a mindmáig népszerű építőtáborokba, egyre kevesebb a hely. A munka romantikája, a közösség romantikája ... hiába e kél csáberő, mind több tsz, állami gazdaság, vagy gyár véli úgy, neki többe kerül a leves, mint a hús, s lemondanak az ifjú karok segítségéről .. Nos, az idén mintegy ezerkétszáz Heves megyei diák számára sikerült lehetőséget biztosítani. Az előttük járók szorgalmát, megbízhatóságát bizonyítja, hogy újra várják őket a Siófoki Állami Gazdaságba gyümölcsszedésre, ide pedig szerte az országból törekednének a legkiválóbbak. A Békéscsabai Konzervgyár hasonlóképpen elégedett volt a korábbi turnusokkal (itt is igen régi a kapcsolat). Igyekeznek mindent megtenni azért, hogy valamiféleképpen kárpótlást nyújtsanak a Balatonért. Turnusok indulnak még a Sárszentmihályi Állami Gazdaságba, a Törökbálinti Állami Gazdaságba, Csillebércre, és lesz akiket Bulgáriába visz a vonat. A már említetteken kívül széles a skálája a feladatoknak. A konyhai kisegítéstől a tereprendezésen át a kertészetig, vagy éppen a ku- koricafattyazásig. A fiúk, lányok amellett, hogy belekóstolhatnak abba. mit, jelent a kétkezi munka, mit a mindennapi felelősség, természetesen mindenütt kellőiképpen kikapcsolódhatnak, szórakozhatnak. Bevált hagyományok alapján állítják össze számukra a szabadidős programokat, a versenyeket, a vetélkedőket, a diszkózást, a mozilátogatást. A helyi rendezvényeket központiak egészítik ki. A legjobban dolgozó gimnazisták, szakközép- iskolások — és ez sem csekélység —, még némi zsebpénzre is szert tehetnek, a két hét alatt. Több azonban az élmény, amelyet egy- életre elraktározhatnak.
