Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 105. szám ÁRA: 1986. május 6., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ballagási bukéta Közeli, hegyi településre utaztam. Távolabbi orszá­gokban szerzett élményeim kívántam megosztani azok­kal, akik kíváncsiak rá. A buszra fellépve, még nem sejthettem, hogy nem egy megszokott utazás előtt ál­lok, s nemcsak térben, ha­nem időben is elmozdulok a számításba vett útvonal­ról. — Jó napot, tanár úr! — köszönt valaki. Igazán oda sem figyeltem, hiszen jó néhány éve leléptem már a katedráról. Helyet fog­lalva veszem csak valójá­ban tudomásul, hogy a kö­szöntés nekem szólt, s úti­társam ezzel együtt ne­kem hozta el üdvözletét is egykori közös középisko­lánknak. Amint ilyenkor lenni szokott, a volt tanár és diákja nekilátnak a kö­zös emlékidézésnek: sorra vesszük, ki merre ment, hol próbált pályát és sze­rencsét. Akiknek szívét ki­sebb örömök hevítették, hamar célhoz értek. A ma­gasabbra vágyó alma ma­ter-elhagyók repülése most is tart. S ahogy elő­refúrta magát járművünk, épp oly nagy hevülettel bolyongtunk a „hogy is volt”-ok, „tetszik emlékez- nl”-k keserédes hangulatú megállói között. Az út menti fák üde zöld lomb­ja is integetve hívott a múltbéli kalandozásra. Most ismét együtt volt a néhai „pelyhes hátú gó- lyakölyök” — a diák és a zöldfülű pályakezdő — a tanár. Szokatlan volt ak­kor és ott pódiumra áll­ni, ahol néhány éve ő volt ballagó diák. Furcsa bi­zsergés járta át, amikor emlékezett, hogyan olvas­tatta az első idegen nyel­vi szöveget, s feleltek kér­désére a pádból, ahonnan ő is válaszolt. Aztán évről évre úgy várta a fiatal tanár is a gyertyás ballagok szere­nádját, mint az idős szü­lők, kik távol élő fiukat várják vissza egy-egy ün­nepnapon. Megállt az öreg kollégiumi folyosón a fel­kavart por, s elérkezett az az idő is, amikor, készül­ve a pályaelhagyásra, a vi­rágos korlátú lépcsőkön valóban utoljára fonta ösz- sze karját diákjaival. Bú­csúzott a tanuló, s elhagy­ta a pályát a tanár .. Zökkenéssel megállt a busz, célhoz értem, leszáll­tam. De ő és ők tovább­mennek . . . Ez az élmény, no és a májusi, ballagási hónap emlékeim, élményeim ren­dezését, csokorba szedését kívánta. Most ezt a kicsit mély, érzelmes színekből álló bu- kétát volt tanárainak, kol­légáinak. s tanítványainak nyújtja át: Soós Tamás BÉKEHÓNAP ‘86 Győznünk kell a nukleáris erő feleli Sajtótájékoztató Budapesten 1985. október 24-én szerte a világon, így hazánkban is megkezdődött az ENSZ 1982. évi közgyűlése által meghirdetett nemzetközi békeév. Az Egyesült Nem­zetek Szervezete egyszerre fordult a kormányokhoz és a közvéleményhez, vagyis a jóakaratú világ hiva­talos politikai és a népi diplomácia egy alapról faka­dó közös munkájának a műhelye lett ez a 12 hónap. E gondolatok jegyében nyitotta meg Barabás Miklós, az Országos Béketanács fő­titkára az 1986-os békehónap alkalmából tartott sajtótájé­koztatóját tegpap Budapes­ten, a Taverna Szálló külön­termében. Elmondotta továbbá, hogy a hétköznapi problémákkal elfoglalt embereket csak ak­kor lehet közéleti aktivitás­ra serkenteni, ha érzelmi­leg és értelmileg azonosul­ni tudnak a feladattal. Ez a konfliktusokkal, ellentmon­dásokkal terhes világunkban nem könnyű. Ezért tovább kell javítani felvilágosító, tájékoztató munkánkat, mi­nél több olyan fórumot kell teremteni, amelyen az em­berek kifejthetik nézeteiket, s választ kaphatnak kérdé­seikre. Változatosságában is egységes mozgalmunk így olyan országnyi fórummá válhat, amely a társadalmi közmegegyezés egyik fő pil­lére lehet. Ez azonban a megközelítési módok sokasá­gában, a módszerek sokré­tűségében jelenik meg. Cél­jainkhoz az utak sokfélesé­gén keresztül juthat el ter­mészetesen az egyes ember. A magyar béketanács min. dig a nemzetközi politika fejleményeit figyelembe vé­ve állapítja meg a célkitű­zéseit. Elismerés az, hogy mozgalmunk tapasztalatai iránt megnőtt az érdeklődés mindenhol a világban. Lapunk munkatársa, Soós Tamás, azt kérdezte az Or­szágos Béketanács főtitkárá­tól, hogy milyen visszajelzé­sek jutnak el a Heves me­gyében folyó munkáról, s milyen szerepet játszott a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok között a testvérvárosi kapcsolat? Barabás Miklós megelége­déssel szólt a Hazafias Nép­front Heves Megyei Bizott­ságának szervező munkájá­ról, és hangsúlyozta, hogy a hátralévő hónapokban még számos olyan találkozóra, előadásra nyílik majd lehe­tőség, amelyek a különböző országok nemzeti sajátossá­gainak jobb megismerését szolgálják, mert csak ezek alapján várhatjuk el, hogy mindenki megismerje a tá­volságok ellenére az azonos és szimpatikus közös voná­sokat. Sajnálatosnak tartot­ta azonban, hogy a gazdasá­gi nehézségek miatt alkalom­szerűbbé váltak a béke ügyét is szolgáló testvérvá­rosi találkozók és látogatá­sok. Tizedik alkalommal Átadták a tej- és hústermelési verseny díjait Immár egy évtizede an­nak, hogy 1916-ban, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium meghirdette a nagyüze­mek, illetve a kisterme­lők között a tej- és hús­termelési versenyt. Ennek célja az volt, hogy évről évre növeljék az élelmi­szer-termelésben oly fon­tos szerepet játszó tej-, illetve húsmennyiséget. A verseny sikerét bizonyít­ja, hogy azóta is évről évre jelentkeznek a nagy­üzemek és kistermelők, akik szívesen versengenek a legjobb helyezésekért. A múlt évi munkát, az eredményeket hétfőn dél­után, Egerben, a megyei tanács nagytermében ér­tékelték. Ezen részt vett Bágyi Imre, Heves Me­gye Tanácsának elnök- helyettese is. Kállay László, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tály szakfelügyelője értéke­lésében rámutatott, hogy 1985-ben megyénkből 29 nagyüzem, továbbá 21 köz­ségből 97 kistermelő vett részt a versenyben. Ezzel hozzájárultak a lakosság el­látásának javításához. Ta­valy összességében 55 mil­lió liter tejet vásároltak fel. Az egy tehénre jutó átlag­termelés 4200 liter volt. Az országos versenyben kiemel­kedő helyet ért el a tisza- nánai Petőfi, valamint a Nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezet. Aláhúzta, hogy a szigorú közgazdasági feltételek ellenére is a résztvevők nagy szakmai szeretettel és hozzáértéssel végezték munkájukat. A szabályozók változása elő­nyösen hat az állattenyész­tés fejlesztésére, amelytől már az idén is, de a követ­kező években is fellendülést várnak. Ezután átadták a díjakat. Heves Megye Tanácsának elismerését kapta a hevesi Rákóczi, a tiszanánai Pető­fi, a mezöszemerei Rima­mente, a pétervásári Gár­donyi és a Tarnaleleszi Egyetértés Termelőszövetke­zet. Az Édosz, valamint a Medosz Heves Megyei Bi­zottságának díját a Hevesi Állami Gazdaság, illetve a Füzesabonyi Állami Gazda­ság nyerte el. A Heves Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat elismerését a Gyöngyöspatai Mátrai Egye­sült Termelőszövetkezetnek ítélték oda. A Gödöllői Ál­lattenyésztő Vállalat Éger- füzesabonyi Állomásának el­ismerését a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet kapta meg. A Heves Megyei Te- szöv díjait a gyöngyöshalá­szi Győzelem, a füzesabonyi Petőfi, valamint a Mezőtár- kányi Aranykalász Termelő- szövetkezet érdemelte ki. A Borsod Megyei Tejipari Vállalat Kiváló Dolgozója lett Szabó György, a Me­zöszemerei Rimamente Ter­melőszövetkezet főállatte­nyésztője. A kistermelők közül Né­meth József mezőtárkányi, Sály László erdőkövesdi, Ha­rangi Ernő tarnabodi, Pal- csó Lajos vámosgyörki, Ga­zsó György tarnabodi. Híd­végi László füzesabonyi, Bo­tos Géza poroszlói, Bozó Jó­zsef tarnaleleszi, Ádám Mi­hály kompolti és Béres Já­nos nagyfügedi kistermelő bizonyult a legjobbnak. A munka iinnepeltjei Kitüntették a recski rézércmüvet Magas kitüntetésben része­sült az Országos Ere- és Ásványbányák Recski Réz­érc Műve. A tavalyihoz ha­sonlóan az idén is Kiváló Mű címet ikaptak. Az avató ünnepségen, melyet a Bá­nyász Művelődési Otthonban tartottak, a recski és gyön- gyösoroszi üzemek dolgozói­nak képviselői vettek részt. A társadalmi és tömegszer­vezetek részéről ott volt többek között Kalmár Imre, az MSZMP Eger Városi Bi­zottságának titkára, és Nagy Emil, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára is. Ün­nepi beszédében Simon Sán­dor főmérnök értékelte az elmúlt esztendő termelési eredményeit. Kiemelte hogy Gyöngyösorosziban és Kecs­kén a közelmúltban termék­szerkezet-váltásra került sor. Az ezzel járó feladatokat sikeresen oldották meg az üzemek dolgozói. Ezután Fo­dor Gyula, az Országos Érc- és Ásványbányák vezérigaz­gató-helyettese nyújtotta át a Kiváló Mű kitüntetést a kollektívának. Hatvan brigád kapott elismerést. Három közösség a Vállalat Kiváló Brigádja lett, többen kapták arany ezüst és bronz fokozatot. Kiváló Dol­gozó címben harmincán ré­szesültek, ketten Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetést vehettek át. MÁV-brigádok elismerése Hatvanban Ünnepséget tartottak a Hatvani MÁV Körzeti Üzem- és f műv eöSéü?i vbgzxz főnökségen is. A kongresz- szusi és felszabadulási mun­kaversenyben kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgo­zókat és közösségeket jutal­mazták. Hatvan városért emlékplakettet kapott a Hatvani Vontatási Üzemegy­ség Makarenko tmk karban­tartó szocialista brigádja. valamint Nagy István tmk- csoportvezető. A MÁV Ki­váló Brigád címet nyerte el a Hatvani Üzemfőnökség Al­kotmány szocialista brigádja és a körzethez tartozó So­moskőújfalut Hámán Kató szocialista brigád is. Az Uzemfőnökség Kiváló Bri­gádja címet kapta a Ma­karenko brigád, továbbá tí­zen az Uzemfőnökség Élen­járó Brigádja elismerésben részesültek. Nyári lábbelik Kerekharasztról A Duna Cipőgyár kerekharaszti gyáregységében csaknem 1 millió pár lábbelit készítenek ebben az évben. Most olyan nyári modellek készülnek futószalagon, amelyek nemcsak a divathoz igazodnak, hanem az egészségügyi el­várásoknak is megfelelnek. A termékek nagy részét expor­tálják, elsősorban a Szovjetunióba szállítanak. Gábor András műszaki igazgató az idei modellekkel A kismamaszalag Nagy Jánosné felsőrészt ragaszt (Fotó: Szabó Sándor) Tájékoztató a személyi változásokról Nagyobb a fegyelem közútjainkon Az elmúlt évben már érez­tette hatását az a nagy tár­sadalmi összefogás, amely a mind kedvezőtlenebbé váló közúti baleseti helyzetet igyekezett megváltoztatni. Heves megye területén ke­vesebben váltak a közúti fantomok, a mások életét, épségét semmibe vevő sza­bálytalankodók áldozatai­vá; a halálos balesetek száma 3,8 százalékkal, a súlyos sérülést okozóknál 2,4 százalékkal ctökkent. Ked­vezően alakult a közlekedés- biztonság helyzete a hevesi, a hatvani, az egri és a fü­zesabonyi körzetben. Szo­morú. hogy a korábbinál több gyalogost ért baj, és a személygépkocsi-vezetők az előző évihez képest is 26 százalékkal több balesetet okoztak, és emelkedett az ittas vezetők által okozott balesetek száma is. Ez de­rült ki abból a beszámoló­ból, amelyet D omoszlai László, r. ezredes, megyei rendőr főkapitány, a Heves Megyei Közlekedésbizton­sági Tanács elnöke terjesz­tett az elnökség hétfői kibő­vített ülése elé. Ebben a kedvező változásban nagy szerepük volt azoknak is, akiktől nyugállományba vo­nulásuk miatt, érdemeiket méltatva vettek búcsút a testület vezetői. Mint Gri- mela Sándor r. ezredes, az OKBT most nyugdíjba vo­nult ügyvezető elnöke mond­ta, a testületek munkáját mindig az illetékes rendőr főkapitány irányítja, ezért vette át az MKBT elnöki tisztét Domoszlai László r. ezredes Pálinkás Ferenctől, aki nyugdíjasként a jövő­ben alelnöki megbízást telje­sít. A testület ügyvezető el­nöke dr. Jónás Pál r. alez­redes lett. Hatvanban a nyugdíjba vonult Kovács József munkáját dr. Jusztin Ferenc r. őrnagy vette át. Gyöngyösön Bartos László r. őrnagy irányítja majd a testület munkáját. Grimela Sándor egyúttal bemutatta dr. Baracsi Antal r. alezre­dest. aki tőle vette át a stafétabotot az OKBT ügy­vezető elnöki teendőknél. Domoszlai László az elnök­ség nevében jutalmakat adott át a megye közleke­désbiztonsági tevékenységét hosszú időn át segítőknek. Ezután tájékoztató hang­zott el a testület pénzügyi gazdálkodásáról, a múlt évi közlekedésbiztonsági ver­senymozgalmakról. majd kbt-aktívák jutalmazásáról döntöttek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom